Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-14 / 112. szám
1992. május 14. 3 Ötnapos fegyverszünet Boszniában Hazamegy végre a hadsereg? Szabad újság___________ Az utolsó EK-megfigyelők kivonulása Szarajevóból Feladataikat részben az ott állomásozó ENSZ-csapatok veszik át (Telefotó: CSTK/AP) Attali javaslata Legyen 40 EK-tagállam Jacques AUali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a brit alsóházban egy képviselőcsoport előtt annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Európai Közösséget ki kellene bővíteni úgy, hogy az EK-nak negyven tagállama legyen. Amellett állt ki, hogy a lehető legrövidebb Urakrobaták Az űrrepülések történetében először történt meg, hogy a nyílt kozmikus térbe egyszerre három űrhajós lépett ki. A három amerikai űrhajós utoljára kísérli meg az Intelsat műhold befogását. Hasonló kísérletek vasárnap és hétfőn nem sikerültek annak ellenére, hogy ezt a műveletet a Földön egy évig gyakorolták. Az űrrepülőgép, miután megközelíti a műholdat, egy 15 méter hosszú daruszerkezetet irányít feléje. Ennek végén egy űrhajós áll, aki öt méter hosszú csáklyával igyekszik elkapni a műholdat. Kitűnt, hogy a befogószerkezettel ellátót csáklyaszerű szerszám nem alkalmas a gyakorlatban a művelet elvégzésére. A földi személyzet az utóbbi két napon lázas tevékenységbe kezdett, hogy új módszert dolgozzon ki. Most három űrhajós segítségével altatják befogni a műholdat 370 kilométerre a Föld felszíne fölött, 28 ezer kilométer óránkénti sebesség mellett. A műholdat áthelyezik az űrkomp fedélzetére, ahol új rakétahajtóművet szerelnek beléje. Azután ismét visszahelyezik pályájára. A hajtómű bekapcsolása után a pályájáról letévedt műholdat helyes pályára állítják. Ha mindez sikerül, a műhold még további tíz évig működhet. Ellenkező esetben a 100 millió dollár értékű űrszerkezetet és a működéséből származó 93 millió dolláros bevételt leírhatják. A nagykövetség jótanácsai időn belül hozzák létre az összeurópai közös piacot. Ausztriát, Finnországot és Svédországot, amelyek már benyújtották felvételi kérelmüket az EK-hoz, azonnal fel kellene venni. Európa integrációjának a gazdaságban kellene megkezdődnie, mondta Attali. Szorgalmazta, hogy a földrészen mielőbb bontsák le az összes kereskedelmi korlátozást. Európa politikai egysége a gazdasági egység létrejötte után megvalósul. Attali óva intett attól, hogy Nyugat-Európa elzárkózzék a keleti áruk elől. Ez szerinte oda vezethetne, hogy a volt keleti tömb országai nem lennének képesek leróni adósságaikat és így Nyugat-Európa is pénzügyi válságba kerülne. Attali bírálta a kelet-európai országokkal kötött társulási szerződéseket, mert ezek még mindig tartalmaznak korlátozásokat a keleti áru behozatalára. Súlyos vádak Mircea Snegur moldovai elnök táviratot küldött Borisz Jelcinnek, amelyben azzal vádolja a FÁK 14. hadseregét, hogy a Dnyeszter-menti térségben a szeparatistákat támogatja. A távirat szerint a moldovai rendőrök ellen harcoló szeparatistákat nagy mennyiségű fegyverrel látták el. Snegur felhívta rá a figyelmet, hogy a katonatisztek kiképzésben részesítik a törvényellenesen létrejött fegyvereseket a Dnyeszter bal partján. Háromszáz tiszt állítólag nyíltan kijelentette, hogy a helyzet kiéleződése esetén a Dnyeszter-menti Köztársaságot támogatja. A moldovai elnök arra szólított fel, hogy a FÁK 14. hadseregét vonják ki a független Moldávia területéről. Snegur úgy véli, hogy a helyzet a térségben éleződik és ezért a rendkívüli állapotot nem szünteti meg. A bosznia-hercegovinai szerb közösség egyoldalú fegyverszünetet hirdetett meg öt napra, amely tegnap reggel hat órakor lépett érvénybe. A döntést a szerb közösség nem hivatalos parlamentjének Banja Luka-i ülésén fogadták el. Alia Izetbegovics boszniai elnök elfogadta a jugoszláv javaslatot, hogy folytassák a Bosznia-Hercegovinában állomásozó szövetségi hadsereg helyzetéről a tárgyalásokat. Jugoszláv részről a tárgyalásokon Branko Kostic alelnök vesz részt. A két politikus telefonon beszélt egymással és jugoszláv részről ígéret hangzott el, miszerint a hadsereg a tűzszünetet betartja. Szarajevóban az esti és éjszakai súlyos harcok után reggelre megnyugodott a helyzet. Szarajevóban délelőtt betartották a tűzszünetet. Korábban súlyos harcok dúltak a muzulmánok lakta területeken. Nehézségek támadtak a szövetségi hadsereg kivonása körül. A hadsereg azt állítja, hogy laktanyáit körülzárták. Viszont elutasították azt a bosnyák javaslatot, amely szerint felajánlottak négy túszt, annak bizonyítékául, hogy a laktanyát nem zárták körül. A hadsereg elvonulása még várat magára. Este belgrádi rendszámú kamionok érkeztek a városba páncélozott járművek kíséretében, ami arra enged következtet-Kárpótlás A magyar parlament kedden este elfogadta a harmadik kárpótlási törvényt, amely szerint kártalanítják az utóbbi ötven évben elkövetett politikai bűncselekmények áldozatait. A törvény szerint kárpótlásra jogosultak azok a magyar állampolgárok és hozzátartozóik, akik 1939. március 11-étől 1989. október 23-áig politikai okokból életüket vagy szabadságukat vesztették. Asztálini megtorlások, illetve koncepciós perek áldozatainak hozzátartozói 1 millió forint kárpótlásban is részesülhetnek. Kárpótlásra jogosultak azok is, akiket politikai perekben ítéltek el és 30 napnál többet töltöttek börtönben, ennek következtében gyógykezelésre szorultak, internálták őket, vagy munkatáborokba küldték. Ez vonatkozik azokra a katonákra is, akiket a Vörös Hadsereg a háború végén ejtett foglyul. Kártalanítják azokat is, akik faji, vallási vagy politikai okokból kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. A kárpótlás keretében az arra jogosultak különleges vagyonjegyeket kapnak, amelyekért lakást, földet vagy privatizált állami vállalatok részvényeit vásárolhatják meg. ni, hogy az elvonulásra rövidesen mégis sor kerül. A Szarajevóban állomásozó ENSZ- csapatok átvették a kivont EK-megfigyelők feladatait. A repülőtér ellenőrzését nem utasították ugyan el, de még várnak az ENSZ meghatalmazására. Arról folynak tárgyalások, hogy Szarajevóban legalább a humanitárius segítséget szállító repülőgépek leszállhassanak. A jugoszláv külügyminisztérium igazságtalannak tartja az EBEÉ döntését, miszerint az országot érintő kérdések megtárgyalásában Jugoszlávia nem vehet részt. A külügyminisztérium szerint az EBEÉ-ben egyre erőteljesebben érvényesül az a törekvés, hogy a párbeszéd, együttműködés és bizalom fórumából, a vádaskodás és a szankciók fóruma váljék. A csehszlovák külügyminisztérium ezt az állítást visszautasítja — közölte tegnap Zdenék Zikmund, a külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója. Az ilyen értékelés ellentétben áll az EBEÉ értelmével, céljaival és tevékenységének jellegével, mondta Zikmund. Légitámadás Az izraeli légierő tegnapra virradóra bombázta az Irán-párti siíta szervezet, a Hizballah dél-libanoni állásait. Az iszlám mozgalom partizánjainak állásait Bejruttól negyven kilométerre érte támadás. A Hizballah szerint egy olyan falu iskoláját is lebombázták, amely az úgynevezett biztonsági övezet határain túl fekszik. Izrael idén már négy légitámadást hajtott végre Libanon területe ellen, minek következtében 24-en életüket vesztették és 33-an megsebesültek. Hravi libanoni elnök tegnap kormányfővé nevezte ki Rasid Sulhot. Sulh már az 1974—1975 években betöltötte ezt a tisztséget. Egyes vélemények szerint Sulh 17 évvel ezelőtt az országot polgárháborúba taszította és félő, hogy három hónapon belül visszaáll a régi helyzet. Nyugati megfigyelők szerint az új kormánynak fel kellene számolnia a korrupciót, és az eddiginél függetlenebbé kellene válnia Szíriától. Az országban húsz éve nem voltak parlamenti választások és ezek megrendezése bizonyára növelné a nép bizalmát a vezetés iránt. ENSZ-misszió Karabahba Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy döntött, hogy a második ENSZ-missziót is Karabahba meneszti. Döntését tegnapra virradóra a Biztonsági Tanács jóváhagyta. A misszió, amely kiküldésének időpontját még nem közölték, felméri a helyzetet és azt, miben segíthetne az ENSZ az EBEÉ törekvésének. Az EBEÉ közvetítő csoportját Csehszlovákia vezeti. A Biztonsági Tanács támogatja más tagállamok közvetítési kísérleteit is, elsősorban Iránét. A konfliktus jellegét illetően nézeteltérések vannak Örményország és Azerbajdzsán ENSZ- képviselői között. Az örmények úgy vélik, hogy ők nem részesei a konfliktusnak és csak Azerbajdzsán hadserege segítségével akadályozza Hegyi Karabah önrendelkezési jogának érvényesítését. Ezzel szemben az azeri nagykövet szerint a konfliktust Hegyi Karabah keretében már nem lehet megoldani, mert ez a valóságban országa és Örményország közötti háború. Túl sok az autó Ausztria nem készült fel arra, hogy eleget tegyen a megnövekedett átmenő gépkocsiforgalomnak a kelet-európai országokból. Az áthaladást annak idején a nyugati államok számára biztosították. Viktor Kiima osztrák közlekedési miniszter szerint a Kelet és Nyugat közti közlekedést új vasútvonalak felépítésével kellene biztosítani. A drasztikus módon megnövekedetl gépkocsiközlekedés azzal fenyeget, hogy a nyugat-európai közúti közlekedés rendszere összeomlik. Az egyetlen megoldás ezért a vasút, amelyhez azonban a magánberuházókat előbb meg kell nyerni. Spanyolországba utazóknak Annak ellenére, hogy Spanyolország elég távol esik Csehszlovákiától és nem tartozik az olcsó országok közé, rohamosan növekszik a csehszlovákiai látogatók száma. A madridi nagykövetség konzulátusának munkatársa néhány hasznos információt közölt a CSTK tudósítójával. Csehszlovák állampolgár vízum nélkül három hónapot tölthet Spanyolroszágban, de megfelelő munkaengedély nélkül nem vállalhat munkát. Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkezzék. Spanyol részről úgy vélik, hogy a napi ellátásra 50 dollárra van szükség. Bár a határátkelőhelyeken a pénzt nem ellenőrzik, a rendőrség pénzhiány esetén kiutasíthatja a látogatót az országból. Ez főleg azokkal történik meg, akik szálláspénz híján a parkokban hálózsákokban alusznak. A bűnözést illetően tény, hogy a károsultak főleg külföldiek. Ügyelni kell arra, hogy a gépkocsiban ne hagyjanak semmit, főleg nem pénzt és iratokat. Igen veszélyesek a spanyolországi vasútállomások. Ha valakit meglopnak és a biztosítótól kártérítést kér, előbb jelentkeznie kell a rendőrségen, amely igen részletes, háromnyelvű kérdőíveket bocsát rendelkezésre. A bajbajutott csehszlovák állampolgárnak lehetősége van segítséget kérni a nagykövetségtől, ahol 24 órás telefonszolgálat van. A nagykövetség azonban nem nyújthat semmiféle kölcsönt és nem áll rendelkezésére szálláshely. A rászorulók kaphatnak ugyan kiegészítő valutát csehszlovák koronáért, de ezt a hozzátartozóknak odahaza a külügyminisztériumban kell megfizetniük és csak a befizetési vény bemutatása után adhatják meg pesetában a megfelelő összeget. A hazatérésre szükség esetén rendelkezésre áll az Autoturist Barcelona—Brünn járata, amely a bajba jutottakat hitelre is elszállítja. Fontos ügyelnünk az egészségre is, mert a szélsőséges éghajlat kellemetlen meglepetéseket szerezhet. Az esetleges orvosi kezelés igen drága. A nagykövetség azt ajánlja, hogy biztosítás nélkül ne induljanak útnak. Egy négynapos kórházi beutalás 5 ezer dollárba kerül. A munkavállalást illetően Spanyolországban szűkösek a lehetőségek. Minden esetben munkavállalási engedélyre van szükség, amelyet kizárólag a prágai spanyol nagykövetség ad ki, és senki más nem jogosult erre. Olaszországtól és Görögországtól eltérően még mezőgazdasági idénymunkára sincs lehetőség. Fel kell hívni a figyelmet különféle gyanús ügynökségekre és Csehszlovákjában megjelenő hirdetésekre, mert ezek gyakran utaskísérői vagy felszolgálói munkát ajánlanak fel a leányoknak, de azután prostitúcióra kényszerítik őket. Több csehszlovák állampolgárt emiatt már kiutasítottak az országból. Szükség esetén segítségért Csehszlovákia spanyolországi konzulátusához lehet fordulni. Címe: Madrid, Calle Pinar 20, telefon: (91)56- 41-243, vagy (91)41-11-621, telefax: (91)56-36-467. Másutt az országban nincs csehszlovák konzulátus. Franciaországban a nemzetgyűlés elfogadta azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely szerint létrejönnek a feltételek a maastrichti megegyezés ratifikálásához. Az EK tagállamai, mint ismeretes, Maastrichtban a politikai, gazdasági és valutaunióról kötöttek egyezményt. A francia alkotmányt azért is módosítani kellett, hogy néhány jogkört átruházhassanak az Európai Közösség szerveire. Az alkotmánymódosítást még a szenátusnak, majd a nemzetgyűlés mindkét házának közösen kell jóváhagynia. Los ANGELESBŐL megkezdték a nemzeti gárda csapatainak kivonását A nemzeti gárdát akkor vezényelték a városba, amikor a nagyszabású faji zavargások folytak. Tízezer nemzeti gárdistából csak hatezer marad a városban és ezek számát is csökkentik, amennyiben a helyzet nyugodt marad. Los Angelesben az FBI száz nyomozója igyekszik leleplezni azokat a gengszterbandákat, amelyek a tüntetéseket arra használták ki, hogy fosztogassanak és gyújtogassanak. Az UPI hírügynökség, amely a közelmúltban tönkrement valószínűleg gazdát cserél. A hírügynökséget Pat Robertson prédikátor vásárolja meg 6 millió dollárért. Tervei szerint a hírügynökséget keresztény orientálttá alakítja át. N ÉMETORSZÁGBAN egyre nő az autólopások száma. 1990-ben 60 ezer autót loptak el, közülük 24 ezret soha sem találtak meg. Ezek a számok tavalyra 50 százalékkal nőttek meg. A rendőrség feltételezi, hogy szervezett bandák Lengyelországba juttatják el a lopott gépkocsikat. A legtöbb autót Berlinben és Hamburgban lopják el. Nemrég egy román csempészbandát lepleztek le, amely együttműködött négy frankfurti hivatalnokkal, akik hamis forgalmi engedélyeket állítottak ki a lopott gépkocsikra. IVIeXIKÓ kormánya úgy döntött, hogy bezáratja a La Nogalera gázgyárat, amely a nyomozás szerint az áprilisi robbantássorozatért felelős. A guadalajarai gázgyár állítólag felelős azért, hogy a gázvezetékeken repedések voltak, amelyeken át a gáz kiszivárgott a csatornákba. A csatomarobbanások nyomán 205 személy vesztette életét. O laszország déli részén tovább folytatódik a Sárkánykalapács hadgyakorlat. Comiso szicíliai támaszponton megszólaltak a szirénák és harmincnégy repülőgép „légitámadást” hajtott végre. A gyakorlat során kipróbálták a Patriot, Hawk és Stinger légvédelmi rendszereket. A dél-európai NATO-erők parancsnoka, Nike Boorda tengernagy kijelentette, hogy a Patriot rakétákat a hadgyakorlat befejezése után azonnal visszaszállítják támaszpontjaikra. Hangoztatta, hogy a hadgyakorlatnak semmi köze Líbiához. Frankfurtban a szakszervezetek képviselői bejelentették, hogy a közalkalmazottak sztrájkja ügyében megkötött egyezménnyel csak a vasutasok 49,4 százaléka ért egyet. Az egyesség jóváhagyásához a szakszervezetek tagjai 25 százalékának szavazata is elegendő. A szakszervezeti szavazások összeredményét ma közük. Gorbacsov volt szovjet elnököt és feleségét, Raiszát New Yorkban a Schweitzer-díjjal tüntették ki. A díjat az ENSZ-főtitkár helyettese adta át. Hasonló díjat kapott annak idején a Reagan és a Bush házaspár is. A kitüntetés indoklása szerint a dijat az emberiség javára végzett tevékenységért ítélték oda. GrÚZIÁBAN az államtanács úgy döntött, hogy részt vállal a volt Szovjetunió külföldi adósságainak törlesztéséből. Grúziára az összadósság 1,62 százaléka jut. Oroszország az adósság 61,34, Ukrajna pedig 16,37 százalékát vállalta. Az összadósság nagysága 65 milliárd dollár. Nelson MANDELA az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője tegnap visszautasította az Atatürk díjat, amelyet Törökország adományozott neki. Mandela szerint Törökországban megszegik az emberi jogokat és ezért nem fogadja el a díjat. KjNÁBAN az üvegházhatás jelentős zavarokat okozhat a mezőgazdaságban és a partmenti iparvidékeken — állapította meg egy közös tanulmány, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia és az Amerikai Energiaügyi Intézet dolgozott ki. A légkör felmelegedése meggyorsítja a felszíni vizek párolgását, ami szárazságot okoz, új sivatagok keletkeznek, elszikesedik a talaj és Eszaknyugat- Kínában tönkremennek a legelők.
