Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

4 1992. április 2. Világgazdasági mozaik A legdrágább munkaerő Németországban tavaly 40,40 márka volt az óránkénti kiadás egy-egy ipari dolgozóra - hozta nyilvánosságra a közelmúltban a német ipari hivatal (IM). Márpedig ez az összeg 1,65 márkával több mint Svájcban volt, ahol 1986 és 1988 között költöttek legtöbbet egy munkaerőre. Az IM húsz ország iparát kíséri figyelemmel és közülük e tekintetben a múlt évben Görögország (1,14 márka), illetve Portugália (7,88 márka) állt az utolsó helyen. A német ipari dolgozók órabére elérte a 21,73 márkát, s ezzel az eredménnyel Németország a tizedik helyre került. A világon a legmagasabb órabért, 25,75 márkát, még mindig a svájci ipar fizeti. Az IM szerint a német munkaadók szociális célokra és szabadságra 18,75 márkát fizetnek óránként alkalmazottaiknak, ami legtöbb a világon. A második helyet 16,58 márkával Olaszország foglalja el. A fenn említettek miatt Németország egyre kevésbé vonzza a vállalkozókat, a munkaadók pedig folyamatosan csökkentik alkalmazottaik számát, és a termelést átirányítják külföldre. A cégek egyötöde már át is helyezte üzemeinek egy részét, további nyolc százalékuk pedig tervbe vette, hogy hasonlóan fog cselekedni. Tanácsadó lesz Keleten a WHo Az osztrák gazdaságkutató intézet (Wifo) szakértői a jövőben tanácsadóként nyomon követik a keleti fejlesztési terveket. Kurt Bayer, a Wifo szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kancel­láriával már meg is kötötték az idevonatkozó elvi megállapodást. Hozzátette, hogy a tanácsadáshoz szükséges pótlólagos dotációról még nem született döntés. Arról van szó - indokolta a döntést Bayer -, hogy nem akarják átengedni a terepet a német gazdaságkutatóknak, akik már a finan­szírozási keretet is megkapták a tanácsadási tevékenységhez. Emlékeztetett rá, hogy az ilyen jellegű tevékenység egyengetheti az osztrák vállalatok útját Keleten. Robotokkal dolgozó „ökoüzemek'1 Japánban Energiatakarékos, a környezetet nem szennyező, továbbá a hulladé­kokat automatikusan feldolgozó üzemek kialakításán dolgozik a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) egyik intézménye. A japán „ökoüzemek“ kifejlesztésének újszerűségét abban látják a szak­emberek, hogy az új gyártási rendszer összhangot teremt a környezetvé­delem és a gazdasági növekedés követelményei között. A japán ipari tudományos és műszaki intézet a terv megvalósítását, az „ökoüzem“ létrehozását kiemelt fontosságúnak tekinti. A környezetbarát üzem egyik típusa a használt autókat, háztartási elektromos cikkeket robotokkal szedi majd szét acél-, műanyag- és más alkotóelemekre. A termelőüzemekben viszont kiküszöbölik a környezetre ártalmas lég­kondicionálást, a gépeket „tiszta“ energiafelesleggel, például hidrogén­nel működtetik, és könnyen visszaforgatható műanyagokat használnak föl széles körben. Adatbank-zsebben Hordozható CD-Rom-lejátszót, azaz compakt lemezadattár-leolva­­sót mutatott be nemrég Párizsban a japán Sony cég. Az úgynevezett „Data discman“ mintegy 100 ezer oldalnyi szöveg leolvasását teszi lehetővé. A Hachette Kiadó például már rendelkezik egy elektroni­kus lexikonnal, amely ismert japán személyiségek és szervezetek névsorát tartalmazza. Aki kíváncsi a róluk szóló adatokra, veszi a Data discmant - tehát nincs szüksége személyi számítógépre - belehelyezi a 8 cm átmérőjű CD lemezt, és már az egyszerűen kezelhető masinával is egy-kettöre hozzájut a kívánt információk­hoz. A készülék képeslap nagyságú, 700 grammot nyom, és Fran­ciaországban 3995 frank (714 dollár) lesz az ára. A lemezek 400 frankba, tehát 71 dollárba kerülnek majd. Vészjelzés Szibériából Gazdasági csődhelyzetet deklarált az irkutszki iparvidéken a helyi területi tanács legutóbbi ülése - jelentette az ITAR-TASZSZ és az AFP. A tanács egyúttal 20 milliárd rubeles kölcsönt kért az orosz kormánytól, és úgy döntött, Moszkvába küldi a legfőbb helyi ipari létesítmények képviselőiből és területi gazdasági szakértőkből álló delegációját. A határozatban a tanács hangot ad a kormány pénzügyi politikájával kapcsolatos elégedetlenségének, illetve annak, hogy a kabinet nem kívánja viselni a politikája negatív következményeivel járó felelősséget. Az irkutszki gazdasági tevékenységet megbénítja a hitelhiány, amely ráadásul veszélybe sodorja a külfölddel fönntartott gazdasági kapcsolato­kat is. A legrosszabb helyzetben a vegyipari létesítmények, a színesfém­kohászati üzemek és a szerszámgépgyárak vannak. Vállalati csődök ai új német tartományokban A német statisztikai hivatal jelentése szerint 401 cég jelentett csődöt 1991-ben. A csődbe ment cégek egyharmada a keletnémet gyáriparban, egynegyedük a mezőgazdaságban, 15 százalékuk a kereskedelem és a szolgáltatások terén végezte tevékenységét. Az építőipari cégeknek csupán 7 százaléka jelentett csődöt. Az öt keleti tarto­mány óriási infrastrukturális igényei révén a legtöbb keletnémet építőipari cég nyugati partnert talált, és a megrendelések teljes kapacitását lekötik. A tönkrement vállalatok fele az elmúlt nyolc évben, egynegyedük az újraegyesítést követően alakult meg. Összehasonlításképpen: a nyugati területen az elmúlt évben 19 900 cég jelentett csődöt. (A CSTK és a Világgazdaság nyomán) v,_________________________________________________________/ Szabad ÚJSÁG Dél-Korea felbolydult a választások után Emelkedtek a Hyundai részvényei Keserűen csalódott előzetes választási várakozásaiban a Dél- Koreát kormányzó Demokrata Li­berális Párt. A néhány napja le­zajlott parlamenti választás sza­vazatai mintegy negyedének összeszámolása után a DLP még legvérmesebb reményeinek ad­hatott hangot, ám a végeredmény meglepetésszerű vereséget ho­zott: a kormánypárt elveszítette kétharmados parlamenti többsé­gét. A hideg zuhanyhoz értelem­szerűen így hozzátartozik az el­lenzéki pártok - köztük is a nem­rég alakult Nemzeti Egyesítés Párt - biztos előretörése. Már most valószínűnek látszik, hogy az éwégi elnökválasztáson is kö­zülük kerül ki a győztes. A DLP vereségének híre felbolydította az üzleti világot is. Ro Te Vu dél-koreai elnök ha­talmon lévő Demokrata Liberális Pártja mindössze egy képviselő híján nem kapott abszolút többsé­get az ország egykamarás parla­mentjében: a 299 mandátumból csak 149-et tudott szerezni a ked­di választásokon. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Kim De Dzsong vezette Demokrata Párt 97 helyet küzdött ki magának, a függetlenek 21 képviselőt küld­hetnek a törvényhozásba. A leg­nagyobb meglepetést azonban a Hyundai csoport alapítója, nyu­galmazott elnöke, Csang Dzsu Jang által nemrégiben létrehozott Nemzeti Egyesítés Párt szervez­te: várakozásaikat túlszárnyalva, 31 széket foglalhatnak el a nem­zetgyűlésben. A DLP veresége derült égből villámcsapásként érte Korea üzle­ti életét is. A hírre 16,30 ponttal 607,83-ra zuhant a tőzsdeindex, mivel a részvénytulajdonosok he­ves eladásba kezdtek. Egyedül a Hyundai bejegyzett 17 vállalatá­nak papírjai szerepeltek sikeresen a koreai tőzsdeforgalomban. Bró­kerek és tőzsdeelemzők szerint a lakosság elégedetlenségét tük­röző választások eredménye ag­godalmat keltett a jövő gazdaság­­politikájának szilárdságát illetően, mivel az év vége felé tartandó elnökválasztások politikai csatá­rozásai közepette senki sem fog a gazdasággal törődni. Ro elnök pártja a kampány idején ugyanis gazdasági stabilitást, az infláció letörését és a túlfűtött gazdaság lehűtését ígérte. Félő, hogy az elnök nem tud ellenállni a kísér­tésnek, s átalakítja a kormányt, ami a jelenlegi gazdasági tervezői csapat szétverésével az olyannyi­ra szükséges folyamatosság vé­gét jelentené. „Rövid idő alatt nem lehet semmit sem elérni. Egy esetleges átalakítás inkább tovább fokozná a gazdaság insta­bilitását, mintsem csökkentené a hatalmas kereskedelmi deficitet és az inflációt“ - mondta egy külföldi bankár. Elemzők azonban bizakodnak, hogy a tőzsde idegessége nem tart soká. A Daewoo Securities egyik vezető tisztviselője megje­gyezte: „Ahogy gazdaságunk tel­jesítménye növekszik, a politiká­nak mind kevesebb közvetlen be­folyása lesz a gazdaság irányá­nak megszabásában, mégha rö­vid távon ennek ellenkezője lesz is igaz“. (~9) Új megoldásokat követel a gyártóktól a francia kormány Airbus A320 A francia kormány felszólította az Airbus repülőgépgyártó kon­zorciumot, módosítson A320-as modelljének pilótafülkéjén. A köz­lekedési miniszter felkérte a fran­cia polgári repülési hatóságot, hogy az összes francia légitársa­ság számára írja elő a föld közel­ségére figyelmeztető riasztóbe­rendezés felszerelését repülőgé­peikre. E berendezés használata jelenleg nem kötelező a francia gépeken. A francia kormány azután in­tézkedett, hogy az Air Inter janu­árban szerencsétlenül járt A320- asának katasztrófáját vizsgáló független bizottság nyilvánosság­ra hozta az előzetes eredménye­ket. A jelentés szerint a pilótafülke kialakításának módosításával csökkenthető a pilóták tévedésé­nek lehetősége. A javasolt változások között szerepel a francia közlekedési mi­niszter által kért módosítás mellett a leszállást vezérlő berendezés módosítása, és a veszély esetén működésbe lépő rádiónavigációs berendezés elhelyezésének felül­vizsgálata. Az Airbus konzorcium már létrehozott egy csoportot a szükséges változtatások felmé­résére. Különösen a leszállást vezérlő berendezéssel kapcsolatban me­rült fel az a gyanú, hogy a nem megfelelően kialakított, erősen számítógépesített megoldások megzavarhatják a pilótákat. Le­­szállni az A320-asokon kétféle üzemmódban, a vertikális sebes­ség szabályozásával vagy a le­szállási szög megadásával lehet. A két üzemmód között ugyanak­kor egyazon gomb egyszeri vagy kétszeri megnyomásával kell vá­lasztani. A vizsgálóbizottság nem tartja kizártnak, hogy a pilóta a többi műszer beállítása közben véletlenül másodszor is meg­nyomta a szóban forgó gombot. A berendezést viszont úgy alakí­tották ki, hogy a pilóta nem bizto­san veszi észre, hogy az nem a kívánt üzemmódban működik. (-99-) A terjeszkedő Quelle Elégedetlen a német postával A német Quelle csomagküldő kereskedelmi csoport élén az új vezetés következetesen folytatja a cég eddigi expanziós politikáját. Az ehhez szükséges tőkét a tár­sasági forma megváltoztatásával kívánják előteremteni. (A csoport új szervezete a német kereske­delmi jogból ismert különleges for­ma: az AG Co. KG; körülbelül a részvénytársaság és betéti tár­saság egybeolvasztása.) A csoport ugyancsak kivette ré­szét a német újraegyesítés elő­nyeiből, évi forgalma két év alatt 10,7 milliárdról 14,7 milliárd már­kára ugrott. Ez az üzem (évi 16,7 százalék) természetesen nem tartható fenn huzamosabb ideig, az 1993. január 31-én záruló üzle­ti évben a vezetőség már csak 4-5 százalékos növekedést vár. Magában a visszacsatolt ország­részben a Quelle egy év alatt 2,5 milliárd márka forgalmat ért el. A kívánt áruk egy részét csak a legnagyobb nehézségekkel le­hetett előteremteni. Az akadályok ellenére a csoport pénzügyi főnö­ke több mint 33 százalékos saját­­tőke-hozamot vár. A további fejlődés elősegítésé­re több irányú tervek várnak meg­valósításra. A csomagküldési ka­pacitást a Lipcsében közel egymilliárd márka beruházással építendő expedíciós központ a le­bonyolító apparátus kapacitását (jelenleg évi 40 millió csomag postázása) tetemes mértékben növeli, az újonnan csatlakozott tartományok igényeit az ott szer­zett tapasztalatok alapján az eddi­ginél nagyobb mértékben fogják hasznosítani; különös súlyt he­lyeznek az Európai Közösség bel­ső piacán levő értékesítési szer­vezet megerősítésére. A csoport­nak Európa területén már ma is több mint 8 ezer kiskereskedelmi egysége van; ezen kívül 20 áru­házát, 131 műszaki és 142 optikai szaküzletet működtet. Legutóbb Olaszországban is megvetette a lábát, és a legtöbb EK-tagországon kívül Ausztriában és Svájcban van már jelen. Egye­dül Nagy-Britanniát kell még meg­hódítania, ahol a tárgyalások ár­képzési differenciák miatt pillanat­nyilag zátonyra futottak. Nincs ki­zárva azonban, hogy az ország második legnagyobb csomagkül­dő vállalatával, a Littlewoods cég­gel végül is megállapodnak. A Quelle az 1991/92. üzleti év­ben teljes forgalmának 15,7 szá­zalékát, 1,6 milliárd márka értéket külföldön érte el, távlatilag pedig 20-25 százalékos exporthányad­ra számít. A Kelet-Németország­­ban már most elért vezető hely mellett a csoport vezetősége a jö­vőben nagyobb súlyt fektet majd arra, hogy Kelet-Európábán, első­sorban Magyarországon, Cseh­szlovákiában és Lengyelország­ban tovább erősítse pozícióját. Az új szövetségi tartományok­ban már most 3 ezerrel nőtt a Quelle-csoport munkahelyeinek száma, a Lipcsében épülő expe­díciós kombinát további 3500 új munkahelyet nyújt. Ezen felül a csoport évente mintegy 100 mil­lió márka értékű árut szerez be kelet-német termelőktől. A német posta csomagtovábbí­tó szolgálata a jelek szerint nem nyeri el a Quelle vezetőségének kellő elismerését, úgyhogy komo­lyan megfontolják, maradjanak-e továbbra is a posta legnagyobb üzletfelének, vagy alapítsanak sa­ját csomagküldő szervezetet. Amennyiben valóban önállósítani kívánják magukat, a példa való­színűleg nem marad követők nélkül. (VG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom