Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-06 / 106. szám
Heves vita az SZNT-ben Porubjak az ellenzéket vádolta [ Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZERDA, 1992. május 6. # • II. évfolyam • 106. szám • Ára 2,30 korona 3+3 + 1 találkozó a csehszlovák fővárosban Broek: A „visegrádi hármak” partnerek A 3+3+1 találkozó után Zdenék Zikmund, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Szavai szerint a Bosznia-Hercegovinában kialakult válság igazságos és békés rendezése egyedüli feltételét a prágai tanácskozás résztvevői az összes érintett fél jószándékú politikai akaratának kinyilvánításában látják, noha ez jelenleg még várat magára. Hangsúlyozta, hogy a „visegrádi hármak” támogatják az Európai Közösség által a Bosznia- Hercegovináról, illetve a délszláv válságról tartandó tanácskozások megrendezésére tett erőfeszítéseket. Mint mondta, Jifí Dienstbier külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Külügyminiszteri Tanácsának elnöke a megbeszéléseken hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek egységesen kell viszonyulnia a konfliktushoz. A csehszlovák diplomácia vezetője kifejezte meggyőződését, hogy a prágai 3+3+1 találkozóval megnyílik az EK és a „visegrádi hármak” közötti közvetlen politikai párbeszéd időszaka. Zikmund tájékoztatása szerint Prága, Varsó és Budapest megerősítette, hogy a maximális mértékben élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a társulási megállapodás ad a három ország teljes jogú EK- tagságának előkészítésére. Bár Prágában pontos időpontról nem tárgyaltak, a csehszlovák diplomácia mégis úgy vélekedik, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország még az évezred végéig, az úgynevezett második hullámban az Európai Közösség tagjává válhat, tehát az Európai Szabadkereskedelmi Társulás néhány tagjának — Ausztriának, Svédországnak, Finnországnak, esetleg Svájcnak vagy Norvégiának — a felvétele után. A 3+3+1 külügyminiszteri találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a gazdasági és humanitárius segítségnyújtáson kívül diplomáciai és politikai úton is támogatni kell a Független Államok Közösségének tagállamaiban működő demokratikus erőket. Ezzel összefüggésben Dienstbier megjegyezte: az európai biztonság jelenleg azon múlik, hogy a kontinens keleti részében sikerül-e megteremteni a stabilitás, a demokrácia és a potenciális prosperitás légkörét. A csehszlovák, a lengyel, a magyar, valamint a holland, portugál és a brit külügyminisztert tegnap a prágai várban Václav Havel csehszlovák államfő is fogadta. A találkozó után a hat ország diplomáciájának vezetője sajtóértekezletet tartott. Hans van der Broek egyebek között kijelentette, hogy az EK-tagállamok partnernek tekintik a „visegrádi hármakat”, s intenzív tárgyalásokat kívánnak velük folytatni. Szavai szerint a három ország teljes jogú EK-tagsága a három államon és azon múlik, hogy megközelítőleg hasonló gazdasági színvonalat éljenek el, mint az Európai Közösség tagországai. „Hogy ez meddig fog tartani, azt még ma nehéz megmondani” — fűzte hozzá a holland külügyminiszter, Hans van der Broek. Tegnap délelőtt még a Carnogursky-kormány eredményeinek megvitatásával foglalkozott a szlovák parlament, s Ladislav Pittner belügyminiszter hiába figyelmeztette a honatyákat, csak azt vessék a kormány szemére, amit lehet, megint minden kifogás terítékre került Felrótták, hogy a kormány eladósította az országot, megnyomorította a népet, viszont elterjesztette a prostitúciót, a hazárdjátékokat, a rablást, és paralizálta a rendőrséget. Hogy a bűnözőket védi a becsületes emberekkel szemben. Végül Martin Porubjak úgy fakadt ki, az ellenzék kritikájával a régi rendet segíti, hogy újra felüthesse fejét. Ezt követően azért dolgoztak is a honatyák. Lapzártáig jóváhagyták a közigazgatási illetékekről szóló törvényt, a Televíziós és Rádiós Tanácsról szóló törvényt, mely az adások engedélyezését intézi majd az államtól függetlenül, de ellenőrző szerepet is betölt az adásokat illetően, valamint a szlovákiai tévé- és rádióadás koncepcióját is kidolgozza. A Magyar Polgári Párt sajtóértekezlete Alom és valóság... A választások közeledtével egyre inkább éleződik a belpolitikai harc, s ez alól a csehszlovákiai magyar politikai színtér sem képez kivételt. Különböző módszerek alkalmazásával igyekeznek a választók bizalmát megszerezve növelni esélyeiket a pártok és mozgalmak, hogy a megmérettetés során ne találtassanak könnyűnek. A falugyűléseken éppúgy, mint a sajtóértekezleteken igyekeznek meggyőzni a jelenlevőket, hogy pártjuk, illetve mozgalmuk választotta a helyes utat, amely a hatékony parlamenti érdekképviseletet fogja eredményezni. Persze csak akkor, ha megszerzik a parlamentbejutáshoz szükséges szavazatokat. Ebben viszont egyetlen pártelnök sem kételkedik. A 3+3+1 találkozó résztvevői (balról): Jeszenszky Géza, Jifí Dienstbier, Krzysztof Skubiszewski, Joao de Deus Pinheiro, Hans van der Broek és Douglas Hurd (CSTK-felvétel) Tegnap Pozsonyban rendkívüli sajtóértekezletre hívta a két csehszlovákiai magyar napilap, valamint a rádió munkatársát a Magyar Polgári Párt «vezetése. A meghívó szerint a téma a választásokon való részvétel, valamint a csehszlovákiai magyarság parlamenti képviseletének a biztosítása volt. Érdeklődéssel vártam a rendkívüli tájékoztató főszereplőit, vajon milyen meglepetést tartogatnak a tarsolyukban. Ám semmi rendkívüli vagy meglepő hírt nem hallottam. A. Nagy László, az MPP elnöke felolvasta a párt nyilatkozatát, amelyet más helyen teljes terjedelmében közlünk. Az MPP ebben felhívja a választók figyelmét arra, amit a csehszlovákiai magyarok nagyon jól tudnak. A közvélemény-kutatási adatokra és a párt vezetőinek országjáró utain szerzett tapasztalatokra hivatkozva fordul a magyar szavazókhoz. A nyilatkozat megfogalmazása nem egyértelmű, de olvasata annál inkább. A 7 százalék — az MPP vezetői szerint — elérhetetlen, ezért az egyedüli esély az öt százalékos küszöb elérése. Úgy tűnik, az egykori FMK-sok már nem emlékeznek arra, hogy két évvel ezelőtt a „magyar koalíció” több mint 8 százalékot ért el... Kérdésemre, hogy valóban reálisnak tartják-e az öt százalék elérését, az MPP elnöke így válaszolt: „Igen, biztosak vagyunk abban, hogy a párt megszerezheti a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatokat”. Gyurovszky László, a párt szóvivője hozzáfűzte: listájukon olyan jelöltek szerepelnek, akik biztosítékul szolgálnak a választók bizalmának megszerzéséhez. Irigylem az MPP vezetőinek hivatali optimizmusát, én ugyanis a helyükben — főleg az előzményeket ismerve — nem lennék ennyire derűlátó. Az utóbbi hetek — nemzeti kisebbségünk jövőjével kapcsolatos — belpolitikai eseményeit figyelve, véleményem szerint egyre inkább a háttérbe szorul a magyarság érdekképviselete, s most már nyíltan, leplezetlenül az előtérbe kerül a személyes érdek, a politikai, illetve képviselői karrier biztosítása. Nem rejtem véka alá véleményemet. Jóváhagyta a parlament a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának tavalyi zárszámadását és idei költségvetését, ezt követően pedig átvette a kormányprogram vitájához előkészített határozati javaslatot, hogy a szavazás előtt tanulmányozhassa azt. 'wjj■)a-;:;«:';:':«s;-' #:::■^íl Nyilatkozat Veszélybe került a csehszlovákiai magyarság parlamenti képviselete. A Magyar Polgári Párt ennek tudatában kezdeményezte tavaly karácsony előtt az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt hármas koalícióját. A szövetség sajnos nem köttetett meg. Képviselőink az országot járva naponta tapasztalják ennek negatív következményeit. Az emberek elkedvetlenedtek és egyre többen érzik úgy, hogy értelmetlen a választásokon való részvétel. A borúlátást tovább fokozzák a közvélemény-kutatási adatok. Ezek arról tanúskodnak, hogy a csehszlovákiai magyaroknak csupán 65 százaléka menne el szavazni, s ennek több mint egyharmada nem magyar pártokra adná szavazatát. Ez azt jelenti, hogy a magyar listákra leadott szavazatok össz-szlovákiai aránya alig lenne több mint 6 százalék. A csehszlovákiai magyar választópolgárok megpróbálkozhatnak az Együttélés—MKDM—MNP előtt álló 7 százalékos küszöb leküzdésével, ami a fenti számok tükrében szinte lehetetlennek tűnik, vagy erejüket a Magyar Polgári Párt előtt álló kisebb, 5 százalékos határ átlépésére összpontosítják. Amennyiben erejüket megosztják a magyar listák között, biztosra vehető, hogy négy évig nem lesz magyar képviselő a csehszlovákiai parlamentben. Ebben a helyzetben óriási valamennyi kisebbségi párt és mozgalom felelőssége. A Magyar Polgári Párt úgy véli, hogy a csehszlovákiai magyarság érdekében nem szabad kockáztatni és az erőket a biztosan elérhető célra kell összpontosítani. Ez valamennyi magyar párt és mozgalom közös érdeke. Olcsó húzásnak tartom az MPP által — óvatosan megfogalmazott — nyilatkozat közzétételét, amely pánikot keltve igyekszik megszerezni a szükséges szavazatokat. Én bízom a csehszlovákiai magyarok józanságában, akiket nyilatkozatokkal és hangzatos szólamokkal nem lehet befolyásolni. Végül is a választások eredménye dönti majd el, hogy ki épít(ett) légvárakat és ki maradit) a realitás talaján. —bárdos— A szövetkezeti elnökök szlovákiai találkozójáról A Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség Elnökségének március 26-i határozatával összhangban tegnap Pozsonyban találkoztak a szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetek vezetői, hogy megvitassák a legutóbbi, október 24-i tanácskozás óta eltelt időszak legfontosabb mezőgazdasági vonatkozású eseményeit és az ágazat 1992-es kilátásait. Az összejövetel vendége volt Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke. A meghívottak közül viszont nem jelent meg Vladimír Dlouhy szövetségi A cseh kormány törvényjavaslata az ügynökjegyzék közzétételéről Tegnapra virradó éjszaka a cseh kormány jóváhagyta az egykori Állambiztonsági Testület aktáiban nyilvántartott ügynökök névsorának közzétételére vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály tervezete szabályozza az 1948. február 25-e és 1989. november 17-e között ügynökként, rezidensként, konspirációslakástulajdonosként, informátorként vagy az StB eszmei munkatársaként nyilvántartott állampolgárok, valamint irányítóik neve közzétételének feltételeit és módját. A javaslat szerint a névjegyzéket a Szövetségi Belügyminisztérium állítaná össze. Petr Pithart kormányfő a jogszabállyal kapcsolatos nyilatkozatában megállapította: a dokumentum nem tartalmazza, hogy a belügyi tárcának mikor kell nyilvánosságra hozni a névsort. „A belügyminisztérium jelenlegi lehetőségeit ismerve megállapítható, hogy a névjegyzék összeállítása több évig tartana” — mondta a cseh miniszterelnök. Egyúttal tolmácsolta Ján Langos szövetségi belügyminiszter szavait, miszerint a névjegyzék egy éven belül kész lehet, ha összeállításával 80 ember foglalkozna. Pithart azonban közölte, hogy a belügyi tárca jelenleg erre a célra három munkatársat jelölhet ki. (Ha igénybe vesszük a „rideg” matematikát, akkor könnyen kiszámítható, hogy a három ember csaknem 27 évig böngészhetné az StB aktáit, tehát a közzététel legkorábban 2019 körül jöhet szóba. De akkor már mire lesz jó? — a szerk. meg.) A továbbiakban a miniszterelnök közölte: ha a törvényjavaslat értelmében kerülne sor az említett személyek nevének közzétételére, akkor a jegyzékben „nagy ha(Folytatás a 2. oldalon) gazdasági miniszter, Anton Vavro, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese és Jozef Krsek szlovák mezőgazdasági miniszter sem. A tárcát Cyprián Jurán és Matiasko László miniszterhelyettes képviselte. Amint az Cyril Moravcíknak, az SZFSZSZ elnökének bevezető hozzászólásából kiderült, a kormánnyal folytatott tárgyalások szinte egytől egyig kudarcot vallottak. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy a novemberi és decemberi bértömegadó felét a kormány elengedte, a fennmaradó rész térítését pedig ez év szeptemberéig elodázta. Továbbra is elutasítja azonban a gázolaj forgalmi adójának mérséklését, a bértömegadó csökkentését, a szövetkezetek adósságtörlését. Az 1991-es évet a szlovákiai szövetkezetek 90 százaléka veszteséggel zárta. A bankhiteleket sok helyen a bérek és az adók folyósítására fordították. Nem túlzás tehát az állítás, miszerint a mezőgazdaság a tönk szélén áll, és — saj(Folytatás a 2. oldalon) . 1 Hans van der Broek holland, Joao de Deus Pinheiroportugál és Douglas Hurd brit külügyminiszter (az Európai Közösség előző, mostani, illetve következő elnöklő országát képviselve), valamint az EK-bizottság alelnöke. A külügyminiszteri megbeszélésekhez kötődik a „ visegrádi hármak ” mai prágai csúcstalálkozója, amelyen Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő, illetve Antall József magyar miniszterelnök vesz részt. Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter kezdeményezésére tegnap Prágában találkozót tanon a „visegrádi hármak”, azaz Csehszlovákia, Lengyelország Magyarország valamint Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia külügyminisztere, illetve Frans Andricssen, az Európai Közösség bizottságának alelnöke. A 3+3+1 csúcson a prágai diplomácia vezetőjén kívül részt vett Krzysztof Skubiszewski lengyel, Jeszenszky Géza magyar,
