Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
Vagyonjegyes privatizálás / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap CSÜTÖRTÖK, 1992. április 2. • II. évfolyam • 79. szám • Ára 2,30 korona Vigyázat: szűnnek meg alapok! Sajtóértekezletet tartott tegnap Pozsonyban a privatizálási minisztérium és a számítástechnikai vállalat Ezen elsősorban a vagyonjegyes privatizálás első hullámának előfordulójáról, illetve a nagyprivatizáció első és második hullámáról volt szó. Amint azt Jozef Rizman miniszterhelyettes elmondta, március 31-éig 3,3 millió vagyonjegy-tulajdonos regisztráltatta kuponkönyvét Szlovákiában. Az első hullám számára eddig 180 vállalat privatizálási tervét fogadták el, amelynek értéke megközelíti a 70 milliárd koronát. Hátravan még 70, javarészt kisebb vállalat. Közvetlen eladásra eddig kilenc vállalatot javasoltak, közülük háromnak a tervét a szlovák kormány már el is fogadta. A számítástechnikai vállalat képviselője az ideiglenes regisztrációs lapok cseréjéről tájékoztatott. Információi szerint március 31-éig a 350 ezer „kártyatulajdonos” 93,3 százaléka regisztráltatott vagyonjegykönyvet. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kuponkönyv-tulajdonosok részletesen tájékozódjanak az általuk kiszemelt befektetési privatizációs alapokról, mivel négy alap már megszűnt. Ezek azonosítási száma (ICO) a következő: 45280002, 45280011,45280029,40527999. Azok a személyek, akik már rábízták az említett számú alapokra vagyonjegyeiket, kártérítést igényelhetnek. HARMAS MAGYAR KOALÍCIÓ Nyilatkozat A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciója tegnap megegyezett a Magyar Néppárttal abban, hogy az 1992. évi parlamenti választásokon koalícióra lépnek a hatályos választási törvények értelmében. A partnerek abban is megegyeztek, hogy az általuk létrehozandó koalíció nem csupán a törvényhozó testületekbe való választásokra vonatkozik, hanem alapját képezi egy hatékony és célirányos, egyeztetett kisebbségvédelmi politika kialakításának. A tárgyalófelek meggyőződése, hogy ezzel a szerződéssel hozzájárulnak a hazai magyar politikai erők politizálása célszerű összehangolásához. AZ MKDM, EPM és MNP tárgyalóbizottságai Ján Carnogursky a sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy Mádl Ferenc mindenekelőtt tájékoztatta a budapesti parlament Bőssel kapcsolatos legutóbbi döntéséről, valamint Brüszszelben folytatott tárgyalásairól. Mádl Ferenc nagyra értékelte a szlovák kormányfő kezdeményezését, mivel véleménye szerint nagyon szükséges volt a találkozó, amely lehetővé tette, hogy mindkét fél állást foglaljon a háromoldalú bizottság munkájának megkezdésével kapcsolatban. A magyar tárca nélküli miniszter szerint csak akkor kezdődhet meg a vizsgálat, ha a csehszlovák és a magyar kormány hathónapos moratóriumot hirdet az egyoldalú építkezési munkákra. A továbbiakban a két vezető elsősorban a háromoldalú szakértői bizottság felállításáról beszélt. Carnogursky kiemelte, hogy a csehszlovák fél elismeri a bizottság hasznosságát. Megelégedéssel nyugtázta, hogy Budapest is egyetért létrehozásával. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia bármikor hajlandó Magyarországgal együtt felkérni az Európai Közösséget szakértőinek kiküldésére. Elmondta, hogy Csehszlovákia készen áll saját szakértőinek a kinevezésére és arra, hogy jó feltételeket teremtsen a bizottság munkájához. Szavai szerint a magyar fél eddigi álláspontjából kétségek támadnak azzal kapcsolatban, vajon Budapest hajlandó lesz-e tiszteletben tartani a háromoldalú bizottság ajánlását, mégpedig abban az esetben, # v Miroslav Stépán „magyarázata1 A szlovák szuverenitási nyilatkozat az SZNT előtt Miklosko „lesöpörte” az asztalról Ógyallai tanácskozás Bősről A magyar fél moratóriumot, a csehszlovák garanciákat kér Az ógyallai Pannónia Szállóban tegnap a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről tárgyalt Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök és Mádl Ferenc magyar tárca nélküli miniszter. Pozsonyban tegnap folytatódott a Szlovák Nemzeti Tanács 23. ülése. A tanácskozáson Frantisek Miklosko, az SZNT elnöke előterjesztette az államjogi elrendezésről folytatott tanácskozásokról készült zárójelentést. „A Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság között az államjogi elrendezésről folytatott tárgyalásokat megszakítottnak tekintjük. A választási kampány nem mégha kizárják a beruházás ökológiai kockázatát, s hajlandó lesz-e együttműködni a bősi erőmű üzembe helyezése során. „E nélkül lehetetlen Bős kivitelezése a C-variánstól eltérő módon” — állapította meg a szlovák kormányfő. Szerinte a probléma abban rejlik, hogy a magyar fél még nem hajlandó erre vonatkozóan nyilatkozni. Amennyiben megtenné, esetleg más garanciákat nyújtana, Csehszlovákia mérlegelhetné a munkák felfüggesztését. Ezzel összefüggésben Mádl Ferenc megjegyezte, hogy Budapest csak a háromoldalú bizottság vizsgálatai eredményeinek nyilvánosságra hozatala után lép. Szavai szerint a magyar kormány előre nem ad garanciát a bizottság munkájának eredményeire. Hozzáfűzte, hogy Budapest ezekből az eredményekből kíván kiindulni, mivel a vizsgálat „egészen más irányt is vehet”. Rámutatott, hogy a C-változat nagy ökológiai veszélyekkel jár, s ez valójában a legnagyobb gond. Emlékeztetett arra, hogy az e variáns szerinti kivitelezéssel Csehszlovákia megszegi azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek a Dunára vonatkoznak. Leszögezte, hogy bármilyen is legyen a háromoldalú bizottság vizsgálatának eredménye, a magyar fél teljesíti az ebből adódó kötelezettségeket, mivel ellenkező esetben mindkét fél nemcsak egymással kerülne szembe, hanem az egész európai közvéleménnyel is. az SZNT elnöke bizonyára sokszor érezte magát ilyen helyzetben (SZ. Z. rajta) felelő egy ilyen fontos kérdés megoldására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a választások után az új parlamenteknek és kormányoknak nem kell keresniük a két tagköztársaság egymás mellett élésének új modelljét” — hangsúlyozta MikloSko. A jelentés a továbbiakban rámutat: egyrészt a szlovák politikai életet megrázó, senki által nem feltételezett események (a nyelvtörvény körüli vita, parlamenti válság a szlovák szuverenitási nyilatkozat kikiáltására vonatkozó javaslat) idézték elő, hogy nem sikerült szerződéses elvre épülve új alapokra helyezni az államjogi elrendezést és nem sikerült elfogadni az új alkotmányokat. „Ezzel öszszefüggésben azonban nem kerülhetem meg a cseh politikai életet sem, amelyet azzal lehet jellemezni, hogy a prágai politikusok nem voltak hajlandók bármit is változtatni a jelenlegi állapoton” — folytatta az SZNT elnöke. Hangsúlyozta, hogy 1989 novembere óta — amikor elkezdtek beszélni az úgynevezett autentikus föderációról — Václav Havel köztársasági elnök és néhány cseh politikus kivételével csak a szlovák fél volt az, amelyik egy új állammodell keresésére ösztökélte a csehországi partnereket. E tekintetben egyetlen konkrét eredménynek a hatáskörök módosításáról 1990. december 12-én elfogadott alkotmánytörvényt minősítette. FrantiSek Mikloáko a továbbiakban úgy fogalmazott, hogy a szlovákiai politikusok többsége a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból álló államot tekinti közös országnak, a cseh fél pedig mint egységes egészre tekint rá. Ez támasztja alá, hogy a két tagköztársaságot nem hajlandó elismerni szubjektumnak az államjogi szerződés esetében. Szavai szerint e téren a szlovákiai politikai élet emancipációs időszakához érkezett, amelyet csak nehezen lehet megállítani. „Nagy türelemre és politikai éleslátásra lesz szükség, hogy végülis megfelelő együttélési modellt találjunk” — fűzte (Folytatás a 2. oldalon) FrantiSek MikloSko az államjogi zárójelentés előterjesztése közben (CSTK-felvétel) Jelcin—Havel találkozó a Kremlben Aláírták a csehszlovák—orosz szerződést Václav Havel csehszlovák államfő hivatalos moszkvai látogatásának zárónapján a Kremlben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel. Az államfői megbeszélések fő témája a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok értékelése, illetve fejlesztése volt. A megbeszélésen Jelcin hangsúlyozta: bár a korábbi időszakban már több ízben találkoztak, ám a mostani tárgyalások a két ország jövője szempontjából meghatározó fontosságúak. A két államfő négyszemközti megbeszélése után az orosz és a csehszlovák küldöttség többi tagja is tárgyalóasztalhoz ült. A két államfő tegnap aláírta a csehszlovák—orosz barátsági és együttműködési szerződést. Michael Éantovsky, a csehszlovák köztársasági elnök szóvivője moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a történelmi jelentőségű dokumentum aláírását megelőzően módosították a szerződés preambulumát. A változás az 1968-as szovjet katonai invázió megítélésével kapcsolatos. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a szerződés módosított bevezető része kedvezőbb a csehszlovák fél számára. Részletes információkkal azonban ezzel kapcsolatosan nem szolgált. A kétoldalú barátsági és együttműködési szerződést még 1990-ben kezdték előkészíteni. Mivel a Szovjetunió szétesését követően a jogutód Oroszország lett, a korábban megfogalmazott és (Folytatás a 3. oldalon) A vezetésről és az irányításról Prágában további tanúk kihallgatásával folytatódott a három egykori „belügyes", Frantisek Kincl, Alojz Iyorenc és Karel Vykypél pere. Tegnap a katonai bíróság elsőként Miroslav Stépánt, a CSKP KB Elnökségének egykori tagját, a prágai városi pártbizottság volt vezető titkárát hallgatta meg. Stépán „verziója” szerint a CSKP KB és a Szövetségi Belügyminisztérium közötti viszony a kommunista párt alkotmányban rögzített vezető szerepéből indult ki. Ezt azonban nem értelmezték úgy, mint a belügyi szervek irányítását. „A vezető szerep nem jelentett irányítást” — mondta szó szerint. Miroslav Stépán tagadta, hogy a prágai városi pártbizottság vezető titkáraként befolyásolta volna a volt Nemzetbiztonsági Testület, illetve az egykori Állambiztonsági Testület gyakorlati tevékenységét. „Szakmai” szempontból — mint mondta — a belügyi tárcáért a miniszterelnök felelt, ezért öt meglepte Ladislav Adamec akkori kormányfő vallomása, melyben a bíróság előtt azt mondta, hogy ő nem foglalkozott a belügygyel. „A pártapparátusban senki sem volt olyan ’magasan’, és erre nem is volt kompetens, hogy szakmailag irányítsa a Szövetségi Belügyminisztériumot” — mondta. Vallomása további részében Stépán közölte: nem tud róla, hogy vajon a CSKP KB Elnöksége hozott-e konkrét határozatokat a rendkívüli biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Nem zárta ki azonban, hogy az őrizetbe vételek szóba kerülhettek az elnökség ülésein, noha — mint mondta — nem arról volt szó, hogy meghatározzák: „kit, hol és mikor fülelnek le”. Miroslav Stépán vallomást tett a CSKP KB Elnökségének tanácskozásai(Folytatás a 2. oldalon) A két államfő koccintása a Kremlben (Telefotó: ÍSTK) Zdenék Jiéínsky a parlament megbízatási időszakáról Módosítás (egyelőre) kizárva Zdenék Jiéínsky, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke szerint a parlamentnek nem lesz oka arra, hogy a kamarák áprilisi együttes ülésén visszatérjen a megbízatási időszak hosszának módosítására vonatkozó javaslathoz. Tehát az ötéves marad. Amint kiemelte, ezt a véleményét arra alapozza, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács nem hagyta jóvá a megbízatási időszak időtartamának megváltoztatására vonatkozó javaslatot, a Cseh Nemzeti Tanács pedig nem is foglalkozik a kérdéssel.
