Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-15 / 139. szám

4 1992. június 15. Szabad ÚJSÁG Kockázat nélkül nincs haszon Nő, mint a gomba! Huszár Károly hálás lehet a sors­nak, sokat köszönhet a bársonyos forradalomnak. A nyolcvankilenc no­vemberében bekövetkezett változá­sok lényeges módosítást hoztak az ö életébe is. A fiatalember a nagykürtösi Agro­­stav építővállalat termelésirányító fő­mérnöke volt. A Nyilvánosság az Erő­szak Ellen helyi vezetői meneszteni akarták állásából, a Kürtösön lakó férfi ugyanis párttag volt. Egyes munkások kiálltak mellette, mások viszont a „fe­jét követelték“. Huszár Károly nem várta meg, mi lesz a hercehurca vége, maga ment a sorsa elé: felmondott. Pályamódosításra kényszerült. Nem várt a sült galambra, vállalkozás­ba fogott. Ismerősével export-import épitóipari-kereskedelmi társaságot alapított: s nem válogatott a megren­delések között. Többek között Ma­gyarországra, egy egri, gombakom­­posztot előállító és gombatermesztés­sel is foglalkozó cégnek is közvetített munkagépeket, gépi berendezéseket, eszközöket, sót hamarosan a sikeres magánvállalat készítményeinek kizá-Huszár Károly: ,, Éréskor különösen sok a tennivaló" rólagos csehszlovákiai forgalmazója és képviselője lett. Egy alkalommal azt mondta neki az egri vállalkozás vezetője:- A gomba keresett cikk, tápláló, egészséges, ha jól tudom, felétek nem foglalkozik senki a termesztésével, láss hozzá te! Addig lépj - tette még hozzá amig meg nem előznek mások! A fiatalember „ráharapott" az öt­letre ... Huszár Károlyt a kényszer vitte új utakra, s most már egyre több piacot lát el kiváló minőségű csiperkegom­bával. Hazánkban a gombatermesztésnek nincs túl nagy hagyománya, nincs szakmunkásképzés, sőt tapasztalat­­szerző tanfolyamokon sem sajátíthat­ják el az érdeklődök a termesztés alapjait. Egy kilogramm csiperkegombáért már ezerkilencszáznyolcvankilencben 35 schillinget adtak a bécsi keres­kedők. Mi legszívesebben a sampinyont és a laskagombát vásároljuk és fogyaszt­juk. Huszár Károlynak induláskor némi szerencséje volt. Korábban a járásban egy mező­­gazdasági üzem, a závadai szövetke­zet már .foglalkozott gombatermesz­téssel. Igaz, a gazdaság laskagombá­ra szakosodott. Túl jó eredményeket nem tudtak felmutatni, ezért bizonyos idő után „beadták a kulcsot", felhagy­tak a vállalkozással. Időközben Felsósztregova és Bo­­rosznok kivált a nagygazdaságból. Huszár Károly kipuhatolta, hogy ki­használatlan, gombatermesztésre al­kalmas helyiségekkel is rendelkeznek, s miután feleségével gombatermesztö céget alapított, szerződést ajánlott fel a sztregovai gazdaság egyik vezetőjé­nek. A szövetkezet biztosítson terme­lőeszközöket és helyiségeket, ő pedig gondoskodik az alapanyag behozata­láról, magára vállalja a termesztés megszervezését, irányítását, a piac­felderítést és a termés értékesítését is.- A többi kiadást közösen álljuk - javasolta a bevételen pedig meg­osztozunk. Ezen túlmenően vállalom a személyzet kiképzését, betanítását is. A gazdasági vezető ráállt a javas­latra ... Nyolcvan tonna komposzt __________!------------------­A vállalkozó a szövetkezettel febru­árban kötötte meg a szerződést. Első nekifutásra bizony nem ment minden zökkenőmentesen. A termés a vártnál kevesebb lett. Huszár Ká­roly azonban nem adta meg magát, kemény fából faragták. A következtetéseket mindenesetre levonta. A gombatermesztés, állapí­totta meg a saját kárán okulva, rendkí­vül nagy odafigyelést igényel. A tandíjat megfizette. Az újraindu­lás előtt tüzetesen áttanulmányozta a szakirodalmat és többször „átrágta“ magát az egri cég útmutatóin. Ezután felmérte a piaci helyzetet is, és úgy döntött: van esélye a túlélésre, a tal­pon maradásra... A fiatalember kezdetben Magyaror­szágról szállította a kész, becsirázott csiperkekomposztot, most azonban már maga lát hozzá a táptalaj beoltá­sához is. Huszár Károly és felesége gomba­termesztő minicége valójában családi vállalkozás, a felsősztregovai-borosz­­noki mezőgazdasági üzemmel szer­ződéses üzleti kapcsolatban áll. Az állandó dolgozók a szövetkezet alkal­mazottai. A farm Nagykürtös és Kékkő között, a „senki földjén" található. A környe­zet egyelőre sivár, de az épületek a szövetkezet tulajdonában vannak, a vállalkozó pedig addig amíg nem tudhatja magáénak a területet a rajta lévő ingatlanokkal együtt, nem kíván jelentős beruházásokba, de akár csak komolyabb területrendezésbe se fogni. Az épület eredetileg csirkenevelde volt. Egy nagy csarnok két szintjén és két kisebb helyiségben nő most a gomba Egyszerre 80 tonna oltott komposzton terem a csiperke. [ Kesztyűs kézzel J A szedés különösen nagy figyelmet igényel. Csakis a szabványnak meg­felelő egyedeket szabad leszedni. Éréskor alkalmi munkásokat is felfo­gad a vállalkozó. A munkások kesztyűs kézzel bán­nak a terméssel!- Vigyázni kell - mondta Magda Poliaková, a „gombafelügyelök" egyike a csupasz ujjak nyoma már egy órával a szedés után meglátszik a fehér kalapocskákon. A foltos, meg a szabálytalan alakú gomba érték­telen. Testes kolléganője, Viera Marková még hozzátette:- Az ilyen példányokat inkább fel­aprítjuk, és megszáritjuk, néhány sé­rült, vagy deformált darab ronthatná a cég hírnevét ... Hat alkalmazott ügyeli a fejlődést, az érést. A tulajdonos szigorú ember, a henyélöket megbünteti, de hát neki is a zsebére megy a játék! Huszár Károly a magyarországi partnernél használatos termesztésű polcrendszereket a kürtösi gép- és traktorállomáson készítteti el. Néhány embernek ezzel is munkát biztosít. Az eszközökért cserébe kapja a kom­­posztot és az oltóanyagot.- Szeretném megvásárolni a helyi­ségeket, az egész telepet - jelentette ki a fiatalember -, az új termelőhelyek építése ugyanis rendkívül költséges lenne Sajnos, egyelőre a szövetkezet túl sokat kér érte .. Érthető. A gazdaság irányítói sem Magda Poliaková: ..Kifogástalan áru kerül ki a kezünk alól“ estek a fejük lágyára, hisz így csekély befektetéssel jutnak haszonhoz. A cégtulajdonos bővíteni akarja vál­lalkozását. Mezőgazdasági üzemek­nek és magánvállalkozóknak egyaránt kínál oltott gombakomposztot és szak­­tanácsadással is szívesen szolgál. Idővel a táptalajt is maga szeretné előállítani. Egy telepítés két hónapig terem. Egy mázsa komposztról 14-20 kiló jó minőségű gomba szedhető le. Munká­sai a 80 tonna táptalajról 15 tonna gombát „takarítottak" be. A közelmúltban „rajtaütöttek“ a mi­­nőségellenörök. Tüzetesen megvizs­gáltak mindent, de semmi kifogásolni­valót nem találtak. Azért, amikor el­mentek, a vállalkozó fellélegzett ... Az áru - az értékesítők jóvoltából - hűtőkocsiban, s leginkább a pozso­nyi, besztercebányai, rimaszombati, zsolnai meg garamszentkereszti piac­ra kerül. S pillanatok alatt el is kel! Azt hiszem, ez többet mond min­dennél! Viera Marková: ..A főnök szigorú ember" [ Rántotthús-kultúra A cégnek Nagykürtösön is van bolt­ja, ám a termény iránt nincs túl nagy érdeklődés. Az Ipoly mentén, úgy tű­nik, még mindig a rántott hús a legis­mertebb és legkedveltebb ételféleség Az áru zsugorfóliával fedett, áttet­sző vákumcsomagolású - általában 25 dekás - műanyag kosárkákban kerül forgalomba. A szedést követően öt napig árusítható.- Idővel - szögezte még le a vállal­kozó - szeretnék savanyított gombát is készíteni. Nem akarok tisztességte­len úton meggazdagodni, az apró lé­pések híve vagyok, a kicsi, de biztos nyereségre törekszem! Munkásainak lelkére kötötte: úgy kezeljék a termést, mintha a sajátjuk lenne, s úgy bánjanak vele, mintha önmaguknak készítenék! ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Diószegnek 1916-ig nem is volt saját postája. Az eredeti telepü­léshez, amely 1796-ban még a Zichy grófi család tulajdonát képezte, a sváb kolonisták egy munkástelepet hoztak létre, ame­lyet Német Diószegnek (Kis Dió­szegnek is) neveztek. Az újonnan létrehozott területen Hollósy An­tal postamester házában volt a posta. Nyugdíjaztatását követő­en az intézményt áthelyezték Ma­gyar Diószegre Lövensohn Mór nyugalmazott orvos házába, a kastéllyal szemben. A helyi pos­tamester feladatával ezután Oszuske Lajost bízták meg. Raj­ta kívül a postának még hat dol­gozója volt, akik két helyiségben nagy, a fényt gazdagon átengedő ablakok előtt osztályozhatják a küldeményeket is. Csereüdülte­tés céljából (hiszen közel var a Vince-erdő termálfürdő) még egy vendégszobát is létrehoztak a leleményes alkalmazottak. Az egykori szükes körülmé­nyek között jóformán semmilyen szolgáltatásokat nem nyújthattak ügyfeleiknek a diószegi postások. Ma már a Kodak megrendelői, valamint a Trodat pecsétek iránt érdeklődők is itt bonyolítják le ügyletüket. A posta sajátságos szolgáltatásai közé tartozik a be­tétszolgálat. Az érdeklődők ezer, ötezer, tíz-, illetve ötvenezer koro­na értékű takarékleveleket vásá-Diószegi posta tegnap és ma Ki vesz újságot a nyugdíjasnak? bonyolították le a küldemények­kel, a távíró kezelésével járó mun­kálatokat. A diószegi állomásra naponta négy alkalommal érke­zett postaküldemény, amelyet a környező falvakba, köztük Kis­­mácsédra, Jókára, Nagyfödémes­­re, Pusztafödémesre és Abra­­hámba is a diószegi postások jut­tattak el. A később várossá, majd hivata­los nevén Sládkovicovová nőtt Diószegen hetvenhat esztendőn át a kis ablakú, két helyiségből álló, szociális helyiségeket nélkü­löző családi házban végezte mun­káját a tizenhárom postai alkal­mazott. Az amúgy is rossz álla­potban levő központi távkapcsoló­rendszer sok bosszúságot oko­zott. Az emberek nem boldogultak otthoni készülékükkel, így a pos­tára indultak szerencsét próbálni. Azt hitték onnan valószínűleg egyszerűbb lesz majd kapcsolni Pozsonyt vagy a környező falvak, városok valamelyikét. Sajnos, nem így történt. Viera Wágnerová postafőnök­­nő 1985-ben foglalta el állását, s amint azt elárulta, már akkor tervezgették a posta új épületé­nek megvalósítását Diószegen. Az évek teltek-múltak, mint aho­gyan a mesékben szokás, de a valóságban nem történt csoda. Vagyis mégis, mert „késéssel“ ugyan, de idén május végén meg­nyitották a kék csempével díszí­tett földszintes épületet a város központjában. A frissen festett posta falai kö­zött bőven akad hely sorakozásra az ablakok előtt, s egy helyett ma már két telefonfülke áll az ügyfe­lek rendelkezésére. A mellékhe­lyiségeken kívül a posta alkalma­zottainak saját konyhájuk van, és Tolhatnak három-, hat-, kilenc-, tizenkettő, illetve huszonnégy hó­napos lejárattal, s alkalmuk nyílik négyéves meghosszabbításukra is. A postafőnöknővel a megsza­porodott szolgáltatások és az ügyfelek csökkenésének arányait latolgatjuk.- Sajnos, előfizetőink egyhar­­mada kénytelen volt lemondani kedvenc napi-, illetve hetilapjáról. Mondanom sem kell, hogy itt első­sorban a nyugdíjas diószegi lako­sokról van szó, akik a legrégibb és egyben leghűségesebb előfizetők voltak. Ma már nem számolha­tunk velük. Valószínűleg az 1992. május 31-én érvénybe lépett, 116/1992. számú, a nyugdíjeme­lésekről szóló törvény az alapvető létszükségletek fedezéséhez szükséges pénzösszeget kívánja az idős emberek rendelkezésére bocsátani... Vagy ilyen módon szeretne Állam bácsi továbbra is újságot adni a nyugdíjas lakosság kezébe? A posta dolgozóitól és a lakos­ságtól egyaránt tudomást szer­zünk arról, hogy a telefonhálózat a rongálás következtében az új épületben is nem kevés bosszú­ságot okoz. A központi telefon­­rendszer felújítását egy év alatt kellene megvalósítani. Ma még ünnepélyes arccal lé­pik át az újonnan érkezők a „nagy posta“ küszöbét. A megilletődött mosoly arcukon marad az ügyin­tézés során, bár az új épület né­hány héten belül beolvad a többi közé. Vajon ez történik-e majd a postahivatallal szemben épülő, ma még megnyitására váró Fla­­mengó kaszinóval is? SZÁZ ILDIKÓ A felvétel a posta megnyitóján készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom