Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
1993-tól európai gazdasági tér A legnagyobb szabadkereskedelmi övezet 4___________________________________Szabad ÚJSÁG 1993 elején a legtöbb európai ország az európai gazdasági tér részesévé válik. Az a teljesen szabad áru-, személy-, töke- és szolgáltatásmozgást biztosító térség, mely addig létrejön, 19 ország mintegy 380 millió lakosára terjed ki majd. Ezt az övezetet az Európai Közösség 12 és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hét országa teremti meg. A Brüsszelben nemrég aláírt egyezmény pontot tett annak a találgatásnak a végére, hogy vajon a megadott időpontban életbe lép-e a tavaly ősszel parafáit megállapodás. A fent említett két társulás az ötvenes évek végén keletkezett a nyugateurópai gazdaságok együttműködésének megteremtése céljából. Csakhogy amíg az ún. közöspiaci országok rögtön az elején egyértelművé tették a Római Szerződéssel, hogy a nyugati piac fokozatos integrálására törekednek, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás csupán a szabad kereskedelmet tűzte ki célul. Az utóbbi szerveződés kezdeményezője Nagy-Britannia volt, mely kezdetben nem kívánt csatlakozni a Közös Piachoz, ezért megpróbálta saját befolyását növelni a többi nyugat-európai országban. A hatvanas években azonban megváltozott a felfogás a londoni politikai körökben, s többszöri nekifutás után Savas esők Kína felől Vatanabe Kozo japán kereskedelmi és ipari miniszter négynapos pekingi látogatásán segítséget ajánl fel Kúrának az ország nyugati részén található olajtartalékai kiaknázására. A tárgyalások során környezetvédelmi kérdések is szóba kerülnek. Japán ugyanis Kína felől érkező savas esők miatt aggódik, mivel az 1990-ben elindított tízéves kínai gazdaságfejlesztési tervben felépíteni tervezett széntüzelésű erőművekre nem szándékoznak a savas esőket okozó kén-dioxid kiszűrésére filtereket építeni. A japán külügyminisztériumban emlékeztettek rá, hogy Csiang Cö-min kínai pártfőtitkár tokiói látogatása során megállapodtak a Pekingnek folyósítandó harmadik energiahitel-csomagról. A 700 milliárd jen értékű hitelcsomagot, amelyből földgáz- és olajmezők kiaknázását finanszírozzák, két hónapon belül aláírják. ugyan, de a brüsszeli szervezet tagjává vált Nagy-Britannia is. Dániával együtt kivált az EFTA-ból, mely fejlődése során néhányszor még átalakult, akárcsak az EK, míg elérte, hogy 12 tagországa legyen. Az EFTA tagországai Svédország, Norvégia, Finnország, Izland, Ausztria, Svájc és Lichtenstein. Mindkét szervezet szorosan együttműködött és együttműködik ma is, az árucsere az EK és az EFTA országai között a külkereskedelem pillérét képezi minden érintett országban. Az európai gazdasági tér kialakítása és törvénybe iktatása tehát lényegében a fennálló helyzetet szentesíti és annak további fejlődését könnyíti meg. Még ebben az évtizedben felvételt nyernek az Európai Közösségbe az EFTA országai. Svédország és Ausztria már benyújtotta kérelmét Brüsszelbe, hogy kezdődjenek el a megbeszélések felvételükről, miköz-Az OPEC (a kőolajat exportáló országok szövetsége) 13 tagállama szeretne hozzájárulni a világ környezetvédelmének javításához. Ezt a szervezet titkára jelentette be háromnapos bécsi tárgyalásukat követően, ahol kimondottan az ökológiai kérdésekkel és a környezetvédelemmel foglalkoztak. Ahogy leszögezték, a szervezet tagállamai készek megtenni mindent a jelenlegi állapotok javításáért, ha az nem veszélyezteti az OPEC-országok gazdasági haladását. A fejlődő országok to-Két venezuelai orvos olyan új hatóanyagot fedezett fel, ami 36 százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét. A „WD” hatóanyag más megbetegedések esetén került „bevetésre”, amikor a vér koleszterinszintje elérte a 300 milligrammot. Nusen Beer és Daniela Jakubowicz szerint a gyógyszer két kulcsfontosságú enzim alapján hat koleszterol-szintézissel, ráadásul megakadályozza, hogy a szervezet ezt a vegyületet más úton felszívja. A vegyület megakadályozza, hogy a máj koleszben tavaly társult tagjává váltak e közösségnek. Márciusban hasonló kérelmet hagyott jóvá a helsinki parlament, s még idén megteszi ugyanezt a lépést Norvégia és Svájc. Brüsszelben úgy látják, az EFTA-országok csatlakozása a közös piachoz 1996—1997-ben esedékes. Ekkor kellene a 12 EK-országnak a brüsszeli szervezet égisze alatt találkoznia. Az európai gazdasági térről szóló most parafáit egyezményt májusban kellene aláírnia a benne résztvevő országok külügyminisztereinek. Ez valamiféle „előszobája” a fejlett nyugat-európai országok átfogó gazdasági integrációjának. Az EFTA országainak csatlakozása persze nem lesz nehéz, mivel ez a hét állam gazdaságilag már most is fejlett, azonos színvonalon van a brüsszeli tizenkettekkel. vább akarnak lépni mind kereskedelmi kapcsolataikban, mind életszínvonal tekintetében. A Föld globális felmelegedését az iparilag fejlett államok váltották ki, ezzel veszélyeztetik az egész bolygót. A harmadik világgal való együttműködés nélkül azonban ez a probléma nem oldható meg. Az OPEC szemináriuma része volt az ENSZ ökológiai világkongresszusa előkészületeinek, mely legfelsőbb szinten június elején kezdődik majd Rio de Janeiróban. terint termeljen, s az orvosok szerint eddig semmilyen zavaró mellékhatást nem állapítottak meg alkalmazása során. Egyhavi kúra után a páciensek szervezetében 44 százalékkal csökkent a kóros koleszterinszint, 16 százalékkal a triglicerideké, ugyanakkor a védő koleszterolszint 7,5 százalékkal nőtt. A koleszterinszint megnövekedése okozza az erek eldugulását, így fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Napjainkban pedig ezek a betegségek oltják ki a legtöbb ember életét a világon. (-hn-) Az OPEC a környezetvédelemért Koleszterinszint-csökkentő gyógyszer A legkorszerűbb tüdorákszűrés Kanadai rákkutatók nagy feltűnést keltő eredményeket értek el elsősorban a tüdőrák korai diagnosztikájában. A hagyományos módon még ki sem mutatható korai szakaszban csúcstechnikát alkalmazva érték el azt, hogy 50 százalékkal több rákgyanús sejtet tudnak azonosítani, mint az eddigi módszerekkel tudtak. Ezt az ún. tüdőleképző fluoreszcencia endoszkóp (Lung Imaging Fluorescence Endoscope = LIFE) teszi lehetővé, amiben fényforrásként 442 nanométer hullámhosszú hélium-kadmium lézert alkalmaznak többkamerás képfelvevővel, amit a hagyományos endoszkóphoz illesztve számítógéphez csatlakoztatnak. A szondát a hagyományos bronchoszkópiai vizsgálatok esetében szokásos módon a tüdőbe vezetve a kék» lézersugár megvilágítja a szövetek felületét, és azokat olyan saját másodlagos fénykibocsátásra gerjeszti, ami más az egészséges, a rákos és a rákosodó szövetek esetében. A kamerák a fény spektrumainak különböző részeit veszik fel, és több mint harmincezerszeresre erősítik. Ezt követi a képjelek előállítása, ami számítógépes analízis után lehetővé teszi, hogy az orvos a monitoron két előre kiválasztott színben lássa az eredményt: zöldek a normális, bíbor színűek az abnormális sejtek. Több száz emberen végzett vizsgálatsorozat igazolta, hogy mintegy 30 százalékkal több beteget tudtak kiszűrni a LIFE-rendszerrel, mint a hagyományos módon. Az így felfedett kezdeti tüdőrák pedig a sebészeti beavatkozáson kívül fotodinamikai terápiával és egyes esetekben A-vitamin megadózisú adagolásával is gyógyítható. Az új módszer sokat ígér egy rendkívül rossz képet mutató gyógyítási területen. Kanadában ugyanis az idén közel 15 ezer ember hal meg tüdőrákban. A férfiak összes rákos halálesetének ez teszi ki az egyharmadát. Nők esetében az emlőrák után csak a második helyen van, de a női dohányzás terjedésével aránya egyre nő. A tüdőrákban szenvedő betegek halálozási aránya is nagyon kedvezőtlen. A pácienseknek csak mintegy 10—15 százaléka él több mint 5 évet a betegség megállapítása után. Ennek egyik oka az, hogy az eddigi módszerekkel a rákos megbetegedést túl későn sikerült csak kimutatni. A LIFE-rendszer áttörést ígér, lehetőséget ad az orvosoknak a betegség korai felismerésére olyan korai szakszban, amikor még a betegek 90 százaléka meggyógyítható. Az sem elhanyagolható előny, hogy ez a rendszer nyelőcső, gyomor, vastagbél és hólyag vizsgálatára is adaptálható. 1992. április 18. Lassan a körmünkre ég Legyen végre a miénk Televannak az újságok olyan cikkekkel, amelyek a transzformációs törvény határidejére, arra a bizonyos április 28-ára figyelmeztetnek bennünket. Úgy tűnik, nem sok sikerrel. Óvatos becslés szerint... — ezt inkább nem is mondom, olyan elszomorítóan kicsi szám. Tény és való, hogy a szűkre szabott határidőbe (most már) nehezen fér bele a hivatalokba való szaladgálás, a különféle igazolások, átiratok, dokumentumok beszerzése. Vajon miért? Gyönge volt a propaganda? Rövid volt a pozitív értelemben vett reklámhadjárat? Nem. Az információk mindenkinek rendelkezésére álltak, írásban és szóban, hisz képviselőink járták az országot (a Felvidéket) Pozsonytól Tiszacsernyőig, igyekeztek meggyőzni mindenkit, akinek joga van részt venni a transzformációban, igenis, tegyen meg mindent, hogy ott legyen a szövetkezeti vagyon átalakításának folyamatában. Tették ezt nem csak városokban, hanem kis falucskákban is. Tehát akinek füle volt a hallásra... Érdekes volt megfigyelni ezeken az előadásokon a generációs különbségeket. Görbebotos bácsikákon és fejkendős nénikéken kívül jöttek nagyon fiatalok is. Úgy látszik, annyi sivár év sem tudta kiölni az emberekből a föld, a gazdálkodás iránti szeretetet. Ezt a ragaszkodást egy kissé még az a nemzedék is magában hordja, amely már nem kóstolhatott bele úgy istenigazából a gazdálkodás örömeibe, csak az állami-szövetkezeti földeken folyó idézőjeles „gazdálkodás” rossz példáját láthatta. A nagy többség azonban távol maradt az ilyen beszélgetésektől, előadásoktól. A nagy többség szófián és közömbös. A nagy közép-keleteurópai „Ejh, ráérünk arra még” szelleme most is belengi e tájat (Vajon meddig még? Megérjük-e valaha, hogy ez megváltozzon?) Biztos igaz, hogy a gazdasági körülmények nem kedveznek a földből megélni akaróknak. Egész könyvekre valót írtak már mezőgazdaságunk katasztrofális helyzetéről és a kormány e téren folytatott politikájáról. Ehhez már nem is lehet nagyon sokat hozzátenni. Ez van, a mezőgazdaság a csőd szélén áll, vagy már egy kissé tovább is, a kormány meg fütyül rá, van annak gondja elég. Az is igaz, hogy nem kis részben a hivatalok bürokratikus packázásai ijesztik el az esetleges érdeklődőket. A papírdzsungelt megjártak rémmeséket tudnának mondani arról, hogy mennyi utánjárásba, sorbanállásba, az íróasztalok előtti megalázkodó toporgásba kerül egy-egy okirat elintézése. És mennyi pénzbe! Tessék? Hogy a törvény szerint...? Ne legyünk naivak. A hivatalnokok siserehada nagyvonalúan intézi az ilyesmit. Olyan illetményt szabnak meg, amilyet akarnak, a kutya sem ellenőrzi őket. (Hacsak mi magunk nem fogunk hozzá, mert ez már olyan méreteket öltött, hogy kezdek benne kételkedni: a hivatal van az állampolgárokért és nem fordítva.) A mindennapi emberek nehezen igazodnak el az egyre újabb előírások, rendeletek, törvények között, és mint már említőm, a paragrafusok bajnokai sok helyen nem éppen segítőkészek. (Sőt.) Van egy másik dolog is, ami már jó néhány érdeklődőt, aki elvben elszánta magát, hogy részt vesz a transzformációs folyamatban, töprengésre késztetett. Éspedig, hogy egyesek buta rémhírekkel traktálják a földjüket visszaigényelni akarókat: például rettenetes adókkal ijesztgetik őket. Tudatosan? Számításból? Vagy egyszerűen csak emberi butaságból? Is-is. Ha kevesen vesznek részt a transzformációs folyamatban, akkor a szövetkezeti vagyon nagy része egy szűk érdekcsoport kezébe kerülhet. A rémhíreket terjesztők ezt nagyon jól tudják, úgy is mondhatnám, direkt számítanak rá... A határidő nemsokára lejár. A húsvéti ünnepek pityókás hangulata után már csak egy hetecske áll a rendelkezésünkre. Ez még elégséges lehet arra, hogy „vélt tulajdonosnak” (domnély vlastník) jelentsük be magunkat, ehhez nem szükséges semmilyen igazolás, később pedig „rendes tulajdonossá” nyilváníthatjuk magunkat a földhivatalban: ehhez bármilyen hivatalos irat megfelel, amely a tulajdonjogot igazolja. Ha esetleg semmilyen irattal nem tudjuk bizonyítani a volt tulajdont, akkor elégséges egy egyszerű becsületbeli nyilatkozat is. (Ne gondoljon senki arra, hogy eszerint bárki állíthatja magáról: nekem ennyi és ennyi földem volt; a becsületbeli nyilatkozat egyben kötelezvény is, amely abból indul ki, hogy az állampolgárok eleve törvénytisztelőek. Az aláírónak vállalnia kell a következményeket is.) Ha ki is maradunk a transzformációs folyamatból, semmiképpen se felejtsük el bejelenteni tulajdonjogunkat „szövetkezetesített” földekre. Ennek talán még nagyobb a jelentősége, mint annak, hogy részt vegyünk a transzformációs folyamatban. (Sokan keverik a transzformációs és a földtörvényt.) Akik nem jelentik be tulajdonjogukat, lemondanak földjükről vagy apáik, nagyapáik földjéről az állam javára. Észre kell vennünk, hogy történelmi csomóponthoz érkeztünk: kezünkben italán utolsó lehetőség arra, hogy végre saját földünkön a saját magunk urai legyünk. Nem egyszerűen az a kérdés, hogy „visszavegyem — ne vegyem”. Sokkal, de sokkal többről van szó. Hisz annyiszor próbálták már meg kihúzni lábunk alól a talajt, az anyaföldet, amelyen születtünk! Próbálták törvénytelenül, erőszakkal. És ugyanez most törvényesen, a jogi előírásoknak megfelelően sikerüljön? A gazdátlan földekre vagyis azokra, amelyekre nem jelentette be tulajdonjogát a volt tulajdonos vagy annak leszármazottai, örökösei, ráteszi a kezét a Szlovák Földalap. És azt onnan visszaszerezni már enyhén szólva is bajos lesz. Ideje abbahagyni a vállvonogatást, hogy „minek nekem az a föld’ meg „mit csináljak vele”... Bármit. Csak legyen végre a miénk. És ne engedjük, hogy késő legyen és ne engedjük, hogy valamiből megint kimaradjunk — visszavonhatatlanul. TÓTH FERENC
