Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

1992. március 5. 3 Havel-interjú a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Tisztázni a történelmet Szabad ÚJSÁG RESPÜBLl A napokban lépte át a litván határt a volt szovjet hadsereg első kivonuló szállítóoszlopa. A volt szovjet hadsereg kivonulását a balti állam lakossága megelégedéssel fogadja. Képünk a litván határállomási mutatja, amikor az első kivonuló katonai szállítójármű áthaladt rajta (Telefotó: ÉSTK/AP, EPA) Béketárgyalások a televízión keresztül Megnyugszanak az indulatok? Kedden este Szarajevóban és környékén veszélyesen kiéleződött a helyzet, újra fegyveresek és barikádok jelentek meg az utcákon. Reggelig azonban megnyugodtak a kedélyekés az útakadályokat eltávolították. A harcias hangulat azért keletkezett, mert hírek kaptak szárnyra arról, hogy a környező falvakban harcok lángoltak fel. Hírek terjedtek arról is, hogy fegy­veresek szállják meg Szarajevót. Pánik tört ki, sokan barikádokat kezdtek épí­teni. Az események érdekessége, hogy a békét a YUTEL televíziós állomásnak sikerült helyreállítania. A tévé közvetí­tésén keresztül sikerült felvenni a kap­csolatot a boszniai szerbek vezetője és a muzulmánok vezetője között. Kara­­dzsics és Izetbegovics a tévén keresztül együttesen szólították fel a lakosságot, hogy ne bocsátkozzanak fegyveres har­cokba. Rövidesen azután mindketten találkoztak és megoldást talállak. Fél órán belül megállapodtak, hogy közös járőröket küldenek az utcákra, amelyek­ben vegyesen vesznek részt a katonák és a köztársasági milícia tagjai. Az erről szóló bejelentés megnyugtatta a kedé­lyeket és megkezdték a barikádok le­bontását. Boszanszki Brod városában hajnal­ban valóságos háborúskodás tört ki, ösz­­szetűzések voltak Pala községben is, ahol ketten megsebesültek. Boszanszki Brodra állítólag aknavetőkből ismeret­len tettesek negyven gránátot lőttek ki. Alia Izetbegovics, Bosznia-Herce­govina elnöke a francia Le Figaro című Jugoszláv típusú polgárháború fenyeget Moldovában Kozákok védik a hadsereget A német Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap interjút közölt Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök­kel. Havel elutasította azt az állítást, hogy Csehszlovákia „céltudatos gyar­matosítással” vádolná a németeket. Sze­rinte a németek igen jól ismerik Cseh­szlovákiában a terepet és ezért határo­­zottabbak és türelmesebbek, mint más beruházók. A cseh—német viszonyról Havel el­mondta, hogy mindkét országban szük­ség van a közös történelem tisztázására. „E téren késésben vagyunk, mert egyes dolgok évszázadokon át tabunak számí­tottak” — mondta Havel. Az emberek­ben ápolták az előítéleteket és az állam­polgárokat nem tájékoztatták a valóság­nak megfelelően saját történelmükről. Václav Havel elégedetlenségének adott kifejezést amiatt, hogy túl lassan sikerül meghaladni a kommunista múl­tat. Más posztkommunista országokhoz hasonlóan küzdünk ezzel a problémá­val. A múlt meghaladására még nem ta­láltunk valóban intelligens, korrekt és igazságos megoldást, jelentette ki Ha­vel. Óva intett az „általános megbocsá­tástól”. A rendezésnek azonban civili-Gorbacsov utazik Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök nyolcnapos látogatásra Németországba utazott. Ez Gorbacsov első külföldi útja, amióta már nem tölti be az elnöki tiszt­séget. A látogatásra Kohl kancellár egy­kori tanácsadója, Horst Teltschik hívta meg, aki most a Berltelsmann Alapít­vány főnöke. Gorbacsov feleségével Frankfurtban szállt le, s helikopterrel utazott tovább Bonnba, ahol Kohl kan­cellárral, Weizsäcker elnökkel, Gen­scher külügyminiszterrel, valamint Brandt és Schmidt volt kormányfőkkel találkozik. Ahhoz képest, hogy magán­látogatásról van szó, Gorbacsov bonni programja államfőinek is mondható. Csurran­cseppen Robert Barry, az Egyesült Államok­nak a kelet-európai országok megsegí­tésével megbízott koordinátora tegnap jelentette Rita Klímovának, Csehszlo­vákia washingtoni nagykövetének, hogy az USA kormánya a legközelebbi na­pokban 15 millió dollárt utal át a nagy­­követségnek. Az összeget már korábban környezetvédelmi célokra ígérték. A 15 millió dollárt a szövetségi környezetvé­delmi bizottság kapja. A pénzt Shirley Temple-Black, az USA csehszlovákiai nagykövete ígérte meg Josef Vav­­ro useknek. Vélemény Kárpátaljáról Zdenék Hutnl, Csehszlovákia kijevi főkonzulja nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Szólt a kár­pátaljai kérdésről is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a térség iránt termé­szetesen növekszik az érdeklődés. A történészek átértékelhetik ugyan az 1945. évi csehszlovák—szovjet szerző­dést a térség Ukrajnához csatolásáról, de ez a szerződés mindmáig érvényben van. Semmilyen demokratikus jogállam nem vetheti fel a határok módosítását, akkor sem, ha erre bármilyen történel­mi okai vannak. Huml azt a véleményét hangoztatta, hogy Csehszlovákiának az eddiginél aktívabban kellene érdeklőd­nie Kárpátalja iránt mind gazdasági, mind kulturális tekintetben. Lehetővé kellene tennünk a kárpátaljai diákok csehszlovákiai tanulmányait, s ebben példát vehetünk Magyarországtól — mondta Zdenék Huml. Ebben a vonatko­zásban példamutatóak a gazdasági kap­csolatok is. A Újra kezdi Eduard Sevardnadze volt szovjet kül­ügyminiszter visszatér Grúziába, ahol 1972—1985-ben a kommunista párt első titkáraként működött. Újból be akar kap­csolódni Grúzia politikai életébe. Tbili­sziben a volt miniszter tárgyalásokat kezd a pártokkal és mozgalmakkal arról, mi­lyen funkciókkal bízhatnák meg. Szavai szerint a demokratikus Grúzia létrehozá­sában akar részt venni. záltnak kell lennie, nem ölthet botrá­nyosjelleget, és nem válhat boszorkány­üldözéssé. Ez azonban nem egészen si­került, tette hozzá az elnök. Megerősítette, hogy kétéves elnöklé­se alatt politikai befolyása némileg csök­kent. Ez azonban rendben van és termé­szetes, mondta, hiszen a parlament fe­lesleges lenne, ha mindent elfogadna, ami az elnök eszébe jut. Havel kijelentette, hogy Csehszlová­kia két államra szakadása valószínűtlen, mert a felmérések szerint az emberek többsége mindkét köztársaságban a kö­zös állam mellett áll ki. Lehetségesnek tartotta, hogy Csehszlovákia akár há­romtagú szövetséggé is válhat, amely Csehországból, Morvaországból és Szlo­vákiából állna, elképzelhető, akár öt vagy hattagú szövetségi államforma is, de e percben hasonló tervek nem reálisak. A FÁK fegyveres erőinek a moldo­vai Kocijeri községben állomásozó alakulata a 14. hadsereg parancs­nokának utasítására elhagyta lak­tanyáját, amit azonnal a helyi la­kosság foglalt el. A falusiak attól féltek, hogy a laktanyát elfoglalják a Dnyeszter menti gárdisták és az orosz kozákok. A moszkvai rádió tegnap bejelentet­te, hogy a kaszárnyákat a katonák azért hagyták el, mert erre a moldovai rend­őrség kényszerítette őket. Dubosszariból a Dnyeszter menti Köztársaság központjából, amelyet Moldova nem hajlandó elismerni, sike­rült elszállítani a tisztek családtagjait, de ez csak a doni kozákok segítségével sikerült. A családtagokat szállító autó­buszt géppisztolyokból lőtték, és a ko­zákok védték meg őket. Kocijeriben a rendőrök körkörös védelmet alakítottak ki, hogy így véde­kezzenek a gárdisták és a kozákok tá­madása ellen. A belügyminisztérium a Dnyeszter menti fegyvereseket azzal vádolta, hogy a polgári lakosságot is megtámadták és két személyt megöl­tek. A Dnyeszter menti köztársaság al­­elnöke Moszkvába utazott, ahol úgy nyilatkozott, hogy az összetűzéseket a szeparatisták robbantották ki. Azzal vádolta a moldovai kormányt, hogy terrorista és diverzáns csoportokat küldött a Dnyeszter vidékére. Fennáll a veszély , hogy Moldáviában jugoszlá­viai típusú polgárháború tör ki. Nem zárható ki, hogy a harcokba önkénte­sek is bekapcsolódnak Moldovából és Romániából. Tegnap érkezett vissza Egyesült Ál­­lamok-beli útjáról Mircea Szncgur, Moldova elnöke. Azonnal tárgyaláso­kat kezdett a Dnyeszter menti Köztár­saság képviselőivel. Állítólag olyan lé­pésekre készül, amelyek enyhítenék a feszültséget a térségben. Egyidejűleg tagadta azokat a híreszteléseket, hogy Romániától katonai segítséget kér. Amennyiben nem sikerül politikai megoldást találni, a nemzetközi szer­liprendszerek nélkül. Ez idő szerint azonban nincs válasz arra, hogyan érhe­tő ez el. Ilyen nagyméretű munkák tervezése is legalább 100 millió forintba kerülne. A nagymarosi építkezés helyén a szük­séges Duna-mélységet csak az év egy­­harmadában sikerült biztosítani. Tavaly augusztusban és novemberben Nagyma­rosnál kb. 70 hajó várt a vízszint emel­kedésére. Ilyen helyzetben Bécsben át­rakják az árut hajókról kamionokra, amelyek azután Magyarországon halad­nak keresztül. A magyar szakértők előtt most az a feladat áll, hogy hajózhatóvá tegyék a Dunát gátak és zsiliprendszerek nélkül. Lehetséges, írja a Népszabadság, hogy éppen a dunai hajóút lesz az, amely új mederbe tereli Magyarország és Cseh­szlovákia között a tárgyalásokat. Azok, akik értenek hozzá, azt állítják, hogy a Duna magyarországi szakasza a szállí­tási kapacitások szempontjából kétszer 4 sávos autópályának felel meg — zárja cikkét a Népszabadság. lapnak adott inteijújában meggyőződé­sét fejezte ki, hogy országában nem fe­nyeget polgárháború. A horvát tapasz­talatok után senki sem akar ilyesmit megismételni — mondta. A szélsősége­seknek nincs olyan súlyuk, hogy hábo­rút robbantsanak ki, de még csak a fél­úton vagyunk, és ez a helyzet még egy ideig eltart. Most a félelem egyensúlya uralko­dik, és úgy vélem, hogy ebben a pilla­natban ez hasznos is a béke szempont­jából, mondta Izetbegovics. Vélemé­nye szerint Bosznia-Hercegovina a népszavazással teljesítette annak felté­telét, hogy a nemzetközi közösség elis­merje függetlenségét. Az elnök véle­ménye szerint a parlamenti választáso­kat novemberre kellene kiírni. vezetékhez fordul, jelentette ki Sznegur. Délutáni jelentés szerint a Dnyeszter menti fegyveresek és a moldovai ren­dőrség közti konfliktusban helyreállt a nyugalom. Kocijeribe különleges biz­tonsági alakulat érkezett, amely a helyi lakosságot védelmezi. A keddi öszetűzé­­sekben hatan életüket vesztették és 25- en megsebesültek. Nyetkacsov tábornok, a FÁK 14. hadseregének parancsnoka tegnap kije­lentette, hogy a hadsereg nem avatkozik a konfliktusba, és az egyik harcoló fél oldalán sem áll. Palesztin terv A washingtoni közel-keleti béketár­gyalásokon a palesztin küldöttség be­nyújtotta rendezési tervét. Eszerint a megszállt arab területeken ideiglenes palesztin kormányt kellene létrehozni, amelyet hét hónapon belül lehetne megválasztani. Ez a terv igencsak eltér az izraeli javaslattól, de a palesztin szó­vivő szerint Tel Aviv nem utasíthatja el. Más véleményen van az izraeli kül­döttség, amelynek egyik tagja kijelen­tette, hogy a palesztin javaslat nem vál­hat a további tárgyalások alapjává, mert — mint mondotta — végered­ményben egy palesztin állam modelljé­ről van szó. Tel Aviv már a tárgyalások előtt bejelentette, hogy a megbeszélé­sek eredménye nem lehet palesztin ál­lam létrehozása. Tűz az atom­erőműben Oroszországban a kazahsztáni határ közelében álló balakovi atomerőmű re­aktorában tegnap tűz ütött ki. Az üzem­zavar oka az elektromos berendezés rö­vidzárlata volt. Az orosz energetikaügyi minisztérium jelentése szerint a sugár­zás mértéke a villanyerőműben és kör­nyékén normális. Jermakov, a miniszté­rium szóvivője közlte, hogy az automati­kus biztonsági rendszer az üzemzavart azonnal jelezte, s önműködően kikap­csolta a reaktort. A tűz eloltása 40 perc alatt sikerült. \ hír V áclav KLAUS csehszlovák pénzügyminisztert a fairfieldi egyete­men az intézmény emlékérmével tüntet­ték ki. Klaus előadásában elemezte a csehszlovákiai változásokat. A legfonto­sabbnak azt jelölte meg, hogy a gazdasá­gi reform ne veszítse el ütemét. Klaus New Yorkba utazott, ahol a pénzügyi körök vezetőivel tárgyal. További tár­gyalásokat Washingtonban folytat. C sehszlovákia Genfben ke­reskedelmi egyezményt kötött az Euró­pai Szabadkereskedelmi Társulással, ami lehetővé teszi az integrálódás meg­gyorsítását a nyugat-európai országok­kal. A társulás nyilatkozata szerint az egyezmény július elsején lép érvénybe. Hasonló egyezményről folytak tárgyalá­sok Lengyelország és Magyarország képviselőivel is, de ezek elhúzódtak, mert itt nagyobb hangsúlyt helyeznek a mezőgazdasági exportra. M agyarországon parlamen­ti döntés alapján idén kétszer emelik a nyugdíjakat. Először e hónapban 13 szá­zalékkal, ami 800—2000 forintos eme­lést jelent. A második nyugdíjemelésre szeptemberben kerül sor 4 százalékos arányban, ami 400—1000 forinttal nö­veli a nyugdíjasok bevételét. A nyugdíja­kat visszamenőlegesen január elsejétől emelik. JYOREC érsek, nyitrai püspök amerikai látogatása során a pennsylva­niai Hazeltownban meglátogatta a leg­régibb szlovák templomot a földrészen, amely 1882-ben épült. Több egyetemet és egyházközséget látogatott meg. Nyi­latkozott a csehek és szlovákok viszo­nyáról és hangoztatta a nemzetek ön­rendelkezési jogát. Algériában bírósági döntéssel feloszlatták a fundamentalista Iszlám Üdvfrontot. A belügyminiszter már feb­ruár 9-én emelt vádat a front ellen, ame­lyet azzal vádolnak, hogy megszegi a törvényeket, összetűzéseket provokál a rendőrséggel, és politikai agitációra használja a mecseteket. rV NATO európai haderőinek főpa­rancsnoka, John Galvin tábornok az USA szenátusi bizottságában azt köve­telte, hogy 150 ezer amerikai katona maradjon Európában. Ez biztosítékul szolgálhat a nemzetiségi konfliktusok kirobbanásának esetére, mondotta. Ko­rábban Európában 300 ezer amerikai katona állomásozott, a 150 ezres határt minimálisnak tekintik. LfBIA a Hágai Nemzetközi Bírósá­gon vádat emelt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen, mert a két ország nyomást gyakorol Líbiára. Az USA és Nagy-Britannia azt akaija, hogy adják ki a Pan Am légitársaság repülőgépe elleni merénylettel vádolt két személyt. SvÁJCBAN intézkedéseket hoztak az idegengyűlölet ellen. A nemzetiségi válságok következtében a legtöbb me­nekült Svájcba szeretne jutni, ami a la­kosság körében ellenkezést vált ki és több összetűzésre került sor a szélsősé­gesek és a külföldiek között. Az erősza­kos cselekmények elkövetőit ezután igen magas pénzbüntetéssel és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet­hetik. N émetország ismét felkérte Oroszországot, hogy adja ki Erich Ho­­neckert, a volt NDK egykori vezetőjét. Honeckert ugyanis elbocsátották a Botkin kórházból, ahol megállapítot­ták, hogy egészségi állapota korához képest megfelelő. A volt keletnémet vezető ismét a chilei nagykövetségen tartózkodik. Az OLASZORSZÁGI Bolzanoban a Kennedy elnök meggyilkolásáról szóló film vetítése közben bomba robbant a moziban. A robbanás nyomán 14 sze­mély sebesült meg. SzAÚD -ARÁBIA tegnapra virra­dóra meghirdette a ramadánt. A meg­szentelt hónapot rendszeresen Szaúd- Arábia hirdeti meg, mert területén fek­szik a két szent hely, Mekka és Medina. A ramadánhoz azonnal csatlakoztak az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrajn, Kuvait és Katar. A síiták számára Irán álláspontja a mérvadó, de az még nem jelentette be a böjt kezdetét. Irakban csütörtökön kezdik a ramadánt. KlAMERUNBAN agyhártyagyulla­­dásos járvány ütötte fel a fejét. Három­ezren betegedtek meg, s közülük 600-an már meghaltak. Naponta százzal emel­kedik a megbetegedések száma. A Népszabadság cikke A dunai hajóút Ha semmi nem jön közbe, akkor ez év szeptemberében átadják rendelteté­sének a Duna—Majna—Rajna-csator­nát, amelyet 1927 óta építenek, és amely egységes európai víziutat hoz létre az Atlanti-óceán és a Fekete-tenger között 3500 kilométer hosszúságban. Magyarország számára ez a csatorna megnyitná az utat egy további tenger felé, és ezen az úton legkevesebb 5 mil­lió tonna árut lehetne szállítani évente. A feltételes mód ebben az esetben he­lyénvaló — írja tegnapi számában a Népszabadság. Az egységes európai ví­­ziút magyarországi szakasza ugyanis nem felel meg a nemzetközi követelmé­nyeknek. A magyar szakértők nyugta­lanságát azonban mély hallgatás övezi. A bős—nagymarosi vízlépcső egyik feladata éppen az volt, hogy hajózható­vá tegye a Dunát a kritikus szakaszon. Az eredeti tervek szerint az építmény 1,5 méterrel emelte volna a vízszintet. Amikor Magyarország elállt az építke­zéstől, döntés született arról, hogy a Dunát szabályozni kell, mégpedig zsi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom