Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

A cseh kormány a CSNT-hez fordul / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap CSÜTÖRTÖK, 1992. április 23. • II. évfolyam • 96. szám • Ára 2,30 korona Közöljék az ügynökök neveit! A Cseh Köztársaság kormánya tegnapi ülésén úgy döntött, felkéri a Cseh Nemzeti Tanácsot, hogy kezdeményezze az egykori Allambiztonsági Tes­tület ügynökei és irányítói névsorának nyilvánosságra hozatalát. Erről a kormányülés után tartott sajtóértekezleten Jan Strásk^ minisz­terelnök-helyettes tájékoztatott. Sza­vai szerint a cseh kabinet azért jutott erre a' következtetésre, mivel a minisz­terekben aggodalmat váltott ki a 262 újságíró-ügynök névjegyzékéről szóló információ. A miniszterelnök-helyettes a továb­biakban elmondta, hogy a kormány még nem hagyta jóvá azokat az együttműkö­dési „kategóriákat”, amelyeket a nyilvá­­nosságrahozatal érintene. Azt viszont közölte, hogy annak a levélnek a javas­lata, amellyel a kormány a CSNT-hez kíván fordulni, azt kezdeményezné, hogy az ügynökök, a rezidensek és a konspirációslakás-tulajdonosok nevét tegyék közzé. „Minden esetben az együttműködés magasabb kategóriái­ról lenne szó, mégpedig kizárólag csak Csehországban. A cseh kormány nem foglalkozik a nyilvánosságra hozás jogi és egyéb részleteivel. Csupán azt közli a CSNT-vel, hogy aggodalmat váltott ki benne az újságíró átB-ügynökök névsora, s ez annak a következtetés­nek a levonására indíttatja, hogy a helyzetet a nevek közzétételével ren­dezzék” — tette hozzá Jan Strásky. A Szövetségi Gyűlés 22. együttes ülésén A csehszlovák-német szerződés Prágában tegtap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése. A parlament egyebek között áttekintette és jóváhagyta a Csehszlovákia és az Európai Közösség közötti társulási szerződést Expozéjában Jiff Dienstbier kül­ügyminiszter rámutatott arra, hogy az EK, valamint Csehszlovákia, Len­gyelország és Magyarország közötti társulási szerződés — amelyet hiva­talosan Európai Megállapodásnak neveznek — a kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatokon kívül első íz­ben rögzíti az említett három közép­európai ország és a „tizenkettek” kö­zötti politikai és kulturális együttmű­ködést is. Emlékeztetett arra, hogy a dokumentumot még jóvá kell hagy­nia az Európa Parlamentnek, vala­mint ratifikálnia kell a 12 EK-tagál­­lam parlamentjének. Dienstbier sza­vai szerint a megállapodás 1993-ban léphet érvénybe. A továbbiakban a Szövetségi Gyű­lés kamarái megkezdték a csehszlo­vák—német alapszerződés megtár­gyalását. Mint ismeretes, a dokumen­tumot február 27-én írták alá Prágá­ban. A csehszlovák külügyminiszter a jószomszédságról és a baráti együtt­működésről szóló szerződés kapcsán hangsúlyozta, hogy az Csehszlovákia számára kulcsfontosságú. A külügyi tárca vezetőinek expozé­ja után megkezdődött a vita. Mindkét kamara bizottsági előadója javasolta a parlamentnek, hogy fogadja el a cseh­szlovák—német szerződést. A felszó­lalók többsége támogatásáról biztosí­totta a dokumentumot, de ellenkező vélemények is elhangzottak. (Ezeket nem ismertetjük, mivel a dokumentum aláírása kapcsán már több alkalommal foglalkoztunk az egyes ellentmondó né­zetekkel ) Havel hivatalos állami látogatásra Japánba érkezett Érdekünk a gazdasági együttműködés Václav Havel köztársasági elnök tegnap hivatalos állami látoga­tásra Japánba érkezett A tokiói repülőtérről feleségével, Olgával és kíséretével az Akaszaka Palo­tába hajtatott ahol ideiglenes to­kiói rezidenciája lesz. Az IL-62 típusú különrepülőgép Helsinkiből repült Tokióba, ahol a Haneda repülőtéren, helyi idő sze­rint 17 órakor szállt le. A hivatalos programot Václav Havel ma, csü­törtökön kezdi el. Délelőtt a császári palotában találkozik Akihito csá­szárral, este pedig Kiicsi Mijazava kormányfővel tárgyal. Václav Havel és a csehszlovák küldöttség tagjai az elnöki iroda tá­jékoztatása szerint ma délután ebé­den vesznek részt a japán kereske­delmi és gazdasági intézmények ve­zetőivel. A csehszlovák—japán kapcsola­tok kezdete Csehszlovákia megala­kulásának idejére, 1918-ra nyúlnak vissza. A diplomáciai kapcsolatokat a két ország 1920-ban vette fel. Ezek a kapcsolatok 1939. március 15-én megszakadtak, majd 1957- ben felújították őket. A csehszlovák—japán hivatalos kapcsolatok fontos része volt a cseh­­(Folytatás a 3. oldalon) Terepszemle és sajtótájékoztató a bősi erőműnél Ján Carnogurskynak tetszik... Vagyonjegyes privatizálás Idejében lesz jegyzék (Munkatársunktól) — Mintegy tíz személyautóból és két mikrobuszból álló gép­kocsisor kígyózott tegnap délelőtt a bősi vízerőmű környékén fel s alá — meg-meg­állva. A jármüvek utasai pedig nem voltak mások, mint a beruházásért felelős legrangosabb szlovák politikusok: Ján Őamogursky, a Szlovák Köztársaság kor­mányának elnöke, Viüam Oberhäuser erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisz­ter, Jozef Bútora fejlesztési és építőipari miniszter, Dominik Kocinger kormány­­biztos; az építkezés irányítói: Július Binder, a főberuházó, azaz a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója, Ivan éarnogurskj, ezúttal mint a fő kivitelező, a Hydrostav vállalat igazgatója, több ismert szlovák vízügyi szakember, valamint a tévé, a rádió és az írott sajtó számos munkatársa Lubomír Hejl, a Szövetségi Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője tegnapi sajtóértekezletén közölte, hogy a vagyon­jegyes privatizálás első fordulója kezdeté­nek napján, azaz május 18-án mindenki­nek a rendelkezésére áll majd a privatizá­lásra kerülő részvénytársaságok jegyzéke, az összes szükséges adattal egyetemben. Milan Bouchal, a Csehszlovák Nemzeti Vagyonalap munkatársa közölte, hogy a legfrisebb információk szerint a vagyonje­gyes privatizálás első fordulójában — a befektetési privatizációs alapok révén — a lakosság mintegy 40 százaléka vesz részt. A percnyi pontossággal megszervezett program terepszemlével kezdődött, hogy Binder úr és munkatársai a helyszínen ismertessék meg a szlovák kormányfőt s az újságírókat a C variáns részleteivel és „előnyeivel”. Hangsúlyozták, hogy ha a magyar partnert nem tudják jobb belá-Klepáö a szuverenitási nyilatkozatról (Még) nem napirendi pont A Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­ségének tegnapi ülése után Ján Klepác, a parlament alelnöke tá­jékoztatta a sajtó képviselőit a ta­nácskozás eredményeiről. Az elnökség határozata szerint az SZNT április 27-én kezdődő 24. ülésének napirendjén a tegnap megvitatottak közül 22 törvényja­vaslat szerepel majd, az elnökség 11 javaslatot elutasított. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy valame­lyik képviselő ne javasolhatná egyénileg az elutasított kérdések bármelyikének napirendre tűzé­sét. Az alelnök közölte, hogy az el­nökség beszüntette a nyelvtörvény rendelkezéseinek megtartását ellen­őrző bizottság tevékenységét. A bi­zottság elnöke által kidolgozott je­lentést a testület tagjai nem hagyták jóvá, azzal érvelve, hogy a törvény­hez nem adtak ki megfelelő végre­hajtási rendeleteket, így a nyelvtör­vény megtartása nem ellenőrizhető. „A problémát az új szlovák alkot­mány oldhatja majd meg, de erre már csak a következő megbízatási időszakban kerülhet sor” — jegyez­te meg Klepáé. Arra a kérdésre, hogy az Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom Magyar vállalkozók Hidaskürtön Erkölcsi tőkénk van...” ...hangsúlyozta ki nyomatékkai Cservenka János a csallóközi és mátyusföldi, valamint magyaror­szági magánvállalkozók tegnapi ta­lálkozóján. A szakmai s egyúttal baráti találkozó a hidaskürti ma­gán-szakmunkásképző megalapító­jának és dr. Kovács Istvánnak, a magyarországi Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége társelnökének jóvol­tából jött létre. A Vállalkozók Országos Szövet­sége magyarországi és nemzetközi kapcsolataiban a tőketulajdonosok és munkaadók képviselőjeként lép fel. Tevékenységének lényege, hogy aktívan kívánja befolyásolni mind a magyarországi, mind pedig az ezen túlmutató gazdasági környeze­tet, annak érdekében, hogy mozgás­teret, fejlődési lehetőséget biztosít­son a magántulajdonon alapuló vállalkozásoknak Az 1988. febru­ár 20-án alakult szervezet a magán­tőkén alapuló vállalkozások első­sorban a munkaadók és tőketulaj­donosok érdekeinek képviseletét és védelmét tartja szem előtt. Az ér­dekképviseleten kívül tagjainak le­hetővé teszi, hogy információs e­­lőnyhöz jussanak A találkozón jelen volt Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés Politikai (Folytatás a 2. oldalon) újra a plénum elé terjeszti-e a szu­verenitási nyilatkozatot, a mozga­lom elnöke azt válaszolta, hogy előbb felmérést végeznek a többi politikai szubjektum „háza táján”, nehogy ismét kudarccal járjon kísér­letük. Újságírói kérdésre válaszolva Frantisek Miklosko, az SZNT el­nöke elmondta: az ülésen az el­nökség elé terjesztette mindazok­nak a dossziéit — a szlovák kor­mány, a Szlovák Televízió Taná­csa, a Szlovák Rádió Tanácsa stb. tagjairól van szó —, akiknek a lusztrálását a parlament elnöksége kérte. Az elnökség Vladimír Stef­­kát a Szlovák Rádió központi igaz­gatójává, Anton Báláit a rádió, Anton Andrást pedig a televízió tanácsának tagjává nevezte ki. G.L. tásra bírni, akkor nincs más (s főleg nincs jobb) megoldás, mint az általuk javasolt. A munka nem mindennapi tempóban folyik Dunacsúnynál, Gúto­­ron és mindenütt, ahol a szükségmegol­dás megvalósításáért tenni lehet. Az új­ságírókat kísérő szakemberek nem győzték ismételgetni: látják, ezt már egyszerűen lehetetlen „visszacsinálni”, hiszen a bősi erőmű majdnem kész... Ez a felfogás jellemezte azt a rövid találkozót is, amelyen az említett politiku­sok és szakemberek több környező község polgármesterével röviden elbeszélgettek. A csallóközi falvak elöljárói közül sokan úgy nyilatkoztak, hogy választóik egy része már megbékélne a gondolattal, hogy a kormány nem tágít az elhatározásától, és befejezi az erőmű építését, de szinte mindegyikük hangsúlyozottan kérte Ján íamogurskyt, hogy az illetékesek vegyék már figyelembe a csallóközi lakosság kö­veteléseit: a talajvíz tisztaságának megőr­zése érdekében építsék meg a még mindig hiányzó szennyvízcsatorna-hálózatot, old­ják meg végre a némely község lakosságá­nak zavartalan közlekedését akadályozó problémákat stb. A szlovák kormány elnöke és munka­társai végezetül sajtótájékoztatón össze­gezték mindazt, amit hallottak és láttak az építkezésen. Ján Őamogrusky véleménye szerint a vízerőmű a mérnöki tudás (?) egyik kitűnő alkotása, amely a jelenkor esztétikájához tartozik. (!) A jelen levő újságírók kérdései elsősorban arra irá­nyultak, hogy a szlovák, illetve a csehszlo­vák fél miként kívánja rendezni a jogi és pénzügyi problémákat a kivitelezés befe­jezésétől elzárkózó magyar partnerrel. Lapunk munkatársának kérdésére, hogy mennyi energia marad Szlovákia energiaszükségletének kielégítésére, ha leszámítjuk a beruházás miatt szüksé­gessé váló öntözéshez felhasználandó és a jövendőbeli osztrák hitelezőnek szol­gáltatandó villanyáramot, Binder úr ki­térő választ adott — mondván: még nem tartozunk senkinek. Ezzel kapcso­latosan azonban rámutatott, hogy az ed­digi 24 milliárd korona költségen kívül már csupán 8,5 milliárdra lesz szükség, s ha ebből leszámítjuk azt az 1,5 milliár­­dot, amely a magyar fél által el nem végzett munka értéke, továbbá a kör­nyék ökológiai beruházásaihoz szüksé­ges 1 milliárd koronát (ez egyébként a nemzeti költségvetést terhelte volna), akkor csupán 6,5 milliárd koronába ke­rül a C variáns megvalósítása, amely azonban évente 4 milliárd korona pluszt fog jelenteni. Arra a kérdésre, hogy a szlovák kormányt nem zavarja-e a kisze­melt osztrák hitelező visszás múltja, ha­tározott nem volt a válasz. „Androsch úr engedélyt kapott vál­lalkozói tevékenységre a magyar, a cseh és most a szlovák kormánytól is. Bár­csak sok ilyen pénzügyi szakemberünk lenne” — mondotta Binder szemrehá­nyóan. (baranyai) Az Istropolitan balesete Egy álló mozdonynak ütközött tegnap délelőtt 10 óra körül a Kralupy nad Vltavou-i vasútállomáson áthaladva a Hamburgból Pozsonyba tartó Istropoli­­tan nemzetközi gyorsvonat A Csehszlovák Államvasutak Központi Igazgatóságának közlése szerint a baleset következtében két mozdonyvezető és egy utas könnyebben megsérült A PDP tudni szeretné, ki kívánja vissza a kommunistákat Jövedelemadó-törvény a választások után A Polgári Demokrata Párt eluta­sítja azt a véleményt, mely szerint a Cseh- és Morvaországi Kommunis­ta Pártnak nem szabad részt vennie a következő parlamenti választáso­kon. Václav Klaus, a PDP elnöke a párt tegnapi sajtóértekezletén így reagált az Elkötelezett Pártonkívüli­­ek Klubjának a nézetére. A klub a CSMKP jelölése kapcsán a Büntető Törvénykönyv 260. cikkelyével ér­vel, amely egyebek között a fasiz­mus és a kommunizmus propagálá­sáról szól. „Mi azt szeretnénk, ha mind­annyian meg tudnánk, hány ember kívánja a kommunizmust választani Csehszlovákiában. Ez számunkra nagyon értékes információ lesz” — fűzte hozzá a PDP elnöke. Václav Klaus szavai szerint a Pol­gári Demokrata Párt nem a kom­munista párt tagjaitól, hanem in­kább a többi politikai pártban rej­tőzködő (volt) kommunistáktól ret­teg. Arra a kérdésre, hogy a PDP- nek mennyi egykori kommunista a tagja, Klaus azt válaszolta, hogy a 22 ezer tag mintegy 2 százaléka. A sajtóértekezlet további részé­ben a jövedelemadó-törvényről esett szó. Mint ismeretes, a Szövet­ségi Gyűlés kedden nem fogadta el a jogszabály tervezetét. Ezzel össze­függésben Václav Klaus úgy véleke­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom