Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1992. április 8. 5 Szabad ÚJSÁG Az ellenőrök nem voltak kíváncsiak Ne legyen pusztába kiáltott szó A romániai nemzeti kisebbségek számára diszkriminatív tanügyi tör­vénytervezet ellen tiltakozó Csíkszere­dái tömegtüntetés ideje alatt Hargita megyében tartózkodott az Oktatásü­gyi Minisztérium úgynevezett irányító és ellenőrző csoportja. A nyolctagú „brigád" visszatekintő felmérést vé­gez a Hargita megyei iskolák oktatási módszeréről, eredményeiről. Többek között azt vizsgálják, hogy a magyar tanulók mennyire sajátították el a ro­mán nyelvet és miként zajlik a földrajz és a történelem román nyelvű okta­tása. Beder Tibort, Hargita megye fö­­tanfelügyelöjét kérdeztük:- Hogyan reagált a minisztériumi ellenőrző csoport a hétlói tömegtünte­tésre és az ott felolvasott dokumentum szövegére?- A szervezők idejében közölték az ellenőrző csoporttal a hétfőre tervezett eseményt s annak okait. A vendégek azonban - úgy látszik - nem akartak tudomást venni róla, mert elutaztak Alcsíkra, ellenőrizni, nem óhajtottak ott lenni a tüntetésen, pedig jó lett volna, ha látják...- És másnap?- Részletes beszámolót kaptak, elolvashatták a dokumentumokat is. Hangsúlyozták, hogy ők nem törvény­­kezhetnek, csak közvetítő szerepet vállalhatnak.- Mit észleltek a megyében meglá­togatott iskolákban?-A román nyelvű oktatás gyenge színvonalát is felrótták. Mi nem va­gyunk hibásak, ha nincs elég szakta­nár, ha nehézkesek, elvontak a tan­könyvek. Olyan román tankönyvekre lenne szükség, amelyek a társalgást is gyakoroltatják. Jobb, korszerűbb mód­szerekre van szükség, amit nem lehet helyileg megoldani. Nagyon nehéz megtanulni a román nyelvet, ahol ma­gyar környezetben élnek a gyerekek. A csoport egyik nőtagja figyelmezte­tett: egységes nemzeti államban élünk, a román nyelvet meg kell tanul­ni... Amerikával példálóztak, hogy ott minden kisebbségnek ismernie kell az angol nyelvet. A csoport kifogásolta, hogy a tantermekben sok a magyar költő, író arcképe és kevés a román. Kifogásolták a díszleteket. Szerintem a helyiségek díszleteit a gyerekeknek kell meghatározniuk...- Értesüléseink szerint más váro­sokban is lesznek hasonló tüntetések, Székelyudvarhelyen, Gyergyószent­­miklóson, Sepsiszentgyörgyön, északnyugatabbra viszont nem...- Igen: a székelység az egyetlen egységes magyar erő Erdélyben, amely az összmagyarság érdekeit képviseli és most itt csak a székelyek tudják ezt megtenni. Ha mi nem, akkor ki álljon ki a jogainkért?- ön szerint van-e, lesz-e eredmé­nyük a nyilvános követeléseknek?- Ha a választásokon előretört De­mokratikus Konvenciót tekintjük, ha a döntést hozó tényezők jóérzésére és Az anyanyelv keresztje Grafika: Zsigmond András európai gondolkodására alapozunk, akkor van remény. Viszont ismerve a mai parlament összetételét, ahol mindent elleneznek, leszavaznak, ami a magyarság érdekeit védené, akkor nem sok reményünk lehet... A Csíkszeredái tüntetésen egyéb­ként nem történt semmiféle incidens, vagy ellenségeskedő gyalázkodás. Megható volt a diákok képviselőjének felszólalása, aki a szolidaritását köz­vetítette a kolozsvári diákok felé. A Kolozsváron megválasztott vatrás polgármester ugyanis már kinevezése előtt kijelentette: első dolga az lesz, hogy felszámolja a megyében a ma­gyar nyelvű oktatást... BOTOS LÁSZLÓ Csíkszereda Révai Nagy Lexikona A mi jussunk is Nem ideológiai meggondolásból és nem is hirtelenjében született meg annak idején, 1911 -ben ez az egyete­mes ismerettár, melynek utolsó, 21. kötetét 1935-ben jelentette meg a Ré­vai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Kia­dásához a szerzők és a szerkesztők felhasználták ugyan a múlt századi enciklopédia, a Pallas Nagy Lexikona ismeretanyagát, a német nyelvű, Me­­yer-féle Conversations-Lexikon ada­tait is, de a csaknem negyed évszáza­dos kutatás-feldolgozás mindennapos gyakorlatában olyan müvet alkottak elődeink, amelyet okkal-joggal nevez­hetünk a maga nemében páratlannak. Az első kiadását vállaló részvény­­társaság vezérigazgatójának édesapja az a Sebeskellemesböl a felvidéki Eperjesre telepedett könyvkötő, Révai Sámuel volt, aki később Pestre költöz­ve, öccsével, Leóval megalapította az irodalmi intézetet. Fiai - Mór-János és Hdön -, akik a nyomdászok Mekkájá­nak is nevezett Lipcsében egyetemi végzettségre tettek szert, kiváló ér­zékkel találtak rá a rangos irodalom igényeinek és az üzleti érdekeknek az egyeztetésére, mert hiszen ők vállal­ták Mikszáth Kálmán összes művei­nek jubileumi kiadását, Jókai Mór mü­vei 100 kötetes díszkiadásának meg­jelentetését is. Méltathatnánk a mű, Révai Nagy Lexikona szerkesztésének elvi és gyakorlati kérdéseit, szó- és cikkanya­gának tér- és időbeli határait. Az utób­bival kapcsolatosan megemlíthetnénk, hogy utolsó kötetének megjelentetése óta azért már eltelt néhány évtized, tehát az adatok, az adalékok idősze­rűségének értéke vitatható. Ám az utóbbi megjegyzésnek nincs nagy ér­telme, mert minden hasonló mű idő­szerűsége eleve, a kiadás napján be­határolt. Az alkalmazhatóság szabja meg az értéket. Márpedig ennek a lexikonnak a mai alkalmazhatóságához kétség nem fér. Megfontolt szerkesztési elvek követ­kezetes érvényesítésével érték el, hogy könnyű a kötetek anyagában való tájékozódás. A szerzők tudatosan kerülték az adatok körülíró értelmezé­si eljárását, tömörségre, pontos meg­határozásokra és adathü tényközlő­inek gyűjtésére törekedtek. Nemhiába, mert a címszók, a cikkek ezáltal ada­lékanyagban gazdagok lettek, és még ma is forrásértékű közléseknek szá­mítanak. Ahány lexikonforgató szerkesztőt, újságírót, könyvtárost, pedagógust, közgazdászt, lelkészt, művelődési dolgozót, ismeretterjesztéssel foglal­kozó előadót, irodalombarát érdeklő­dőt eddig megkérdeztem, mind úgy vélekedett, hogy ha megbízható tájé­koztatásra van szüksége, csak a Ré­vai Nagy Lexikona adataira, közlései­re számít. Még akkor is, ha nincs a birtokában, ha be kell mennie a könyvtárba vagy ismerőst, barátot kell meglátogatni, hogy kézbe vehes­se egyik, másik kötetét. Egyébként néhai, áldott emlékű professzorom arra tanított, hogy bár­minek az igaz értéke csak akkor álla­pítható meg, ha valamihez hasonlítha­tó, viszonyítható, különben értékesnek csak hisszük azt a bármit... Szóval, hasonlítsunk! Az 1960-ban kiadott Új Magyar Le­xikon megfelelő kötetében nem talál­ható a Királyhelmec címszó, de Krá­­l'ovsky Chlmec sem. Az Érsekújvár címszó mellett pedig: szlovákiai város, Nővé Zámky. És ilyen címszó után, az 5-ös számú kötetben olvasható a vá­rosra vonatkozó 9 és fél soros adalék­anyag. Nem található ebben a lexikonban a teakonyha címszó, pedig hát lega­lább ötezer éve ismeretes a teakony­ha, és nemcsak Kínában. Sorolhat­nánk még, hogy mi nincs, mi hiányzik ennek a lexikonsorozatnak a kötetei­ből. Sorolhatnánk, hogy hány hibás, félretájékoztató jellegű adalékanyag található a kötetekben, mint például mindjárt az első kötetben, az akció­­program címszó mellett, mely szerint ilyesmi csak a munkáspártok gyakor­latában szerepel. Ilyen fércműhöz hasonlítva rangos örökség a Révai Nagy Lexikona, s nemsokára kézbe vehetjük az egész sorozat hasonmás kiadását. Tudomásunk szerint nemrégiben jelent meg a hetedik, nyolcadik kötet. Reméljük - mivel a kiadvány a mi jussunk is hogy ezek a kötetek eljutnak a mi könyvesboltjainkba is. HAJDÚ ANDRÁS „Az ember feje gondolkodásra való... ...nem pedig adatok tárolására.” Élő örökségünk. RÉVAI NAGY LEXIKONA Vers* és prózamondók országos versenye Amint azt már korábban is hírül adtuk, a vers- és prózamondók versenye az idén nem Komáromban a Jókai Napokon, hanem Rimaszombatban lesz. Az országos szavalóverseny négy napig tart, s számos keretműsor teszi még vonzóbbá a hat kategória versenyzőinek előadásait. A műsor a következő: 1992. április 9. (csütörtök) 19.00 MEGNYITÓ Szerepelnek: Sunyovszky Szilvia színművésznő, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója; Gálán Géza előadóművész; ifj. Reiter István, a pozsonyi Konzervatórium növendéke; Az ország elvétetett tőlünk - Requiem Reményik Sándor halálának 50. évfordulójára - Pápai Erika és Sziki Károly, az egri Gárdonyi Géza Színház művészei­nek előadása 1992. április 10. (péntek) ELŐDÖNTŐK - 9.00 - l.-lll. kategória (vers, próza) 10.00 - IV.—V. kategória (vers, próza) 19.30 - „Most a harang égen lóg“ összeállítás Weöres Sándor verseiből - előadja Debreceni Tibor, Budapest ANAKRONIZMUSAINK - irodalmi összeállítás, Bedő Csaba, Nagykanizsa 1992. április 11. (szombat) DÖNTŐ - 9.30 - l-lll. kategória (vers, próza) Közreműködik: Dusík Gábor együttese, „Sétálni ment három kalap" (élő kazettabemutató) 10.00 - VI. kategória (vers, próza) - önálló alkotások 15.00 - „Hát így élünk" avagy Az idő hallgatása - Gecse Jolán előadóművész, Budapest;- Nagy versek - Gálán Géza előadóművész műsora DÖNTŐ - 19.30 - IV.-V. kategória (vers, próza) Közreműködik: a Gaudium reneszánsz csoport 1992. április 12. (vasárnap) GÁLAMŰSOR: EREDMÉNYHIRDETÉS 10.00 - Közreműködnek: Gaudium, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara Tóth Árpád: Április Április, ó Április, Minden csínyre friss! Faun-bokájú, vad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes Katicabogár, Mint árbocra egy piros, Pettyes zubbonyé, Fürge lábú és csinos Kis matrózfiú! Kémleli a láthatárt: Mennyi fény! Mi az? S zümmög zengő, napba tárt Szárnyakkal: tavasz! Szunnyad még a tél-mező, Fáradt, vén paraszt, Fúszakálla csendbe nö, Megcibálod azt, Majd meg méznél illatosé Szellőfésűvel Fésülöd s szólsz: hé, de most, Lomha szolga, fel! Szundikálás volt elég, Vár az új robot, Mit álmodtál, vén cseléd, Krumplit, vagy zabot? S reszket s kacag a liget, Cserje meg bozót, Gyenge bőrű testüket Úgy csiklandozod; Minden erdő egy bolond Hejehuja-hely, Nincsen még seholse lomb, Csak virágkehely: Izzad még a levelek Vajúdó rügye, S a szirom már lepereg: Csókos szél vigye... S padlásablakot, kitört Sarkon fordulót, Villogtatsz, mint zsebtükört Pajkos nebulók: Zsupsz! a földre hull a fény! S ím a szenny alól Nyűtt hang sir, tán a szegény Por maga dalol? Vak lap-árus: eleven Bús utca-szemét Sütkérez a melegen, S nyitja holt szemét... Április, ó Április! Míg tánccal suhansz, Látogass meg engem is, Víg, örök suhanc, Hisz egy régi kikelet Furcsa reggelén Együtt érkeztem veled Földi útra én: Szólt arany szimfónia Napfény-húrokon, S bölcsőmnél te, fény fia, Álltái, víg rokon! Április-testvérem, ó! Hol van az a kor? Ifjúságom hervadó Kankalin-csokor, Elpártoltam tőled én, Nem veszed zokon? Hej, beteg s fanyar legény A régi rokon: Ha a tavaszt élvezi, Nézvén langy egét, Bánatát is felveszi Mint szemüvegét... Április, ó Április, Simogass, vezess! Hadd legyek ma újra kis Jó öcséd, kezes, Hadd feküdjem tarka fák Alján, inni fényt, Míg arcomba szöcske vág Zöld parittyaként, Míg szememre patyolat Szirom lengve jön, S kis selyem-sátra alatt Megbúvik a könny... S átsuhansz a városon, Bérházak felett, Felragyog sugárosan Sok vak emelet; Reszkető, bíbor varázs Vén kémény fala, Lányszemszínü kék parázs A szelíd pala. Mély, sötét udvar felett Négyszögű egen Táncos lábad emeled, Mint halk szőnyegen. Ó, tán akkor, míg a méz- Színű nap lehull, Bordám közül a nehéz Szív is elgurul, Imbolyog még, menni fél, Majd gyáván, sután, Bíbor labda, útra kél Tűnő nap után: Táncol, ugrik, fellebeg, Enyhén száll tova, Felfogják a fellegek, S nem fáj már soha...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom