Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-19 / 116. szám
4 1992. május 19. Hazai gazdasági körkép Új menetrend - új módon Új, a Nemzetközi Vasútszövetség elvárásainak is megfelelő vasúti menetrend lép érvénybe május 31-én Csehszlovákiában. Ennél fogva az elkövetkező évben érvényes menetrend több formai megoldásában is más lesz, mint a legtöbb európai országban. A menetrend összeállításához szükséges idő lerövidült, amit az is elősegített, hogy új nyomdatechnikával, fényszedéssel készült, amire még nálunk nem volt példa. Személyi számítógépen való összeállítása például lehetővé teszi bizonyos részek kiemelt kinyomtatását. Úgy, mint ez ideig most is egy országos és három területi, azaz csehországi, morvaországi és sziléziai, valamint szlovákiai menetrendet készítettek, amelyeket már most a napokban kezdenek árusítani. Árukat nagyban befolyásolja a kereskedelem. A vasút korábban csak az ajánlott árakat közölte. E szerint az országos menetrend 74 korona, a morvaországi és sziléziai 48 korona, a szlovákiai pedig 35 korona lenne. Az 1992/1993-as évre szóló országos vasúti menetrend több mint 900 oldalas és egy kissé nagyobb formátumú a korábbinál. Négy részből áll, amelyeket készítői színekkel jelöltek. Az általános információkat tartalmazó bevezető részt kék színűre nyomtatták. Ebből megtudhatunk egyebek közt több mindent a kedvezményes utazásról, a rokkantak utazási lehetőségeiről stb. A második, piros rész, 8 belföldi távolsági járattal foglalkozik, míg a harmadik, vagyis a zöld szinnel nyomtatott rész a nemzetközi járatokról tájékoztat. Ez utóbbiban pl. találunk vázlatrajzokat európai városokról, vasútállomásaikról stb. A negyedik, fehér rész pedig a belföldi járatokról ad mindennemű információt. A korábban említett változtatásoknak köszönhetően a táblázatok alatt szembetűnő valamennyi megjegyzés, az expressz-, a gyors- és személyvonatok jelölése, az egyes vonatszerelvényekre vonatkozó adatok- pl. hogy melyikre kell helyjegyet vásárolni stb. Újdonság, hogy a menetrend megvásárolható számítógépbe való hajlékony lemezen is. Változó kamatok Az Általános Hitelbank Rt. vezetői az elmúlt napokban jelentették be, hogy május elsejei hatállyal pénzintézetük változtat a kamatok nagyságán mind a hitelek, mind a pénzbetétek esetében. A rövid lejáratú hitelekre évente 12,5 százalék, a közép lejáratúakra 13,5 százalék, a hosszú lejáratúakra pedig 15 százalék lesz a kamat. Az elmaradt hiteltörlesztési összegekre a bank 30 százalék kamatot, az adósságra pedig 27 százalék kamatot számít. A vállalkozószféra, ha nem köti határidőhöz pénzbetétének kivételét, akkor évi 2-3 százalék kamatot kap a banktól, egy hónapos bejelentési kötelezettség esetén már 3-4 százalékot, s ha három hónapos ez a határidő, akkor 5-6 százalékot. Ha a határidő fél éves, akkor a kamat 6.5- 8 százalék, ha egy év, akkor 8-10,5 százalék, s két év esetén 10.5- 13,5 százalék évente. Az Általános Hitelbank egyébként a határidős bejelentés feltételéhez nem kötött lakossági pénzbetétekre 2 százalék kamatot fizet. A féléves felmondási idejű takarékbetétekre 7,5 százalék, az egyévesre 9,5 százalék, a kétévesre pedig 12,5 százalék a kamat. A bank ugyanakkor csökkenti a megegyezett határidő előtt kivett lakossági pénzbetétek esetén felszámított illetékek nagyságát: a hathónapos határidő esetében 2,5 százalékra, az egyéves esetében 3 százalékra, a kétévesében pedig 4 százalékra. Vállalkozik a gömöri tejüzem Mintegy 25 ezer liter féltartós tej hagyja el naponta a rimaszombati tejüzemet - amely egyebek közt Gömör, Kassa és Szepesség vidékére szállítja termékeit. A gömöri tejüzem sikerének a titka nagyrészt a világhírű Tetra Pak csomagolású, öt napra tartósított tej, hiszen ezzel tudott érvényesülni a Rimaszombati járáson kívül is, saját boltjában pedig mindössze 6,60 koronáért árusítja. A tejüzemben - amelyben már e hónapra tervezik, hogy részvénytársasággá alakulnak - immár egy éve használják a Tetra Brik töltőgépet, melynek köszönhetően javultak a dolgozók munkakörülményei, kevesebb lett a veszteség, egyszerűsödött az árumozgatás és természetesen tartósabb lett a tej. A tejüzem fő tevékenysége a vaj és a tejpor gyártására irányul, amelynek 90 százalékát exportálja. Ez év második felétől szeretnék korszerűsíteni a joghurtgyártást is. Ha beszerelik az új gépsort, akkor a heti 10 ezer liter helyett 20 ezret gyárthatnak, méghozzá több fajtát. A Tatra banka sikerei A Tatra banka Rt. a múlt évben 1 milliárd 201 millió korona hitelt nyújtott partnereinek. Ebből 12 százalékot tesznek ki a magán- és három százalékot a szövetkezeti szektornak nyújtott hitelek - jelentette be az elmúlt napokban Milan Vrákovy, a bank vezérigazgatója. Mint elmondta, ez a pénzintézet elsősorban színvonalas bankszolgáltatásokat kíván nyújtani, és segíteni akar a kereskedelmi tevékenység fellendítésében. Ezért a 21 millió korona hasznot bankfiókjai felújítására és műszaki felszereltségük színvonalasabbá tételére fordítja. Ez évben például a tervek szerint a bankot rákötik a SWIFT - melynek a Tatra banka tagja- elektronikus adatközvetító hálózatára, és a jövő évig további három fiókot kívánnak nyitni Pozsonyban, illetve Nyitrán és Kézsmárkon. Az 1990-ben létesített pénzintézet a megszokott bankszolgáltatásokon kívül pl. garanciát is vállal, váltókat vásárol és speciális pénzszolgáltatásokat is nyújt a privatizált vállalatoknak, illetve a befektetési alapoknak. Ezeket az új szolgáltatásokat a bank egyik külföldi részvényese, az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich tapasztalata alapján indították be. (A CSTK nyomán) ^ ^ Előnyben a bankok befektetési alapjai Szabad újság_____________ Esély a túlélésre A vagyonjegyes privatizáció előfordulóját megelőzően összesen 436 befektetési alapot jegyeztek a cégbíróságok. Magas számuk még a tapasztalt beruházási szakembereket is meglepte, akik előre figyelmeztettek, hogy a befektetési alapok nagy részének aligha lesz esélye a megmaradásra. A több mint 8 milliárd befektetési pont - amellyel a vagyonjegyes privatizációba bekapcsolódó 8 milliót meghaladó polgár rendelkezett - kb. 55 százalékát a befektetési alapokra bízták, de az előforduló nyilvánosságra hozott adatai szerint csak 102 befektetési alap jutott hozzá az összes beruházási pont több mint 1 százalékához. Ez £ 102 befektetési alap a pontok 51 százalékát birtokolja, tehát a fennmaradó 4 százalékon 334 alap osztozik. Meg nem erősített hírek szerint az élre - szinte konkurencia nélkül - azok az alapok kerültek, amelyeket nagy bankok alapítottak. Márpedig valószínű, hogy ha Csehszlovákiában vannak olyan pénzintézetek, amelyek képesek betölteni a beruházási bankok és az értékpapírok piacának irányító szerepét, akkor ezek elsősorban a szóban forgó részvénytársaságok lesznek. Annál is inkább, mert a rendelkezésükre álló pontok lehetőséget adnak arra, hogy szép haszonrá tegyenek szert, amelyből bőven megfizethetik a jó tanácsadókat. Jóval bizonytalanabb helyzetben van a fennmaradó befektetési alapok azon háromnegyede, amelyeknek egyenként az összes befektetési pont 0,1 százaléka jutott. millió pont a befektetési alapok száma ebben a csoportban százalékarány az összes pontból 200 felett 6 27,26 99-200 5 6,75 50-99 3 1,98 5-50 88 15,50 (hn) ön szerint Mennyi legyen a lakás ára? Nos, a javaslat elgondolkodtató! A kérdés rengeteg embert érint és ennek megfelelően az említett javaslat nagy vitákat váltott ki. Vannak, akiknek tetszik ugyan a kormány eredeti állásfoglalása is, de úgy gondolják, hogy az nem lenne elfogadható a városok és a falvak számára. Attól tartanak ugyanis, hogy sok az olyan idős ember, aki képtelen lenne előteremteni annyi pénzt, amennyi elegendő az általuk bérelt lakás megvételére. Vannak, akik szerint a szövetkezeti lakások példáján kell okulni és az ottani tapasztalatok alapján kell kialakítani a lakások árát. Márpedig e szerint: ha az egyszobás lakás ára mondjuk 50 ezer korona, a kétszobásé 70 ezer korona, a háromszobásé pedig 90 ezer korona, akkor a négyszobás nem lehet 100 ezernél drágább, mert nem lesz iránta kereslet, hiszen még az említett árak mellett sincs akkora érdeklődés a lakások iránt, mint amilyenre számítottak az illetékesek. Mások szerint ha a lakás piaci értékét vennék alapul, akkor sok esetben csillagászati összegre rúgna némely lakás ára, ezért ugyancsak azt javasolják, hogy legyen megszabva a lakások maximális ára, bár szerintük még ezzel sem lesz megoldva semmi, ugyanis egyes települések olyan sok lakással rendelkeznek, hogy ha csak egy részük kerül magántulajdonba, akkor a többire tovább is rá fognak fizetni, tehát nem lesz kevesebb a gond. Sőt, vannak, akik a még ki nem alakult piaci viszonyok között egyáltalán nem tartják helyesnek a lakások privatizálását. A javaslatok kifogyhatatanok. Van aki már megvétel esetén a részletfizetés lehetőségére gondol, míg mások az egy házon belül eladott és el nem adott lakások okozta bonyodalmaktól félnek. S alighanem okkal, hiszen a lakások privatizálásáról egyelőre még a legilletékesebbek is különbözően vélekednek. _ , A szövetségi kormány nemrég azzal a kéréssel fordult a parlamenthez, hogy a lakáshoz és a nem lakócélt szolgáló helyiségekhez való tulajdonjogról szóló törvénnyel tegye lehetővé a városok és a falvak tulajdonában levő lakások privatizálását. A javaslat szerint egy lakás ára legyen az 1990- es évben fizetett lakbér háromszorosa. A képviselők ezzel szemben azt akarták, hogy a lakások ára az érvényes árszabályok szerint legyen megállapítva. Az ügyben tárgyaltak a parlament alkotmányjogi bizottságai és a kormány ezek után Változtatott az álláspontján: a Szövetségi Pénzügyminisztériummal történt megegyezést követően a lakások ára ne legyen megszabva egységesen az egész országban, hanem egyezzen meg róla a tulajdonos - tehát a város vagy a falu - és a bérlő. A köztársasági kormányok meghatározhatnák az árképzés módszerét és a lakások árának felső határát - figyelembe véve a helyi adottságokat (Könözsi István illusztrációs felvétele) A munkanélküliségről Szlovákiai veszteségek A Szlovák Köztársaság Munka- és Szociális Ügyi Minisztériuma elemzést végzett - a munkanélküliség okát és különböző jellemzőit vizsgálta - és arra a megállapításra jutott, hogy a csehországi és a szlovákiai helyzet különbözőségét több tényező okozza. Ezek közül a legjelentősebb a két köztársaság lakosságának vállalkozó kedve. Szlovákiában kis- és középvállalkozóból sokkal kevesebb van mint a cseh országrészben, és ez megmutatkozik a munkapiacon is. Csehországban a kis cégek tavaly 250 ezer munkalehetőséget kínáltak, míg a szlovákiaiak mindössze 30 ezret. Valamivel kedvezőbb a helyzet az önálló iparengedéllyel rendelkezők esetében, de a vállalkozás lassú fejlődési ütemének köszönhetően Szlovákia a Cseh Köztársasággal szemben fokozatosan 65 ezer munkahelyet veszít el. A statisztika további hiányosságokra is utal, melyek folytán Szlovákiában tavaly nem sikerült 112 ezer kínálkozó munkalehetőség megteremtése. Szlovákiát érzékenyen érinti az a tény- is, hogy a munkanélküliek többsége a roma származású lakosok közül kerül ki. Erre az arányra utal az is, hogy Csehszlovákiában a nyilvántartott 55,4 ezer roma származású munkanélküliből 44,7 ezer szlovákiai. Szociális szempontból nagy jelentőségű a dolgozó nyugdíjasok magas száma is. A Cseh Köztársaságban 186 ezerrel csökkent az utóbbi időben a számuk, míg Szlovákiában csupán 50 ezerrel. Ha ez az arány hasonló lenne a csehországihoz, akkor nálunk is további 40 ezer munkahely szabadulna fel. A szlovákiai munkanélküliség aránya tavalyi növekedésének okát vizsgálva nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmondottak ellenére milyen gyér volt az érdeklődés a munka iránt. A munkaügyi hivatalok szerint a munkanélkülieknek alig 60-70 százaléka igyekezett igazából munkát találni. Ebben azonban szerepet játszottak az elnéző törvények is, amelyek hézagosságuknál fogva lehetővé tették pl. hogy egy időben kapjon valaki végkielégítést és munkanélküli segélyt. A törvény módosítását követően az év elején ebből a szempontból javult a helyzet. A munkanélküliek április 1 -töl már sokkal inkább igyekeztek munkába állni, mint korábban. A munkanélküliség arányának további csökkenésére azonban Szlovákiában nincs nagy remény, mert még mindig nagyon lassan szaporodik a munkalehetőségek száma. Csehországban ma 65,7 ezer munkalehetőséget kínálnak, míg Szlovákiában mindössze 10,4 ezret. Tehát a cseh országrészben egy munkahelyre három munkakereső esik, Szlovákiában pedig 30. Ráadásul az év második felében, amikor a privatizáció keretében megindul a még mindig nagy számban létező felesleges munkahelyek felszámolása, a munkanélküliség arányának további rosszabbodásával kell számolni. (-n)
