Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-22 / 119. szám
/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap PENTEK, 1992. május 22. < II. évfolyam 119. szám Ara 2,30 korona Parlamenti nyilatkozat a csehszlovák—német kétoldalú szerződésről Vélemények pro és kontra A német szövetségi parlament nyilatkozatot fogadott el és tett közzé a csehszlovák—német jószomszédi és együttműködési szerződésről. A nyilatkozattal kapcsolatosan kifejtette véleményét Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, Jirí Dienstbier külügyminiszter, Zdenék Jicínsky, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, valamint Jan Sokol, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának alelnöke. Természetesen a tömegtájékoztató eszközök is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a német nyilatkozatnak, illetve annak hazai fogadtatásának. Michael Zantovsky, a köztársasági elnök szóvivője szerint Václav Havel megelégedéssel fogadta a csehszlovák—német kétoldalú szerződéssel kapcsolatosan elfogadott nyilatkozatot. Havel meggyőződése szerint a szerződés jelentős mértékben elősegíti a két ország közötti politikai, illetve gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztését. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a német parlamentnek nem kellett volna határozatát nyilatkozatban közzétenni, mivel a Szövetségi Gyűlés mindennemű határozat nélkül jóváhagyta a kétoldalú szerződést. Csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy a nyilatkozat külön foglalkozik a vitás tulajdonjogi kérdésekkel. Kifejtette, hogy a csehszlovák fél semmilyen körülmények között nem kívánja teljesíteni a szudétanémetek egyoldalú tulajdonjogi követeléseit. A tulajdonjogi kitétel ellenére Havel bízik abban, hogy a jószomszédi és együttműködési szerződés megfelelő alapul szolgál a gazdasági kooperáció mielőbbi elmélyítéséhez. Jirí Dienstbier külügyminiszter kedvezőnek ítélte a német szövetségi parlamentnek a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát. A politikus Vagyonjegyes privatizáció Hogy gyorsuljon az első hullám Prágában Jaroslav Jurecka és Vladimír Rudlovcák, a szövetségi pénzügyminiszter helyettesei nyilatkoztak a vagyonjegyes privatizáció első hullámáról. Szerintük az egyes részvények árait az első hullámban mindig az egyes fordulókat követően állapítják meg a kereslet és kínálat függvényében úgy, hogy arányosan fogyjanak a beruházási pontok és a részvények. Ezáltal maximális mértékben gyorsulna meg az első hullám, amely addig tart, amíg lesz mit és miért eladni. Abban az esetben, ha az első forduló során egy vállalat részvényei iránt a kereslet 25 százaléknál nagyobb, senki igényeit sem elégíti ki, hanem a második fordulóban új árfolyamon kínálják a részvényeket. Azok árait úgy állapítják meg, hogy az adott vállalat részvényeire szóló megrendelésnél kielégítsék az első fordulóban megnyilvánuló érdeklődést. Vladimír Rudlovéák szerint a kezdeti árfolyamon három részvényért járna száz pont, ami maximálisan kilencszeresére nőhet, azaz egy részvénynél 300 pont járhat legfeljebb. Abban az esetben, ha az adott vállalat részvényei iránt tovább is nagy lenne a kereslet, akkor azok áráról a szövetségi pénzügyminisztérium által kinevezett bizottság dönt. Ez az egyéni körülmények között állapítja meg az árfolyamot, azonban egy részvény legfeljebb ezer pontot érhet. A túlságosan nagy érdeklődés miatt a vagyonjegyes privatizációból kivonható egy-egy adott vállalat, erről azonban csak a kormány dönthet. Abban az esetben, ha az adott vállalat részvényei iránt a kereslet 25 százaléknál alacsonyabb mértékben haladja meg a meglévő részvények számát, akkor az egyéni megrendeléseket elégítik ki és arányosan csökkentik a beruházási privatizációs alapok igényeit. A vagyonjegyes privatizáció első hullámában 8,53 milliárd pont „vesz részt”, ebből 6,13 milliárd a beruházási privatizációs alapok tulajdonába került, ami naggyából 72 százalékot tesz ki. Csehországban csaknem két és félszer nagyobb ez a szám, mint Szlovákiában. A tíz legnagyobb beruházási privatizációs alap szerezte meg az alapokra bízott pontok 56 százalékát. szerint örvendetes, hogy a jóváhagyott határozat külön említést tesz a két nép közös hagyományairól és hangsúlyozza a sokoldalú együttműködés szükségszerűségét. A csehszlovák diplomácia vezetője pozitívnak ítélte a német kormány támogatását, mely Csehszlovákia mielőbbi teljes jogú európa közösségbeli tagságát sürgeti. Dienstbier szerint azért került a nyilatkozatba a tulajdonjogi kérdésekkel foglalkozó rész, hogy ezzel elejét vegyék a német parlamenten belüli torzsalkodásoknak. Kifejtette: senki nem feltételezi azt, hogy ma — öt évtized elteltével — probléma nélkül rendezni lehet a háborús, valamint a háború utáni sérelmeket. Zdenék Jiéínsky véleménye szerint könnyen elképzelhető, hogy a választásokat követően az új Szövetségi Gyűlés visszatér a csehszlovák - német kétoldalú szerződés (Folytatás a 2. oldalon) Június 1-je a sztrájk napja? Kell-e színvonalas oktatás? „A közvélemény szemszögéből nézve — a sajtóban megjelent nagyszámú információ alapján — a pedagógusoknak már legalább ötször emelték a fizetésüket és még mindig nem tetszik nekik... Kifejezetten sértő a végtelenségig folyó magyarázat azok részéről, akiknek kötelességük érdeink védelme, hogy a módosítás mégis csak végsősoron fizetésemelést jelent majd. Annak kimutatása, hogy egy konkrét egyén összességében száz koronával többet vagy kevesebbet keres majd, egyáltaíá nem a probléma lényege” — áll többek között abban az állásfoglalásban, amelyet az oktatásügy és a tudomány szakszervezeti szövetségének képviselői jutattak el a szlovák sajtóirodához. Az állásfoglalás egyébként a Privigyén szerdán megtartott szakszervezeti fórumon született. Ebben a középiskolai tanárok leszögezik: a kilencedik bérosztályba történő besorolás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a társadalomnak távolról sincs olyan szüksége a középiskolás tanárokra, mint „a jogászok, bankhivatalnokok, orvosok munkájára, annak ellenére, hogy műveltségi szintjüket tekintve nincs köztük különbség. Ráadásul az említett foglalkozásúak nem kényszerültek arra, hogy véget nem érő sértő meditációk hangozzanak el az ő jövedelmük összegéről az egész közvélemény előtt”. A pedagógusok hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi feltételek mellett, amikor ilyen-olyan bérosztályba sorolják őket, „iskolai szolgálatra” legfeljebb azok jelentkeznek majd, akik nem mernek vállalni valamilyen attraktív szférát tevékenységük színhelyévé, vagy nem lesznek magánvállalkozók. Ennek pedig csakis egyetlen eredménye lehet, az, hogy a középiskolai oktatás legfeljebb középszintű, vagy annál is színvonalatlanabb lesz. Ezért a Szlovák Köztársaság kormányát felszólítják, hogy május végéig teljesítsék követelésüket, miszerint a középiskolai tanárokat a tizedik bérosztályba sorolják maximum 20 órás heti kötelezettséggel, s alapfizetésükhöz még túlórázásra is lehessen lehetőségük, s azért vagy a helyettesítésért túlórabért kaphassanak. Abban az esetben, ha ezeket a követeléseket a kormány nem teljesíti, felszólítják Szlovákia valamennyi középiskolai tanárát, hogy 1992. június elsején 8 órakor egyórás figyelmeztető sztrájkot tartsanak, ha ekkor sem teljesítenék követeléseiket, akkor a továbbiakról a sztrájkbizottság dönt. Történészek a nemzetiségi kérdésről „Svájci” a megoldás Prágában tegnap kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött „Régió, náció, Európa” címmel Ezen történészek vesznek részt, akik keresik a választ arra a kérdésre, hogyan megoldani a nemzetiségi és regionális problémákat, amelyek egyre inkább kiéleződnek nem csak Közép- és Kelet-Európábán. A történészek szavaiból többek kö- szik. Európa jövője a regionális versenzött az a meggyőződés tükröződik, hogy a regionális problémákat, amelyek jelentkeznek olyan országokban is, mint Olaszország vagy Franciaország, az európai integráció keretében csakis a demokrácia elveinek fokozott érvényesítése mellett lehetséges. Európa egyesítésének folyamatában a legjobb megoldásnak számos nézet szerint a svájci konföderatív modell alkalmazása látgésben a demokrácia játékszabályainak betartásával képzelhető el. A kollokviumot egyébként a prágai magyar kulturális központban Petr Pithart védnöksége alatt rendezik, aki maga is résztvevője a tanácskozásnak, és nyilatkozata szerint azt várja, hogy ez hozzájárul Európa regionális és nemzetiségi problémájának megoldáshoz. Propaganda mint környezetvédelem Mire költik a bősi erőműre adott pénzt? Szerdai ülésén a Szövetségi Gyűlés Elnöksége megtekinthette végre azt a jelentést, amely a bősi erőmű beruházására tavaly folyósított rendkívüli állami támogatásokkal foglalkozott. A pénzeszközök felhasználásának felülvizsgálását a szövetségi ellenőrzési minisztérium végezte a szlovákiaival együtt. Az ellenőrzés azt vizsgálta, összhangban volt-e a pénzeszközök merítése azokkal a feltételekkel, amelyeket a szövetségi szervek a folyósítás feltételeként megszabtak. „Megállapítást nyert, hogy a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer csehszlovákiai szakaszát 1990-ben kiemelt beruházássá nyilvánította. Megépítésére a szövetségi költségvetésből és a szlovák költségvetésből céldotációkat hagytak jóvá. 1991 óta az építkezést a Szlovák Köztársaság költségvetéséből dotálják mint célberuházást. 1991-ben ez a költségvetési tétel 723,8 millió koronát tett ki. Annak ellenére, hogy ekkor már a köztársasági költségvetés kötelessége volt a beruházás finanszírozása, az év közepén szükségessé vált a finanszírozás megnövelése.” Miután eldőlt, hogy az ún. ideiglenes megoldás szerint épül tovább a műtárgy, a szövetségi költségvetésből további támogatásokat folyósítottak. A C variáns összköltsége 8413 millió korona, ebből a vízgazdálkodási rész az alábbi: a) a csehszlovák területre eső magyar kötelezettségek — 415 millió korona; b) pótlólagos árvízvédelmi munkák — 203 millió korona; c) az inundáciős munkálatok a felvízcsatorna körül — 406 millió korona; d) ideigelenes tározó — 6 507 millió korona. Szövetségi költségvetési forrásokból 1991-ben 450 millió korona céltámogatás lett folyósítva — mégpedig 250 millió szeptember 30-ig, 200 millió december 10-én —, valamint további 10,5 millió korona a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság eszközeiből kimondottan a ligetfalui víztisztító felépítésére. E pénzek felhasználásáról részletes kimutatást kellett volna előterjeszteni, mindamellett, hogy felhasználhatóságuk 1991. december 31-éhez volt kötve. A vizsgálat kiderítette, hogy a folyósított összeget — melyet banki közvetítéssel a főkivitelező, a Vízgazdálkodási Építővállalat á. v. kapott meg — nem kezelték elkülönítve, s a rendesen befutó követelések kifizetésére használták fel. Az öszszeg 54 százalékát nem merítették ki a megadott határidőig, hanem (Folytatás a 2. oldalon) Magyar pártok és mozgalmak a televízióban Ma, azaz május 22-én a 15-ös számmal induló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom— Együttélés Politikai Mozgalom—Magyar Néppárt koalíció körülbelül 18.51-kor háromperces választási műsorral jelentkezik az F 1-es csatornán. A 20-as számú Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom— Együttélés Politikai Mozgalom koalíció háromperces reklámját körülbelül 16.52-kor sugározza a Szlovák Televízió.
