Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

I / Ü»AG Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT, 1992. március 28. II. évfolyam 75. szám Ara 2,30 korona NYILATKOZAT Az 1990-es parlamenti választásokon az MKDM és az Együttélés koalícióban indult, s megszerezte a magyar nemzetiségű választópolgárok túlnyomó többsé­gének, csaknem 300 ezernek a szavazatát. E mozgalmak 1990. tavaszán minden magyar mozgalom koalíciójára töreked­tek, annak érdekében, hogy több mint fél évszázad politikai elhallgattatása után önálló politikai erőként mérettessenek meg, s lépjenek fel a kisebbség érdekei­nek képviselete érdekében. Ekkor a Magyar Polgári Párt jogelődjétől, a Független Magyar Kezdeménye­zéstől merev elutasítás jutott e mozgalomnak osztályrészül, kezdetben megkér­dőjelezve létjogosultságunk, majd vádolva bennünket azzal, hogy „nemzeti ala­pon politizálunk”, meghatározva egyidejűleg, hogy csak a szlovák demokratikus mozgalmak integráns részeként van létjogosultsága a kisebbségi politizálásnak, óva bennünket a „nagy magyar összeborulástól”. Ez a koalíció, ahogy ezt az elmúlt 2 év során tette, nehéz tanulópénz megfizetése mellett, konstruktív ellenzékként támogatta a demokratikus jogál­lam kiépítését, a gazdaság átalakulását, az alkotmányos rend megőrzését. 1991. áprilisáig, mikor a NYEE szétszakadását követően bizonytalanná vált a kor­mányzás Szlovákiában, e koalíció segítségével lehetett megakadályozni a kor­mányválságot. Ennek a kormánynak tagja az MPP, amely képviselői a NYEE részeként, majd 1991. februárjától önálló koalíciós tényezőként vettek részt a hatalom gyakorlásában. Az Együttélés és az MKDM azonban nem támogatta és nem támogatja a kormány „előbb demokrácia, majd aztán kisebbségi jogok” politikai gyakorlatát. Nem fogadja el a kisebbséget sértő vagy a kisebbség által lakott területeket hátrányosan érintő kormánydöntéseket, mint pl. a bősi erőmű építését, a kisebbségek alkotmányos jogállásának kurtítását. Az a kormány, melynek tagja az MPP is, elutasítja a kulturális és közigazgatási autonómia elvét, nem oldja meg a kisebbségi oktatásügy (felsőoktatás) égető kérdéseit, nem számolja fel a kollektív bűnösség máig ható következményeit. Mi nem tudjuk elfogadni ezt, a kisebbségi érdekeket pártérdekekért vagy más hatalmi érdekért feladó politizálást. Kétfajta politizálási mód, elképzelés alakult ki, melynek minősítési alapja a hatalomhoz való viszony, függetlenül a hatalom viszonyától a kisebbségekhez: — az egyik oldalon a kisebbség érdekeit és a demokrácia értékeit egyidejűleg felvállaló konstruktív ellenzéki politizálás, mely az 1990-es parlamenti választá­sokon megkapta a magyar választópolgárok többségének támogatását, s melyet a koalíció képvisel — a másik oldalon a hatalom részét, s olykor úgy tűnik, inkább eszközként képező, a kisebbségi magyarság kis részének támogatását élvező kormánypárt politizálása. (Folytatás a 2. oldalon) LICHTEINSTEIN „ VÉTÓ”. A Svájc és Ausztria közé ékelődő törpeország csütörtökön azzal „fenyegetőzött’’, hogy amennyiben nem kapja vissza Csehszlovákiában a Lichteinstein családtól 1918-ban elkobzott 1600négyzetkilométer földterületet, akkor 24 tagi parlamentje nem ratifikálja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Prága között kötött szabadkereskedelmi megállapodást Egyébként a szóban forgó terület kereken tízszer na­gyobb, mint a törpeország Képünkön a lednicei kastély látható, amely200hektárosparkjával és a valúcei kastéllyal együtt valamikor a Lichtánsteinek tulajdonában volt (Fotó: ÓSTK) A „rébusz” részben megoldódott... Hármas koalíció — MPP nélkül? DURAY MIKLÓS: Csütörtökön es te mindannyiunk nagy szomorúságára eljutottunk ahhoz a ponthoz, amelyen már nem lehetett tovább lépni és kide­rült az, hogy az MKDM és az Együttélés nem hozhat létre közös választási blok­kot az MPP-vel. Ezt egy hosszú, többhe­tes tárgyalássorozat előzte meg. Mi kez­dettől fogva tárt karokkal indultunk a tárgyalásokba és az volt az elképzelé­sünk, hogy ki tudunk alakítani egy olyan szövetségi rendszert, amely a választá­sokra, illetve a választások utáni együtt­­politizálásra érvényes mandátumot biz­tosít az összes magyar kisebbségi politi­kai szervezetnek. Ennek viszont volt né­hány feltétele. Az Együttélés és az MKDM között tisztáztuk a feltételeket, s ugyanezt kívántuk megtenni az MPP- vel is, de a Magyar Polgári Párt mindig visszautasította a politikai alapnak a megteremtését arra hivatkozva, hogy ezzel feladná az identitását. Ezt én egy hamis beállításnak tartom, ugyanis ah­hoz, hogy politikai szubjektumok, tehát jogi személyek közösen léphessenek fel a választásokon, s ezek közös szellemű Ján Carnogursky kormányfő a csehszlovák—magyar vízlépcső-vitáról (Egyelőre) nem kerül Hágába kampányt folytathassanak, ahhoz a po­litikai alapelveket is tisztázni kell. Te­kintettel arra, hogy az MPP a kormány hű elkötelezettje volt, amellyel mi igaz, hogy konstruktív ellenzékiként, de szemben álltunk, és elsősorban a ki­sebbségi politikáját elutasítottuk. Ezért nehezen képzelhető el, hogyha nem ala­kítjuk ki a koalíció politikai feltételeit, akkor megköthető legyen egy koalíciós szerződés. Tulajdonképpen ez volt az akadálya annak, hogy koalíció nem jött létre. Summa summárum: az MPP ezt visszautasította. BUGÁR BÉLA: Miután eredeti felté­teleinkből szinte már mindenről le­mondtunk — holott mi az Együttéléssel egymással szemben is kemény feltétele­ket szabtunk —, az MPP még mindig nem volt hajlandó a kompromisszumra. Amikor már vagy 23 órai tárgyalás után javasoltuk, hogy elfelejtünk minden fel­tételt, de abban az esetben csak koalíci­ós szerződést akarunk ajánlani — csen­destársként —, nem fogadták el. Szer­dán este hét órakor elmondtuk, hogy már saját dolgainkkal kell foglalkoz­nunk, nem érünk rá meddő vitákra. Ezt követően az Új Szóban azt nyilatkozták, A mezőgazdaság helyzetéről Ján Úamogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnap sajtóértekezletet tartott, amelyen a magyar Országgyűlés március 24-én hozott döntés&e reagált A kormányfő egyebek között elmond­ta: „Ha már a magyar parlament a szer­ződés felbontására vonatkozó döntésével — amelyet Magyarország belügyének te­kintünk — úgymond szabad kezet adott a budapesti kormánynak, akkor nem ma­rad más hátra, mint folytatni az ideigle­nes műszaki megoldás kivitelezését. Ab­ban az esetben, ha a Magyar Köztársaság felbontaná az államközi szerződést, ak­kor ezt már a dokumentum formális megsértésének is tekinthetjük, mivel a megállapodás nem rendelkezik a tőle való elállás lehetőségéről.” A továbbiakban rámutatott: Csehszlo­vákia hosszú mérlegelés után döntött az ideiglenes megoldásról, azután, hogy a magyar fél 1989-ben a nagymarosi mun­kálatok felfüggesztésével egyoldalúan megsértette a nemzetközi szerződést. Szavai szerint annak megerősítéseként, hogy a csehszlovák fél Magyarország kedvébe járjon, 1991. júliusában javasla­tot terjesztett elő az EK szakértőinek bevonásával létrehozandó bizottság fel­állítására. A magyar küldöttség ezzel nem értett egyet, s a kétoldalú bizott­ság mellett kardoskodott. Az előző év végén tartott tárgyalásokon pedig azzal a feltétellel hagyta jóvá a háromoldalú bizottság létrehozását, ha csehszlovák területen felfüggesztik a munkálatokat. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatár­sának azon kérdésére, vajon nemzetközi bíróság elő kerülhet-e a vízlépcső körüli vita, a kormányfő azt válaszolta, hogy jogi szempontból nem lehet egyoldalú­an „nemzetközi bírósági tárgyalást” kezdeményezni. Ehhez mindkét fél ké­relme szükséges. Szavai szerint a cseh­szlovák fél most még nem lát okot arra, hogy Hágába vigye a vízlépcső ügyét. Követelés helyett... A mezőgazdasági vállalatoknál kiala­kult rossz helyzet, az ennek nyomán előállt fizetési képtelenség és az ennek következtében korlátozott banki hitel­­nyújtás úgymond ördögi körbe kény­szeríti az ágazat dolgozóit. Ebből a hely­zetből keres kiutat a szlovák kormány gazdasági tanácsa, amely tegnap a Nagyszombati járásban levő Majtény­­ben tárgyalt Anton Vavro miniszterel­nök-helyettes vezetésével. A tanácskozáson részt vett Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter és Ján Carnogursky szlovák kormányfő is. A mezőgazdasági termelésben kiala­­ult tarthatatlan helyzet kapcsán Vladi­mír Dlouhy ismertette a jóváhagyott ag­rárpolitikai programból eredő kor­mányálláspontot. Támogatásával bizot­­sítottal Jozef Danco szlovák pénzügy­­minisztert, aki nemrég bírálta a mező­­gazdasági követeléseket. Szavai szerint az ágazat vezetői továbbra anélkül kér­nek pénzt, hogy maguk mozdítanák elő a kialakult helyzet rendezését. Dlouhy szerint a lassú transzformáció, valamint az, hogy még mindig az államra támasz­kodnak a problémák megoldása során, nem fektetnek hangsúlyt a termelési költségek csökkentésére és a hatékony­ság növelésére, nagyban befolyásolja az ágazatban beállt helyzetet. Magyar kormányküldöttség Bősről: Budapest még bízik a megállapodásban Tegnap csak folytatódott volna a Szlovák Nemzeti Tanács 23. ülése. Ugyanis a képviselők csak egy törvényt hagytak jóvá, a többi esetében nem született döntés. Az ülésvezető többszöri felszólítása ellenére sem jelent meg annyi képviselő, hogy a napirendi pontokról szavazást tarthattak volna. így járt az idei évi költségvetésről szóló törvény novellája is, amelynek esetében a bizottsági előadó, Hatna István a képviselők távolléte miatt azt javasolta, hogy megtárgyalását jövő hétre halasszák Az SZNT elfogadta az indítványt, majd a parlament elnöke megszakította az ülést A tanácskozás hétfőn délután folytatódik.. (CSTK-felvétel) Mint arról már korábban hírt ad­tunk, kedden a magyar Ország­­gyűlés felhatalmazta Magyarország kormányát, hogy amennyiben Cseh­szlovákia április 30-áig nem állítja le a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer azon építkezési munkálatait, amelyek nincsenek összhangban az eredeti megállapodással, abban az esetben a magyar fél felbontja az 1977-ben kötött államközi szerző­dést. Ennek kapcsán került sor teg­nap Pozsonyban arra a sajtóértekez­letre, amelyen Király Miklós, a csehszlovák—magyar tárgyalásokon részt vevő budapesti kormánydele­gáció vezetőjének, Mádl Ferenc tár­ca nélküli miniszternek a kabinetfő­nöke, valamint Tatár György mi­niszteri biztos és Hajósy Adrienn, a budapesti kormány tanácsadója is­mertette a magyar fél álláspontját. Király Miklós elmondta, hogy a magyar kormány az országgyűlési határozat elfogadását követően fel­kéréssel fordult az EBEÉ tagálla­mainak kormányaihoz, valamint az Európai Közösség tagállamaihoz, hogy a csehszlovák kormánynál tá­mogassák a magyar álláspont meg­értését és elfogadását. Amennyiben sor kerülne a ’77-es szerződés fel­bontására, a magyar fél közölni fog­ja együttműködési szándékát a megszüntetés következményeinek felszámolásában és új szerződés megkötésében. Az új szerződés megkötését a magyar fél három fel­tételhez köti: 1. a térség ökológiai­természeti értékeinek — elsősor­ban az ivóvízkészlet — megőrzése, 2. árvízvédelem, 3. a térség termé­szeti viszonyaihoz igazított hajózás biztosítása. Tatár György a kérdéssel kapcso­latos diplomáciai lépéseket ismer­tette. Elmondta, hogy a magyar fél­nek is célja a tárgyalásos és közös akaraton alapuló megegyezés, hogy ez ne hasson destabilizáló erővel a térségre, azonban a C variáns ko­moly akadályokat állított a tárgyalá­sok útjába. Mert ahhoz, hogy egy nemzetközi szakértői bizottság vizs­gálja meg az ügyet, a jelenlegi álla­pot befagyasztása szükséges. A kor­­(Folytatás a 2. oldalon) I Maratoni tógyalássorozat végére lett pontot a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt vezetőinek csütörtök esti tanácskozása Hogy erre egyáltalán sor került, annak a Magyar Polgári Párt (korábban EMK) két évvel ezelőttivel szemben gyökeresen megváltozott álláspontja szolgáltatta az indokot Amíg ugyanis két évvel ezelőtt az FMK eleve elzárkózott a „nagy magyar összeborulástól”, most ő kezdeményezte azt Persze, így utólag felmerül a kérdés, vqjon mennyire gondolták komolyan az MPP „urai”, akik kifelé fölöttébb akin tárgyalókészséget mutattak, viszont távol állt tőlük a kompromisszumkészség. Csütörtökön este e „vesszőfutásba” kényszerűen két másik mozgalom megelégelte a packázást, és fölállta tárgyalóasztaltól Ezt követően kértünk interjút Bugár Bélától, az MKDM és Duray Miklóstól, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökétől, azzal kapcsolatban, hogyan vélekednek e kényszerű döntésről. hogy egy órát vártak ránk... Hangulat­­keltésre ez is jó. Csütörtökön aztán azt közölték, hogy az MPP belemegy a vá­lasztási szerződésbe, de mint önálló po­litikai szubjektum jelenik meg a listán, s a képviselőjelöltek neve mellett vagy „független” megjegyzés lesz, vagy pedig ott szerepel az MPP megjelölése is, ami lényegében valós koalíciós megállapo­dás esetében természetes. Mi ebbe nem mentünk bele. Gyurovszky László több­ször is hangoztatta, hogy megint csak feltételeket szabunk, identitásukat kér­dőjelezzük meg, felszámolásukra tö­rünk... Pedig a végén a választási szerző­désben az szerepelt volna, hogy nem folytatnak ellenünk negatív kampányt. • Mielőtt az utolsó tárgyalásra sor ke­rült volna, olyan szellemben is nyilat­koztak a sajtóban az MPP vezetői, hogy ha nem lesz hármas koalíció, az emberek nem mennek el szavazni... BUGÁR BÉLA: Sajnos ez többször is elhangzott, és ha egy-egy feltételezést sokszor elismétlünk, az olvasóközönség esetleg képes azt felszólításként felfog­ni. De ha ők ezt akarják elérni, akkor egyáltalán nem értem, hogy kit képvi­­(Folytatás a 2. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom