Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

1992. március 10. 3 Brit államminiszter utazik Hegyi Karabahba Támadás a FÁK támaszpontja ellen Örmény fegyveresek tegnap megtámadták a volt szovjet hadsereg Ariikban állomásozó légelhárító támaszpontját, amely örmény területen fekszik. Az akció során a FÁK fegyveres erőinek két katonája elesett, az egység parancs­nokát foglyul ejtették. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség közölte azt is, hogy a támadás előtt a támaszpont tisztjeit meghívták a helyi tanácsba, ahol foglyul ejtették őket. Ezt megerősítette az egyesített fegyveres erők moszkvai parancsnoksága is. Az akció célja nyilvánvalóan az volt, hogy az örmények nehézfegyvereket szerez­zenek be Hegyi Karabahban vívott har­caikhoz. A FÁK 366. gépesített lövészezrede befejezte a kivonulást Sztyepanakert­­ből. Elutaztak azok a deszant csapatok is, amelyek a kivonulást biztosították. Tegnap már negyedik napja lőtték Aszkeran városát és Hegyi Karabah fal­vai!. Az azerbajdzsáni erők újabb gépe­sített csapatokat irányítottak a térségbe. Örmény adatok szerint az azeri offenzí­­va kezdetétől már 42 ember vesztette életét. Jerevánban a parlament előtt tüntetést rendeztek, amelyen az örmény elnök lemondását követelték, mert nem elég erélyes az örmények lakta, azerbaj­dzsáni területen fekvő Karabah ügyé­ben. Azt követelték, hozzanak létre ör­mény hadsereget és ismerjék el Hegyi Karabah Köztársaság függetlenségét. Mutalibov azerbajdzsáni elnök le­mondása nem jelent államcsínyt —jelen­tette ki Mamedov, az azerbajdzsáni par­lament elnöke, aki ideiglenesen az el­nöki tisztséget is betölti. Mamedov te­levíziós beszédében óva intett attól,' hogy ellentéteket szítsanak Azerbaj­dzsán és Oroszország között, vagy az azeri lakosság és az ott élő orosz lakos­ság között. Mamedov az otthon tartott fegyverek leadására szólította fel a la­kosságot. A moszkvai televízió szakértője a ka­­rabahi helyzetről kijelentette, hogy az elnök lemondása nem a Hegyi Karabah­ban elszenvedett vereségek következ­ménye volt, hanem a válság azért tört ki, mert az azeri köztársaságban fennma­radt az adminisztratív utasításos rend­szer, amely hatástalansága rányomta bé­lyegét az azerbajdzsáni társadalom éle­tének minden területére. Nagy-Britannia támogatja Moszkva törekvéseit, amelyek célja a karabahi tűzszünet elérése. A tűzszünetet követő tárgyalások az EBEÉ égisze alatt folyta­tódhatnának. Ezt Douglas Hogg brit külügyi államminiszter jelentette ki. Hogg tárgyal Moszkvában, majd Azer­­bajdzsában és csütörtökön Örményor­szágba utazik, hogy közvetíteni próbál­jon a Hegyi Karabahban szembenálló felek között. Hogg Moszkvában a gaz­dasági problémákról és a nyugati segély­ről is tárgyal. Hegyi Karabah parlamentje tegnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben megál­lapította, hogy Mutalibov azerbajdzsáni elnök lemondása hozzájárulhat Örmény­­ország és Azerbajdzsán viszonyának ren­dezéséhez. Tárgyalási készségét kifejez­te Mamedov azeri parlamenti elnök, aki Mutalibov jogkörét gyakorolja. Megfi­gyelők ezzel szemben úgy vélik, hogy a volt azerbajdzsáni elnök lemondása ki­élezheti az örmény—azeri konfliktust. A NATO és a visegrádiak A NATO, valamint Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország szélesebb körű együttműködését sürgette az amerikai külügyminiszté­rium illetékese. Washington elképzelhetőnek tartja például, hogy ame­rikai NATO-egységek és a visegrádi hármak fegyveres erői a katasztró­fa-elhárításban közös feladatot vállaljanak. Arról még nincs döntés, hogy a három közép-európai ország vásárolhasson-e amerikai fegyve­­^reket — közölte a magát megnevezni nem akaró diplomata.________^ Román katonák a moldovai harcokban? Folytatják a tárgyalásokat Románia tegnap cáfolta az orosz tele­vízió közleményét, miszerint a Dnyesz­­ter-vidéki harcokban a moldovai olda­lon románok is harcoltak volna. A ro­mán külügyminisztérium erélyesen tilta­kozik hasonló vádak ellen, amelyek nem fedik a valóságot és ártanak a román— orosz kapcsolatoknak. Mircea Sznegur moldovai elnök már vasárnap tiltakozott az orosz televízió tudósítésa ellen, amely szerint a Dnyeszter vidékén 28 román katona esett el és holttesteiket visszaszállították Romániába. A hivatalos adatok szerint a moldovaiak és a Dnyeszter-vidéki oro­szok közti harcokban tíz személy vesz­tette életét. Tegnap felújították a tárgyalásokat Kisinyov és az általa el nem ismert Dnyeszter-menti Köztársaság vezetői között. A Dnyeszter-menti Köztár­saságot 1990-ben kiáltották ki azután, hogy Kisinyov meghirdette függetlensé­gét Moszkvától. A helyi orosz, ukrán és bolgár lakosság így tiltakozott az ellen, hogy Moldovát Romániához csatolják, mert ez esetben nemzetiségi elnyomásra számítottak. Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, mint már közöltük, vissza­tért hazájába, Grúziába, ahol be akar kapcsolódni az ország politikai életébe. A népszerűségi listák élén Grúziában Sevardnadze áll, amint ez képünk hangulatából is nyilvánvaló (Telefotó: CSTK/AP) Szabad ÚJSÁG Szarajevóban Raseta jugoszláv tábornok üdvözli az ENSZ békefenntartó erők parancsnokát Natnbijar indiai tábornokot (Telefotó: CSTK/AP) Brüsszelben tárgyal a Jugoszlávia-konferencia Kormányellenes tüntetés Belgrádban Belgrádban a szerbiai ellenzék tüntetésén mintegy tízezren, egyes adatok szerint 30 ezren követelték az államfő Szlodoban Milosevics és a kormány lemondást. A nagygyűlésen Vük Draskovics, a legna­gyobb ellenzéki tömörülés, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője általános sztrájkra szólította fel a köztársaság dolgozóit, hogy így kényszerítsék távozásra a jelenlegi vezetést. A tüntetés résztvevői a többi közt kö- három boszniai közösség vezetőinek ál­vetelték Alexander Karadjordjevics trónörökös visszatérését az országba. A herceg azóta él Londonban, hogy a kirá­lyi család a második világháború után Jugoszlávia elhagyására kényszerült. Draskovics azt ígérte, hogy a szocialista párti kormány megdöntése után Szerbi­ában felújítják a monarchiát. A kéksisakosok a legutóbbi tűzszü­net-sértések ellenére is végrehajtják bé­kefenntartó feladatukat Jugoszláviában. Ezt az ENSZ-békefenntartó erők egyik parancsnoka jelentette ki Belgrádba ér­kezésükkor. Brüsszelben egyelőre nem tudtak megállapodni Bosznia-Hercegovina jö­vőjéről. A köztársaságban szerbek, hor­­vátok és muzulmánok élnek együtt. Is­meretes, hogy a szerbek kivételével egy hete a függetlenség mellett szavaztak. A IFO-elemzés A müncheni gazdasági kutatóintézet (IFO) elemzést tett közzé, amely szerint a kedvezőtlen csehszlovákiai, magyaror­szági és lengyelországi helyzet miatt a FÁK-nak nyújtott nyugati segítség mel­lett nem lenne szabad megfeledkezni Kelet- és Közép-Európáról sem. A ta­nulmány megállapítja, hogy Csehszlová­kia, Lengyelország és Magyarország a radikális gazdasági reformok nyomán keletkezett válságból nehezen juthat csak ki. Viszonylag legjobban Magyar­­ország jár el, ahol aránylag csekély a ter­meléscsökkenés és elfogadható az inflá­ció mértéke. Ezzel szemben Csehszlová­kiában túl gyorsan nő a munkanélküli­ség, és mindhárom ország közül itt csök­ken a legnagyobb mértékben a termelés. A célpontok nem változnak Az amerikai védelmi minisztérium véleménye szerint az USA atomrakétáit a jövőben is a fontos oroszországi cél­pontokra kell irányítani. Az erről szóló dokumentumot a New York Times tette közzé. A 46 oldalas dokumentum tartal­mazza az egyetlen szuperhatalom .jóté­kony uralmáról” szóló koncepciót, amely szerint az US A-nak katonai erejé­vel el kellene rettentenie bármilyen ag­­resszort. A New York Times szerint a dokumentumot a Pentagon és a Nem­zetvédelmi Tanács dolgozta ki Bush el­nök és tanácsadói egyetértésével. A do­kumentum szerint a hidegháború vége Németországot és Japánt bekapcsolta az Egyesült Államok által vezetett kol­lektív biztonsági rendszerbe. Ugyanak­kor, hangsúlyozza a dokumentum, meg kel akadályozni, hogy kizárólag európai biztonsági szerkezet jöjjön létre, amely gyengítené a NATO-t. láspontját a brüsszeli jugoszláv-konfe­­rencia elé terjesztik. A brüsszeli tanács­kozáson a volt Jugoszlávia maradék tag­államainak legfőbb képviselői vesznek részt Milosevics kivételével, aki a hét vé­gén autóbalesetet szenvedett és könyeb­­ben megsérült. A tanácskozáson megtár­gyalják a nemzeti kisebbségek helyzetét és a tűzszüneti megállapodás kérdéseit is, a többi közt az Eszék ellen végrehajtott nagyszabású tüzérségi támadást. Merénylet Grúziában A grúziai zugdidi városi rendőrpa­rancsnokság közelében tegnap bomba robbant, minek következtében három ren­dőr életét vesztette és többen megsebesül­tek. A merényletet Gamszahurdia elűzött grúz elnök híveinek számlájára írják. Zugdidi Gamszahurdia híveinek tá­maszpontja volt. A robbantás után utcai harcok törtek ki, amelyek a késő délutáni jelentések szerint folytatódnak. A nemze­ti gárda segítségére négy helikoptert küldtek. A Reuter felhívja rá a figyelmet, hogy a merényletre két nappal Sevard­nadze Grúziába érkezése után került sor. Sevardnadze szombat óta az ideiglenes kormány vezetőivel tárgyal. Irak ellen készülődnek Kuvait és Szaúd Arábia kormánya beleegyezését adta, hogy amerikai F-15 és F-16 repülőgépek állomásozzanak te­rületükön. Egy egyiptomi lap szerint a repülőgépek két héten belül megérkez­nek, hogy részt vehessenek egy esetleges Irak elleni akcióban. A katonai beavat­kozás az ENSZ égisze alatt valósulna meg és egyetért vele Nagy-Britannia és Franciaország is. Egyiptom ellenzi az ilyen akciót. Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy feltartóztatja azt a két teherhajót, amely Észak-Koreából a Perzsa-öböl felé tart és állítólag Scud rakétákat szál­lít Iránnak és Szíriának. Az amerikaiak ellenőrzik a 150 rakétából álló szállít­mányt és meg akaiják állapítani, hogy valóban Iránba és Szíriába szállítják-e őket. Ha igen, a szállítmányt továbben­gedik, amennyiben azonban felmerülne a gyanú, hogy a rakétákat Irakba viszik, a rakományt elkobozzák. Uráraumcsempész A német rendőrség tegnap letartóz­tatott két emigránst a volt Szovjet­unióból. Egyikük gyengén dúsított urá­niumot próbált eladni 1,9 millió márká­ért. A hírt a bajor hatóságokra hivatkoz­va az AP hírügynökség közölte. Franciaországban már két hete tart a helyhatósági választások kampánya, amely csak tegnap kezdődött hivatalosan. Az uralmon levő Szocialista Párt arra törekszik, hogy megossza a jobboldalt, mégpedig a szélsőjobboldali Le Pen elleni kampánnyal. A választáso­kon 1890 tanácstagot választanak meg. A Szocialista Párt jelenleg a mandátu­mok 30 százalékát tartja kezében, de az előrejelzések szerint ez most 20 száza­lékra fog csökkenni. BULGÁRIÁBAN az utóbbi napok­ban jelentősen megdrágult a hús. Ezt azzal magyarázzák, hogy a húsfeldolgo­zó üzemek monopol helyzetben vannak. Annak ellenére, hogy a takarmányfélék árai tízszeresére, a tüzelő és hajtóanya­gok árai is többszörösére emelkedtek, a húsüzemek csak 2,5-szeresére emelték a felvásárlási árakat, ami csupán a terme­lési költségek kétharmadának fedezésé­re elég. JUGOSZLÁVIÁBA a francia hadse­reg kétezer katonát küld. Ezzel a külföl­dön állomásozó francia katonák száma 80 ezerre emelkedik. A legtöbb francia katona — 40 ezer — Németországban szolgál, 20 ezren Guyanában, Martini­que, Guadeloupe, Réunion, Mayotla, Uj-Kaledónia és Francia-Polinézia terü­letén állomásoznak. Francia katonák vannak Dzsibutiban, Szenegálban, Ga­­bonban és Elefántcsont-parton is. Az ENSZ színeiben Jugoszláviával együtt hat országban vannak francia katonák. M agyarországon a válasz­tóknak csupán egyharmada adná le sza­vazatát a jelenlegi koalíciós pártokra. Ezt a magyar sajtóban közölt közvéle­ménykutatás állapította meg. A legnép­szerűbb az ellenzéki Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). A FIDESZ-re annyian adnák le szavazatukat, mint a legutóbbi választások idején az MDF- re, KDNP-re és az FKgP-re összesen. IraKBAN konferenciát rendeztek az ország hadiiparának békés célokra történő átépítéséről. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az ENSZ határozata szerint fel kell számolni min­den rakétát gyártó üzemet, de Irak sze­rint ezeket a gyárakat át lehet építeni békés célokat szolgáló üzemekre. IzRAELBEN 78 éves korában meg­halt Menahem Begin volt kormányfő. Begin 1936-ban a Betar nevű zsidó ifjú­sági mozgalom elnöke volt Csehszlová­kiában. 1942-ben a lengyel hadsereggel került Palesztinába. Az ő miniszterel­nöksége idején 1982-ben rohanta le Iz­rael Libanont. K ína miniszterelnöke Londonban Hurd külügyminiszterrel és Major kor­mányfővel tárgyalt. Csien Csi-Csen tár­gyalásainak fő témája Hong Kong brit gyarmat átadása lesz Kínának. Hong Kongot 1997-ben csatolják az anyaor­szághoz. E gyiptomban a rendőrség Fa­júm városában az Iszlám Szent Háború Szervezet harminckilenc tagját tartóz­tatta le. Erre azután került sor, hogy ismeretlen támadók egy motorkerékpá­ros rendőrt lőttek agyon. A környéken a napokban fundamentalista vallási zavar­gások voltak. Az ALBÁN kábítószer-maffia biz­tonságos működési terepet talált magá­nak Csehszlovákiában, és innen látta el a belgrádi piacot heroinnal. Ezt a belg­rádi Politika című lap közli. A belgrádi kábítószer-kereskedők lopott VW Golf kocsikkal fizettek a kábítószerekért. Az árucserére Pozsonyban került sor. A drogot a határokon át pilzeni sör felira­tú bádogdobozokban szállították autó­buszok segítségével. A csempészek az ügyleten becslések szerint 300 ezer már­kát kerestek. Csehszlovákiában letar­tóztatták, és a hírek szerint Belgrádba toloncolják őket. D éL-AFRIKÁBAN a hét végi za­vargások során 22 ember vesztette éle­tét. Az összetűzések az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és a zulu törzsek mozgalma, az Inkatha között folyik. A legtöbben a Durban környéki összetű­zések során hallak meg. Az 1984-ben kezdődött ellenségeskedésnek Dél-Af­­rikában eddig már 11 ezer néger áldoza­ta volt. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK el akaija kobozni Irak 5 milliárd dolláros kinnlevőségeit, amelyeket külföldi számlákon tartanak befagyasztva. Ezt a Middle East Ecónomy Survey című jól tájékozott lap közölte. Ebből az összeg­ből akarja az USA finanszírozni az iraki lakosságnak nyújtandó humanitárius se­gítséget és az iraki tömegpusztító fegy­verek felszámolását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom