Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-08 / 108. szám

1992. május 8.

Szabad ÚJSÁG

OKTATÁSÜGY

Az Együttélés legfontosabb célja — „védelmezni a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, hogy azok ezáltal is megteremthessék a nemzeti önazonosságukhoz szükséges lelki, szellemi, anyagi és erkölcsi feltételeit.”

Ennek tükrében a nemzetiségi oktatásügy területén is szorgalmazni fogjuk a nemzet kisebbségeire vonatkozó egyéni kollektív jogok biztosítását azon dokumentumok szellemében, melyeket Csehszlovákia is elfogad, mint:

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya, a bécsi utótalálkozó Zárónyilatkozata és az Emberi Dimenzió koppenhágai konferenciája 1990-ben a nemzeti kisebbségek jogairól elfogadott nyilatkozata. Különös figyelmet szentel az ENSZ által elfogadott „Egyezmény a gyermekek jogairól” c. dokumentumnak. Az állam kötelessége a gyámkodó magatartás helyett a nemzeti kisebbségek önszerveződésére épülő, azt elősegítő, aktív kisebbségvédelmi politika és gyakorlat bevezetése.

A nemzeti kisebbségek megmaradásának feltétele az anyanyelv tökéletes elsajátítása, annak használata az élet minden területén, amit az anyanyelven történő tanulás alapoz meg. Ennek következtében minden gyermek alanyi joga, hogy anyanyelvén tanuljon az óvodától az egyetemig — a többségi nyelven tanulókkal azonos feltételek mellett. Az Együttélés célja a magyar, a lengyel, a német, a rutén (ukrán) nemzeti kisebbségek önálló iskolahálózatának a kialakítása, s támogatja a roma iskolák létrehozását is. Az állam kötelessége a nemzetiségi iskolákat is ennek megfelelően hatékony, korszerű tankönyvekkel, segédkönyvekkel és segédeszközökkel ellátni, biztosítani ezekben az iskolákban is a pedagógusok, nevelők bérét; megteremteni az oktatási, kulturális és tömegkommunikációs intézmények működési feltételeit.

Minden intézményben egyértelműen meg kell határozni az oktatás nyelvét, a kisebbségi oktatási intézményekben ne tanítson olyan pedagógus, aki az oktatás nyelvét nem bírja.

A kisebbségi oktatási intézmények területi elhelyezkedésének optimális megoldására kell törekedni— különös tekintettel az óvodákra, a körzetesítéssel megszüntetett kistelepülési iskolák visszaállítására, a gimnáziumok, szakközépiskolák, szaktanlntézetek hálózatának újraszervezésére, a kisegítő iskolák, a fogyatékos gyermekek oktatását biztosító iskolák fejlesztésére és az egészségügyi intézményekben működő iskolákra.

Szükségesnek tartjuk egy Kisebbségi Kódex, ezen belül egy Nemzetiségi Oktatásügyi Statútum kidolgozását, mely tartalmazná az oktatásügyi autonómia jogi és gyakorlati feltételeit.

Meggyőződésünk, hogy a jelen állapoton, — amikor a csehszlovákiai magyar (nemzetiségi) műveltség szintje stagnál, az iskolahálózat szűkül — kizárólag csak az oktatásügyi és kulturális autonómia változtathat. Valljuk, hogy az anyaország határain kívül élő nemzeti kisebbségek indentitásválasztása szabadságának alap>elve az anyanemzethez

való tartozás tudata, ezért az állam kötelessége biztosítani Csehszlovákia és a nemzeti kisebbségek anyaországa közti zavartalan, békés és egymást segítő együttműködést az oktatásügy terén is.

Szorgalmazzuk, az olyan államközi tárgyalásokat, egyezségeket, melyek alapján az anyaország intézményesen támogathatja a hazai nemzetiségi oktatásügyet tankönyvekkel, diák- és tanárcserével stb.

A nemzetiségi oktatás szintje a csehszlovák iskolarendszer teljes szerkezeti és tartalmi megreformálásának függvénye. Az iskola kapjon önállóságot

— gazdasági, strukturális és tantervi kérdésekben,

— az iskola típusváltozatának, az iskolairányítás, szülőkkel való együttműködés formájának megválasztásában,

— az iskolában megkövetelt erkölcsi normák, viselkedési szabályok, sajátos módszerek, szokások, hagyományok, az egyéni arculat kialakításában és ápolásában,

— a pedagógiai kísérletek szabad kezdeményezésében — együttműködve a tudományos intézményekkel.

Fontosnak tartjuk, hogy az iskolák léte szorosabban kapcsolódjon a helyi önkormányzatokhoz, ezek vegyenek részt az állami döntések előkészítésében. Az iskolák vagyonának kezelési joga a városok (községek) önkormányzatához kerüljön. Az iskolaigazgatók az oktató-nevelő munkáért feleljenek, az iskola gazdasági életével egy gazdasági igazgató (helyettes) foglalkozzon.

Az iskola legyen nyitott, tartson lépést a társadalom fejlődésével és ne válhasson semmiféle párt, vagy ideológia kiszolgálójává. Ugyanakkor mind a pedagógusok, mind a diákok alapvető joga pártokba, mozgalmakba, szervezetekbe tömörülni. Ennek megfelelően támogatjuk az ifjúsági szervezetek (MISZ, MIÉSZ, Cserkészek stb.) működését.

Iskoláink pótolhatatlan feladata az objektív történelmi és nemzeti tudat kialakítása. Ennek érdekében javasoljuk mind a nemzetiségi iskolák, mind a többségi iskolák alaptantervébe beiktatni a Kárpát-medence népei történelmének és kultúrájának oktatását Mivel a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek békés, baráti együttélésének alapjait az iskola rakja le, ezért javasoljuk az iskolákban a toleranciára való nevelés bevezetését

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az államgazdasági szervek a nemzeti kisebbsgéek oktatásügyét érintő kérdésekben meghallgatásunk és beleegyezésünk nélkül döntsenek. Valamennyi, a kisebbségek ügyeiben döntési jogkörrel rendelkező személy tisztségébe való kinevezése, visszahívása, csakis a nemzeti kisebbségek pedagógusszövetségeinek jóváhagyásával történjen.

Az oktatásügyi autonómia gyakorlati megvalósításának alapfeltétele mozgalmunk szerint az oktatásügyi minisztériumban a nemzetiségi főosztály kiépítése és egy nemzetiségi oktatásügyi miniszterhelyettes kinevezése. Követeljük továbbá a közös igazgatású iskolák, óvodák szétválasztását, s a_ minisztérium erre vonatkozó tiltó rendelkezésének hatályon kívül helyezését.

A helyi igényeknek megfelelően javasoljuk az óvodák esetében a csoportléts

szám korlátozásának feloldását és a körzetesítéssel megszüntetett óvodák és iskolák megnyitását akkor is, ha a gyermekek száma a mai normaszint alatt van.

A nemzetiségi iskolahálózat leggyengébb láncszeme a szakmunkásképzés. Szükségesnek tartjuk a nemzetiségi szaktanintézetek, szakközépiskolák és gyógypedagógiai iskolák hálózatának bővítését, elsősorban a már sikeresen működő magán-szakmunkásképzők mintájára.

A nemzetiségi oktatás problémái megoldásának egyik lehetőségét a magán-, alapítványi- és egyházi iskolák létrehozásában látjuk, ezeket támogatjuk.

Az oktatási szint növelése és gyermekeink érvényesülése érdekében szükségesnek tartjuk a világnyelvek eredményes tanítását, a szlovák nyelv elsajátítását elsősorban hatékonyabb módszerek bevezetésével, valamint külföldi tanulmányaik támogatását állami, alapítványi és egyéb ösztöndíjak segítségével.

Különleges problémát jelent a szórványban élő magyarság anyanyelvi oktatásának biztosítása; ez elsősorban bentlakásos intézményekkel oldható meg.

Magas színvonalú oktatási rendszer nem képzelhető el jól képzett, megfelelő feltételek között dolgozó, jól fizetett, tehetséges, kiegyensúlyozott, szuverén egyéniségű, személyiségjegyekben is az oktatás-nevelés feladatára alkalmas pedagógusok nélkül. Növelni kell a pedagóguspálya presztízsét, s olyan anyagi feltételeket kell biztosítani, melyek lehetővé tennék pedagógusaink számára az értelmiségi életforma, önképzés, tudományos munkásság megvalósítását is. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények feladata egy emelt szintű felvételi rendszer kialakítása, a pályára való alkalmasság tudományos igényű meghatározása.

A nemzetiségi pedagógusképzés biztonságos megoldását kizárólag egy önálló pedagógus- és humán értelmiséget képző felsőoktatási intézmény (egyetem) létrehozásában látjuk ott, ahol a gyakorló iskolák, intézmények, kulturális háttér (színház, könyvtár), lakások, munkahelyek a tanárok és hallgatók rendelkezésére állnak (Komárom). Mindaddig, míg a felsőoktatási intézmény nem jön létre, támogatjuk a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozatát abban a törekvésében, hogy a Cyril-Metód Egyetem keretén belül önálló Magyar Karként működjön.

A mind égetőbb pedagógushiány orvoslása érdekében támogatjuk — átmeneti megoldásként — a Pedagógiai Kar levelező tagozatának működését.

Fontosnak tartjuk és támogatjuk a központi magyar pedagóguskönyvtár kiépítését Komáromban, a rendszeres pedagógiai kutatás és szakmai továbbképzés intézményes biztosítását. Támogatunk minden olyan rendezvényt, versenyt, mely a nemzetiségi iskolák diákjai számára hazai és nemzetközi megmérettetést és sikerélményt jelent.

Általános programunknak megfelelően az oktatásügy terén is magunkénak vallunk minden olyan eszmét, melynek céfja, hogy a demokrácia elveinek megfelelően a nemzeti kisebbség ne legyen kiszolgáltatva a többség akaratának.

KORNYEZETVEDELEM

Mozgalmunk emberközpontú környezetvédelmet kíván folytatni. Ennek lényege, hogy az ipari fejlődés ne veszélyeztesse tovább a természetet és a civilizáció előrehaladása összhangban álljon a természet teherbíró képességével Ezzel összefüggésben támogatunk Földünk megmentésére irányuló minden nemzetközi törekvést, vállaljuk az emberi lét és a fejlődés folytonosságának stratégiáját

Felvállaljuk természeti értékeink hathatós védelmét. Természeti erőforrásainkra, erdeinkre, vizeinkre, ásványkincseinkre sgját nemzeti vagyonúnként tekintünk.

Hatékony környezetvédelem nem képzelhető el megfelelő gazdasági, törvényhozási — államigazgatási és ellenőrzési rendszer nélkül.

A következő feladatok elvégzését tartjuk a legfontosabbnak:

— önigazgatási — önrendelkezési elvre épülő tágabb és távlati érdekeket összhangba hozó környezetvédelmi politika kialakítását;

— hozzá kívánunk járulni az államok közötti együttműködéshez a környezetvédelem terén;

— szükségesnek tartjuk összhangba hozni az új tulqjdoqjogi viszonyokat környezetvédelmi érdekeinkkel;

— csökkenteni kívánjuk társadalmi adósságunkat környezetünkkel szemben a gazdasági átalakulás és privatizáció folyamatában;

— tökéletesíteni és fejleszteni óhajtjuk a hatályos környezetvédelmi törvényrendszert;

— szükségesnek tartjuk egységesíteni az állam területén működő kömyezetmegfigyelési rendszert, s biztosítani az eredmények gyakorlati felhasználását;

— meg kell teremteni a környezetvédelmi nevelés és szakemberképzés rendszerét;

— biztosítani kell az állam demokratikus, következetes és hatékony felügyelői, irányítási és ellenőrző szerepét a környezetvédelem területén;

— összhangba kell hozni a gazdaság fejlesztését, ágazati megoszlásál átalakítását és a piacgazdaságot lehetőségeinkkel és természeti adottságainkkal;

— össze kell hangolni a regionális és egyetemes érdekeket;

— a környezetet lényegesen befolyásoló minden beruházást csak szigorú

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS ÖNIGAZGATÁS

Az Együttélés Politikai Mozgalom az eddigi politikai és társadalomszervező tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltást követő helyhatósági választások következményeként létrejöttek a községi (települési) önigazgatás és önkormányzás feltételei. Ennek hatására a község önálló önigazgatási területi egységgé vált, amely egyesíti a területén élő állampolgárokat. Vagyonával és pénzforrásaival önállóan gazdálkodik, általános érvényű rendeleteket ad ki, közös érdekből más községekkel társulhat és jogosultságába csak törvénnyel lehet beavatkozni. A községek közös feladataik teljesítésére és érdekeik képviseletére regionális társulásokat hoztak létre.

A jövőt tekintve az Együttélés Politikai Mozgalom olyan demokratikus jogállam megteremtésén fáradozik, amely önkormányzatbarát környezetet teremtve tehetővé teszi a valós önállósággal rendelkező, demokratikusan megalakított és működő, gazdaságilag erős önkormányzatok létrejöttét, amelyek letéteményesei lehetnek a helyi önfejlődési folyamatok elindításának. Ennek érdekében az állami felépítés olyan szervezeti és területi kereteire van szükség, amelyben az önkormányzat is, az egyéni szabadság is megvédhető, ugyanakkor a kisebbségek védelme is biztosítható.

Mindez feltételezi azt, hogy a központi intézmények csupán azon feladatköröket kezelik, amelyek alacsonyabb közigazgatási szinteken jó hatékonysággal nem biztosíthatók. Mindezek mellett szükséges az önkormányzatok illetékességének általánossá tétele, ami azt jelenti, hogy a helyi jelentőségű ügyek a helyi szervek jogkörébe tartoznak, intézésüket a helyi szervek végzik.

A mozgalom a rendelkezésére álló minden eszközzel szorgalmazza a számunkra kiemelkedően fontos önkormányzati jogok megteremtését és azok életbe léptetését, főképp ami az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát illeti.

Ez azt jelenti, hogy:

— az önkormányzat szabadon vállalhat minden ügyet, amelyet törvény nem utalt más szerv kizárólagos hatáskörébe, és ezekben az ügyekben mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért;

— az önkormányzat a széleskörű nyilvánosságot megteremtve intézi a helyi ügyeket; ehhez biztosítani kell a helyhatósági választásoknál a képviselői testületek összetételében az etnikumok arányos képviseletét;

— az önkormányzat hatásköréelbírálást követően a helyi lakosság beleegyezésével szabad kivitelezni;

— Szlovákiának új energetikai programra van szüksége.

Politikai programunkkal összhangban elsődlegesen vállaljuk a nemzeti kisebbségek által lakott területek környezetvédelmi gondjainak megoldásál ezért:

— Ellenezzük a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer üzembehelyezését és támogatjuk — a felbecsülhetetlen csallóközi erőforrások védelmének érdekében — az érintett területek helyreállítását célzó megoldási változatoL

— Támogatjuk az államhatár menti természetvédelmi területek átalakítását határon átnyúló természetvédelmi övezetekké, főleg a vulkanikus középhegység, a karszt-vidék területén valamint a Duna Csallóköz és Szigetközi térségében.

— Ellenezzük a természetvédelmi területek katonai célú felhasználásál

— Támogatni fogjuk az emberalkotta környezet: műemlékek, települések és egyéb kulturális értékek védelmei

nek jogszerű gyakorlását alkotmánybírósági védelem illeti meg.

Az önkormányzatoknak valódi tartalmat kell kapniuk, ezért szükséges az önkormányzatok közigazgatási feladatainak kiszélesítése (iskolaügy, egészségügy, építésügy, településfejlesztés, szociális gondoskodás, környezetvédelem stb.) mindaddig, amíg a községre átruházott államigazgatási feladatok végrehajtása nem eredményezi önállóságának csorbítását különböző alacsony szintű törvények, hatósági rendeletek, irányelvek és belső utasítások következtében.

A közigazgatás egyes területeinél, az önkormányzatok és a helyi államigazgatás szerveinek illetékességével (jogosultságával) kapcsolatban törekedni kell a kisebbségek érdekeit leginkább figyelembe vevő viszonyrendszer kialakítására.

Nemzeti kisebbségi és etnikai szempontból az érvényben lévő területi felosztás körzeti rendszere a legelfogadhatóbb, ugyanis a közigazgatás (állami és önigazgatás) szervezetének a valóságos gazdasági, társadalmi, közlekedési és kulturális gócok körül kialakult természetes területi egységekhez idomul.

A körzeteket nem csupán államigazgatási, hanem önkormányzati alapon is meg kell szervezni, ugyanis az önkormányzatok a feladataikat olyan természetes területi egységekben valósítják meg, ahol a településeket és azok lakosságát valódi érdekközösség, valódi szolidaritás, közös kultúra és értékek tudata kapcsolja össze.

A körzetek rugalmas igazgatása és a központi államigazgatás decentralizációja céljából megyéket vagy régiókat kell létrehozni úgy, hogy azok az etnikai elvet tiszteletben tartó és a természetből adott tájegységek legyenek. A magyar nemzeti kisebbségek szempontjából három, autonóm jogokkal felruházott megyét kell létrehozni a csallóközi, a palóc és a bodrogközi regionális érdekközösségek bázisán. Ezen elvek alapján működő önigazgatási területi egységeket kell létrehozni a többi nemzeti kisebbség és etnikai csoport esetében is. Amennyiben ilyen megye létrehozása nem lehetséges, akkor az adott megyén belül a körzetet, illetve airégiót kell különleges jogokkal felruházni.

Az új alkotmánynak meg kell határoznia a helyi (községi, települési, felsőbb szintű — körzeti) önkormányzatoknak a társadalomban elfoglalt szerepét, jogát a regionális érdektársulások létrehozására, amelyeket a mindenkori területi és közigazgatási átszervezés, vagy időközi területi rendezés esetén azok természetes és igazságos alapjaként kell tekinteni.

— Ellenezzük az erőszakos és a környezeti adottságokkal ellentétes urbanizációi Az ilyen beavatkozásokat a környezetvédelmi szemponton túl szociális és politikai kérdésnek is tekintjük.

— Támogatjuk a helyi érdekeket képvislő az önigazgatás rendszerében fogant, alulról építkező terület-fejlesztési koncepciók kidolgozását.

— Ki kell építeni a tápláléklánc védelmének hatékony rendszerét.

— Biztosítani kell a mezőgazdasági és erdei földalap ésszerű védelméL

— Erdeink közhasznú küldetését előnybe kell helyezni a gazdasági — fakitermelő érdekekkel szemben, függetlenül a tulajdonviszonyok változásától.

— Környezeti szennyezőforrásainkat fokozatosan, világos koncepció alapján fel kell számolni. A környezetvédelmi beruházások hosszúlejáratúak, megtérülésük lassú, de ezt vállalni kell!

Az egészséges környezet alapvető emberi jog!

SZÚP- 293