Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-14 / 112. szám
8 1992. május.14. Szabad ÚJSÁG Vajdasági magyar autonómia-tervezet Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alelnökével — A VMDK 1992. április 25-én viharos körülmények között tartotta évi közgyűlését. Mi váltotta ki ezt a helyzetet? — Néhány nappal a közgyűlés előtt a sajtó útján kiszivárgott, hogy a VMDK zártkörű gyűlést szervez, amelyen többek között az autonómiáról lesz szó. Ekkor megindultak a találgatások, a legképtelenebb ötletek láttak napvilágot kezdve attól, hogy a magyarság megragadja az alkalmat és elszakad Szerbiától, illetve fegyveres konfliktus robban ki, mert állítólag Szabadkától Becséig felfegyverkeztek és ezáltal megnyílik úgymond az északi, vajdasági front is. A pszichózis olyan méretűvé vált, hogy nagyon sok szülő — szerb is, magyar is — menteni kezdte családját, gyerekét, küldte Magyarországra vagy más, békésebb helyekre. Készpénznek vették ezt a hisztérikus uszítást. Számunkra nyilvánvaló volt, hogy e mögött politikai törekvés munkált, hogy megfélemlítsenek bennünket, hogy meghiúsítsák magát a közgyűlést s azt, hogy ezekről a kérdésekről hetven év után a magyarság végül beszéljen. Hogy kimondja, hogyan képzeli el sorsát, milyen koncepciók szerint óhajtaná, hogy erről a mérvadó nemzetközi fórumok és Belgrád is tárgyalást folytasson. A közgyűlés előtt három nappal a szerb belügyminiszterhez fordultunk — akkor már tűrhetetlen volt a légkör és a VMDK-ellenes nyomás — és megkérdeztük, megítélése szerint van-e mód és lehetőség a jelen pillanatban Szerbiában arra, hogy egy legitim politikai szervezet megtarthassa rendes évi közgyűlését. O 24 órán belül korrekt módon válaszolt és biztosított bennünket, hogy a közgyűlés megtartásának nincs akadálya. Az eseményekhez az is hozzátartozik, hogy egy nappal a közgyűlés előtt Milosevics elnök jelezte: szívesen látná a VMDK küldöttségét. Korábban mi már kétszer-háromszor fordultunk hozzá, hogy a nyílt és megoldatlan kérdésekről tárgyalásokat kezdjünk. Elérkezettnek látta a pillanatot és vendégül látta a VMDK küldöttségét. Maga ez az esemény, ez a fogadás is nagyban mérsékelte a feszültséget és a szélsőséges szerb sajtó uszítását. Úgyhogy végül a közgyűlést annak rendje és módja szerint, minden rendbontás és incidens nélkül sikerült megtartani. Igaz, a magyarság számára szokatlan körülmények között, hiszen új volt számunkra, hogy rendőrségi egységek biztosítják a békét és a törvényességet. Dehát én ott voltam annak idején az RMDSZ II. kongresszusán Marosvásárhelyen, s megszoktuk, hogy ez Közép- Európában nem új dolog. — Miről tárgyalt a közgyűlés, az autonómia-tervezeten kívül, melyek voltak a fű napirendi pontok? — A közgyűlésnek három napirendi pontja volt — az első az eltelt időszak politikai értékelése; a második a háborús körülmények miatt megritkult VMDK-tagság mellett a vezetőség feltöltése, kiegészítése — a katonai behívók elől nagyon sokan külföldre menekültek vagy bujdosnak, s olyanok is voltak, akik tán belefáradtak, vagy megfélemlítették őket. Kb. a testület egyharmadát kellett feltölteni. Ilyen értelemben tisztújítás is volt. Harmadik napirendi pontként az autonómia-koncepciók szerepeltek. — Melyek a VMDK szakértői csoportja által kidolgozott autonómia-tervezet ío elemei és milyen dokumentumokra épülnek? — Az egész gondolatrendszer alappilérét az a Carrington-javaslat nyújtotta számunkra, amelyet a jugoszláv térségben a nemzeti kisebbségek számára mint megoldást felkínál. A másik a személyi elven alapuló önkormányzat gondolata volt, ami nem teljesen új ebben a térségben. Most ezt egészítettük ki, tökéletesítettük, ebből készítettünk egy olyan modellt, mely elképzelésünk szerint, hasznosítható. A harmadik pedig: a helyi önkormányzat gondolatára és koncepciójára alapozva dolgoztunk ki egy javaslatot a szórványokban létező magyar településeknek, ahol helyileg többséget képeznek ugyan, de nyelvi szigetként. A személyi (perszonális) autonómia, a különleges státusú magyar területi önkormányzat és a magyar helyi önkormányzatok hármas modellje nem szorosan és mereven kötődik egymáshoz, hanem lazább a viszonyrendszerük, lehetőséget kínál számunkra ahhoz, hogy a politikai eseményeknek és társadalmi történéseknek megfelelően szerezzünk érvényt neki, s ezt megpróbáljuk megvalósítani. — Mi lesz az autonómia-tervezet további sorsa? — A VMDK célja az autonómiatervezet elkészítésével és jóváhagyásával az volt, hogy a nemzetközi dokumentumok, az Európai Közösség, a hágai, illetve a brüsszeli Jugoszlávia-konferencia javaslatai alapján konstruktívan járuljon hozzá a vajdasági magyarság helyzetének jogi rendezéséhez. A vajdasági magyarság döntő többségét képviselő dott határozatokat eljuttatjuk a hágai Jugoszlávia-értekezlet folytatásaként működő brüsszeli értekezlet címére. Autonómia-tervezetünk esélyeit a hatékony nemzetközi támogatás és a békés, demokratikus változás függvényében kell értékelnünk. Bár mindkettő kapcsán kételyek merülhetnek fel, ebben a helyzetben megfontoltan, de határozottan kellett cselekednünk. Le kellett tennünk a döntő fórumok asztalára egy demokratikus, konstruktív javaslatot helyzetünk jogi rendezésével kapcsolatban, amely nemzetközi támogatást nyerhet. — A közgyűlés milyen határozatokat fogadott el? — Lord Carrington rendezési javaslata értelmében a közgyűlés határozatba foglalta a vajdasági magyarság helyzetének megnyugtató rendezését, melyek szerint biztosítani kell a magyar népcsoport politikai szubjektivitását, szavatolni kell a lehetőséget, hogy az itt élő magyarság létrehozhassa a személyi elven alapuló önkormányzatot, a különleges státusú községek önkéntes társulásával létrejövő területi autonómiáját, a szórványban élő magyarok településeinek önkormányzatait. Továbbá Vajdaság polgárainak lehetővé kell tenni, hogy referendum útján döntsenek e történelmi, földrajzi, gazdasági, művelődési és egyéb hagyományokkal rendelkező régió államjogi státusáról. — Köszönjük a beszélgetést! (kn) Adalékok a VMDK au Lord Carrington, a Hágai Békekonferencia elnöke, 1991. október 18-án javaslatot nyújtott be a jugoszláv válság megoldására, az alábbi tartalommal: azok a területek, ahol egy nemzeti csoport vagy etnikai csoport a többséget alkotja, egy különleges státust (autonómia) kapnak (nemzeti jellemvonások alkalmazása; második állampolgárság a köztársasági állampolgárságot kiegészítve; saját oktatási rendszer; törvényhozó testület, közigazgatási apparátus, beleértve egy regionális rendőri szervezeti egységet is, valamint a bíráskodást a területen élő lakosság összetételének megfelelően). Ezt a státust Horvátországnak elsősorban azon területeire kell alkalmazni, ahol a többséget a szerbek alkotják (1991. december 4-én Horvátország a Parlament keretében hozott új kisebbségi törvény megalkotásával fogadta el a Hágai Békekonferencia ezen javaslatát). Konkrét példának, amely tartalmilag közelít a törvényhozó és végrehajtó hatalommal rendelkező területi autonómia formájához a Hágai Békekonferencia által 1991. október 18-án kidolgozott jugoszláv javaslatot lehetne tekinteni „Azok a lakóterületek, ahol a csoportokhoz tartozók a többséget alkotják, sajátos státussal (autonómiával) rendelkeznek. Ez a státus az alábbiakra terjed ki: a) arra a jogra, hogy jellemvonátonómia-tervezetéhez saikat érvényesítsék; b) annak jogára, hogy ezen csoportokhoz tartozók a köztársasági állampolgárság mellett — kiegészítésként egy második állampolgár> Sággal rendelkezzenek; c) olyan oktatási rendszert vezessenek be, amely figyelembe veszi ennek a csoportnak az értékeit és igényeit; d) olyan — törvényhozó szervet — közigazgatási struktúrát, beleértve regionális rendőrségi szervezeti egységet is; — valamint bíróságot hozzanak létre, amelyek az érintett terület ügyeinek intézéséért felelősek és visszatükrözik e terület lakosságának összetételét; e) intézkedéseket hozzanak a megfelelő nemzetközi felügyeletre (nem hivatalos fordítás). Ennek alapján hozott egy új kisebbségi törvényt a horvát parlament 1991. december 4-én. (Ehhez vő. A „Hatok” —Hexagonále— 1991. évi genfi Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlete, II. 2:,Az állam területének politikai, közigazgatási, bírósági és választási körzetekre történő bontásánál a résztvevő országok jóakaratiílag veszik figyelembe a nemzeti kisebbségeket. Ezzel összefüggésben a helyi, illetve közigazgatási autonómia megfelelő formáját kellene kialakítani " ) Magyarok Jugoszláviában (1981) •Lenti Msólendva a magyarok tétszáma(1961) •Nagykanizsa 44000 k «'^‘'«AKÖZ Mohács *V. Jftes PélmooostofQ o#®»Vör @Tororrtjkkxoszi ómorajv Zombor ° © 2i^l^Te,eC8ka gyBácskertes Rác öffe» ■ ^/»Gombos V 2000 1000 fő 301- 500 K 5%, 100 tó - 300 tó Grbovac 9 oGrubisno Poljo Pasiján o Daruvár /\ o Dályaj Szentíászló* °»Kórf>gyv o1® Brekin jska Jamaricao Vinkovcio ójankovác0 Urögo o Maradók Satr‘ncaA • o o Dobrodd Forrás: Kocsis Károly—Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl—a Kárpát-medencében, Tankönyvkiadó, Budapest 1991 legitim szervezetként, mely jelen van a szerb parlamentben, az autonómia-tervezet közgyűlés által való elfogadása után két irányba kívánunk lépéseket tenni. Egyrészt: a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének benyújtjuk alkotmánymódosító javaslatunkat, melynek elfogadása esetén az alkotmány biztosítaná az autonómia jogi alapját. A javasolt módosítás értelmében az alkotmány a különleges státusú községek, a népcsoporti területi autonómiák, a népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális autonómiák), a személyi elven alapuló népcsoporti autonómia (kisebbségi önkormányzat) alapjait rögzítené. Másrészt: az autonómia-tervezetet, valamint a közgyűlésen elfoga-A VMDK alkotmánymódosítási javaslata szerint Különleges státusú községek: Azok a községek, áhol valamely népcsoport egyszerű többségben él, különleges státust élveznek. Népcsoporti területi autonómiák: Több szomszédos különleges státusú község egymással társulva létrehozhatja az ott többségben élő népcsoport területi autonómiáját. Népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális autonómiák): Azokon a településeken, ahol a szórványban található valamely népcsoport tagjai egyszerű többségben élnek, népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális autonómiák) hozhatók létre. Személyi elven alapuló népcsoporti autonómia (kisebbségi önkormányzat): A köztársaság területén élő népcsoportok politikai szubjektumok. Ezek a népcsoportok létrehozhatják a személyi elven alapuló népcsoporti autonómiájukat. Ezen autonómia keretében az állam szurverenitásának oktatásra, művelődésre, tájékoztatásra és a nyelvhasználatra vonatkozó illetékességét átruházza a népcsoportokra. A népcsoportok a személyi elven alapuló autonómiájukban saját törvényekkel szabályozzák az oktatási, a * művelődési és a tájékoztatási tevékenységeket, míg a nyelvhasználat területén az állam legmagasabb hatalmi szerveivel konszenzus alapján nyelvhasználati kódexet dolgoznak ki.
