Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-14 / 112. szám
Nyugdíjkérelmezés / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap CSÜTÖRTÖK, 1992. május 14. • • II. évfolyam • 112. szám • Ára 2,30 korona Vagyonjegyes privatizálás A duplájára emelkedett A pozsonyi Szlovák Társadalombiztosítási Igazgatósághoz tavaly 134 ezer állampolgár fordult kérelemmel nyugdíj megállapítása céljából. A ’80-as évekkel összehasonlítva ez csaknem 100 százalékos növekedést jelent, ugyanis azokban az esztendőkben évente átlagosan 70-80 ezer kérelmet jutattak el a hivatalhoz. Az úgynevezett rendkívüli nyugdíjaztatást — például a vállalati szervezeti változtatások miatt — a múlt évben 26 ezer személy kérte. Mindez a társadalombiztosítással összefüggő időszerű kérdésekről tartott sajtóértekezleten hangzott el. Ezen Peter Rusinák, a hivatal vezetője a továbbiakban közölte, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság alkalmazottainak teendőit maguk a polgárok és a szervezetek is növelik, mivel nem ismerik eléggé jogaikat és kötelezettségeiket, sőt bizonyos esetek(Folytatas a 2. oldalon) Közös koalíciós sajtóértekezlet (M)ilyen volt a két év?! Hétfőn kezdődik az első forduló A vagyonjegyes privatizálás első hullámának elfő fordulója — amelynek során a vagyonjegykönyv-tulajdonosok megrendelhetik a magánkézbe kerülő társaságok részvényeit — május 18-án kezdődik, és június 8-áig tart. Mindez azt jelenti, hogy május 18-a és június 8-a között lehet részvényeket rendelni. Ezt a kuponos privatizálásról tartott tegnapi prágai sajtóértekezleten Jaroslav Jurecka szövetségi pénzügyminiszter-helyettes közölte. Egyúttal elmondta, hogy az első forduló eredményeit várhatóan június 30-áig értékelik ki. Mint ismeretes, az első fordulóban minden részvénytársaság számára egységes „kikiáltási árfolyamot” állapítottak meg: 100 befektetési pontért 3 részvény jár. Pozsonyban tegnap közös sajtóértekezletet tartottak a szlovák kormány koalíció politikai pártjainak és mozgalmainak, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, Polgári Demokrata Uniónak, a Demokrata Pártnak és a Magyar Polgári Pártnak a vezetői. Jaroslav Jureőka közlése szerint a vagyonjegyes privatizálás további fordulói rövidebbek lesznek. Kiemelte: az első forduló esetében kitűzött több mint három hét egyrészt műszaki okokból, másrészt pedig azért szükséges, mivel ebben a fordulóban vesz részt a legnagyobb számú megrendelő. Hangsúlyozta, hogy a kidolgozott „menetrend” értelmében a vagyonjegyes privatizálás első hulláma az év végén fejeződik be. A pénzügyi tárca helyettes vezetője a továbbiakban elmondta, hogy az első hullámba összesen 1491 részvénytársaságot soroltak be, köztük 943-at a Cseh Köztársaságban, 487-et pedig a Szlovák Köztársaságban. A többi részvénytársaságot föderális szervek hozták létre. Csehország esetében az első hullámba besorolt részvénytársaságok vagyonának mintegy 60 százalékát — értéke 206,4 milliárd korona — privatizálják a „kuponos” módszerrel. Szlovákia esetében ez az arány 75 százalék, és 90,1 milliárd koronát „takar”. Az úgynevezett föderális vagyonból 53 százalékot szánnak vagyonjegyekre, csaknem 3 milliárd korona értékben. Tehát megállapítható, hogy az első hullámban mintegy 300 milliárd korona értékű vagyon vesz részt a vagyonjegyes privatizálásban. Jaroslav Jureőka megjegyzése szerint a kuponos privatizálásban részt vevő vagyonjegy-tu(Folytatás a 2. oldalon) Ján Carnogursky kormányfő, a KDM elnöke történelmi jelentőségűnek minősítette a közelgő választásokat, illetve azokat az alternatívákat, amelyek közül a polgárok választhatnak. Ján Holcík ipari miniszter, a DP elnöke úgy vélekedett, hogy a választásokon két ellentétes koncepció találkozik majd. Az egyik ismét valamiféle államszocializmusra törekszik, amellyel az államhatalmi szervek révén kíván parancsolgatni az állampolgárnak. Szavai szerint a másik koncepció pragmatikus, realisztikus, s a polgár magába vetett bizalmára támaszkodik. A kormánykoalíció vezetői egyetértettek abban, hogy a kétéves közös munka sikeres volt, annak ellenére is, hogy a kabinetre többoldalról politikai nyomás nehezedett. Carnogursky véleménye szerint a koalíciónak sikerült megtartania a polgári szabadságjogok és a demokratikus rendszer szavatolásának, illetve a politikai, ideológiai és nemzetiségi „békének” az irányvonalát, s le tudta rakni a gazdasági reform alapjait. „Mindezt azon tudat ellenére tette, hogy lépései nem növelték népszerűségét. De tudatában volt annak, hogy ez az- egyetlen út, amelyen haldva a társadalom a válságból (Folytatás a 2. oldalon) Vélemények a lusztrálási törvény módosításáról Az esetleges jóváhagyás irreális Kulturális és gazdasági vállalkozók tanácskozása Szükségszerűség és együttműködés A pozsonyi Magyar Kulturális Központ tegnap egy rendhagyó szaktanácskozásnak adott otthont. A Magyar Kulturális Kamara kilenctagú küldöttségén kívül meghívott több szlovákiai kulturális és gazdasági vállalkozót, hogy a protokolláris külsőségek mellőzésével ismerkedjenek meg egymás munkájával, problémáival, s ily módon vegyék fel a kapcsolatokat a két ország szakemberei. Bármi történik, Bős ügyében a magyar és a csehszlovák félnek akkor is tovább kell tárgyalnia — véli Varga György prágai magyar nagykövet, akitől a Magyar Hírlap telefonon az iránt is érdeklődött, mennyiben befolyásolja a magyar kormánydöntés a csehszlovákiai választási kampányt. A nagykövet szerint káros a nemzetiségi kérdést és Bős ügyét összekeverni. • Nagykövet úr, miről beszélt ön hétfő délután Zdenko Pírek csehszlovák külügyminiszterhelyettessel? Krisár Miklós a Magyar Kulturális Kamara titkára ismertette az 1989-ben alakult szervezet eddigi tevékenységét és eredményeit. Mint megtudtuk, az MKK-t, a társadalmi szükségszerűség hívta életre, s az iránta megnyilvánuló érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy napjainkra 300 tagszervezete alakult, s az irányítók neve között olyanokkal is találkozunk, mint Ma(Folytatás a 2. oldalon) — A csehszlovák kormány nem kapott hivatalos tájékoztatást a magyar kormány május 7-i határozatáról, és annak részleteiről érdeklődött. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyetértettünk: bármi is történik, tehát ha a magyar kormány tényleg egyoldalúan megszünteti a szerződést — mint ahogy ez gyakorlatilag befejezett ténynek tekinthető —, akkor is tovább kell tárgyalnunk. • Állandó zűrzavart okoz az, hogy miért a szlovák és miért nem a szövetségi kormány ad ki nyi-Mint ismeretes, a Cseh Nemzeti Tanács kedden jóváhagyta az úgynevezett lusztrálási törvény 19. cikkelyének módosítására vonatkozó javaslatot, amely az egykori Allambiztonsági Testület tagjai nevének nyilávnosságra hozatalával kapcsolatos. Zdenék Jiéínsky, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke tegnap ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy nem volna célszerű, ha a parlament elnöksége törvényerejű rendelet formájában elfogadná a novellát. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva emlékeztetett: a Szövetségi Gyűlés politikai grémiuma tagjainak többsége szerint az elnökség a választásokig hátralevő időszakban jóváhagyhatna törvényerejű rendeleteket, igaz, csak olyalatkozatot Önök kinek fogják átadni azt a bizonyos szóbeli jegyzéket a szerződés megszüntetéséről? — A jegyzéket nem a Magyar Köztársaság prágai nagykövetsége adja át. A diplomáciai szokások szerint a szóbeli jegyzéket a magyar kormány vagy a magyar Külügyminisztérium megbízottja adja át a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetének. A szlovák kormány szerepe ebben a dologban számomra sem pontosan körülírható. Tény az, hogy a szlonokat, amelyek nem politikai jellegűek, ami a feddhetetlenségi törvény novellizálása esetében egyáltalán nem mondható el. A parlament második embere, a novellizálást bonyolultnak minősítette, hiszen a jogszabállyal jelenleg az alkotmánybíróság foglalkozik. A Szövetségi Gyűlés Elnöksége legközelebb május 20-án ül össze, s a tervek szerint ez lesz az utolsó tanácskozása a választások előtt. Jiéínsky az ülés kapcsán megállapította, hogy ha az ügyben a parlamenthez eljut a CSNT törvényhozó kezdeményezne, akkor a testületnek ugyanúgy kell eljárnia, mint a többi javaslat esetében: továbbítania kell a szövetségi kormányhoz, illetve az SZNT Elnökségéhez. Amint azt Zdenék Jiéínsky elmondta, vák kormány feje egyben a szövetségi kormány megbízottja is. • Mennyiben tekinthető a szlovák kormány álláspontja hivatalos csehszlovák állásfoglalásának? — Ez csehszlovák belpolitikai kérdés, amiről csehszlovák politikusokat kell megkérdezni. Mi, mint magyar politikusok nem vizsgálhatjuk azt a tényt, hogy Carnogursky úr például a hétfői telefonálás során, amikor Mádl Ferenc urat felhívta, milyen minőségében, melyik ruhájából beszélt. Mádl Ferencnek (Folytatás a 2. oldalon) ő nem fog szavazni amellett, hogy a parlament elnökségének tanácskozásán foglalkozzanak az átvilágítási törvénnyel. Hasonló véleményének adott hangot Václav Benda kereszténydemokrata párti képviselő is. Kiemelte: az ellen fog szavazni, hogy a módosítási javaslat ügyét törvényerejű rendelet formájában rendezzék. O szintén politikai jellegűnek tartja a kérdést, s úgy fogalmazott, hogy az esetleges novellizálással az új parlamentnek kell foglalkoznia. Egyébként a módosítási javaslat, illetve a törvényerejű rendelet jóváhagyásához az szükséges, hogy az elnökséget alkotó húsz népi kamarabeli képviselő, illetve a Nemzetek Kamarája cseh és szlovák része tíz-tíz tagja többségének a dokumentum mellett kellene szavaznia, amit a testület tagjai irreálisnak tekintenek. Magyar pártok és mozgalmak a televízióban Ma, azaz május 14-én a 15-ös számú Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom— Együttélés Politikai Mozgalom—Magyar Néppárt koalíció körülbelül 18.40-kor háromperces választási műsorral jelentkezik az F 1-es csatornán. A 40-es számú Magyar Polgári Párt háromperces reklámját körülbelül 17.39-kor sugározza a Szlovák Televízió. A szlovák kormány szerepét nem lehet körülírni... C változat: fölkészülni minden eshetőségre SZAVAZZON RÁNK, HOGY SZÜLŐFÖLDÜNK LEGYEN A HAZÁNK! Szavazzon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Néppárt hármas koalíció járat szúp-304
