Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-20 / 117. szám

1992. május 20. Szabad ÚJSÁG Azerbajdzsánban a Népi Front került hatalomra 7 Uj elnök, régi problémák egyidejűleg megerősítette, hogy az ör­mény fegyveresek azerbajdzsánt terület­re léptek Nahicsevan autonóm tarto­mányban, amely a két ország között te­rül el. Nahicsevan vezetői korábban sür­gették Törökországot, hogy avatkozzék be a konfliktusba. Süleymann Demirel török kormányfő, aki Budapesten tar­tózkodik, a Sabah című török lap szerint kijelentette, hogy a török katonai be­avatkozás csak akkor kerülhetne szóba, ha azt a parlament is jóváhagyja. Török­ország egyébként nemzetiségi, vallási és kulturális szempontból kötődik Azer­bajdzsánhoz, de eddig távol tartotta ma­gát a konfliktustól. Lacsin bevétel után azonban török vélemény szerint a kara­­bahi probléma jellege megváltozott. Az azerbqjdzsáni parlament elnökévé és ideiglenes államfővé Isza Gamba­­rovot az Azcrbajdzsáni Népi Front el­nökhelyettesét választották meg. Ugyanazon a napon elhagyta hivata­lát Jagub Mamedov korábbi elnök. A Népi Front a múlt hét végén ra­gadta magához a hatalmat a fővárosban, miután élére állt annak a mozgalomnak, amely tiltakozott Mutalibov újbóli elnö­ki kinevezése ellen. Mutalibov a hírek szerint jelenleg egy moszkvai kórházban van. Hegyi Karabahban az örmény csapa­tok elfoglalták a stratégiai fontosságú Lacsin városát, és így biztosították az átjárást Örményország és Hegyi Karbah között. Egyes hírek szerint a városban még folynak a harcok. Törökország valószínűleg kénytelen lesz lemondani arról a deklarált szándé­káról, hogy az Örményország és Azer­bajdzsán közötti konfliktusban a ki­egyensúlyozott diplomácia módszerét kövesse. A török kormány Lacsin eleste után hozta ezt a döntését. Elítélte Ör­ményországot, mert úgymond, az új füg­getlen állam létét az agresszióra és a ter­jeszkedésre alapozza. Az örmény rádió Jobbratolódás Dán Martsian a román parlament al­sóházának képviselője, és tizenöt továb­bi képviselőtársa tegnap kilépett a Nem­zeti Megmentési Front parlamenti frankciójából. A párt a legutóbbi válasz­tásokon a szavazatok kétharmadát nyer­te el, de egy év alatt lassan felmorzsoló­dik. A pártvezetés megtagadta a támo­gatást az alsó- és felsőház elnökétől, mert állítólag a régi erőket védelmezik. Korábban már Pétre Roman volt kor­mányfővel is ellentétei támadtak a párt­vezetésnek, amely Románt kizárta a frontból. Martsian elutasította a váda­kat, és kijelentette, hogy nem maradhat olyan pártnak a tagja, amely monarchis­­ta nézeteket vesz át, és egyre inkább jobbra tolódik. Martsian a ketté vált front demokratikus szárnyához csatla­kozott. A Demokratikus Nemzeti Meg­mentési Front élén Iliescu elnök áll. A parlamentben patthelyzet alakult ki, mert az eredeti, Roman vezette front kisebbségbe került. Az országban a par­lamenti- és elnökválasztásokat június elejére hirdették meg. Az utódállamok aláírják a START-egyezményt Andrej Kozirev orosz külügyminitzter jugoszláviai útján azt a Mercedes 600 Púimon típusú gépkocsit használja, amelyet utoljára Tito egykori jugoszláv elnök használt Kozirev az első politikus, aki ezzel az autóval utazik (CSTK/AP felvétele) Még a tűzszünet aláírója is bajba került Tárgyalások, lövöldözések, remények A hétfői tűzszünet megkötése ellenére is folytatódtak a harcok Sza­rajevóban. Tegnapra virradóra a szembenálló felek kézifegyverekkel lőtték egymást, s a városban több gránát robbant. A jelenlegi helyzet is azt bizonyítja, hogy sok az olyan fegyveres csoport, amelyet egyik fél sem ellenőriz, és amelyeket nem kötelez egyetlen tűzszüneti megállapodás sem. E csoportok teszik a fegyverszüneti megállapodá­sokat megbízhatatlanná. Jellemző a Bosznia—Hercegovinái Szerb Köztársaság elnökségi tagjának, Bifjena Plavsicsnek az esete, akit a leg­utóbbi tűzszüneti megállapodás aláírása után muzulmán fegyveresek fogtak köz­re, és megakadályozták a távozásban. Erőszakkal az államelnökség épületébe hurcolták és csak az ENSZ-békefenn­­tartó erők képviselőjének közbenjárásá­ra sikerült kiszabadítani és az UNPRO­­FOR székhelyére szállítani. A szarajevói kórházban tegnap bele­halt sérüléseibe a Vörös Kereszt svájci munkatársa, akit hétfőn egy gránátszi­lánk sebesített meg. A Vörös Kereszt két további munkatársát könnyebb sé­rülések érték. Andrej Kozirev orosz külügyminisz­ter tegnap Belgrádban sajtóértekezletet rendezett, miután tárgyalt Branko Kosztics alelnökkel. Az orosz külügymi­niszter meglátogatja az összes volt jugo­szláv köztársaság fővárosát. Koszticcsal az új Jugoszlávia elismeréséről tárgyalt. A diplomata szerint az új államot Oroszország már gyakorlatilag elismer­te, bár formálisan ezt még nem tette meg. Tegnap Kozirev Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Podgoricába utazott, ahol Montenegro elnökével ta­lálkozik. Fokozatosan meglátogatja Skopjét, Szarajevót, Zágrábot és Ljub­ljanát is. Nambiar tábornok, a jugoszláviai ENSZ-csapatok főparancsnoka vezér­karának tagjaival Szarajevóból Belgrád­­ba érkezett. Szavai szerint a vezérkar székhelye továbbra is Szarajevó, ahol néhány tiszt maradt. A vezérkar csak biztonsági okokból költözött Belgrádba. Elmondta, még három ország csapatait várják az ENSZ-erőkbe, hogy teljes le­gyen a létszám. Hangoztatta, hogy az ENSZ-csapatok csak akkor teljesíthetik küldetésüket, ha a szembenálló felek is hajlandóak lesznek a megegyezésre. A főparancsnok általában derűlátóan nyi­latkozott a megoldás lehetőségéről. Lord Carrington, az EK jugoszláviai konferenciájának elnöke felszólította a boszniai szerbek, muzulmánok és hor­­vátok képviselőit, hogy szerdára jöjje­nek Liszabonba, és folytassák a május elsején megszakított tárgyalásokat a konfliktus békés rendezéséről. A rész­vételnek a konferencián három feltétele van: 1. Bosznia—Hercegovina határai sérthetetlenségének elismerése, 2. a független köztársaságot három egyenjo­gú, saját alkotmánnyal rendelkező terü­let fogja képezni, 3. lemondás a területi követelmények erőszakos érvényesíté­séről, és a menekültek szabad visszaté­résének lehetővé tétele. A Biztonsági Tanács hétfőn egyhan­gúan ajánlotta, hogy Horvátországot és Szlovéniát vegyék fel az ENSZ tagjainak sorába. A BT rövidesen Bosznia—Her­cegovina felvételét is napirendre tűzi. Vitás még az a kérdés, hogy Szerbia és Montenegró jogosan foglalja-e el a volt Jugoszlávia utódállamaként helyét az ENSZ-ben. Tengizt eladták az amerikaiaknak Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, aki Washingtonban folytat tár­gyalásokat, közvetlenül megérkezése után szerződést írt alá az Chev­ron kőolajipari vállalattal a tengizi olajmezők kiaknázásáról. Az amerikai cég húsz milliárd dollárt hajlandó beruházni a Kaspi-tenger közelében fekvő olajmezőkön, amelyek napi hozama 60 ezer hordó. Az amerikai cég 1,5 milliárd dollár tés hozamán. Az amerikai cég az értéke­beruházása után három éven belül a kő­­olajfejést napi 700 ezer hordóra akaija növelni, és így Kazahsztán olajipara az algériai szívónak is elérné. A Chevron a tengizi olajmezők tartalékait 9 milliárd hordóra becsüli. A beruházásokban Ka­zahsztán és a Chevron cég egyenlő arányban osztozik ugyanúgy, mint a fej­sítést is vállalta. Nazarbajev elnök Washingtonban ki­jelentette, hogy kész aláírni a stratégiai fegyverek korlátozásáról a volt Szovjet­unió és az USA közölt megkötött START-egyezményt. Az AP hírügy­nökség szerint Kazahsztán jelenleg 1040 atomrobbanófejjel rendelkezik, s így a világ 4. legnagyobb atomhatalma. Az Egyesült Államok a Szovjetunió szét­hullása után bonyolult tárgyalás-soroza­tot kezdett a START-egyezmény ér­vénybelépéséről a volt tagköztásaságok­­kal. A START-egyezmény aláírásával a múlt héten egyetértett Leonyid Krav­­csuk ukrán elnök is. Az USA illetékesei szerint a START-egyezmény az utódál­lamokkal már e hét végén aláírható Li­­sabonban. Ott rendezik ugyanis a volt Szovjetuniónak nyújtandó segítségről szóló nemzetközi konferenciát. Ka­zahsztánon és Ukrajnán kívül a szerző­dést kész aláírni Oroszország és Belo­russzia is. Rendőri segédlettel Incidens Havannában Ondfej Kaáina, a ŐSTK állandó havannai tudósítója többszörös inzul­tus célpontjává vált. A PAP lengyel hírügynökség tudósítójával együtt a havannai Victória szállóban támadás érte egy ismeretlen személy részéről. A helyszínre érkező rendőrök mind­nyájukat a rendőrőrsre vezették, ahol maguk a rendőrök is bántalmazták a tudósítót. Kitűnt, a támadó egy volt amerikai állampolgár, aki most tartó­san Havannában él. Az Öböl-háború idején tüntetőén elégette amerikai útlevelét. A rendőrök jelenlétében is sikerült megtámadnia Kaáinát. A ha­tóságok nem engedték meg, hogy a tudósító felvegye a kapcsolatot a csehszlovák nagykövetséggel, mert állítólag az őrszobán „nincsenek tele­fonok”. A támadó ócsárolta Cseh­szlovákiát, és azt hangoztatta, hogy az árulást az árulók megölésével kell megbosszulni. A csehszlovák—német szerződésről tárgyalnak A ratifikálásról van szó Mint már közöltük, a vlagyivosztoki lőszerraktárat elpusztító tűzvészt sikerült eloltani Képünkön azokat a tüzérségi gránátokat láthatjuk, amelyek a hatalmas robbanássoro­zat után is épségben maradtak A haditengerészet tűzszerészei a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják (Telefotó: ÖSTK/EPA) A Német Szövetségi Parlament képvi­selői tegnap újból a Reichstag törté­nelmi épületében tartották ülésüket. A parlament napirendjén szerepel a csehszlovák—német államközi szer­ződés ratifikálása is. A parlament külügyi bizottsága teg­nap délután tárgyalta a Csehszlovákiá­val és Magyarországgal megkötött szer­ződést, és ratifikálásra javasolta mind­kettőt. Tegnap Berlinben találkoztak a CDU/CSU és az FDP kormánykoalíció pártjainak vezetői, hogy Helmut Kohl kancellár elnökletével megtárgyalják a CSU által szorgalmazott függelék kér­dését. A CSU olyan függeléket akar csa­tolni a szerződéshez, amely biztosítaná a szudéta-németek jogát csehszlovákiai vagyonukra és visszatérésükre. A volt és a jelenlegi külügyminiszter egybehangzó véleménye szerint a határozat elfogadá­sa a szövetségi parlamentben semmit sem változtatna a szerződés szövegén és szellemén. A szövetségi parlament ülésén nyilat­kozatot fogadnak el a környezetvéde­lemről is, valamint alkotmánymódosítá­sokat hajtanak végre úgy, hogy a német alaptörvény megfeleljen a leendő Euró­pai Unió követelményeinek a maast­­richti szerződések szerint. A berlini sajtó üdvözli, hogy a parla­ment ismét régi helyén tartja ülését, mert ez is jelzi, hogy Berlin ismét betölti a székesfőváros szerepét. )JMSzhír) IVIoLDOVÁBAN a hétfői harcok során a Dnyeszter vidékén 14 ember vesztette életét. A harcok a belügyi ala­kulatok és a Dnyeszter menti gárdisták között tegnap reggel is folytatódtak, to­vábbi 15 ember meghalt, és negyvenen megsebesültek. Ezek voltak az utóbbi hónapban a legsúlyessabb harcok a tér­ségben. A FÁK 14. hadseregének ott állomásozó parancsnoksága figyelmez­tette a harcoló feleket, hogy amennyi­ben támadás éri a laktanyákat viszonoz­ni fogja a tüzet. Irak északi részén tegnap megkez­dődtek az elsőkurd parlamenti választá­sok. Megfigyelők szerint ez az első lépés afelé, hogy kurd autonóm terület jöjjön létre a térségben. A választásokon közel két millió szavazó vesz részt. Az első eredményeket szerda délutánra várják. Irak a választásokat törvénytelennek tartja, de tiltakozik ellenük Törökország és Irán is, mert attól tartanak, hogy az autonóm terület létrejötte hasonló kö­vetelményekre ösztönzi a két országban élő kurd kisebbséget is. Lengyelországban lemon­dott Jan Parys védelmi miniszter, akinek hatásköri vitái voltak Walesa elnökkel. Olszewski kormányfő Romuald Szere­­nietiewet nevezte ki a védelmi miniszter posztjára. Romániában tovább folytatód­nak a tárgyalások a vasutasok szakszer­vezete és az állami vasutak vezetése kö­zött arról, hogy egy vagy több kollektív szerződést íijanak-e alá a dolgozók az igazgatósággal. A tárgyalásokon fele­más megoldás született, és ezért csak néhány vasúti csomópontban valósult meg a tegnapra meghirdetett általános vasutas sztrájk. Valószínű, hogy a vitát a munkavállalók és a munkáltatók között bíróság útján kell majd megoldani. JeLCIN orosz elnök védelmi mi­niszterré nevezte ki Pavel Gracsev tá­bornokot. A védelmi miniszter hatáskö­rét eddig maga az elnök látta el, és Gra­csev az első helyettese volt. TlIAIFÖLDÖN a katonák tegnap ismét belelőttek a kormányfő lemondá­sát követelő tüntető tömegbe. A 35 ezer tüntető közül több százat letartóztattak. A FÜLÖP-SZIGETEKEN elfogató parancsot adtak ki Imelda Marcos, a volt diktátor özvegye ellen, mert nem jelent meg azon a tárgyaláson, amelyen a bíróság törvényellenes vagyonszerzési ügyét akarta megtárgyalni. Az özvegy indult a közelmúltban megrendezett el­nökválasztásokon is, és az előzetes ered­mények szerint az ötödik helyen végzett. NlGÉRIÁBAN kormánykatonák szállták meg az ország északi részén fek­vő Kaduna városát, ahol az utóbbi na­pokban a zavargások során több mint 100 ember vesztette életét. A hadsereg megérkezése nyugalmat hozott a város­ba, amelynek lakói különböző törzsek­hez tartoznak, és a föld tulajdonjogáért vívtak egymás közt véres harcokat. Bukarestben a rendőrség elfo­gatási parancsot adott ki két bányász ellen, akik állítólag a román fővárosban szeptemberben lezajlott zavargásokat vezették. Az akkori bányászmegmozdu­lásban 10 ezer bányász vett részt a Zsil völgyi bányákból. FUJIMORI perui elnök kijelentet­te, hogy öt hónapon Délül felújítja orszá­gában a demokráciát. A kijelentést az Amerikai Államok Szervezetének évzá­ró értekezletén tette, ahol éles bírálatok érték, hogy megsérti az emberi jogokat. Fujimori felkérte az AÁSZ tagállamait, nyújtsanak országának segítséget a vá­lasztások megszervezésében. Az USA, amely megvonta Perutól a pénzügyi se­gítséget, támogatta az ülésen a perui elnök tervét a demokrácia helyreállítá­sára. Fahd KIRÁLY, Szaud-Arábia ál­lamfője ígéretet tett, hogy megfizeti a Független Államok közösségéből Mek­kába zarándokló muzulmánok útikölt­ségeit. A zarándokok első csoportja a közép-ázsiai köztársaságokból vasárnap érkezik Dzsiddába. Az OROSZORSZÁGI Kraszno­­darban bérkövetelésekkel sztrájkba lép­tek a hullaházak és a bonctani munka­helyek dolgozói. Nem adnak ki halotti bizonyítványokat, és nem végeznek bon­colásokat. Á halottasházakba a lakosság nagy felháborodására nem fogadnak be további halottakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom