Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
4 1992. április 3. Szabad ÚJSÁG Új polgármesterrel az élen VÁGTORNÓC VÉGRE „FELLÉLEGEZHET“ „Esik, aranyeső esik, vérzik, reped a sík, oly védtelen, oly meztelen, akár a tenyerem. “ Ilyennek láthatta Bábi Tibor költő a tavaszi eső sűrűn szőtt függönyén át lakhelye, Vágtornóc utcáit. S a kép azóta mit sem változott. Hiszen mind az idei, mind pedig az elmúlt évtizedek tavaszi esőzései tehetetlen szomorúságot hoznak a „védtelen síkra“, s az itt élők arcára. Hiába indul meg az égi csatornákból az „aranyeső“, ha földet érve már magában hordja a szomszédos vegyi óriás minden szennyét, salakos hordalékát. Amikor a nedvesség felszárad, az ablakpárkányon látható a vékony téglaszínű hordalékréteg, a Duslo vegyi üzem szélhordta üzenete. j" Felszántották ,,Amerikát“ j A politikai fordulatot követően a faluban is napirenden voltak a nyilvános gyűlések. A NYEE helyi képviselői az összejövetelek szervezésében számtalan támogatóra találtak, akik bíztak abban, hogy végre terítékre kerül a környezet szennyezésének kérdése is és sikerül olyan megegyezésre jutni, amely a falu megelégedését szolgálná. Nem csupán az volt a baj, hogy esős, szeles időben a gyár hordaléka Vágtornóc felett tornyosult, meg szerették volna gátolni, hogy az üzem egy újabb szeméttárolót hozzon létre a falu közvetlen szomszédságában. Hiszen átok ült a termőtalajon, mert az itt termett zöldségbe, gyümölcsbe is beitta magát a „méreg“. Tekintsünk vissza egy pillanatra a múltba! A község határát a Vág folyó mossa, ennek egyik mellékága határolta körül a falu „tüdejét“, melyet az itt élők csupán „Amerikának“ neveztek. Nyerni akarván még egy szemétlerakodóhelyet, a Duslo dolgozói az itt található erdősávot kivágták, s a természetes zöld helyét olajoshordók, vas- és papírhulladékok váltották fel. Pedig de szép tavaszi séták, nyári fürdőzések színhelye volt! A nyilvános gyűlések egykori községi résztvevőit a polgármester irodájában találjuk. A falu által megválasztott Vágó Dezső önként lemondott, s a polgármesteri széket Július Rábek mérnök foglalta el, helyettese pedig Jozef Hanzlík mérnök. Az újdonsült polgármester alig látszik ki a munkából, még csak két hete foglalta el a posztot, s minden energiáját a félbehagyott munkák minél előbbi befejezésére irányítja. Ezek közé tartozik a vízvezeték-hálózat kiépítésének befejezése, később a félig felépített sportlétesítmény befejezése, megfelelő módon történő kihasználása, a gáz bevezetése az iskolába. A 2435 lelket számláló községben akad munka bőven. Az adminisztráció megfelelő módon történő vezetése ma már nem képzelhető el számítógép nélkül, s az ifjú polgármester, egykori szakmájából kiindulva tisztában is van ennek szükségességével... Ám ehhez is, mint az új ötletek megvalósításához is pénzre, pénzre és pénzre van szükség. A községi költségvetés megfelelő felosztása, az adó elmaradt részének behajtása is a reá háruló munkák részét képezi. Vajon elég lesz minderre a két és fél éves választási időszak? Megfiatalodott a falu ... ami jórészt annak tudható, hogy a korábban születtek ma súlyosabb anyagi feltételekkel, lakásgondokkal küszködnek, aminek megoldása a falukon valamivel könnyebb feladatnak tűnik - a családtagok segítségével. A falu összlakosságának mára már csupán a 35 százaléka - hétszázötvenkét ember - vallja magát magyarnak. Az otthonukban viszont ennél sokkal többen beszélik ezt a nyelvet, nagyszüleik, szüleik anyanyelvét. Az utcákon már csak az idősebb lakosság száján kel életre a jól ismert, ízes tájszólás. Ennek oka abban is kereshető, hogy a faluban a hetvenes években bezárta ajtaját a magyar alapiskola. összevont osztályaiban nem egy nebuló tanulta a betűvetést, így Marika is, akit novemberi születése miatt ötévesen nehezen vettek volna fel az iskolába. A magyar kisiskola örömmel fogadta. Ekkor 1953-at írtak, az ide jelentkezők száma évről évre csökkent, a sárga falú, magába roskadt épület még ma is áll. Dr. Ladislav Kosztankóval, a szlovák alapiskola fiatal igazgatójával az oktatásban beállt változásokról beszélgettünk.- Ez már nem a harmincas évek vágtornóci iskolája. Ahhoz viszont, hogy nálunk is meghonosodjon a Magyarországon már régebben használatos alternatív módszerek valamelyike, a pedagógusok igyekezetére is szükség van, valamint a tanulóink mind jobb előmenetelére - tudtuk meg a pedagógustól, aki a továbbiakban azt is elmondta, hogy az 1-3. osztályosok elemi, a 4-5-6-osok általános felkészítésével foglalkoznak, s a későbbiekben, a 7-8., történik valami. valamint az esetleges 9. osztályok tanulói differenciált oktatásban részesülnek. Gondjaik vannak viszont a nyelvoktatással, mert nincs szakképzett német szakos pedagógusuk. A gyerekek az alapiskolát követően a vágsellyei gimnáziumban, vegyipari szakközépiskolában, illetve a galántai szaktanintézetben, az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában tanulnak tovább. Az, hogy a faluban sok fiatal él, a kulturális tevékenységben is megmutatkozik. Az 1989-ben felújított kultúrház minden pénteken és szombaton a fiataloké. Ezekre a napokra vették birtokba a nagytermet azok a lelkes rendezők, akik a falu és a környék fiataljainak zenés, táncos szórakozóhelyet szeretnének biztosítani. A szép kultúrotthon viszont ritkán fogad színpadán neves előadóművészeket, színtársulatokat, mert az túl költséges lenne. A falu kultúrakedvelői inkább autóbuszon keresik fel a pozsonyi színházakat és kedvenceiket. '-----------------------------------------N Hol a magánvállalkozók? A leírtak a vágtornóciak vitalitásáról adnak hírt, ám ez nem anynyira jellemzi magánvállalkozói tevékenységüket. Igaz, a falunak hamarosan megnyílik a második magánpéksége is - az egyik vadonatúj, a másik a régi helyiségekben lesz található -, de az engedéllyel rendelkező vágtornóciak java része kereskedelmi tevékenységet folytat. Vajon hányán élnek itt a földtörvény adta lehetőségekkel? Az egykori szövetkezet 1978-ban lépett frigyre az állami gazdasággal. A szövetkezet egykori tagjaira így ma nem vonatkozik a transzformációs törvény. Az állami gazdaság már nem számolhat be olyan jó eredményekről, mint a néhai szövetkezet, amely a környék legjobbjának számított. A falusi porták mellett elhaladva látjuk a friss ültetések nyomait. A „tavaszváró“ munkákat viszont egy időre félbeszakította az eső és a nekibuzdult szél így kényére kedvére garázdálkodhat a magára hagyott kertek facsemetéi között. f > „Ház, ó, ház, roggyant, öreg ház! ... Bármerre is járjak,/ e vén fedél alatt gondolnak rám, hazavárnak/ Tavasszal, ha száz mérföldről kinyújtom jobb karom,/ orgonafürtöt szakít a jó szagú udvaron,/ s ragadjon bármerre a roppant, lüktető világ,/ fél füllel is hallom, csipognak már a kislibák./ Ház, ó, ház, roggyant, öreg ház! Nem lakták királyok,/ málik a vakolat, fala omló, szürke vályog.“ Bábi Tibor sűrű sövénnyel a világtól elzárt, majd az udvar végében a tetőcserepeit felvillantó egykori házát ma már más lakja. A régi falusi porta hangulatát már csak a versei, s az idősebb falubeliek emlékezete őrzi. A vágtornóci Kalászek Mária -Gizi nénivel a „régieket“ emlegetjük. Beszélgetésünkbe bekapcsolódik a kilencvenegy éves Hegyi Mari néni is Alsószeliből. Nem a kályha mellett, még csak nem is az utcán beszélgetünk, hanem Darina Holovicová irodájában, a gondozói szolgáltatások házában.- Az első fecske voltam az otthonban és nem mondom, hogy nem kedvemre való a kis szobám, de nekem mindig dolgoznom, valamit tennem kell - osztja meg velünk gondolatait Gizi néni. Az otthon vezetőjétől megtudjuk, hogy a három éve működő létesítmény dolgozói igyekeznek otthonossá, lakhatóvá tenni az azelőtt az ÁG használatában álló épületet. Tőle tudjuk meg, hogy Kalászek néni süti a legízletesebb kalácsokat, s az otthon lakóinak ő készíti a legfinomabb vacsorákat. Az itt élő idős embereket ugyanis igyekeznek bevonni a számukra is elvégezhető munkákba, így a reggeli, uzsonna és vacsora készítésébe is. Holnap szombat van, s a lakók egyik társuk születésnapján jönnek majd össze. Az asztalról természetesen most sem fog hiányozni az elismert „cukrásznő“, Gizi néni édes ajándéka. Hegyi néni, két kampósbotját ölében tartva, hallgatagon ül, majd kisvártatva bekapcsolódik beszélgetésünkbe: - Nem szabad, hogy az idős ember elhagyja magát, mert aki nem olvas, az lemarad. Három szemüvegem is van, s ha elfáradok, megpihenek, de azután tovább olvasok. Azt viszont nem a könyvekből kellett megtanulnom, hogy a legfontosabb emberi tulajdonságok a türelem, a megértés és az akarat. Akkor el tudjuk viselni majd egymást is, hiszen mindegyikünk más természetű... Mari néni korát meghazudtoló gondolati éleslátással rendelkezik, és természetét bármelyik fiatal ember megirigyelhetné. A legnagyobb örömet társainak akkor szerzi, amikor dalra fakad... Az otthonban jelenleg tízen laknak, ám közös életüket nem a csendesen egymásba folyó napok jellemzik. Itt mindig történik valami. Ottlétünkkor hatalmas robajjal szakad ki a mosdó a falból, és a lakók lélekszakadva siettek Feri bácsi megmentésére. Szerencsésen végződik a baleset és a nagy ijedelemtől még megszólalni nem tudó Feri bá«o-i ágyát egyre többen vették körül. Az otthont nemrég festették, rakták rendbe, s az új polgármester azonnal intézkedett, hogy a lehető leghamarabb pótolják az elmulasztottakat - így került sor az ablakok és ajtók szigetelésére, bevonására. Ha a község költségvetéséből jutna, a környék szép parkot kívánna, padokkal, hogy az idős emberek szebb időben egy kis sétát is tehessenek a közelben. Szép lenne ez az elgondolás, ha a környék magánvállalkozói egy ilyen otthon támogatását tűznék ki célul. A lakók esténként egy kis képernyőjű, fekete-fehér tévé előtt múlatják az időt. Biztosan örülnének egy közös, új színes televíziónak, ami kitöltené estéiket, amikor nem játszanak, beszélgetnek, vagy nótázgatnak. * * * Vágtornócot nem kerülték el a változások, s a község most úgy érzi, az új polgármester személyében megtalálta azt a fiatalembert, akinek a segítségével megoldhatók a közeljövőben a gondok és bajok. Elsősorban arról van szó, hogy a falu, amely a Duslo tőszomszédságában „tanult meg élni“, ne csupán szóhoz, de végre „levegőhöz is juthasson“. SZÁZ ILDIKÓ Kalászek Mária, Rácz Mária, Rozália Pavelková a kilencvenegy éves Hegyi Mari nénit köszöntik fel születésnapján. A gondozói szolgáltatások háza lakóinak mindennapjai cseppet sem szürkék - itt mindig I. B. felvételei a vágtornóci szemétlerakodóhelyről. A Duslo vegyi óriái tőszomszédságában harcra keltek a lakók a tisztább környezetért.
