Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-08 / 108. szám

1992. május 8.

7

ITT AZ IDŐ

Az EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom

választási programja

_______________Szabad újság_________________________

GAZDASÁGPOLITIKA

SZOCIÁLPOLITIKA

Dél-Szlovákia —zömében magyarlakta — területei a monarchia felbomlása előtt az akkori Magyarország területén központi fekvésűek voltak, és így teljes mértékben részesei a gazdaság vérkeringésének. 1918-ban a monarchia szétesése után az utódállam perifériájára kerültek, mégpedig hovatartozásukat illetően nagyon bizonytalannak tartott perifériájára. Az azóta eltelt időszakban, a fentiekben elmondottak miatt is, Csehszlovákia ezeken a területeken exploatációs gazdaságpolitikátfolytatott. Az itt megtermelt többletterméket különböző módszerekkel és eszközökkel (adók, nyereségelvonások, felvásárlási árak stb.) kivonta és más területekre csoportosította át. Nagyobb arányú fejlesztésre az elmúlt 74 évben nem került sor. Az állam csak annyit ruházott be, amennyi a nemzetgazdaság egésze szempontjából elkerülhetetlen volt Ezek is főleg olyan kömyezetromboló beruházások voltak, mint a vágsellyei Duslo, a mohi atomerőmű, a bőst vízerőmű. Ezen az áldatlan állapoton kell a politikai rendszerváltás (parlamenti demokráciaj kibontakozása adta lehetőségek kihasználásával változtamu

Mozgalmunk, az Együttélés Politikai Mozgalom továbbra is részt kíván vállalni az országos gazdaságpolitika legalapvetőbb céljainak meghatározásában, valamint a gazdaságpolitika eszközrendszerének és alkalmazásának kimunkálásában. Ezért dolgozta ki az egész gazdaságot átfogó gazdaságpolitikai célrendszerét, amely stratégiailag orientálja és elvileg elkötelezi konkrét állásfoglalásaiban, valamint lehetőséget teremt tartós vagy alkalmi koalíciók létrehozására.

Mivel 1990-ben elfogadott általános gazdaságpolitikai célkitűzéseink az elmúlt időszak változsainak tükrében is helyesnek bizonyultak és megvalósításuk az elkövetkezendő választási időszak legfontosabb gazdaságpolitikai feladatai közé tartozik, fontosnak tartjuk a mostani választási programunkba kissé kibővítve, beépíteni azokat. Ez annál inkább fontos, mivel a gazdasági átalakítás elvi kérdéseire adott válaszok válnak meghatározóvá a pártok, illetve mozgalmak politikai jellegének megítélésében.

Az elkövetkező választási időszakban is szorgalmazni és támogatni fogjuk:

— a szociális környezetkímélő piacgazdaság létrehozását és megerősödését;

— a magánszektor kialakítását és térhódítását; aminek továbbra is a legfontosabb eszköze az állami vagyon privatizálása, valamint az új kis-, közép- és nagyvállalkozások létrehozása;

— a múltban kialakult formális szövetkezetek tulajdonosi szövekezetekké, illetve más társasági formára való átalakítását;

— a piac teljes infrastruktúrájának kiépítését;

— a gazdaság szerkezetének átalakítását;

— a szolgáltatási szektor fellendítését,

— a mezőgazdasági ágazat koncepcionális problémáinak megoldását,

— a gazdaság hanyatlásának megállítását és fellendülésének beindítását és annak gyorsítását;

— a korona konvertibilitását biztosító törekvéseket;

— az infláció kordában tartását, illetve visszaszorítását;

— a költségvetési egyensúlyra való törekvést, elsősorban az állami bürokrácia csökkentésén keresztül;

— a Közös Piachoz való társulást és csatlakozást;

— a külföldi működőtőke bevonását;

— az önkormányzatok erőtelesebb költségvetési támogatását és pénzügyi helyzetük konszolidálását.

Tudatosítjuk, hogy mozgalmunknak, amely felvállalta a nemzeti kisebbségek érdekeinek képviseletét, az általános nemzetgazdaság-politikai programon kívül rendelkeznie kell az általa képviselt nemzeti kisebbségek érdekeit kifejező gazdaságpolitikai programmal is.

Mivel a nemzeti kisebbségek szociális és társadalmi összetétele heterogén (felöleli a vállalkozókat és a munkavállalókat, az értelmiségieket és a fizikai dolgozókat, az iparban, illetve a mezőgazdaságban dolgozókat stb.) gazdaságpolitikánknak tükröznie kell az említett csoportok érdekeit. Úgy véljük, hogy ezt a problémát csak a nemzeti kisebbségek lakta területekre szabott, vagyis regionális gazdaságpolitikával

tudjuk megoldani.

A regionális gazdaságpolitika feltételezi a régiók létrejöttét. Mozgalmunk ezért szorgalmazta és fogadta örömmel a Csallóközi-mátyusföldi, a Palóc- és Bodrogközi-ungvidéki Régiók életre keltését.

Számolunk azzal, hogy a magyarlakta régiók fejlesztését a szlovák gazdaságpolitika továbbra sem fogja szorgalmazni. Mozgalmunk ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szlovák Köztársaság változtasson eddigi gyakorlatán, és a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa ezen területek gazdasági fejlesztését

Tudatosítjuk, hogy a piacgazdaságra történő átállás következtében az állam kivonul a közvetlen vállalkozói tevékenységből, ezért állami vállalatok létesítésével a jövőben már nem számolhatunk. Az állam viszont rendelkezik olyan

Íiiackonform eszközökkel, amelyek jeentősen elősegíthetik, illetve megkönnyíthetik a magánvállalkozások létrejöttét és megerősödését.

Szorgalmazzuk, hogy régióink gazdasági fejlesztése érdekében az állam:

— nyújtson adókedvezményeket (regionálisan diferenciált jövedelmi-, nyereség- és ingatlan-adókedvezmények formájában)

— nyújtson előnyös hiteleket és hitelfeltételeket (előnyös hitelkonstrukciók, állami hitelgaranciák, a kamatok egy részének átvállalása stb.) regionális fejlesztési programok finanszírozásához, valamint új vállalkozások létrehozásához;

— biztosítson pénzügyi támogatást regionális fejlesztési programok megvalósításához;

— végezzen gazdasági és szociális infrastruktúra-fejlesztést, mint a magánvállalkozások létrejöttének egyik fontos feltételét;

— létesítsen szabad kereskedelmi és szabad gazdasági övezeteket a külkereskedelem fellendítése érdekében;

— nyisson további határátkelőhelyeket Magyarországgal a két ország határmenti övezeteinek gazdasági együttműködése érdekében;

— hozzon létre regionális fejlesztési alapot a hátrányos helyzet felszámolására és ebből hatékonyan támogassa a magyarlakta területeket is;

— a fejlesztéseknél szenteljen állandó figyelmet a környezetvédelmi előírások betartásának, illetve tegyen lépéseket a károsodások felszámolására.

Régiónk gazdasági fejlesztésének legnagyobb gondja a tőkehiány. Mivel ez az egész csehszlovák gazdaságra ránehezül, a mozgósítható belső források nem lesznek elegendőek a szükséges fejlesztések és vállalkozások finanszírozására. Nagyon lényeges ezért a külföldi működötöké bevonása a már meglévő és a létrehozandó vállalkozásokba. Mozgalmunk előnyösnek tartja a magyarországi régiókkal való lőkeösszefonódást, a közös vállalkozások, a tőkeérdekeltségek létrejötték Fontosnak tartjuk a nyugati tőke, technológia, marketing és managemant meghonosítását. Mozgalmunk ezen a téren kamatozni szeretné meglévő külföldi kapcsolatait.

Fontosnak tartjuk és támogatjuk a regionális bankok és takarékszövetkezetek létrehozását, a fellelhető szabad tőke és a lakossági megtakarítások mozgósításának valamint a váltakozások finanszírozásának érdekében.

Régióink gazdaságának fejlesztése, az új vállalkozások létrehozása, valamint a külföldi kapcsolatok szervezése megköveteli a regionális kereskedelmi- és ipari kamarák létrehozását Ezektől függetlenül szorgalmazzuk a különféle iparosikereskedői- és egyéb váltakozó szervezetek alulról építkező formában való létrehozását, amelyek az érdekképviselettel, szakmai és más segélynyújtással és tapasztalatcserével foglalkoznak.

Régióink gazdaságának fejlesztése valamint a sikeres magánvállalkozások működtetése alapos szaktudást igényel. Ezért szorgalmazzuk a magyar nyelvű vállalkozó- és menedzserképzés megteremtését E mellett nagyon fontos a magyar nyelvű szakmai képzés bővítése és fejlesztése (szakközépiskolák, szakmunkásképzők stb.)

Régióink természeti adottságainak, munkaerő tartalékainak stb. hasznosítására, valamint a területek harmonikus fejlesztésére átfogó állami regionális fejlesztési program, kidolgozását és .a

végrehajtás állami finanszírozását tartjuk fontosnak.

Régióink meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Gazdaságpolitikai programunkban ezért kiemelt figyelmet szentelünk ennek az ágazatnak. Bebizonyosodott, hogy már az 1990-ben megfogalmazott és elfogadott programunkban is helyesen határoztuk meg követendő mezőgazdasági politikánkat. Akkori elképzeléseink mind a megvalósítás állapotában vannak. Parlamenti tevékenységünkkel elősegítettük a magánszektor jogi feltételeinek megteremtését (földtörvény, transzformációs törvény).

Mozgalmunk a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat — amelyek megvalósításáért minden rendelkezésre álló eszközzel küzedeni fog — a követkzőkben látja:

— a földtulajdon rendezése, hogy egy talpalatnyi föld se vesszen el;

— a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítása (transzformálása) tulajdonosi szövetkezetekké;

— a kis- és középbirtokok (farmergazdaságok) megteremtése.

Újra elismételjük: nem vagyunk hívei a szövetkezetek erőszakos likvidálásának. Sőt, a Kereskedelmi Törvénykönyv értelmében átalakított tulajdonosi szövetkezetekben még szociális és településfejlesztési szempontból is perspektivikus gazdálkodási formát, lehetőséget látunk. Ezért támogatjuk azokat a szövetkezeteket, amelyek a jogosult személyek akaratából jönnek létre. De támogatjuk az egyéb vállakozási (társasági) formákat is.

Tudatosítjuk, hogy a mezőgazdaság egzisztenciális gondokkal küzd. A jelenlegi feltételek mellett a mezőgazdasági munka majdnem veszteséges tevékenységnek számít, ami nem kedvez a magánvállalkozásoknak.

Sajnos, a kormány nem rendelkezik átfogó mezőgazdaságfejlesztési programmal, olyannal, amely a kibontakozás piackonform módjait és eszközeit is tartalmazza.

Mozgalmunk szorgalmazni fogja:

— egy, az egész Csehszlovákia gazdaságának szempontjából oly fontos Dél- Szlovákia mezőgazdaságát hosszútávon kezelő mezőgazdaságfejlesztési program kidolgozását;

— a mezőgazdasági vállakózások csökkentett adóztatását;

— a mezőgazdaságban vállalkozók számára kedvezményes indulási és fejlesztési hitelek folyósítását, valamint előnyös hitelkonstrukciók kialakítását és „zöldhitelek” folyósítását;

— megoldani a termékértékesítés biztonságát (az állami garanciák vállalásával, valamint új értékesítési formák és vállalkozások létrehozásával);

— modern és hatékony termelési és állattenyésztési rendszerek bevezetését;

— a környezetkímélő mezőgazdaság megteremtését;

— az alulról szerveződő érdekvédelmi és kölcsönös segítségnyújtási szervezetek (gazdakörök) létrehozását;

— a községek és falvak arculatának olyan kialakítását, amely a népi- és tájhagyományokat leginkább ötvözné a modem mezőgazdaság követelményeivel és lehetőségeivel;

— az ifjúság megtartását falun és a mezőgazdaságban.

Az Együttélés szociális és szociálpolitikai programja kezdettől fogva az általános emberi értékre épül, az európai kultúra humanista elveire alapoz.

A szociálpolitika alappillérének a családot tartjuk. Szorgalmazzuk védelmét, a szociális biztonságot és az esélyegyenlőséget

Hosszútávú célként olyan jóléti társadalom kiépítését határoztuk meg, amely szociális, környezetkímélő piacgazdaságon alapul biztosítva az ember szabadságát és az emberi élet méltóságát.

Programunkban már két évvel ezelőtt előre jeleztük a piacgazdaságra történő átmenet kísérőjelenségeit. A szociális feszültségek — az előrejelzéshez képest — súlyosabb formában jelentek meg.

Az 1991-es év végén a munkanélküliség meghaladta a 11%-ot, az infláció mértéke a vártnál jóval magasabb volt, a létfenntartási költségek 53%-kal emelkedtek, a reáljövedelem értéke 26%-kal csökkent.

Célkitűzéseink közt az elmúlt időszakban a minimálbér, a létminimum törvényes garanciája, a szociális védőháló kialakítása, a szociális jövedelmek valorizációja szerepelt. Parlamenti képviselőink támogatásával az idevonatkozó törvényeket a Szövetségi Gyűlés elfogadta.

Az elkövetkező választási időszakban alapvető célkitűzéseink változatlanok:

— az emberi élet méltóságának megőrzése

— a tisztességes megélhetés biztosítása

— a szociális védőháló erősítése

— az újrakezdés esélyének realitása.

Szociálpolitikai elképzeléseinkben

— a mozgalom jellegéből adódóan — három különböző síkot kell megkülönböztetni.

Mivel a szociálpolitika alapvetően országos megoldást kíván, ilyen szinten szorgalmazni tudjuk azokat a törvényes megoldásokat, amelyeket állampolgári jogon optimálisnak tartunk.

Közösségi szinten a helyi jellegű gondok kezelhetők. A közösség — anyagi helyzetétől és értékrendjétől függően — hozzá tud járulni anyagi gondjainak megoldásához. Ez az önkormányzatok, karitatív szervezetek hatáskörébe tartozó gondok enyhítésére vonatkozik.

A mozgalom csak kivételes esetekben vállalhat sajátos, kisebbségeket vagy ezen belül közösségeket érintő szociális problémákat.

Az elkövetkező időszakra a mozgalom szociálpolitikai programjának következő irányvonalait tartjuk fontosnak megfogalmazni:

1. A munkanélküliség kezelését, mivel ha az 1992-es évben a munkanélküliség tovább növekszik, elérheti a 18— 20%-ot is. Szorgalmazni fogjuk az olyan átképzési programok kialakítását, melyek a munkavállalás esélyeit megnövelik. Szorgalmazzuk továbbá az anyanyelvű átképzést, a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentését

2. Szorgalmazzuk az elszegényedés A

fékezését és elviselhető keretekben tartását. Ehhez elengedhetetlen a szociális jövedelmek valorizációja. Minden eszközzel támogatjuk a vállalkozókészség fejlesztését, a közösségek felelősségvállalásának, megtartó erejének kialakítása mellett

3. Szorgalmazni fogjuk egy olyan társadalmi biztosítási rendszer kialakítását, mely állampolgári jogon biztosít tisztességes, a társadalmi normákhoz igazodó minimális létfeltételeket. Olyan biztosítási rendszert fogunk szorgalmazni, amelyben nem válhat a polgár kiszolgáltatottá, s a szociális biztosítás garanciájává válik a szociális biztonságnak és az állampolgár anyagi függetlenségének.

4. Támogatni fogjuk a szociális és fejlesztési célzatú alapítványok és önszerveződő szövetkezetek kialakítását a tehetségek felkutatása és nevelése, az anyanyelvi oktatás, a kultúra, a kutatás fejlesztése, közösségek támogatása és a szociális gondok mérséklése érdekében.

5. Hozzá kívánunk járulni a karitatív, jogsegély és tanácsadó szolgálat kiépítéséhez mind mozgalmunk, mind a közösségek szintjén, főleg a többszörösen hátrányos helyzetűek segítése érdekében.

6. Alapvető jognak tartjuk a lakáshoz való jogot és ennek a jognak a kor civilizációs szintjén való érvényesítését. A törvények végrehajtásánál olyan megoldásokat fogunk szorgalmazni, amelyek következtében senki sem válhat önhibáján kívül hajléktalanná. Közösségi szintén föl kell készülni a hajléktalanság mint szociális jelenség kezelésére.

7. Szorgalmazni fogjuk a felelősség méltányos megosztását a szociális gondok kezelésében az egyén, közösség (önkormányzat, régió) és az állam közt Az új biztosítási rendszer bevezetése után — hosszútávon — a súlypont áttolódásával kell számolni az egyén és közösség irányába. Az átmeneti szakaszban nem támogatunk olyan megoldásokat, melyek az állam felelősségét aránytalanul csökkentenék a polgár szociális helyzetéért

8. Szorgalmazni fogjuk olyan adórendszer kialakítását, mely figyelembe veszi a lakosság szociális helyzetét. Szorgalmazni fogjuk az előnyös feltételek mellett igényelhető újrakezdési támogatás és kölcsön elterjesztését hasonlóan az előnyös tanulmányi hitel bevezetését

9. A mozgalom szorgalmazni fogja a roma etnikum szocializálódásának elősegítését, önszerveződésük alapján kiindulva abból, hogy a tisztességes megélhetés alapját elsősorban önerőből kell megteremteni. Szorgalmazza az identitás fejlesztését a legjobb hagyományok ápolásával a kultúra és kézművesség területén.

10. Szorgalmazni fogjuk, az egészségileg károsultak, mozgássérültek és hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját életük minden szakaszában — a gyerekkortól az idős korig. Szorgalmazni fogjuk az olyan létfeltételek megteremtését számukra, melyek elősegítik készségeik fejlesztését, gazdasági és egyéb tevékenységüket

Egészségügy

A jövő szempontjából meghatározó a lakosság demográfiai és egészségi helyzete. A magyar kisebbség helyzete demográfiai szempontból nem mondható jónak. Alacsony a születések száma, sok az egygyermekes család. Ugyanakkor aránylag magas az elhalálozás, főleg a gazdaságilag aktív férfilakosság körében. A férfiak átlagéletkora messze elmarad az európai átlag mögött.

Mivel a lakosság egészségi állapota a biztosítási rendszer bevezetésével komoly kihatással lesz a polgár gazdasági és szociális helyzetére, szükségesnek tartjuk a szélesebb értelemben vett egészségvédelmet, a betegségek megelőzését Olyan egészségügyi biztosítás bevezetését tartjuk szükségesnek, amely biztosítja az egészségügyi ellátás általános hozzáférhetőségét mindenki számára.

Ennek alapja az államilag garangáIt általános alapszintű egészségügyi ellátás. . .. ....................Támogatni fogjuk a többféle tulajdonforma elterjedését az egészségügyben, az állami mellett a magán és egyházi tulajdonformákat

Támogatni fogjuk a családi orvosi intézmény kialakulását, főleg vidéken, egy optimális alapellátási rendszert, amely a családot tartja a társadalom alapkövének (szükségesnek tartjuk a háziorvosi és az általános orvosi intézmény párhuzamos működését).

Az egészségügyi költségvetés jelenlegi rendszerében biztosítani kell az egészségügyi ellátás működéséhez szükséges feltételeket, és biztosítani kell az új orvosi ellátás rajtját lehetővé tevő anyagi feltételeket.

A demográfiai helyzet javítását elsősorban a 2 és 3 gyermekes családok támogatásával lehet elérni. Szorgalmazzuk olyan szociális intézkedések jóváhagyását, melyek lehetővé teszik a reális döntést a gyerekvállalás és munkavállalás közt. Hasonló szociális intézkedéseket szorgalmazunk azon esetben is, mikor idős, beteg családtag ápolását vállalja a család.

Elsőrendű feladatnak tarajuk a terjedő civilizációs betegségek visszaszorítását, melyek a kisebbségek esetében fokozottan fordulnak elő (szív- és érmegbetegedés, a rákbetegség egyes típusai, alkoholizmus), az egészségesebb életmódot, a korszerű táplálkozást elősegítő ismeretek, viselkedésminták terjesztését.

Magyar nyelvű, illetve a többi nemzeti kisebbség anyanyelvén megfogalmazott egészségügyi nevelési anyagokat kell megjelentetni és terjesztésüket biztosítani.

Szociális bajnak kell tekintenünk az öngyilkosságoknak az átlagosnál magasabb arányát is. Ennek visszaszorítását a közösségek megtartó erejében, a szociális és karitatív segélyszolgálat terjesztésében látjuk.