Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-28 / 75. szám
I / Ü»AG Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT, 1992. március 28. II. évfolyam 75. szám Ara 2,30 korona NYILATKOZAT Az 1990-es parlamenti választásokon az MKDM és az Együttélés koalícióban indult, s megszerezte a magyar nemzetiségű választópolgárok túlnyomó többségének, csaknem 300 ezernek a szavazatát. E mozgalmak 1990. tavaszán minden magyar mozgalom koalíciójára törekedtek, annak érdekében, hogy több mint fél évszázad politikai elhallgattatása után önálló politikai erőként mérettessenek meg, s lépjenek fel a kisebbség érdekeinek képviselete érdekében. Ekkor a Magyar Polgári Párt jogelődjétől, a Független Magyar Kezdeményezéstől merev elutasítás jutott e mozgalomnak osztályrészül, kezdetben megkérdőjelezve létjogosultságunk, majd vádolva bennünket azzal, hogy „nemzeti alapon politizálunk”, meghatározva egyidejűleg, hogy csak a szlovák demokratikus mozgalmak integráns részeként van létjogosultsága a kisebbségi politizálásnak, óva bennünket a „nagy magyar összeborulástól”. Ez a koalíció, ahogy ezt az elmúlt 2 év során tette, nehéz tanulópénz megfizetése mellett, konstruktív ellenzékként támogatta a demokratikus jogállam kiépítését, a gazdaság átalakulását, az alkotmányos rend megőrzését. 1991. áprilisáig, mikor a NYEE szétszakadását követően bizonytalanná vált a kormányzás Szlovákiában, e koalíció segítségével lehetett megakadályozni a kormányválságot. Ennek a kormánynak tagja az MPP, amely képviselői a NYEE részeként, majd 1991. februárjától önálló koalíciós tényezőként vettek részt a hatalom gyakorlásában. Az Együttélés és az MKDM azonban nem támogatta és nem támogatja a kormány „előbb demokrácia, majd aztán kisebbségi jogok” politikai gyakorlatát. Nem fogadja el a kisebbséget sértő vagy a kisebbség által lakott területeket hátrányosan érintő kormánydöntéseket, mint pl. a bősi erőmű építését, a kisebbségek alkotmányos jogállásának kurtítását. Az a kormány, melynek tagja az MPP is, elutasítja a kulturális és közigazgatási autonómia elvét, nem oldja meg a kisebbségi oktatásügy (felsőoktatás) égető kérdéseit, nem számolja fel a kollektív bűnösség máig ható következményeit. Mi nem tudjuk elfogadni ezt, a kisebbségi érdekeket pártérdekekért vagy más hatalmi érdekért feladó politizálást. Kétfajta politizálási mód, elképzelés alakult ki, melynek minősítési alapja a hatalomhoz való viszony, függetlenül a hatalom viszonyától a kisebbségekhez: — az egyik oldalon a kisebbség érdekeit és a demokrácia értékeit egyidejűleg felvállaló konstruktív ellenzéki politizálás, mely az 1990-es parlamenti választásokon megkapta a magyar választópolgárok többségének támogatását, s melyet a koalíció képvisel — a másik oldalon a hatalom részét, s olykor úgy tűnik, inkább eszközként képező, a kisebbségi magyarság kis részének támogatását élvező kormánypárt politizálása. (Folytatás a 2. oldalon) LICHTEINSTEIN „ VÉTÓ”. A Svájc és Ausztria közé ékelődő törpeország csütörtökön azzal „fenyegetőzött’’, hogy amennyiben nem kapja vissza Csehszlovákiában a Lichteinstein családtól 1918-ban elkobzott 1600négyzetkilométer földterületet, akkor 24 tagi parlamentje nem ratifikálja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Prága között kötött szabadkereskedelmi megállapodást Egyébként a szóban forgó terület kereken tízszer nagyobb, mint a törpeország Képünkön a lednicei kastély látható, amely200hektárosparkjával és a valúcei kastéllyal együtt valamikor a Lichtánsteinek tulajdonában volt (Fotó: ÓSTK) A „rébusz” részben megoldódott... Hármas koalíció — MPP nélkül? DURAY MIKLÓS: Csütörtökön es te mindannyiunk nagy szomorúságára eljutottunk ahhoz a ponthoz, amelyen már nem lehetett tovább lépni és kiderült az, hogy az MKDM és az Együttélés nem hozhat létre közös választási blokkot az MPP-vel. Ezt egy hosszú, többhetes tárgyalássorozat előzte meg. Mi kezdettől fogva tárt karokkal indultunk a tárgyalásokba és az volt az elképzelésünk, hogy ki tudunk alakítani egy olyan szövetségi rendszert, amely a választásokra, illetve a választások utáni együttpolitizálásra érvényes mandátumot biztosít az összes magyar kisebbségi politikai szervezetnek. Ennek viszont volt néhány feltétele. Az Együttélés és az MKDM között tisztáztuk a feltételeket, s ugyanezt kívántuk megtenni az MPP- vel is, de a Magyar Polgári Párt mindig visszautasította a politikai alapnak a megteremtését arra hivatkozva, hogy ezzel feladná az identitását. Ezt én egy hamis beállításnak tartom, ugyanis ahhoz, hogy politikai szubjektumok, tehát jogi személyek közösen léphessenek fel a választásokon, s ezek közös szellemű Ján Carnogursky kormányfő a csehszlovák—magyar vízlépcső-vitáról (Egyelőre) nem kerül Hágába kampányt folytathassanak, ahhoz a politikai alapelveket is tisztázni kell. Tekintettel arra, hogy az MPP a kormány hű elkötelezettje volt, amellyel mi igaz, hogy konstruktív ellenzékiként, de szemben álltunk, és elsősorban a kisebbségi politikáját elutasítottuk. Ezért nehezen képzelhető el, hogyha nem alakítjuk ki a koalíció politikai feltételeit, akkor megköthető legyen egy koalíciós szerződés. Tulajdonképpen ez volt az akadálya annak, hogy koalíció nem jött létre. Summa summárum: az MPP ezt visszautasította. BUGÁR BÉLA: Miután eredeti feltételeinkből szinte már mindenről lemondtunk — holott mi az Együttéléssel egymással szemben is kemény feltételeket szabtunk —, az MPP még mindig nem volt hajlandó a kompromisszumra. Amikor már vagy 23 órai tárgyalás után javasoltuk, hogy elfelejtünk minden feltételt, de abban az esetben csak koalíciós szerződést akarunk ajánlani — csendestársként —, nem fogadták el. Szerdán este hét órakor elmondtuk, hogy már saját dolgainkkal kell foglalkoznunk, nem érünk rá meddő vitákra. Ezt követően az Új Szóban azt nyilatkozták, A mezőgazdaság helyzetéről Ján Úamogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnap sajtóértekezletet tartott, amelyen a magyar Országgyűlés március 24-én hozott döntés&e reagált A kormányfő egyebek között elmondta: „Ha már a magyar parlament a szerződés felbontására vonatkozó döntésével — amelyet Magyarország belügyének tekintünk — úgymond szabad kezet adott a budapesti kormánynak, akkor nem marad más hátra, mint folytatni az ideiglenes műszaki megoldás kivitelezését. Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság felbontaná az államközi szerződést, akkor ezt már a dokumentum formális megsértésének is tekinthetjük, mivel a megállapodás nem rendelkezik a tőle való elállás lehetőségéről.” A továbbiakban rámutatott: Csehszlovákia hosszú mérlegelés után döntött az ideiglenes megoldásról, azután, hogy a magyar fél 1989-ben a nagymarosi munkálatok felfüggesztésével egyoldalúan megsértette a nemzetközi szerződést. Szavai szerint annak megerősítéseként, hogy a csehszlovák fél Magyarország kedvébe járjon, 1991. júliusában javaslatot terjesztett elő az EK szakértőinek bevonásával létrehozandó bizottság felállítására. A magyar küldöttség ezzel nem értett egyet, s a kétoldalú bizottság mellett kardoskodott. Az előző év végén tartott tárgyalásokon pedig azzal a feltétellel hagyta jóvá a háromoldalú bizottság létrehozását, ha csehszlovák területen felfüggesztik a munkálatokat. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon nemzetközi bíróság elő kerülhet-e a vízlépcső körüli vita, a kormányfő azt válaszolta, hogy jogi szempontból nem lehet egyoldalúan „nemzetközi bírósági tárgyalást” kezdeményezni. Ehhez mindkét fél kérelme szükséges. Szavai szerint a csehszlovák fél most még nem lát okot arra, hogy Hágába vigye a vízlépcső ügyét. Követelés helyett... A mezőgazdasági vállalatoknál kialakult rossz helyzet, az ennek nyomán előállt fizetési képtelenség és az ennek következtében korlátozott banki hitelnyújtás úgymond ördögi körbe kényszeríti az ágazat dolgozóit. Ebből a helyzetből keres kiutat a szlovák kormány gazdasági tanácsa, amely tegnap a Nagyszombati járásban levő Majtényben tárgyalt Anton Vavro miniszterelnök-helyettes vezetésével. A tanácskozáson részt vett Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter és Ján Carnogursky szlovák kormányfő is. A mezőgazdasági termelésben kialault tarthatatlan helyzet kapcsán Vladimír Dlouhy ismertette a jóváhagyott agrárpolitikai programból eredő kormányálláspontot. Támogatásával bizotsítottal Jozef Danco szlovák pénzügyminisztert, aki nemrég bírálta a mezőgazdasági követeléseket. Szavai szerint az ágazat vezetői továbbra anélkül kérnek pénzt, hogy maguk mozdítanák elő a kialakult helyzet rendezését. Dlouhy szerint a lassú transzformáció, valamint az, hogy még mindig az államra támaszkodnak a problémák megoldása során, nem fektetnek hangsúlyt a termelési költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére, nagyban befolyásolja az ágazatban beállt helyzetet. Magyar kormányküldöttség Bősről: Budapest még bízik a megállapodásban Tegnap csak folytatódott volna a Szlovák Nemzeti Tanács 23. ülése. Ugyanis a képviselők csak egy törvényt hagytak jóvá, a többi esetében nem született döntés. Az ülésvezető többszöri felszólítása ellenére sem jelent meg annyi képviselő, hogy a napirendi pontokról szavazást tarthattak volna. így járt az idei évi költségvetésről szóló törvény novellája is, amelynek esetében a bizottsági előadó, Hatna István a képviselők távolléte miatt azt javasolta, hogy megtárgyalását jövő hétre halasszák Az SZNT elfogadta az indítványt, majd a parlament elnöke megszakította az ülést A tanácskozás hétfőn délután folytatódik.. (CSTK-felvétel) Mint arról már korábban hírt adtunk, kedden a magyar Országgyűlés felhatalmazta Magyarország kormányát, hogy amennyiben Csehszlovákia április 30-áig nem állítja le a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer azon építkezési munkálatait, amelyek nincsenek összhangban az eredeti megállapodással, abban az esetben a magyar fél felbontja az 1977-ben kötött államközi szerződést. Ennek kapcsán került sor tegnap Pozsonyban arra a sajtóértekezletre, amelyen Király Miklós, a csehszlovák—magyar tárgyalásokon részt vevő budapesti kormánydelegáció vezetőjének, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternek a kabinetfőnöke, valamint Tatár György miniszteri biztos és Hajósy Adrienn, a budapesti kormány tanácsadója ismertette a magyar fél álláspontját. Király Miklós elmondta, hogy a magyar kormány az országgyűlési határozat elfogadását követően felkéréssel fordult az EBEÉ tagállamainak kormányaihoz, valamint az Európai Közösség tagállamaihoz, hogy a csehszlovák kormánynál támogassák a magyar álláspont megértését és elfogadását. Amennyiben sor kerülne a ’77-es szerződés felbontására, a magyar fél közölni fogja együttműködési szándékát a megszüntetés következményeinek felszámolásában és új szerződés megkötésében. Az új szerződés megkötését a magyar fél három feltételhez köti: 1. a térség ökológiaitermészeti értékeinek — elsősorban az ivóvízkészlet — megőrzése, 2. árvízvédelem, 3. a térség természeti viszonyaihoz igazított hajózás biztosítása. Tatár György a kérdéssel kapcsolatos diplomáciai lépéseket ismertette. Elmondta, hogy a magyar félnek is célja a tárgyalásos és közös akaraton alapuló megegyezés, hogy ez ne hasson destabilizáló erővel a térségre, azonban a C variáns komoly akadályokat állított a tárgyalások útjába. Mert ahhoz, hogy egy nemzetközi szakértői bizottság vizsgálja meg az ügyet, a jelenlegi állapot befagyasztása szükséges. A kor(Folytatás a 2. oldalon) I Maratoni tógyalássorozat végére lett pontot a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt vezetőinek csütörtök esti tanácskozása Hogy erre egyáltalán sor került, annak a Magyar Polgári Párt (korábban EMK) két évvel ezelőttivel szemben gyökeresen megváltozott álláspontja szolgáltatta az indokot Amíg ugyanis két évvel ezelőtt az FMK eleve elzárkózott a „nagy magyar összeborulástól”, most ő kezdeményezte azt Persze, így utólag felmerül a kérdés, vqjon mennyire gondolták komolyan az MPP „urai”, akik kifelé fölöttébb akin tárgyalókészséget mutattak, viszont távol állt tőlük a kompromisszumkészség. Csütörtökön este e „vesszőfutásba” kényszerűen két másik mozgalom megelégelte a packázást, és fölállta tárgyalóasztaltól Ezt követően kértünk interjút Bugár Bélától, az MKDM és Duray Miklóstól, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökétől, azzal kapcsolatban, hogyan vélekednek e kényszerű döntésről. hogy egy órát vártak ránk... Hangulatkeltésre ez is jó. Csütörtökön aztán azt közölték, hogy az MPP belemegy a választási szerződésbe, de mint önálló politikai szubjektum jelenik meg a listán, s a képviselőjelöltek neve mellett vagy „független” megjegyzés lesz, vagy pedig ott szerepel az MPP megjelölése is, ami lényegében valós koalíciós megállapodás esetében természetes. Mi ebbe nem mentünk bele. Gyurovszky László többször is hangoztatta, hogy megint csak feltételeket szabunk, identitásukat kérdőjelezzük meg, felszámolásukra törünk... Pedig a végén a választási szerződésben az szerepelt volna, hogy nem folytatnak ellenünk negatív kampányt. • Mielőtt az utolsó tárgyalásra sor került volna, olyan szellemben is nyilatkoztak a sajtóban az MPP vezetői, hogy ha nem lesz hármas koalíció, az emberek nem mennek el szavazni... BUGÁR BÉLA: Sajnos ez többször is elhangzott, és ha egy-egy feltételezést sokszor elismétlünk, az olvasóközönség esetleg képes azt felszólításként felfogni. De ha ők ezt akarják elérni, akkor egyáltalán nem értem, hogy kit képvi(Folytatás a 2. oldalon!
