Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
1992. március 11. Szabad ÚJSÁG Konföderációs megoldás kínálkozik A brüsszeli konferencia után Ketten meghaltak, négyen pedig megsérültek, amikor a jugoszláv hadsereg rakétákkal támadta a Split környéki falvakat — közölte a horvát védelmi minisztérium. A szövetségi csapatok állítólag először vetettek be többrobbanófejes rakétákat Az éjszaka ágyúkkal lőtték a tengerparti horvát állásokat. James Baker amerikai külügyminiszterjelezte, hogy országa elismeri néhány jugoszláviai köztársaság függetlenségét. Az Európai Közösségtől eltérően az Egyesült Államok még egyetlen jugoszláviai köztársaság függetlenségét sem ismerte el. Lord Carrington, a brüsszeli Jugoszláv-konferencia után sajtóértekezletet rendezett, amelyen elmondta, hogy rövidesen Zágrábba küldi szakértőit, akik segítenek Horvátország új alkotmányának kidolgozásában úgy, hogy az biztosítsa a szerb kisebbség helyzetét az új államban. Bosznia-Hercegovináról szólva közölte, hogy az EK javaslatát csak a horvát és a muzulmán nemzeti közösségek képviselői fogadták el, a szerbek azonban arra hivatkoztak, hogy konzultálniuk kell a kérdésről. Brüsszelben véget értek azok a tárgyalások is, amelyeket a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok egymás között folytattak Cutileiro portugál diplomata elnökletével. A megbeszélések Győrben Bősről A magyar kormány nem törekszik a Csehszlovákiával 1977-ben megkötött, a dunai vízlépcsőről szóló szerződés felmondására. A magyar kormány célja, hogy a szlovák oldalon állítsák le a munkákat és találjanak olyan megoldást, amely a környezetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe. Ezt Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszter jelentette ki a helyhatósági vezetők győri értekezletén. A tanácskozáson részt vett Katona Tamás külügyi államtitkár is, aki azt a véleményét hangoztatta, miszerint nem biztos, hogy a szerződés felmondása célravezető lenne, mert úgymond a magyar kormány „nem akaija megmérgezni a magyar—szlovák viszonyt”. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a szlovák fél befejezi a munkálatokat, ez lehetetlenné teszi a további tár"gyalásokat. A Duna Kör felhívására, hogy a . környezetvédelmi miniszter mondjon le, Keresztes Sándor azt válaszolta: Ez csak megerősíti, hogy Bős— Nagymaros kérdése még mindig politikai probléma. A BT Irakról Dicgo Arria, az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke elutasította a választ arra a kérdésre, milyen intézkedéseket készül tenni a Biztonsági Tanács Irak ellen, amennyiben az továbbra is megszegi az ENSZ-határozatokat. Az elnök cáfolta, hogy a BT Szadam Húszéin megdöntésére törekedne, bár ez az Egyesült Államok és Nagy-Britannia célja. A BT határozataiban ilyesmiről nincs szó. Arria szerint Aziz iraki elnökhelyettes konstruktív javaslatokkal érkezett a BT ülésére. legfrissebb számából Kamoncza Márta: Hol az a perc, amely elvarázsol? (magányosok találkozója) G. Kovács László: Remények és csalódások Molesíky Árpád: A Fábry utcát kerestem Ozsvald Árpád: A Kossuth-bankó Miskó Ildikó: Diáktalálkozó Párkányban Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Az otthon rovatból: Tavaszi munkák; Gyorssegély a szépséghez; Barkácsolóknak; Tanuljunk egymástól — variációk gombócra A gyűrű (bűnügyi elbeszélés) nem hoztak lényeges eredményt. A szerbek nem akaiják elfogadni a muzulmánoknak azt a javaslatát, hogy Bosznia- Hercegovina váljék egységes állammá. A horvát és a muzulmán nemzeti közösségek Brüsszelben megállapodtak arról, hogy konföderációs elvek alapján rendezik a köztársaság államformáját. A konföderáció svájci minta alapján jönne létre és feltételezi, hogy egyik szomszédos köztársaság sem támaszt területi igényeket Bosznia-Hercegovinával szemben. A boszniai szerbek azonban nem csatlakoztak ehhez a megoldáshoz. Tegnap érkezett a hír, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság elismerte Bosznia- Hercegovina függetlenségét. Törökország után ez a második állam, amely a volt jugoszláv tagköztársaságot elismerte. Teherán egyidejűleg elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét is. A fenti kép nem a cári időkben készült, hanem napjainkban és a Dnyesztermenti Köztársaság függetlenségének támogatására Moldáviába érkezett doni kozákokat ábrázolja. Egyenruhájuk és magatartásuk emlékeztet a régi atamán világra. A felvétel Tiraszpolban, a Dnyeszter-menti Köztársaság központjában ábrázolja a hetyke hadfiak csoportját (Telefotó: CSTK/AP) Az együttműködési tanács rendkívüli ülése A NATO-tagság csak idő kérdése A NATO brüsszeli székhelyén tegnap tartották a Észak-atlanti Együttműködési Tanács rendkívüli ülését, amelyen az országok külügyminiszterei vettek részt. Az ülésen az együttműködési tanács soraiba felvették a volt Szovjetunió tíz független utódállamát. Csehszlovákiát, amely a volt Varsói Szerződés tagországaival és a balti államokkal együtt már megalakulása óta tagja a tanácsnak, Jirí Dienstbier külügyminiszter képviseli a konferencián. Az ülésre nem hívták meg Grúzia hirdetett meg és amely szerint „Vancouképviselőjét, mert a NATO-tagállamok többsége ezt a köztársaságot még nem ismerte el. Az ülésen foglalkoztak a volt szovjet atomtudósok munkájának biztosításával, az atomsorompó-egyezményből eredő kötelezettségek teljesítésével és a hagyományos fegyverzetcsökkentő intézkedések megvalósításával. A NATO meggyőződése, hogy a tíz volt szovjet tagköztársaság felvételével megvalósul az a biztonsági koncepció, amelyet tavaly Baker amerikai külügyminiszter vértől Vlagyivosztokig” kell szavatolni a biztonságot. Jifí Dienstbier újságírók előtt Brüsszelben kijelentette, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba csupán idő kérdése. Dienstbier közölte, hogy erről a lépésről beszélni kell és fel kell rá készülni. Csehszlovákia amikor belép a NATO-ba, kész átszervezni hadseregét, amely a volt Szovjetunió fegyverzetén alapul. Dienstbier a három visegrádi or-Az Európa Tanács tűzszünetet követel Azeri csapatok Örményországban? Azerbajdzsáni csapatok átlépték Örményország határát és harcokat folytatnak területén. Ezt jereváni forrásokra hivatkozva közölte az orosz televízió. Közölte továbbá, hogy Baku cáfolja az erről szóló híreket. Mamedov, Azerbajdzsán parlamentjének elnöke, aki az ideiglenes államfői tisztet is ellátja, telefonbeszélgetést folytatott Levon Ter-Petroszjan örmény elnökkel. Véleményt cseréltek a Harcoló kurdok A kurd felkelők és az iraki kormánycsapatok között folyó harcokban 30 kormánykatonát ejtettek foglyul és nyolc harckocsit semmisítettek meg. A harcok Kirkuk kurd központ térségében robbantak ki. Az iraki hadsereg harckocsik és helikopterek, valamint nehéztüzérség támogatásával támadást indított a Kurdisztáni Hazafias Szövetség állásai ellen. A szövetség nyolc kurd szervezetet és pártot tömörít. A harcok kiújulásával egyidőben a Kurd Dolgozók Pártja, amely Törökországban illegalitásban működik, bejelentette, hogy lrak északi részén a török határvidéken ideiglenes háborús kormányt és parlamentet hoz létre. Privatizálás Franciaországban Franciaországban a kormány privatizálási programja alapján tegnap áruba bocsátották az ország legnagyobb iparvállalatának, az Elf Aquitaine-nek a részvényeit. A vállalat részvényeiből 5,7 milliót adnak el. Egy-egy részvény 360 frankért kerül a piacra és 2 milliárd frank bevételt biztosít az államkasszának. Ez a vállalat tőkéjének 2,3 százalékát teszi ki. Az így szerzett összegeket új munkahelyek létesítésére fordítják. A részvényeladások ellenére az Elf Aquitaineben az állami tulajdonrész többségi lesz és 51,5 százalékot tesz ki. Hegyi Karabahban uralkodó helyzetről és a lehetséges megoldás módjáról tárgyaltak. Irán felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy léptessen életbe embargót Örményország és Azerbajdzsán ellen, amíg nem hallgatnak el a fegyverek Hegyi Karabahban. A legnyugtalanítóbb Velajati iráni külügyminiszter szerint, hogy mindkét ország önálló fegyveres erők létrehozására törekszik és ezzel nehezítik a békés megoldást. Az Európa Tanács felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy állítsák le Hegyi Karabah térségében a harcokat. Áz Európa Tanács parlamentje felajánlotta, hogy hajlandó közvetíteni a konfliktus békés megoldásában. Az egészségügy leépül Lengyelországban az egészségügyi minisztérium csökkenti a kórházi ágyak számát és felszámol több kózházat és szakrendelőt, amelyeket semmivel sem pótol — állapítja meg tegnapi számának címoldalán a Gazeta Wyborcza. Az egészségügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy lő—15 százalékkal csökkenti a kórházi ágyak számát. Mind ez ideig egész kórházat még nem zártak be Lengyelországban. Elsőnek a Gluszyce-i kórházat akarták bezárni, de a helyi egészségügyiek havonta 100 ezer zlotyval (kb. 250 koronával) járulnak hozzá az intézmény üzemeltetéséhez. A hozzájárulást minden alkalmazott befizeti és most felszólították a község lakosságát, hogy szintén járuljon hozzá a kórház fenntartásához. Lengyelországban az egészségügy válságban van, mert az állami költségvetés kiadásait jelentősen csökkentették. Tavaly az országban 2508 kórházi ágyat számoltak fel. szág NATO-tagságát összefüggésbe hozta a demokrácia biztosításával Kelet-Európábán. Az Észak-atlanti Szövetség mindeddig a volt szovjet NATO-szövetségesek egyikének sem ajánlotta fel a NATO- tagságot és nem is ígért neki katonai segítséget. A NATO megteremtette az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot, de ez csupán a NATO tanácsadó szervezete. James Baker amerikai külügyminiszter, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülésén felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy találjanak békés megoldást a karabahi konfliktusra. Nagyra értékelte Oroszország és Kazahsztán közvetítési kísérleteit, de hangsúlyozta, hogy a jelenlevők és az egész nemzetközi közösség is további lépésekre kényszerül e probléma megoldása érdekében. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter felkérte a nyugati országokat, hogy segítsék Oroszország közvetítő tevékenységét. Az értekezlet egy dialógus-terv elfogadásával ért véget, amelynek lényege a NATO segítségnyújtása a hadiipar építésében. A nyugati országokat igen nyugtalanítja a karabahi helyzet. A volt Szovjetunió területén ugyanis olyan válsággócot hoz létre, amely túlnőhet a volt Szovjetunió határain. Karosa—Renault egyezmény A Le Figaro című francia lap tegnap közölte, hogy a csehszlovákiai Karosa vállalat a francia Renault céggel előzetes megállapodást kötött vegyes vállalat létrehozásáról. A vállalat autóbuszok és közepes nagyságú tehergépkocsik, továbbá tűzoltóautók és más járművek gyártására szakosodna. A szerződést a két cég május végéig köti meg. Eleinte a Renault tőkerészesedése a közös vállalatban 31 százalékos lenne, később azonban meg akarja szerezni a részvénytöbbséget. A Renault több tízmillió frank értékben akar korszerűsíteni a Karosa Vysoké Myto-i üzemében, amely a szakértők véleménye szerint jó állapotban van. A Le Figaro szerint ez jó beruházás, mert a Karosa jó hírnévnek örvend mind Kelet-, mind Nyugat-Európában. Több feleséget A kuvaiti hatóságok arra ösztönzik az ország férfilakosságát, hogy vegyen feleségül egynél több asszonyt. Ezzel csökkenteni szeretnék az emirátusban a férjhez nem ment leányok arányát, amely jelenleg túl magas. Az iszlám törvények lehetővé teszik, hogy egyférfindk négy felesége legyen. A feleségek száma kizárólag a férfi vagyonának nagyságától függ A valóság azonban Kuvaitban is eltér az elmélettől. A férj második házasságát az első feleségek megalázónak tekintik. Gyakran elválnak, amikor a férj további feleséget hoz a házhoz „Ezt az ördög sugallatára teszik, mert az újabb házasság sérti büszkeségüket ”— állapítja meg a házassági segélybizottság. \hír, A BERLINI privatizációs hivatal át szeretné adni tapasztalatait más keleteurópai országoknak. Ezért március 26- án és 27-én ún. „privatizálási kongresszust” rendeznek Berlinben, amelyre 28 ország 300 közgazdászát várják mind a kelet-európai államokból, mind az Európai Közösségből és a Világbankból. B ulgáriában az államügyészség 47 egykori magasrangú párlés állami vezetőnek bevonta az útlevelét. Az intézkedés azzal a bírósági eljárással áll kapcsolatban, amely a jelenlegi gazdasági válság okainak feltárásán munkálkodik. A többi közt bevonták Andrej Lukanov útlevelét is, aki 1990- ben a kormányfői tisztséget töltötte be. K ína csatlakozott az atomsorompóe-gyezményhez. Az erről szóló hivatalos okmányt Csien Csi-Csen külügyminiszter Londonban John Major brit kormányfőnek adta át. Kína volt az utolsó atomhatalom, amely az atomsorompó-egyezményhez csatlakozott. A kínai külügyminiszter Londonból Németországba utazott. Franciaországban két héttel a helyhatósági választások előtt felmérést végeztek, amely meglepő eredményt hozott: a választók 78 százalékának fogalma sincs, hogy hívják a területi tanács elnökét, és 63 százalékuk nem tudja, hogy egyfordulós vagy többfordulós szavazásról lesz-e szó. A MAGYAR NEMZETI’ budapesti napilapnak új tulajdonosa van. A pénzügyi problémákkal küzdő újság kiadójának részvényesei, a Postabank és a Pallas Kiadó, a francia Socpress szervezetnek adták el részvényeiket. A francia vállalat a részvények 91,2 százalékát tudhatja magáénak, a többi részvény a szerkesztőség dolgozóinak tulajdonában van. A Népszabadság megjegyzi, hogy a lapot most akár „Francia Nemzetnek” is hívhatnák. ✓ E sZAK-KOREA tegnap ismét elutasította azt a szöuli követelményt, hogy határozzák meg a nukleáris berendezések ellenőrzésének időpontját. A panmindzsoni tárgyalások három óra hosszat tartottak és nem vezetlek eredményre. Észak-Korea kitart amellett, hogy az ellenőrzés vonatkozzon a délkoreai amerikai támaszpontokra is. IzRAEL háromszáz palesztin foglyot bocsát szabadon a Negev-sivatagban elhelyezett katonai fogolytáborból. Izrael részéről jóakarali gesztusról van szó a Ramadán alkalmából. A foglyok a hírek szerint három hónapot töltöttek a táborban. L e PEN, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke a választási kampányban bevetette azt a gondolatot, hogy a szülők szavazhassanak fiatalkorú gyermekeik nevében is. Le Pen propagandája szerint a gyermekek jelentik az ország jövőjét és ezért helyénvaló, hogy szavazati joguk legyen a választásokon. Ugyanakkor a párt azt követeli, hogy a bevándorlók ne kapjanak gyermekpótlékot és szociális segélyt. Irakban az ensz gazdasági szankcióinak életbe lépése óta több mint 21 ezer ember, köztük 8 ezer gyermek vesztette életét élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt. Ezt az iraki egészségügyi minisztérium közölte, amikor Tarik Aziz alelnök az ENSZ-be utazott, hogy kieszközölje a szankciók mérséklését. A jelentés szerint a blokád következményei közvetve és közvetlenül összesen 120 ezer ember halálát okozták. O laszországban minden kilencvenedik másodpercben ellopnak egy gépkocsit. A Skodák iránt még nem nagy az olasz autólolvajok érdeklődése. A legtöbbet a Fiat Unó 45 típusból, a Volkswagen Golfból, továbbá Mercedes, BMW, Porsche és Maserati típusú kocsikból lopnak. Az autólolvajok nyeresége összesen 1,5 milliárd dollár. A lopott kocsikat a volt Szovjetunióban, Lengyelországban, Libanonban és Kuvaitban értékesítik. PEKING BŐL érkezett jelentés szerint Kínában felélénkült a magánszektor. 1991-ben a magánszektroban 24 millió személy dolgozott, ami már az 1988-as színvonalat jelenti, amikor korlátozni kezdték a magánvállalkozást. Annak ellenére, hogy a kisipari és kereskedelmi magánszektorban csak a lakosság 2 százaléka dolgozik, ezek az ágazatok az összes adó 8 százalékát fizetik be az állampénztárba. A kiskereskedelemben a magánszektor részaránya 16 százalékos.
