Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-08 / 108. szám

1992. május 8. 7 ITT AZ IDŐ Az EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom választási programja _______________Szabad újság_________________________ GAZDASÁGPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Dél-Szlovákia —zömében magyarlak­ta — területei a monarchia felbomlása előtt az akkori Magyarország területén központi fekvésűek voltak, és így teljes mértékben részesei a gazdaság vérkeringé­sének. 1918-ban a monarchia szétesése után az utódállam perifériájára kerültek, mégpedig hovatartozásukat illetően na­gyon bizonytalannak tartott perifériájára. Az azóta eltelt időszakban, a fentiekben elmondottak miatt is, Csehszlovákia eze­ken a területeken exploatációs gazdaság­­politikátfolytatott. Az itt megtermelt több­letterméket különböző módszerekkel és eszközökkel (adók, nyereségelvonások, felvásárlási árak stb.) kivonta és más te­rületekre csoportosította át. Nagyobb ará­nyú fejlesztésre az elmúlt 74 évben nem került sor. Az állam csak annyit ruházott be, amennyi a nemzetgazdaság egésze szempontjából elkerülhetetlen volt Ezek is főleg olyan kömyezetromboló beruhá­zások voltak, mint a vágsellyei Duslo, a mohi atomerőmű, a bőst vízerőmű. Ezen az áldatlan állapoton kell a politikai rendszerváltás (parlamenti demokráciaj kibontakozása adta lehetőségek kihasz­nálásával változtamu Mozgalmunk, az Együttélés Politi­kai Mozgalom továbbra is részt kíván vállalni az országos gazdaságpolitika legalapvetőbb céljainak meghatározá­sában, valamint a gazdaságpolitika eszközrendszerének és alkalmazásá­nak kimunkálásában. Ezért dolgozta ki az egész gazdaságot átfogó gazdaság­­politikai célrendszerét, amely straté­giailag orientálja és elvileg elkötelezi konkrét állásfoglalásaiban, valamint lehetőséget teremt tartós vagy alkalmi koalíciók létrehozására. Mivel 1990-ben elfogadott általános gazdaságpolitikai célkitűzéseink az el­múlt időszak változsainak tükrében is helyesnek bizonyultak és megvalósítá­suk az elkövetkezendő választási idő­szak legfontosabb gazdaságpolitikai fel­adatai közé tartozik, fontosnak tartjuk a mostani választási programunkba kissé kibővítve, beépíteni azokat. Ez annál in­kább fontos, mivel a gazdasági átalakí­tás elvi kérdéseire adott válaszok válnak meghatározóvá a pártok, illetve mozgal­mak politikai jellegének megítélésében. Az elkövetkező választási időszakban is szorgalmazni és támogatni fogjuk: — a szociális környezetkímélő piac­­gazdaság létrehozását és megerősödését; — a magánszektor kialakítását és tér­hódítását; aminek továbbra is a legfon­tosabb eszköze az állami vagyon privati­zálása, valamint az új kis-, közép- és nagyvállalkozások létrehozása; — a múltban kialakult formális szö­vetkezetek tulajdonosi szövekezetekké, illetve más társasági formára való átala­kítását; — a piac teljes infrastruktúrájának kiépítését; — a gazdaság szerkezetének átalakí­tását; — a szolgáltatási szektor fellendíté­sét, — a mezőgazdasági ágazat koncep­cionális problémáinak megoldását, — a gazdaság hanyatlásának megállí­tását és fellendülésének beindítását és annak gyorsítását; — a korona konvertibilitását biztosí­tó törekvéseket; — az infláció kordában tartását, il­letve visszaszorítását; — a költségvetési egyensúlyra való törekvést, elsősorban az állami bürokrá­cia csökkentésén keresztül; — a Közös Piachoz való társulást és csatlakozást; — a külföldi működőtőke bevonását; — az önkormányzatok erőtelesebb költségvetési támogatását és pénzügyi helyzetük konszolidálását. Tudatosítjuk, hogy mozgalmunknak, amely felvállalta a nemzeti kisebbségek érdekeinek képviseletét, az általános nemzetgazdaság-politikai programon kí­vül rendelkeznie kell az általa képviselt nemzeti kisebbségek érdekeit kifejező gazdaságpolitikai programmal is. Mivel a nemzeti kisebbségek szociá­lis és társadalmi összetétele heterogén (felöleli a vállalkozókat és a munkavál­lalókat, az értelmiségieket és a fizikai dolgozókat, az iparban, illetve a mező­­gazdaságban dolgozókat stb.) gazda­ságpolitikánknak tükröznie kell az em­lített csoportok érdekeit. Úgy véljük, hogy ezt a problémát csak a nemzeti kisebbségek lakta területekre szabott, vagyis regionális gazdaságpolitikával tudjuk megoldani. A regionális gazdaságpolitika feltéte­lezi a régiók létrejöttét. Mozgalmunk ezért szorgalmazta és fogadta örömmel a Csallóközi-mátyusföldi, a Palóc- és Bodrogközi-ungvidéki Régiók életre keltését. Számolunk azzal, hogy a magyarlakta régiók fejlesztését a szlovák gazdaság­politika továbbra sem fogja szorgalmaz­ni. Mozgalmunk ezért mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a Szlovák Köztársaság változtasson eddigi gya­korlatán, és a rendelkezésére álló esz­közökkel támogassa ezen területek gaz­dasági fejlesztését Tudatosítjuk, hogy a piacgazdaságra történő átállás következtében az állam kivonul a közvetlen vállalkozói tevé­kenységből, ezért állami vállalatok léte­sítésével a jövőben már nem számolha­tunk. Az állam viszont rendelkezik olyan Íiiackonform eszközökkel, amelyek je­­entősen elősegíthetik, illetve meg­könnyíthetik a magánvállalkozások lét­rejöttét és megerősödését. Szorgalmazzuk, hogy régióink gazda­sági fejlesztése érdekében az állam: — nyújtson adókedvezményeket (regionálisan diferenciált jövedelmi-, nyereség- és ingatlan-adókedvezmények formájában) — nyújtson előnyös hiteleket és hi­telfeltételeket (előnyös hitelkonstrukci­ók, állami hitelgaranciák, a kamatok egy részének átvállalása stb.) regionális fej­lesztési programok finanszírozásához, valamint új vállalkozások létrehozásá­hoz; — biztosítson pénzügyi támogatást regionális fejlesztési programok meg­valósításához; — végezzen gazdasági és szociális infrastruktúra-fejlesztést, mint a ma­gánvállalkozások létrejöttének egyik fontos feltételét; — létesítsen szabad kereskedelmi és szabad gazdasági övezeteket a külkeres­kedelem fellendítése érdekében; — nyisson további határátkelőhe­lyeket Magyarországgal a két ország ha­tármenti övezeteinek gazdasági együtt­működése érdekében; — hozzon létre regionális fejlesztési alapot a hátrányos helyzet felszámolá­sára és ebből hatékonyan támogassa a magyarlakta területeket is; — a fejlesztéseknél szenteljen állan­dó figyelmet a környezetvédelmi előírá­sok betartásának, illetve tegyen lépése­ket a károsodások felszámolására. Régiónk gazdasági fejlesztésének legnagyobb gondja a tőkehiány. Mivel ez az egész csehszlovák gazdaságra rá­nehezül, a mozgósítható belső források nem lesznek elegendőek a szükséges fej­lesztések és vállalkozások finanszírozá­sára. Nagyon lényeges ezért a külföldi működötöké bevonása a már meglévő és a létrehozandó vállalkozásokba. Mozgalmunk előnyösnek tartja a ma­gyarországi régiókkal való lőkeösszefo­­nódást, a közös vállalkozások, a tőkeér­dekeltségek létrejötték Fontosnak tart­juk a nyugati tőke, technológia, marke­ting és managemant meghonosítását. Mozgalmunk ezen a téren kamatozni szeretné meglévő külföldi kapcsolatait. Fontosnak tartjuk és támogatjuk a regionális bankok és takarékszövetke­zetek létrehozását, a fellelhető szabad tőke és a lakossági megtakarítások moz­gósításának valamint a váltakozások fi­nanszírozásának érdekében. Régióink gazdaságának fejlesztése, az új vállalkozások létrehozása, valamint a külföldi kapcsolatok szervezése megkö­veteli a regionális kereskedelmi- és ipari kamarák létrehozását Ezektől függetle­nül szorgalmazzuk a különféle iparosi­­kereskedői- és egyéb váltakozó szerveze­tek alulról építkező formában való létre­hozását, amelyek az érdekképviselettel, szakmai és más segélynyújtással és ta­pasztalatcserével foglalkoznak. Régióink gazdaságának fejlesztése valamint a sikeres magánvállalkozások működtetése alapos szaktudást igényel. Ezért szorgalmazzuk a magyar nyelvű vállalkozó- és menedzserképzés megte­remtését E mellett nagyon fontos a ma­gyar nyelvű szakmai képzés bővítése és fejlesztése (szakközépiskolák, szakmun­kásképzők stb.) Régióink természeti adottságainak, munkaerő tartalékainak stb. hasznosítá­sára, valamint a területek harmonikus fejlesztésére átfogó állami regionális fejlesztési program, kidolgozását és .a végrehajtás állami finanszírozását tartjuk fontosnak. Régióink meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Gazdaságpo­litikai programunkban ezért kiemelt fi­gyelmet szentelünk ennek az ágazat­nak. Bebizonyosodott, hogy már az 1990-ben megfogalmazott és elfogadott programunkban is helyesen határoztuk meg követendő mezőgazdasági politi­kánkat. Akkori elképzeléseink mind a megvalósítás állapotában vannak. Parla­menti tevékenységünkkel elősegítettük a magánszektor jogi feltételeinek meg­teremtését (földtörvény, transzformáci­ós törvény). Mozgalmunk a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat — ame­lyek megvalósításáért minden rendelke­zésre álló eszközzel küzedeni fog — a követkzőkben látja: — a földtulajdon rendezése, hogy egy talpalatnyi föld se vesszen el; — a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítása (transzformálása) tulajdo­nosi szövetkezetekké; — a kis- és középbirtokok (farmer­­gazdaságok) megteremtése. Újra elismételjük: nem vagyunk hí­vei a szövetkezetek erőszakos likvidálá­sának. Sőt, a Kereskedelmi Törvény­­könyv értelmében átalakított tulajdono­si szövetkezetekben még szociális és te­lepülésfejlesztési szempontból is pers­pektivikus gazdálkodási formát, lehető­séget látunk. Ezért támogatjuk azokat a szövetkezeteket, amelyek a jogosult sze­mélyek akaratából jönnek létre. De tá­mogatjuk az egyéb vállakozási (társasá­gi) formákat is. Tudatosítjuk, hogy a mezőgazdaság egzisztenciális gondokkal küzd. A jelen­legi feltételek mellett a mezőgazdasági munka majdnem veszteséges tevékeny­ségnek számít, ami nem kedvez a ma­gánvállalkozásoknak. Sajnos, a kormány nem rendelkezik átfogó mezőgazdaságfejlesztési prog­rammal, olyannal, amely a kibontakozás piackonform módjait és eszközeit is tar­talmazza. Mozgalmunk szorgalmazni fogja: — egy, az egész Csehszlovákia gazda­ságának szempontjából oly fontos Dél- Szlovákia mezőgazdaságát hosszútávon kezelő mezőgazdaságfejlesztési prog­ram kidolgozását; — a mezőgazdasági vállakózások csökkentett adóztatását; — a mezőgazdaságban vállalkozók számára kedvezményes indulási és fej­lesztési hitelek folyósítását, valamint előnyös hitelkonstrukciók kialakítását és „zöldhitelek” folyósítását; — megoldani a termékértékesítés biztonságát (az állami garanciák vállalá­sával, valamint új értékesítési formák és vállalkozások létrehozásával); — modern és hatékony termelési és állattenyésztési rendszerek bevezetését; — a környezetkímélő mezőgazdaság megteremtését; — az alulról szerveződő érdekvédel­mi és kölcsönös segítségnyújtási szer­vezetek (gazdakörök) létrehozását; — a községek és falvak arculatának olyan kialakítását, amely a népi- és táj­hagyományokat leginkább ötvözné a modem mezőgazdaság követelményei­vel és lehetőségeivel; — az ifjúság megtartását falun és a mezőgazdaságban. Az Együttélés szociális és szociálpo­litikai programja kezdettől fogva az álta­lános emberi értékre épül, az európai kultúra humanista elveire alapoz. A szociálpolitika alappillérének a családot tartjuk. Szorgalmazzuk védel­mét, a szociális biztonságot és az esély­­egyenlőséget Hosszútávú célként olyan jóléti tár­sadalom kiépítését határoztuk meg, amely szociális, környezetkímélő piac­­gazdaságon alapul biztosítva az ember szabadságát és az emberi élet méltósá­gát. Programunkban már két évvel eze­lőtt előre jeleztük a piacgazdaságra tör­ténő átmenet kísérőjelenségeit. A szo­ciális feszültségek — az előrejelzéshez képest — súlyosabb formában jelentek meg. Az 1991-es év végén a munkanélküli­ség meghaladta a 11%-ot, az infláció mértéke a vártnál jóval magasabb volt, a létfenntartási költségek 53%-kal emel­kedtek, a reáljövedelem értéke 26%-kal csökkent. Célkitűzéseink közt az elmúlt időszak­ban a minimálbér, a létminimum törvé­nyes garanciája, a szociális védőháló ki­alakítása, a szociális jövedelmek valorizá­ciója szerepelt. Parlamenti képviselőink támogatásával az idevonatkozó törvény­eket a Szövetségi Gyűlés elfogadta. Az elkövetkező választási időszak­ban alapvető célkitűzéseink változatla­nok: — az emberi élet méltóságának meg­őrzése — a tisztességes megélhetés biztosí­tása — a szociális védőháló erősítése — az újrakezdés esélyének realitása. Szociálpolitikai elképzeléseinkben — a mozgalom jellegéből adódóan — három különböző síkot kell megkülön­böztetni. Mivel a szociálpolitika alapvetően országos megoldást kíván, ilyen szinten szorgalmazni tudjuk azokat a törvényes megoldásokat, amelyeket állampolgári jogon optimálisnak tartunk. Közösségi szinten a helyi jellegű gondok kezelhetők. A közösség — anyagi helyzetétől és értékrendjétől füg­gően — hozzá tud járulni anyagi gondja­inak megoldásához. Ez az önkormány­zatok, karitatív szervezetek hatásköré­be tartozó gondok enyhítésére vonatko­zik. A mozgalom csak kivételes esetek­ben vállalhat sajátos, kisebbségeket vagy ezen belül közösségeket érintő szo­ciális problémákat. Az elkövetkező időszakra a mozga­lom szociálpolitikai programjának kö­vetkező irányvonalait tartjuk fontos­nak megfogalmazni: 1. A munkanélküliség kezelését, mi­vel ha az 1992-es évben a munkanélküli­ség tovább növekszik, elérheti a 18— 20%-ot is. Szorgalmazni fogjuk az olyan átképzési programok kialakítá­sát, melyek a munkavállalás esélyeit megnövelik. Szorgalmazzuk továbbá az anyanyelvű átképzést, a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentését 2. Szorgalmazzuk az elszegényedés A fékezését és elviselhető keretekben tar­tását. Ehhez elengedhetetlen a szociális jövedelmek valorizációja. Minden esz­közzel támogatjuk a vállalkozókészség fejlesztését, a közösségek felelős­ségvállalásának, megtartó erejének ki­alakítása mellett 3. Szorgalmazni fogjuk egy olyan tár­sadalmi biztosítási rendszer kialakítását, mely állampolgári jogon biztosít tisztes­séges, a társadalmi normákhoz igazodó minimális létfeltételeket. Olyan biztosí­tási rendszert fogunk szorgalmazni, amelyben nem válhat a polgár kiszolgál­tatottá, s a szociális biztosítás garanciá­jává válik a szociális biztonságnak és az állampolgár anyagi függetlenségének. 4. Támogatni fogjuk a szociális és fejlesztési célzatú alapítványok és ön­­szerveződő szövetkezetek kialakítását a tehetségek felkutatása és nevelése, az anyanyelvi oktatás, a kultúra, a kutatás fejlesztése, közösségek támogatása és a szociális gondok mérséklése érdeké­ben. 5. Hozzá kívánunk járulni a karitatív, jogsegély és tanácsadó szolgálat kiépíté­séhez mind mozgalmunk, mind a közös­ségek szintjén, főleg a többszörösen hát­rányos helyzetűek segítése érdekében. 6. Alapvető jognak tartjuk a lakáshoz való jogot és ennek a jognak a kor civili­zációs szintjén való érvényesítését. A törvények végrehajtásánál olyan megol­dásokat fogunk szorgalmazni, amelyek következtében senki sem válhat önhibá­ján kívül hajléktalanná. Közösségi szin­tén föl kell készülni a hajléktalanság mint szociális jelenség kezelésére. 7. Szorgalmazni fogjuk a felelősség méltányos megosztását a szociális gon­dok kezelésében az egyén, közösség (önkormányzat, régió) és az állam közt Az új biztosítási rendszer bevezetése után — hosszútávon — a súlypont átto­­lódásával kell számolni az egyén és kö­zösség irányába. Az átmeneti szakasz­ban nem támogatunk olyan megoldá­sokat, melyek az állam felelősségét aránytalanul csökkentenék a polgár szociális helyzetéért 8. Szorgalmazni fogjuk olyan adó­rendszer kialakítását, mely figyelembe veszi a lakosság szociális helyzetét. Szor­galmazni fogjuk az előnyös feltételek mellett igényelhető újrakezdési támo­gatás és kölcsön elterjesztését hasonló­an az előnyös tanulmányi hitel beveze­tését 9. A mozgalom szorgalmazni fogja a roma etnikum szocializálódásának elő­segítését, önszerveződésük alapján kiin­dulva abból, hogy a tisztességes megél­hetés alapját elsősorban önerőből kell megteremteni. Szorgalmazza az identi­tás fejlesztését a legjobb hagyományok ápolásával a kultúra és kézművesség területén. 10. Szorgalmazni fogjuk, az egész­ségileg károsultak, mozgássérültek és hátrányos helyzetűek társadalmi integ­rációját életük minden szakaszában — a gyerekkortól az idős korig. Szorgal­mazni fogjuk az olyan létfeltételek megteremtését számukra, melyek elő­segítik készségeik fejlesztését, gazdasá­gi és egyéb tevékenységüket Egészségügy A jövő szempontjából meghatározó a lakosság demográfiai és egészségi hely­zete. A magyar kisebbség helyzete de­mográfiai szempontból nem mondha­tó jónak. Alacsony a születések száma, sok az egygyermekes család. Ugyanak­kor aránylag magas az elhalálozás, fő­leg a gazdaságilag aktív férfilakosság kö­rében. A férfiak átlagéletkora messze elmarad az európai átlag mögött. Mivel a lakosság egészségi állapota a biztosítási rendszer bevezetésével komoly kihatással lesz a polgár gazdasági és szo­ciális helyzetére, szükségesnek tartjuk a szélesebb értelemben vett egész­ségvédelmet, a betegségek megelőzését Olyan egészségügyi biztosítás beve­zetését tartjuk szükségesnek, amely biz­tosítja az egészségügyi ellátás általános hozzáférhetőségét mindenki számára. Ennek alapja az államilag garan­­gáIt általános alapszintű egész­ségügyi ellátás. . .. ....................­Támogatni fogjuk a többféle tulaj­donforma elterjedését az egész­ségügyben, az állami mellett a magán és egyházi tulajdonformákat Támogatni fogjuk a családi orvosi intézmény kialakulását, főleg vidéken, egy optimális alapellátási rendszert, amely a családot tartja a társadalom alapkövének (szükségesnek tartjuk a háziorvosi és az általános orvosi intéz­mény párhuzamos működését). Az egészségügyi költségvetés jelenle­gi rendszerében biztosítani kell az egészségügyi ellátás működéséhez szük­séges feltételeket, és biztosítani kell az új orvosi ellátás rajtját lehetővé tevő anyagi feltételeket. A demográfiai helyzet javítását első­sorban a 2 és 3 gyermekes családok támogatásával lehet elérni. Szorgal­mazzuk olyan szociális intézkedések jó­váhagyását, melyek lehetővé teszik a reális döntést a gyerekvállalás és mun­kavállalás közt. Hasonló szociális intéz­kedéseket szorgalmazunk azon esetben is, mikor idős, beteg családtag ápolását vállalja a család. Elsőrendű feladatnak tarajuk a terje­dő civilizációs betegségek visszaszorítá­sát, melyek a kisebbségek esetében foko­zottan fordulnak elő (szív- és érmegbete­gedés, a rákbetegség egyes típusai, alko­holizmus), az egészségesebb életmódot, a korszerű táplálkozást elősegítő ismere­tek, viselkedésminták terjesztését. Magyar nyelvű, illetve a többi nem­zeti kisebbség anyanyelvén megfogal­mazott egészségügyi nevelési anyago­kat kell megjelentetni és terjesztésüket biztosítani. Szociális bajnak kell tekintenünk az öngyilkosságoknak az átlagosnál ma­gasabb arányát is. Ennek visszaszorítá­sát a közösségek megtartó erejében, a szociális és karitatív segélyszolgálat terjesztésében látjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom