Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-14 / 112. szám

8 1992. május.14. Szabad ÚJSÁG Vajdasági magyar autonómia-tervezet Beszélgetés dr. Hódi Sándorral, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alelnökével — A VMDK 1992. április 25-én viharos körülmények között tartot­ta évi közgyűlését. Mi váltotta ki ezt a helyzetet? — Néhány nappal a közgyűlés előtt a sajtó útján kiszivárgott, hogy a VMDK zártkörű gyűlést szervez, amelyen többek között az autonó­miáról lesz szó. Ekkor megindultak a találgatások, a legképtelenebb öt­letek láttak napvilágot kezdve attól, hogy a magyarság megragadja az al­kalmat és elszakad Szerbiától, illetve fegyveres konfliktus robban ki, mert állítólag Szabadkától Becséig fel­fegyverkeztek és ezáltal megnyílik úgymond az északi, vajdasági front is. A pszichózis olyan méretűvé vált, hogy nagyon sok szülő — szerb is, magyar is — menteni kezdte család­ját, gyerekét, küldte Magyarország­ra vagy más, békésebb helyekre. Készpénznek vették ezt a hisztéri­kus uszítást. Számunkra nyilvánvaló volt, hogy e mögött politikai törek­vés munkált, hogy megfélemlítsenek bennünket, hogy meghiúsítsák ma­gát a közgyűlést s azt, hogy ezekről a kérdésekről hetven év után a ma­gyarság végül beszéljen. Hogy ki­mondja, hogyan képzeli el sorsát, milyen koncepciók szerint óhajtaná, hogy erről a mérvadó nemzetközi fórumok és Belgrád is tárgyalást folytasson. A közgyűlés előtt három nappal a szerb belügyminiszterhez fordultunk — akkor már tűrhetetlen volt a légkör és a VMDK-ellenes nyomás — és megkérdeztük, megítélése szerint van-e mód és lehetőség a jelen pilla­natban Szerbiában arra, hogy egy legi­tim politikai szervezet megtarthassa rendes évi közgyűlését. O 24 órán belül korrekt módon válaszolt és biz­tosított bennünket, hogy a közgyűlés megtartásának nincs akadálya. Az eseményekhez az is hozzátar­tozik, hogy egy nappal a közgyűlés előtt Milosevics elnök jelezte: szíve­sen látná a VMDK küldöttségét. Korábban mi már kétszer-három­­szor fordultunk hozzá, hogy a nyílt és megoldatlan kérdésekről tárgya­lásokat kezdjünk. Elérkezettnek lát­ta a pillanatot és vendégül látta a VMDK küldöttségét. Maga ez az esemény, ez a fogadás is nagyban mérsékelte a feszültséget és a szél­sőséges szerb sajtó uszítását. Úgyhogy végül a közgyűlést an­nak rendje és módja szerint, minden rendbontás és incidens nélkül sike­rült megtartani. Igaz, a magyarság számára szokatlan körülmények kö­zött, hiszen új volt számunkra, hogy rendőrségi egységek biztosítják a békét és a törvényességet. Dehát én ott voltam annak idején az RMDSZ II. kongresszusán Marosvásárhe­lyen, s megszoktuk, hogy ez Közép- Európában nem új dolog. — Miről tárgyalt a közgyűlés, az autonómia-tervezeten kívül, me­lyek voltak a fű napirendi pontok? — A közgyűlésnek három napi­rendi pontja volt — az első az eltelt időszak politikai értékelése; a máso­dik a háborús körülmények miatt megritkult VMDK-tagság mellett a vezetőség feltöltése, kiegészítése — a katonai behívók elől nagyon sokan külföldre menekültek vagy bujdos­nak, s olyanok is voltak, akik tán belefáradtak, vagy megfélemlítették őket. Kb. a testület egyharmadát kellett feltölteni. Ilyen értelemben tisztújítás is volt. Harmadik napiren­di pontként az autonómia-koncepci­ók szerepeltek. — Melyek a VMDK szakértői csoportja által kidolgozott autonó­mia-tervezet ío elemei és milyen dokumentumokra épülnek? — Az egész gondolatrendszer alappilérét az a Carrington-javaslat nyújtotta számunkra, amelyet a ju­goszláv térségben a nemzeti kisebb­ségek számára mint megoldást felkí­nál. A másik a személyi elven alapu­ló önkormányzat gondolata volt, ami nem teljesen új ebben a térség­ben. Most ezt egészítettük ki, töké­letesítettük, ebből készítettünk egy olyan modellt, mely elképzelésünk szerint, hasznosítható. A harmadik pedig: a helyi önkor­mányzat gondolatára és koncepció­jára alapozva dolgoztunk ki egy ja­vaslatot a szórványokban létező ma­gyar településeknek, ahol helyileg többséget képeznek ugyan, de nyel­vi szigetként. A személyi (perszonális) autonó­mia, a különleges státusú magyar területi önkormányzat és a magyar helyi önkormányzatok hármas mo­dellje nem szorosan és mereven kö­tődik egymáshoz, hanem lazább a viszonyrendszerük, lehetőséget kí­nál számunkra ahhoz, hogy a politi­kai eseményeknek és társadalmi tör­ténéseknek megfelelően szerezzünk érvényt neki, s ezt megpróbáljuk megvalósítani. — Mi lesz az autonómia-terve­zet további sorsa? — A VMDK célja az autonómia­­tervezet elkészítésével és jóváhagyá­sával az volt, hogy a nemzetközi do­kumentumok, az Európai Közös­ség, a hágai, illetve a brüsszeli Jugo­­szlávia-konferencia javaslatai alap­ján konstruktívan járuljon hozzá a vajdasági magyarság helyzetének jo­gi rendezéséhez. A vajdasági ma­gyarság döntő többségét képviselő dott határozatokat eljuttatjuk a há­gai Jugoszlávia-értekezlet folytatá­saként működő brüsszeli értekezlet címére. Autonómia-tervezetünk esélyeit a hatékony nemzetközi tá­mogatás és a békés, demokratikus változás függvényében kell értékel­nünk. Bár mindkettő kapcsán kéte­lyek merülhetnek fel, ebben a hely­zetben megfontoltan, de határozot­tan kellett cselekednünk. Le kellett tennünk a döntő fórumok asztalára egy demokratikus, konstruktív ja­vaslatot helyzetünk jogi rendezésé­vel kapcsolatban, amely nemzetközi támogatást nyerhet. — A közgyűlés milyen határoza­tokat fogadott el? — Lord Carrington rendezési ja­vaslata értelmében a közgyűlés ha­tározatba foglalta a vajdasági ma­gyarság helyzetének megnyugtató rendezését, melyek szerint biztosí­tani kell a magyar népcsoport politi­kai szubjektivitását, szavatolni kell a lehetőséget, hogy az itt élő magyar­ság létrehozhassa a személyi elven alapuló önkormányzatot, a különle­ges státusú községek önkéntes tár­sulásával létrejövő területi autonó­miáját, a szórványban élő magyarok településeinek önkormányzatait. Továbbá Vajdaság polgárainak le­hetővé kell tenni, hogy referendum útján döntsenek e történelmi, föld­rajzi, gazdasági, művelődési és egyéb hagyományokkal rendelkező régió államjogi státusáról. — Köszönjük a beszélgetést! (kn) Adalékok a VMDK au Lord Carrington, a Hágai Béke­­konferencia elnöke, 1991. október 18-án javaslatot nyújtott be a jugo­szláv válság megoldására, az alábbi tartalommal: azok a területek, ahol egy nemzeti csoport vagy etni­kai csoport a többséget alkotja, egy különleges státust (autonómia) kapnak (nemzeti jellemvonások al­kalmazása; második állampolgár­ság a köztársasági állampolgársá­got kiegészítve; saját oktatási rend­szer; törvényhozó testület, köz­­igazgatási apparátus, beleértve egy regionális rendőri szervezeti egysé­get is, valamint a bíráskodást a te­rületen élő lakosság összetételének megfelelően). Ezt a státust Hor­vátországnak elsősorban azon te­rületeire kell alkalmazni, ahol a többséget a szerbek alkotják (1991. december 4-én Horvátor­szág a Parlament keretében hozott új kisebbségi törvény megalkotásá­val fogadta el a Hágai Békekonfe­rencia ezen javaslatát). Konkrét példának, amely tartal­milag közelít a törvényhozó és végre­hajtó hatalommal rendelkező területi autonómia formájához a Hágai Bé­kekonferencia által 1991. október 18-án kidolgozott jugoszláv javasla­tot lehetne tekinteni „Azok a lakóte­rületek, ahol a csoportokhoz tarto­zók a többséget alkotják, sajátos stá­tussal (autonómiával) rendelkeznek. Ez a státus az alábbiakra terjed ki: a) arra a jogra, hogy jellemvoná­tonómia-tervezetéhez saikat érvényesítsék; b) annak jogára, hogy ezen cso­portokhoz tartozók a köztársasági állampolgárság mellett — kiegészí­tésként egy második állampolgár­> Sággal rendelkezzenek; c) olyan oktatási rendszert ve­zessenek be, amely figyelembe ve­szi ennek a csoportnak az értékeit és igényeit; d) olyan — törvényhozó szervet — közigazgatási struktúrát, be­leértve regionális rendőrségi szer­vezeti egységet is; — valamint bíróságot hozzanak létre, amelyek az érin­tett terület ügyeinek intézéséért felelősek és visszatükrözik e terü­let lakosságának összetételét; e) intézkedéseket hozzanak a megfelelő nemzetközi felügyeletre (nem hivatalos fordítás). Ennek alapján hozott egy új ki­sebbségi törvényt a horvát parla­ment 1991. december 4-én. (Ehhez vő. A „Hatok” —Hexa­­gonále— 1991. évi genfi Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlete, II. 2:,Az állam területének politikai, közigazgatási, bírósági és választási körzetekre történő bontá­sánál a résztvevő országok jóakara­­tiílag veszik figyelembe a nemzeti kisebbségeket. Ezzel összefüggésben a helyi, illetve közigazgatási auto­nómia megfelelő formáját kellene kialakítani " ) Magyarok Jugoszláviában (1981) •Lenti Msólendva a magyarok tétszáma(1961) •Nagykanizsa 44000 k «'^‘'«AKÖZ Mohács *V. Jftes PélmooostofQ o#®»Vör @Tororrtjkkxoszi ómorajv Zombor ° © 2i^l^Te,eC8ka gyBácskertes Rác öffe» ■ ^/»Gombos V 2000 1000 fő 301- 500 K 5%, 100 tó - 300 tó Grbovac 9 oGrubisno Poljo Pasiján o Daruvár /\ o Dályaj Szentíászló* °»Kórf>gyv o1® Brekin jska Jamaricao Vinkovcio ójankovác0 Urögo o Maradók Satr‘ncaA • o o Dobrodd Forrás: Kocsis Károly—Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl—a Kárpát-medencében, Tankönyvkiadó, Budapest 1991 legitim szervezetként, mely jelen van a szerb parlamentben, az auto­nómia-tervezet közgyűlés által való elfogadása után két irányba kívá­nunk lépéseket tenni. Egyrészt: a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének benyújtjuk al­kotmánymódosító javaslatunkat, melynek elfogadása esetén az alkot­mány biztosítaná az autonómia jogi alapját. A javasolt módosítás értel­mében az alkotmány a különleges státusú községek, a népcsoporti te­rületi autonómiák, a népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális auto­nómiák), a személyi elven alapuló népcsoporti autonómia (kisebbségi önkormányzat) alapjait rögzítené. Másrészt: az autonómia-terveze­tet, valamint a közgyűlésen elfoga-A VMDK alkotmánymódosítási javaslata szerint Különleges státusú községek: Azok a községek, áhol valamely népcsoport egyszerű többségben él, különleges státust élveznek. Népcsoporti területi autonómiák: Több szomszédos különleges státusú község egymással társulva létrehozhatja az ott többségben élő népcso­port területi autonómiáját. Népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális autonómiák): Azokon a településeken, ahol a szórványban található valamely népcsoport tagjai egyszerű többségben élnek, népcsoporti helyi önkormányzatok (lokális autonómiák) hozhatók létre. Személyi elven alapuló népcsoporti autonómia (kisebbségi önkormányzat): A köztársaság területén élő népcsoportok politikai szubjektumok. Ezek a népcsoportok létrehozhatják a személyi elven alapuló népcsoporti autonómiájukat. Ezen autonómia keretében az állam szurverenitásának oktatásra, művelődésre, tájékoztatásra és a nyelvhasználatra vonatkozó illetékességét átruházza a népcsoportokra. A népcsoportok a személyi elven alapuló autonómiájukban saját törvényekkel szabályozzák az oktatási, a * művelődési és a tájékoztatási tevékenységeket, míg a nyelvhasználat területén az állam legmagasabb hatalmi szerveivel konszenzus alapján nyelvhasználati kódexet dolgoznak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom