Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-19 / 143. szám

8 1992. június 19. c Eb-kosár D A nagyravágyó Anatolij Bisovec edző csapatában van egy játékos, aki arról híres, hogy szinte mindig elégedetlen. Szergej Alejnyikovot különös és különc figurának tartják játékostársai. „Meg kell szokni a természetét. Szergej hangulatember és ezt mindenki tudja. Néha olyan meglepő és elhamarkodott kijelentéseket tesz, amiket aztán ő maga is megbán” — nyilatkozta Bisovec. S valóban. Szergej a Hollandokkal való összecsapás után kijelentette, hogy elege van az olasz Leccéből. „Szó se róla, nekem ott nagyon tetszik, s különösebb kivetnivalóm nincs, csak az zavar, hogy csak a második ligában játszhatok. Az első adandó alkalommal, amint egy elsőligás klub kitárja felém kapuit, megyek. Egyáltalán nem fogok gondolkodni rajta, elfogadom a kihívást” — nyilatkozta Szergej Alejnyikov. Rend a lelke mindennek A svéd rendőrség nagy létszámú osztagokat küldött az utcára, valamint a futballstadion környékére, hogy az örömmámorban úszó hazai szurkolótábort figyelemmel kísérje. A szerdai Svédország—Anglia összecsapás bizony nem úgy ért véget, ahogyan azt az angolok szerették volna. A vendéglátó svédeknek pedig minden okuk megvolt az ünneplésre... Mintegy 2 ezer rendőr volt kivezényelve a stadion környékére. „A svéd szurkolótábor meglehetősen higgadt volt és a vártnál jobb magavise­letét tanúsítottak a fiúk. Nem úgy a forróvérű angolok! Mintegy harminc angol szurkolót vettünk őrizetbe, lopás, csendháborítás vádjával. Erre számítottunk is, hiszen az angolok erre az összecsapásra mintegy 4700 belépőjegyet vásároltak meg. A közlekedésben különösebb fennakadás nem volt, a volánnál ülők nagyon figyelmesek és megértőek voltak az ünneplő tömeggel szemben” — nyilatkozta a svéd csendőrparancsnok. Visszhang A szerdai Svédország—Anglia összecsapás óriási visszhangot váltott ki a fut­­ballberkekben. Az angolok számítottak a győzelemre, ami valahogy a mérkőzés közepe felé már elúszni látszott, s a végére már bizonyságot nyert, hogy hirtelen kijelentés volt, amit Graham Taylor tett a mérkőzés elején. „Győzni fogunk. Érzem”— mondta. A sajtó emberei egészen másképp látják a dolgokat. „Mindenki kíváncsian vátja, hogy most Graham Taylor kinek a fejére fogja kenni ezt a vereséget. Végre eljött az idő, amikor ki kell állnia Anglia népe elé és meg kell magyaráznia mindent” — írja egy angol napilap. „A mérkőzés eleje mesébe illően ideális volt. Az angolok egy gólja megszé­dített mindenkit. Mindenkit, csak a svédeket nem. Míg Lineker a pályán volt, úgy tűnt, az angolok fergeteges győzelemmel kerülnek ki ebből az összecsapás­ból. Ám amikor Taylor lecserélte őt, az angol csapat egyszerűen mintha meg­szűnt volna létezni. Olyan lépés volt ez, mintha egy embernek kitépnék a szívét” — írta a The Times. Ha igaz, hogy a fél ország fradista, akkor szombaton a fél ország rágja majd a körmét izgalmában. Aligha akad ugyan olyan híve a zöld-fehé­reknek, aki titkon, lelke legmélyén ne venné biztosra, hogy kedvenceit szombat este, úgy háromnegyed hét felé, bajnokként köszöntheti, de láttunk mi már „karón varjút”, tudjuk, hogy az ördög nem alszik, no meg, emlékezzünk rá, mi történt huszonkilenc éve, Dorogon... De van okuk izgulni a miskolciak­nak is, hiszen csaknem tízezer ferenc­városi szurkoló utazik városukba. Ké­szülnek fogadásukra a rendezők, a rendőrök, készül a helyi közlekedési vállalat, a MÁV — és készül már az ünneplés forgatókönyve is, utcabál lesz az Üllői úton. A nagy rivális, az aranyéremre még esélyes Vác csak a meccsre készül, és az ezüstérem birtokában is szerény, de an­nál boldogabb ünneplést tervez. Persze, mint mindent, ezt a boldogságot is le­het fokozni... Ez még Alfred Hitchcocknak is be­csületére vált volna. A bajnokság befeje­zése vetekszik a világhírű filmrendező Madarak című rémisztő történetével. A filmben megkergült szárnyasok riogat­ták napokig a polgárokat, a mi kis fut­ball életünkben pedig a váci csapat ijesztgeti hetek óta a Fradit. A feszült­ség nő, s egy ország váija lélegzetvissza­fojtva a történet végét. S a fiatalok nem is sejlik, hogy Mr. Hitchcock 1963 telén Dorogon is tiszteletét tette. Már ami az izgalmakat illeti... Jobb kézzel tekerjünk egy jó nagyot az idő kerekén, s állítsuk meg 1963. november 28-án. Egy szürke, álmos nap a sok közül. A világ még alig ocsú­dott föl John Kennedy dallasi meggyil­kolása után. Látszatra úgy tűnt, hogy a nap ugyan olyan unottan bukik alá, ahogy kelt... Csakhogy játszottak ak­kor egy meccset. A bajnokság utolsó találkozóját. A Fradi látogatott Do­rogra, amolyan kötelességszerűen. A zöld-fehéreknek ugyanis egyetlen árva pontocska is elég lett volna az akkori egyidényes bajnokság megnyeréséhez. Egyetlen árva pontocska! A dorogi stadion nézőtéren bányász­lámpával sem találhattak volna egyetlen üres helyet sem, annyira zsúfolt volt a lelátó. A 12 ezer néző több mint fele (talán mondani sem kell) a Fradi baj­nokságát jött ünnepelni. A két csapat Petri játékvezető sípszavára a következő összeállításban kezdett. Dorog: llku-Lévai, Lakat, Tóth- Szűcs, Prohászka-Rátvai, Szuromi, Var­ga, Kertes, Csőri. Ferencváros: Aczél- Novák, Mátrai, Dalnoki-Havasi, Pere­­csi-Fenyvesi II, Juhász, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. Az előzményekről tudni kell, hogy a Győr, a Kispest és a Fradi egyaránt 17 ponttal állt a táblázat élén. Csakhogy a riválisoknak már befejeződött a bajnok­ság. Hármuk közül a Győri Vasasnak volt a legjobb a gólaránya, így a Fradi vereség esetén övék lett volna az arany. Hogy mennyire egyértelműnek tűnt az FTC-sikere, arra mi sem jellemzőbb, mint, hogy az ETO a dorogi meccs nap­ján nem a Bányász-stadion lelátóján ült, hanem Sopronban játszott afféle sör­meccset. De térjünk vissza a dorogi pá­lyára, hiszen már az első félidő derekán járnak a csapatok! „A 30. percben vezetéshez jutott a Ferencváros. Fenyvesi doktor kereszt­be vezette a labdát a dorogi térfélen. Novákhoz továbbított, aki egyből Fenyvesi Il-t futtatta. A jobbszélső pár lépést tett a labdával, s 18 m-ről elég éles szögből a kapu jobb sarkába lőtt. A kifutó Ilku kicsit késve vetődött és csak érinteni tudta a labdát. 0:1" — közvetítette a rádió. Buzánszki Jenő, a Dorog akkori edzője: — Akkoriban fénykorát élte a Dorogi Bányász, otthonában félelme-Szabad ÚJSÁG 9. labdarúgó Európa-bajnolcság Felhőtlen skandináv öröm Szerdán az A-csoportban nem kis meglepetésekkel befejeződtek a cso­portküzdelmek. A jugoszlávok helyett beugró Dánia megverte az Eb titkos esélyesének kikiáltott franciákat, a másik mérkőzésen sem szüle­tett kisebb szenzáció, a házigazda svédek vert helyzetből fordítani tudtak, és elbúcsúztatták az angol válogatottat Tegnap lapzártánk után dőlt el a másik csoport továbbjutóinak sorsa is. Svédország—Anglia 2:1 (0:1), góllö­vők: Eriksson, Brolin, ill. Platt Svédor­szág: Ravelli-Nilsson, Eriksson, An­­dersson, Björklund-Ingesson, Them, Schwarz, Limpar (46. Ekström)-Bro­lin, Dahlin. Anglia: Woods-Walker, Keown, Pearce-Daley, Batty, Palmer, Platt, Webb-Lineker (62. Smith), Sin­­ton (77. Merson). Játékvezető: dós San­tos (portugál). 28 ezer néző. Még be sem melegedtek igazából a csapatok, amikor Batty indításából Lineker futott el a jobb szélen, s hajszálpontos beadását Pia tt a jobb sarokba lőtte. A vezetés telje­sen letörte a házigazdákat, ismét a vendé­gek veszélyeztettek. A 19. percben Platt és Sinton kényszerítőzgetett a tizenhatos sarkánál, s Walker nem a legsportszerűb­ben szerelte az angol balszélsőt, de a ti­zenegyes elmaradt. Ugyanúgy a svédek egyenlítő gólja, bár Limpar és Brolin is megszerezhette volna azt. Ravelli szeren­cséjére Sinton éles szögből leadott lövése, valamint Daley fejese elkerülte kapuját. A 32. percben joggal bosszankodott a ha­zai közönség, hiszen Dahlint a tizenhato­son belül Keown felrúgta, de a bíró mást látott. Ismét a portugál játékvezetőszítot­ta a küzdelem hevét, mert előbb az ango­lokat, majd ismét a hazaiakat fosztotta ^ Innen-onnan J A 235 ezer dollár összdíjazású geno­vai nemzetközi férfi tenisztorna máso­dik fordulójában: Filippini—Haarhuis (4) 7:6, 6:2, Oncins—Santoro 7:5, 6:3, Gustafsson (5)—Carbonell 7:6, 6:2, Medvegyev—Montana 6:2, 6:0. Man­chesterben 250 ezer dollárért folynak a küzdelmek. A második forduló eredmé­nyei: Masur—Pozzi 6:3, 7:5, Tarango— tes volt a csapat. Még a pesti „nagyok” is félve jöttek hozzánk. Erre a Fradi­­meccsre is nyugodtan készültünk, rá­adásul csak az ellenfelünknek volt vesztenivalója. Mi az esélytelenek nyu­galmával vártuk a kezdést Emlék­szem, nagyon jó meccs volt. A fiúk egy pillanatig sem adták fel. Amikor be­kaptuk a gólt, akkor is tudtam: ez a találkozó még nem dőlt eL ,A 42 percben Szuromi nagyszerű lab­dát adott Csórinak. A szélső kapu elé ívelt, Kertész és Dalnoki ugrott fel fejelni és a dorogi összekötő az előmozduló Aczél mellett a kapu közepébe fejelt. 1:1". Rákosi Gyula, a Ferencváros akkori balösszekötője: — Három forduló volt hátra a baj­nokságból, és nekünk a három meccs­ből egy pontot kellett volna szerez­nünk. Először a Honvéddal játszottunk a Népstadionban, és kikaptunk. Még kimondani is szörnyű, 7:2-re. Aztán el­utaztunk Szegedre, ahol már l:0-ra ve­zettünk, végül ellenfelünk nyert 2:l-re. Ekkor jött a dorogi meccs. Nyugodtak voltunk, mindenki úgy gondolta, most meglesz az egy pont és a bajnoki cím. Fel sem merült senkiben a vereség gon­dolata. Az egyenlítő gól után már érez­tem, hogy vigyáznunk kell A Dorog fe­gyelmezett, lelkes csapat volt, és na­gyon hajtott ellenünk. „A 85. percben Csóri beadása után Varga nagy lövése Dalnokiról majdnem öngólba vágódott. A szöglet után Mátrai akart felszabadítani, de Rákosit találta el, a labda Szuromi elé került, aki fordu­lásból, 8 m-ről a bal sarokba lőtt. Hitchcock madaraival kezdtem, de nem vészmadárkodással fejezem be. A fenti idézetek, s egyáltalán ennek az em­lékezetes dorogi meccsnek a felelevení­tése nem a (mai) Ferencváros megré­­misztésére íródott. Ők is, mi is tudjuk, hogy a bajnoki címhez elég egyetlen ár­va pontocska. Vereség esetén viszont... Na, de itt álljunk meg!... (sinkovics) meg egy nyilvánvaló büntetőtől. Fordu­lás után nagyot változott az addig csak vergődő svéd válogatott játéka. Svens­­son edző Limpar helyett Ekström sze­mélyében újabb csatárt küldött a pályá­ra, így a mérkőzés legjobbja Brolin ját­szott amolyan mindenes középpályást. Nem sokáig örülhettek vezetésüknek az angolok, mert az 52. percben Brolin szögletéből Eriksson kiegyenlített. Óri­ási fölénybe került a Tre Konor (a szög­letarány 13:2 volt), az angolok szenved­tek. Woods igazán nem panaszkodha­tott, az angol portás bizonyára már unta a sok munkát. A 82. percben aztán el­kezdődhetett a svéd örömünnep, mert egy parádés Dahlin, Brolin kényszerítő után a Parma balszélsője megszerezte a győztes gólt. Franciaország—Dánia 1:2 (0:1). Góllövők: Papin, ill. Larsen, Eistrup. Franciaország: Martini-Blanc, Boli, Casoni-Amoros, Perez, Durand, Des­­champs, Vahirua (46. Fernandez)-Pa­­pin, Cantona. Dánia: Schmeichel-OI- sen, Nielsen, Christofte, Sivebaek, Lar­sen (62. Piechnik), Jensen, Andersen, Laudrup (68. Elstrup)-Povlsen, Frank. Játékvezető: Forstinger (osztrák). 22 ezer néző. Az első húsz percben a nyolc-Nargiso 7:6,0:6,6:4, Eltingh—Wheaton (3) 6:4,6:4, Washington (5)—Bates 4:6, 6:4, 6:3, Gilbert (2)—Muller 6:3, 6:2. A brazil Sao Paolo együttese nyerte a dél-amerikai Felszabadítási Kupát (az európai BEK-nek felel meg), miután a döntőben büntető rúgásokkal 3:2 arányban nyert Newell’s Old Boys együttese ellen. A brazilok a hagyomá­nyoknak megfelelően Tokióban a Világ Kupa döntőjében a BEK-győztes FC Barcelona együttessel mérkőzik majd. Manilában folytatódott a sakkcsapa­tok olimpiája. A magyar férfi válogatott újabb győzelmet szerzett, miután Hor­váth József függőben maradt játszmáját döntetlenre adta. Az eredmények: Ma­gyarország—Üzbegisztán 2,5:1,5; Svéd­ország—Csehszlovákia 3:1; Spanyolor­szág—Bosznia-Hercegovina 2:2; Hor­vátország—Lengyelország 3:1; Olaszor­szág—India 2:2. Az élcsoport állása: 1. Oroszország 28 pont, 2. Örményország 23,5, 3-5. Magyarország, Egyesült Álla­mok, Litvánia 23-23. A nők versenyében a függők befejezése után a következő eredmények születtek: Ukrajna—Ro­mánia 1,5:1,5; Oroszország—Horvátor­szág 2,5:0,5; Kazahsztán—Csehszlová­kia 2,5:0,5. Vezet a 20 pontos Ukrajna, 2. Grúzia 19,5,3. Kína 19. Kedves Olvasóink! Közeleg a Barcelonai Nyári Olimpai kezdésének időpontja. Számos hazai és külföldi sportoló fűz reményeket az öt­karikás játékokhoz. Stockholmban a vé­géhez közeledik a labdarúgó Európa­­bajnokság, Wimbledonban nemsokára kezdetét veszi a füvespályás teniszbaj­nokság. Egyszóval nagy a mozgolódás a világ sportéletében. Most olyan sporto­lóknak az arcképcsarnokából teszünk közzé néhányat, akiknek neve valami­képpen fűződik ezekhez az események-6. Milyen figyelemreméltó eredményi ért el legutóbb a képen látható sportoló? vanas évek nagy dán csapatát idézte kis Laudrupék játéka. Piatini edző fejcsó­válva nézte legénysége szenvedését. Az ötödik percben Povlsen és Laudrup ker­gette őrületbe a francia védőket, és egy mesterien megkomponált akció végén a felfutó Larsen nyolc méterről a hosszú felső sarokba bombázhatott Továbbra is a dánok irányítottak, a francia középpálya csődöt mondott, ellenben Laudrup és Si­vebaek úgy hozták föl a labdát, ahogy akarták. Talán túl felszabadultan is ját­szott Nielsen edző csapata, így Martini megúszta újabb gól nélkül. A másik olda­lon Christofte remekül semlegesítette Papint, árnyékként követte mindenhová, így Piatini gólfelelőse nem kerülhetett igazi helyzetbe. A franciák fordulás után egyre többször veszélyeztették Schmeichel kapuját. A Vahiruát felvál­tó Fernandez bizonyította: jó az öreg a háznál, hiszen Piatini egykori játékos­társa gondoskodott az ötletekről. A 60. percben ismét megcsodálhatták a né­zők Papin egyedülálló lövőtechnikáját. Az egyenlítő gólja, ahogy ezt már meg­szoktuk, tökéletes mestermű volt. A dán kapitány lehozta a támadások előkészíté­sében kulcsszerepet játszó Laudrupot. Kevesen bíztak benne, hogy végül a mes­ternek lesz igaza, mert a 77. percben Eistrup kiejtette a franciákat. Az A-csoport végeredménye: 1. Svédország 3 2 1 0 4:2 5 2. Dánia 3 111 2:2 3 3. Franciaország 3 0 2 1 2:3 2 4. Anglia 3 0 2 1 1:2 2 (dótok) Atlétika Ötkarikás tét Óriási érdeklődés előzi meg az ame­rikai atléták pénteken kezdődő olimpiai válogató versenyét, melyre New Orle­­ansban kerül sor. A válogató 1300 ame­rikai atléta jelezte részvételét. A tét óri­ási, így hát emberfeletti küzdelemre van kilátás. Carl Lewis három számban in­dul. Távolugrásban veresége óta először mérkőzik meg tokiói legyőzőjével, Mike Powell-lel. Kedvenc számában, a 100 méteren Leroy Burell szoríthatja meg, míg 200-on most először méri össze tu­dását a táv kiemelkedő alakjával, Mi­chael Johnsonnal. A férfi 400 méter nagy kérdése, hogy indulhat-e az eltiltás alatt álló Butch Reynolds ezen a távon. A 110 méteres gátfutásban Roger Kilg­­don és Renaldo Nehemiah sérülésükből éppen felépülve próbálják meg kihar­colni az olimpiai részvétel jogát. hez. Az Önök feladata, hogy ezeket a versenyzőket az általunk közzétett kari­katúrákon felismerjék és a mellékelt kérdésre megtalálják a helyes választ. A feladat tehát nem más, mint egy postai levelezőlapra a fenti szelvényt rá­ragasztani és a helyes válaszokkal együtt szerkesztőségünkbe beküldeni. A helyes megfejtők között értékes könyveket sor­solunk ki. Tehát ne feledje legkésőbb jövő ked­dig postára adni a nekünk címzett leve­lezőlapot! Címünk: Szabad Újságszerkesztősége Egy kép—egy kérdés Marlanoviéova 25/12 819 11 Bratislava Az ötödik feladvány helyes megfejté­se: A képen Mike Tyson nehézsúlyú ök­löző látható. Könyvjutalomban Mics Ist­ván ipolynyéki olvasónk részesül. A könyvet postán küldjük el. c Egy kép—egy kérdés 3 A tét meglehetősen nagy Lesznek-e zöld fehér könnyek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom