Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
Koalíciós tárgyalás / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap CSÜTÖRTÖK, 1992. április 9. • II. évfolyam • 85. szám • Ára 2,30 korona Oberhauserról és társairól „A koalíciós pártok (Polgári Demokrata Unió, Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokrata Párt, Magyar Polgári Párt) vezetői között hétfőn megállapodás született arról, hogy a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalmat nem tekintik partnerüknek” — ezt Peter Zajac, a PDU képviselője nyilatkozta a szlovák sajtóiroda munkatársának a tegnap esti újabb koalíciós megbeszélések előtt. Arra a kérdésre, vajon szóba kerül-e az SZKDM-minisztereknek a kormányban való maradásával kapcsolatos probléma, Zajac azt válaszolta, hogy a találkozón erről is tárgyalnak majd. A tegnap esti megbeszéléseken a „szlovák kereszténydemokrata miniszterek” véleményét is meghallgatták, ugyanis a szlovák kormány keddi ülésén a kérdés megtárgyalása azzal ért véget, hogy gondolkodási időt kérnek. (Kedden a kabinetf tanácskozásának szünetében Ján Camogursky miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Viliam Oberhäuser erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter — aki egyúttal a Szlovák Nemzeti Tanács képmelője is — vagy kiáll a szlovák szuverenitási nyilatkozat mellett, vagy a kormány tagja, de ezt a kérdést nem lehet összevonni. Es ugyanez vonatkozik a további három SZKDM-miniszterre is.) Bosznia-Hercegovina (is) Hamarosan elismerve A szövetségi kormány a közeli napokban dönt Bosznia-Hercegovina függetlenségének elismeréséről. Zdenék Zikmundnak, a Külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének tegnapi tájékoztatása szerint a külügyi tárca már a kabinet elé terjesztette a függetlenség elismerése, valamint a diplomáciai kapcsolatok felvétele során követendő eljárásra vonatkozó javaslatot. Zikmund közölte, hogy az erről szóló dokumentum a Balkán-félszigeten kialakult új helyzetből indul ki, s összhangban van a többi állam, elsősorban az EK-tagországok álláspontjával. „A csehszlovák diplomácia az elismerés kapcsán elsősorban garanciákat követel az emberi és szabadságjogok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartására” — hangsúlyozta a külügyi sajtóosztály vezetője. Mint ismeretes, az Európai Közösség április 6-án döntött Bosznia-Hercegovina elismeréséről. Az egykori jugoszláv tagköztársaság függetlenségét az Amerikai Egyesült Államok egy nappal később, április 7-én ismerte el. A Nyugat struccpolitikát folytat Egységes Csehszlovákia lenne jó Az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiere, tegnap Prágában találkozott Dagmar Buresovával, a CSNT elnökével és Petr Pithart cseh kormányfővel. Délben Pozsonyba érkezett, ahol Pavol Demeásel a külkapcsolatok miniszterével, Ján Carnogursky kormámyfővel és Frantisek Mikloskóval, az SZNT elnökével folytatott megbeszélést. A prágai eszmecserét követően kijelentette, ha Csehország és Szlovákia közt túlzott mértékben komplikálódna a viszony, haszonnal járna, ha minden folyamatnál jelen lehetne megfigyelőként és tanúként az Európa Tanács képviselője. Lalumiere asszony tolmácsolta a cseh vezetőknek szervezete azon óhaját, hogy őrizzék meg a közös szövetségi államot, természetesen azon nemzetek beleegyezésével, amelyeket ez érint. Kitért arra is, nyugatról nem látni azokat a gazdasági és pszichológiai különbségeket, melyek az ország két nemzete közt vannak, s bár tudnak létezésükről, inkább homokba dugják a fejüket és reménykedve vátják, hogy minden jóra fordul. így volt ez Jugoszlávia, így a Szovjetunió esetében. Miniszteri tanácskozás Detvában Az Európa Tanács egy szövetségi Cseh-Szlovákia befogadására van felkészülve, de hogy a szövetségen belül hogyan oszlanak meg a hatáskörök, kinek mekkora az önállósága, abba nem szólnak bele. Lalumiere asszony szerint Szlovákiának az önállóság helyett sokkal jobb lenne egy nagyon erős autonómia, mely sok jogkört ruházna rá. Az Európa Tanács tagországainak többsége nem óhajtja, hogy megváltozzanak a jelenlegi országhatárok, mert céljuk a kontines stabilitásának megőrzése. Ján Camogursky azon megjegyzésére, hogy Szlovákia közvetlen kapcsolatokat akarna létesíteni az Európa Tanáccsal, a főtitkár azt válaszolta, az egységes Csehszlovákián belül ez lehetséges. Ugyancsak felhívta a figyelmet a nyugati szövetségi államok példáján való okulásra, s bár nem vetette el F. MikloSko azon ötletét, hogy átmenetként meg lehetne alapítani az Európa Parlament mellett a nemzetek kamaráját, jelezte, ahhoz nyugaton is intellektuális, lélektani és gondolkodásbeli forradalomnak kellene lejátszódnia. Mi legyen a gépiparral? Tegnap az SZK gazdasági miniszterének kollégiuma kihelyezett ülést tartott Detvában, ahol a gépipar problémáit és távlatait vitatták meg. A tanácskozáson jelen voltak az SZK pénzügyminisztériumának, privatizációs minisztériumának munkatársai, valamint számos tudományos dolgozó is. Egyhangúlag leszögezték: a gépipar a jelenlegi problémák ellenére is megmarad húzóágazatnak Szlo-Finn vendégekkel A belügyröl Ladislav Pittner, a Szlovák Köztársaság belügyminisztere tegnap Pozsonyban megbeszélést folytatott a csehszlovákiai munkalátogatáson tartózkodó finn belügyminisztériumi küldöttség tagjaival, élükön Maúri Peekkarinen tárcavezetővel. A találkozón a felek tapasztalatcserét folytattak az állam belbiztonságáról, majd áttekintették a belügyi tárca és rendőrség munkájával, valamint a regionális politikával és helyi önkormányzattal, illetve az esetleges együttműködéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. m JiH Dienstbier külügyminiszter tegnap látogatást tett desk) Krumlovban, a Jugoszláviába készülő csehszlovák ENSZ-zászlóalj főhadiszállásán. A kisebb képen Karel Fél és Jifí Lengyel törzsőrmester nyelvtanulás közben. Nyelvtudásukra is szükség lesz az egység horvátországi békemissziója során. Az első csehszlovák egység pénteken indul küldetésének helyszínére (CSTK-felvételek) Napirenden az új adótörvény A teher nem lesz könnyebb vákia gazdaságában, s meghatározója lesz több más ágazat műszaki fejlődésének. Szlovákia gépipara 1988-ig dinamikusan fejlődött, azt követően azonban — elsősorban a fegyvergyártás visszafejlesztése következtében — másodlagos fizetésképtelenségbe került és a termelés is visszaesett. Jelenleg a szlovákiai (Folytatás a 2. oldalon) A Szövetségi Gyűlés bizottságaiban folyik az új adótörvény vitája. A parlament utosló plenáris ülésén ugyanis meg kellene szülemie a döntésnek, hogy 1993. január elsejétől az új rendszer alapján begyűjtött adókból teljék az államkasszának a kiadásokra. Tegnap Jozef Danéo, Szlovákia pénzügyminisztere sajtótájékoztatóján megkockáztatta: ha az év derekáig nem születik meg az új adótörvény, január elsejével nem lehet majd bevezetni, mivel az nemcsak a törvény megszavazásából áll, hanem ki kell építeni az intézményes hátterét, az adóhatóságokat, meg kell alkotni hozzá a végrehajtó rendelkezéseket is. Mint mostanában mindenki, Danéo is a két új, közvetett adófajtának, a hozzáadottérték-adónak és a fogyasztói adónak szentelte a legtöbb figyelmet. Az első a forgalmi adó helyébe lép, minden árut és minden szolgáltatást megterhelnek majd vele a termelés és a forgalmazás mindegyik fázisában. A fogyasztói adót ötféle termékcsoportra vetik majd ki: a sörre, a borra, a tisztaszeszre és szeszféleségekre, a dohányra és dohányárura, a szénhidrogén-származék fűtőanyagokra és kenőanyagokra. Köztársasági és helyi igazgatási hatáskörben lesz az ingatlanadó, az útadó, az ajándékozási adó, az örökösödési adó, a vagyonadó. Az SZK pénzügyminisztere ellentmondásosnak tartja a készülő adórendszert, mivelhogy elsőrendű célja az állam szükségleteinek finanszírozására elég pénzt teremteni, így nem veszi figyelembe, hogy a vállalkozás élénkítése érdekében nem növelni, hanem éppen csökA szlovák ipari miniszter bizakodik: „Lassan túljutunk a nehezén...” (Munkatársunktól) — Quo vadis, szlovák ipar? címmel sajtótájékoztatót tartott tegnap Pozsonyban Ján Holcík, a Szlovák Köztársaság ipari minisztere. Nos, mint a tárca vezetőjének beszámolójából — melyben összegezte a reszort elmúlt évi eredményeit és röviden jellemezte jelenlegi helyzetét — kiderült, hogy a kérdésre egyelőre nehéz lenne választ adni. A Holéík miniszter vezette nemzetgazdasági ágazat ugyanis tavaly látszólag jó eredményt ért el, hiszen az ide tartozó vállalatok haszna nagyobb volt mint a korábbi évben — jórészt azonban csak az árliberalizációnak köszönhetően. Ezen vállalatok gazdálkodásának hatékonysága például jelentősen elmaradt a várakozástól. E tekintetben jó példaként csupán néhány vegyipari vállalat említhető. „A vállalatok vezetői sok esetben még nem tudatosították, hogy a piacgazdaság más hozzáállást követel tőlük. Nagyon elszomorító — folytatta a miniszter —, hogy az egymillió tonna termék előállításához szükséges fűtőanyag-fogyasztás 20,6 százalékkal nőtt...” Továbbá a reszort vállalatai 1991-ben üzleti partnereiknek 7 milliárd koronát nem tudtak határidőre kifizetni. Igaz, 12 milliárdra rúgott a kinnlevőségeik összege. Fizetésképtelenségüket elsősorban a hazai, de főleg a külföldi megrendelőik elvesztése okozta. Sokat közülük különösen érzékenyen érintett a volt Szovjetunió utódállamainak fizetésképtelensége — bár részükről a szlovákiai ipar termékei iránt továbbra is lenne kereslet. A végtelenségig azonban lehetetlen hitelre szállítani nekik az árut. A hazai vállalatoknak igencsak szükségük lenne a pénzre. „Épp ezért, mint annyiszor, most is csak hangsúlyozni tudom — figyelmez(Folytatás a 2. oldalon) kenteni lenne ajánlatos az adóterheket. „Minden egyes százalék, mellyel az adóterhet csökkentenék, 3 milliárd korona hiányt jelentene a szövetségi államnak” — jelentette ki, ennyi hiányt pedig a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett nehéz lenne más forrásból fedezni. Sok kérdést hagy maga után az ingatlanadó is, mivel nincs kialakult ingatlanpiac, tehát senki nem ismeri a reális árakat. Az új adórendszer szigorúnak tűnik, nem sok módot hagy a kibúvóra, persze, ha jól felépített ellenőrző rendszerrel működik. Jelenleg ugyanis sok az adócsalás, nehezen ellenőrizhető bármi is. A tavalyi év során az államkassza mintegy 700 millió korona adóbevételtől esett el, s ez a becslés még rendkívül visszafogott. November 17. Titok vagy nem titok? A Szövetségi Gyűlés Elnöksége tegnapi ülésén egyebek között áttekintette a parlamenti kamaráknak a november 17. bizottság zárójelentésével kapcsolatos határozatát, melyben a képviselők feladatul adták az elnökségnek, hogy a törvényekkel összhangban minősítse nyilvánosnak azokat a dokumentumokat, amelyeket a bizottság munkája során felhasznált. A tanácskozáson Ján Langos szövetségi belügyminiszter is részt vett. Ő bonyolult problémának minősítette a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, de — mint mondta — nem arról van szó, hogy a bennük foglaltak államtitkot képeznek.
