Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21. 5 Szabad ÚJSÁG A német autóklub tanácsai Ha használt gépkocsit veszünk... Tavaly Németországban 6,2 mil­lió használt személygépkocsi cse­rélt gazdát, s ez 2,3 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. A múlt év januárjában az autókereskedők rendelkezésére kb. 750 ezer hasz­nált gépkocsi állt, ami több volt az előző évinél, tehát az áraik ennek megfelelően mintegy 9 százalékkal alacsonyabbak is voltak. A több millió használt gépkocsi, amelyet eladnak s vesznek évente Németor­szágban, jelzi, hogy északnyugati szomszédainknál az autókereske­delem milyen fontos szerepet tölt be az emberek életében. Ezért az ADAC, vagyis a német autóklub rendszeresen segíti tanácsaival azokat, akik úgy határoznak, hogy használt gépkocsit vásárolnak. Most már közéjük sorolhatjuk ma­gunkat is, ezért érdemes megismer­kednünk legalább néhány fonto­sabb tudnivalóval. Az ADAC mindenekelőtt arra figyel­meztet, hogy az 5 ezer márkánál ol­csóbb használt kocsikkal általában senki sem csinál jó vételt. Ezek a jár­művek ugyanis már általában túlságo­san „korosak“, sok kilométert lefutot­tak, erősen rozsdásodnak vagy ka­rambolozottak. Egy jó állapotban levő kis, illetve közepes személygépkocsi ára bizony legalább 6-8 ezer márka. Használt gépkocsit legjobb tavasszal vagy még a tél beállta előtt venni, amikor a legtöbben cserélik újra jár­művüket, tehát amikor a legnagyobb a kínálat. Jó - ha a legtöbbször nem is a leg­olcsóbb - olyan autókereskedőknél vásárolni, akik új gépkocsikat is árul­nak. Ők ugyanis az új autót vásárlóktól megveszik a régit és azt adják tovább. Ám az ilyen „megúnt“ járművek szinte mindig jobb állapotban vannak, mint azok, amelyeket már tulajdonosaik sem tartanak cserére érdemesnek. A valamirevaló autókereskedők adnak a hírnevükre, s nem árusítanak olyan gépkocsikat, amelyeknek rossz a mű­szaki állapotuk. Legtöbbjük még a jár­művek javítási naplóját is bemutatja. Az autóklub arra int, hogy a kizárólag használt gépkocsit árusító kereskedő­nél csak akkor vásároljunk, ha rendel­kezik saját javítóműhellyel. Vigyázni kell például akkor is, ha a kínált kocsik láthatóan frissen „rendbekapottak“, mert a csillogás beteg belsőt takarhat. Jó tudni például azt is, hogy Németor­szágban a személyautók átlag 15 ezer kilométert futnak le évente. A feltűnő­en előnyös kínálat esetén pedig érde­mes tüzetesebben megvizsgálni a gépkocsi tulajdonviszonyról szóló iratait. Magánkereskedőnél általában olcsóbbak a gépkocsik, mert nekik nem kell fizetniük adót a hozzáadott érték után, de ezt a „megtakarítást“ rendszerint javításra kell költenünk. A gépkocsikért érdemes készpénzzel fizetni, mert az mindig - tehát még az új, a luxus kivitelű vagy az ütött-kopott gépkocsi megvételekor is - növeli az esélyt arra, hogy a kért árból sikerül valamit lealkudni. A használt gépkocsik ára Németor­szágban a kereslet és a kínálat aránya szerint változik, s a stuttgarti Deutsche Automobil Treuhand társaság, illetve a frankfurti Eurotax Schwache cég rendszeresen árjegyzéket ad ki. A nagy területeken, pl. autósmozikban rendezett hétvégi gépkocsivásárokkal szemben a németek gyanakvóak, mert az ilyen helyen kínált portéka ugyan csábítóan olcsó, de az árnak megfelelő a járművek állapota is. Ezen kívül szinte minden ilyen vásárt eleve úgy rendeznek, hogy az nem más, mint bazár a kelet-európaiak számára, s ennek megfelelően a gépkocsik is. De ha már valaki ilyen helyen vásárol, akkor - ha lehet - jobb záróráig vár­nia, mert közvetlen előtte tud legtöb­bet lealkudni az árból. Az ADAC műszaki vonatkozású ta­nácsai természetesen hasonlóak, mint bárhol a világon: nem szabad, hogy megtévesszen bennünket a kivikszolt karosszéria, ellenőrizzük nem jut-e kí­vülről víz az utastérbe, nem szivá­rog-e a motorból az otaj, jól startol-e a kocsi, hogyan jár a motor, jók-e a fékek, működik-e a fűtés, a hűtés, a világítás, milyen az utastér stb. Külö­nös figyelmet szenteljünk az okmá­nyok ellenőrzésének! És még egy fon­tos tudnivaló: az eladó köteles őszin­tén bevallani, hogy az általa kínált gépkocsival karamboloztak-e vala-Az ukrán építőipari piac Munkalehetőségek csehszlovák cégek számára Ukrajnában a jelenlegi rossz gazda­sági helyzet ellenére is nagy a kereslet az építőipari munkák iránt. A hiba „csupán“ az, hogy a legtöbb esetben hiányzik a pénz, amelynek ugye ráa­dásul konvertibilisnek kellene lennie. A legjelentősebb megvalósításra váró építőipari beruházások: lakótele­pek a Csernobilből elköltöztetett la­kosság (mintegy 40 ezer ember), s Krím félszigetre visszaköltöző tatá­rok, illetve az új területre települő né­met kisebbség számára. Jócskán len­ne munka továbbá Kijevben, ahol a külföldi diplomáciai testületek sze­retnének új épületeket maguknak. Ha elgondoljuk, hogy jelenleg már 95 or­szágnak van Ukrajnában külképvise­lete ... Jelentős az érdeklődés továbbá az építőipari munkák iránt a központi ál­lami szervek, bankok és különböző cégek részéről is. Az ukrán építőipari piac igényeit azonban az ottani építői­pari kapacitások képtelenek kielégíte­ni. Nincs elegendő pénz a beruházá­sokra, de hiányzik a szükséges tech­nika és építőanyag is. A külföldi cé­gektől az ukrán megrendelők rendsze­rint mindent kulcsrakészen kérnek. Ezen pedig azt kell érteni, hogy pl. egy bank esetében a pénzintézet új épüle­tét be is bútorozzák, ellássák számí­tástechnikai berendezéssel, stb. Az ukrajnai építőipari munkák iránt van is világszerte nagy érdeklődés. A külföldi cégek szinte sorban állnak, hogy munkalehetőségekhez jussanak a volt Szovjetunió egyik legjelentő­sebb utódállamában. Gondot okoz azonban, hogy eme a sokatígérö pi­acra betörni csak abban az esetben lehet, ha a munkát vállalni akaró cég először talál magának egy külföldi be­ruházót. Előnyt élveznek továbbá azok a cégek, amelyek hajlandóak vegyes vállalatot alapítani, vagy együttműködni valamely kiválasztott ukrán építőipari vállalattal, helyi mun­kaerőt alkalmazni stb. Jó példa erre a sok közül a Krímen a szimferopoli téglagyár, amelyet komplett technoló­giai felszereléssel kell átadni, vagy az a szállodahálózat, amely ugyancsak ezen a félszigeten vár kiépítésre. Ukrajnában az építőanyagok árá­nak nem akármilyen emelkedése (kb. tizennégyszer több, mint az 1991-es évben) ellenére óriási az érdeklődés az építőipari beruházások iránt. Az államnak ugyanis különösen nagy ér­deke fűződik az állami beruházások megvalósításához. Márpedig, mint említettük, a helyi cégek képtelenek - s főleg határidőre - eleget tenni a megrendeléseknek. S ami nem mel­lékes: az ukrajnai építőipari piac stabi­lizálása érdekében valószínűleg ha­marosan leszállítják az építőanyagok árát! Az ukrajnai építkezések iránt ér­deklődök pl. a prágai Vojenské stavby vállalat külkereskedelmi osztályán kaphatnak részletesebb tájékozta­tást. (-én-) Kusza helyzetben a fogyasztási szövetkezetek Vissza a városokba Szlovákiában az elmúlt gazdasági évet a Jednota fogyasztási szövetke­zetnek csupán két egysége zárta veszteséggel. A szövetkezet azonban egészében 140 millió korona nyeresé­get könyvelhetett el, tehát vezetőinek nincs oka az aggodalomra. A kis községekben és a nagy váro­sokban már akkor is közel 40 száza­lékkal kisebb volt a szövetkezet boltja­inak áruforgalma, amikor még nem csökkent a vásárlók fizetóereje. Pedig a fogyasztási szövetkezet vezetői leg­feljebb a jövő évben számítanak a ke­reslet növekedésével. Csak ezt köve­tően bővíthetik üzlethálózatukat. így pl. a jövőben szeretnének Pozsony­ban és Nyitrán is egy-egy szupermar­ketet építeni. A Jednota a jövőben tehát nem a vidéki kis falvakban, ha­nem városokban szeretne boltokat nyitni. Helyesebben vissza kíván jutni a városokba, hiszen - mint ismeretes - 1952-ben 1800 kis boltot, majd 48 áruházát is elveszített, s nagyrészt épp városokban. A Szlovákiai Fo­gyasztási Szövetkezetek Szövetsége ezért igazságtalannak tartja, hogy szervezeteik nem jogosultak a kárpót­lásra, miközben nekik meg egyre másra át kell adniuk üzlethelyiségeiket az eredeti tulajdonosoknak. Ez ideig 540 ilyen esetet tartanak nyilván. A fogyasztási szövetkezeteknek még sok gondot okoz - főleg vidéken - a nyerészkedők „konkurenciája“. Azoké, akik becstelen úton jutnak kü­lönböző keresett árucikkekhez, ame­lyek után sok esetben nem adóznak, vagy ki sem fizetik azok árát. A fo­gyasztási szövetkezetek ezért felhív­ták az illetékes állami szerveket, hogy vessenek gátat a terjedő jogtalanság­nak. (-y) Hazai gazdasági körkép Változik a vasúti menetrend Mint azt már megszokhattuk, május 31-töl országszerte új vasúti menetrend lép érvénybe. Ezúttal azonban a szokásostól eltérően - főleg Prágában és környékén - alapos változások várhatók, figyelmeztették a minap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársát a Csehszlovák Állami Vasutak fővárosi igazgatóságán. E szerint elsősorban a távolsági járatok száma fog szaporodni, a helyi személyi forgalmat inkább minőségileg javítják. A Prága környéki járatokat illetően szinte minden vonalon lesz változás a menetrendben, s ez a csatlakozások általános javulását jelenti majd: pl. szükség szerint egy sor új járatot indítanak. A prágai körzetben nem szüntetnek meg egy vonalat sem, s átmeneti­leg sem állítanak le vasúti forgalmat sehol. A kisforgalmat lebonyolító vonalakon ésszerűsítő intézkedéseket léptetnek életbe, vagy megszün­tetnek néhány kihasználhatatlan éjjeli járatot. Lényegesen gyorsabbá válik majd a nemzetközi járatok legtöbbje, és csökken a határállomásokon a várakozási idejük. Példaként említhető a Nyugati Expressz és a Neptun. Újra indul Prágából a Karlex, amely Karlovy Varyba, majd Lipcsébe tart és vissza. Lényeges változások lesznek továbbá a teherforgalomban is. Az újdonságok közül - mert ilyen is akad - a területi vasútigazgatóság Jan Parner gyorsvonatra hívta fel a figyelmet, amely Prága-Holesovicéböl Bohumínba és vissza közlekedik majd, s a szerelvény klimatizált kocsikból fog állni. Említésre méltó még a rövid utazási idejével kitűnő Gerlach Expressz és a Becva gyorsvonat, amely Kassáról Prágán keresztül egészen Chebig közlekedik majd, illetve az, hogy a Podluzan gyorssal Érsekújvárból Prágát érintve Ústi nad Labembe, Chomutovba és Chebbe is eljuthatnak az utazók. Nagy konkurenciát jelent majd az autóbusz-közlekedés számára a két Prága-Décín járat, amelyek nem egész 120 perc alatt teszik meg a két város közötti távot, s egy menetjegy ára 38 korona lesz. Svéd töke Gömörben Gömörhorkán április 13-án hivatalosan is megkezdte működését a Mölnlycke Rt. vegyes vállalat. Alapítója a hasonló nevű svéd cég, valamint a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár. Az első a tőkét - 600 millió koronát a modern technológiát és az európai piacra való bejutást biztosítja, a hazai fél pedig telkekkel, épületekkel szállt be a vállalko­zásba. A termelési program főleg nőknek és gyermekeknek szánt, jó minőségű higiéniai papírtermékek gyártására irányul. A cél elérését a svéd konszern - amely a maga nemében a világ élvonalába tartozik - rangja szavatolja. Az új vegyes vállalat kezdetben 175, majd rövid időn belül 400 gömöri számára nyújt munkalehetőséget. Fő gond: az adósságtörlesztés A Szlovák Köztársaság Ipari Szövetségének vezetői, közgazdasági miniszterei és bankügyi szakemberei a közelmúltban az ország gazda­sági felvirágoztatásáról tárgyaltak Pozsonyban. Fő témájuk a Konszoli­dációs Bank munkája, a veszteséges vállalatok felszámolása, a külföld­del való együttműködés és a Szlovákia számára nélkülözhetetlen, de egyelőre működésképtelen vállalatok adósságmentesítése volt. A szakemberek megállapították, hogy bár a nemzeti vagyonalapból már felhasználtak erre a célra 16,5 milliárd koronát, a bankokban már milliókra rúg a kamatok összege. Ján Holcík szlovák ipari miniszter szerint a volt Szovjetunió utódállamaival is problematikus a kereskede­lem, hiszen csak a legutóbbi hónapban 856,3 millió dollárra rúg az adósságuk Csehszlovákiával szemben. Ivan Miklós szlovák privatizációs miniszter a vállalkozókkal részlete­sen ismertette a kormánynak a nemzeti vagyon privatizálásával kapcso­latos gazdasági politikáját. Hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez miha­marább rendezni kell a tulajdonviszonyokat. A vállalkozók pedig kérték az illetékes legfelsőbb állami szervek vezetőit: vegyék figyelembe a cégek kinnlevőségeit, hogy áttekinthetővé váljék anyagi helyzetük, és a csőd szélén állókat váltók - amelyekért a bankok vállalnának garanciát - kibocsátásával segítsék. Ekofilm - Ostravában A rendezők szerint várhatóan több mint 100 külföldi és kb. 50 hazai alkotás kerül bemutatásra ez év május 25-e és 29-e között Ostravában, a 19. Ekofilm nemzetközi környezetvédelmi film- és tévéfesztiválon. A szervezők szilárd meggyőződése, hogy szükség van a lakosság hatékony, de minden erőszakosságot mellőző ökológiai nevelésére, s ennek egyik legmegfelelőbb módja épp az ilyen filmfesztivál (melynek védnöke az idén Václav Havel köztársasági elnök lesz). Kábeltelevízió Pozsonyban is Nem kevesebb, mint huszonöt pályázat közül - három selejtezőt követően - kellett kiválasztani a legjobbat. Vagyis a műszaki és gazda­sági szempontból legmegfelelőbb tervet, mely szerint a lehető legrövi­debb idő alatt kiépíthető Pozsony egész területén egy korszerű kábeltele­vízió pontosabban távközlési hálózat. A győztes a Siemens Kabelsignal-Teledom cég, melynek terve szerint majd 60 koronáért 40 tévéadó műsorát élvezhetik a pozsonyiak. A Sie­mens cég kínálata valóban csábító: a jelenlegi televízióantennákat helyettesítő vezetékhálózat építése a televíziótulajdonosok számára ingyenes lesz. A nyolc ún. alapműsorért - amelybe beletartozik az illető városrész információs adása is - az előfizetőktől mindössze 16 koronát kérnek majd. Egyébként az egész terv megvalósításának költségeit a Siemens cég fedezi, amelynek várhatóan nyolc év múlva térül meg a két év alatt megvalósítandó teljes hálózati rendszer ára. (A CSTK nyomán) v____________________________________________________________________-1 Vajon jó is, vagy csak érdekes? (Zolczer László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom