Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-27 / 74. szám
1992. március 27. 5 Szabad ÚJSÁG Virágzik a nyitrai járásbeli „Shopping City“ Nyakig a „sárban“ Egyszer volt, hol nem volt, egy Hájszke nevezetű kis faluban, annak is egyik családi házakkal szegélyezett negyedében jövedelmező üzleti tevékenység indult virágzásnak. Azoknak, akik a „vállalkozás“ születésénél bábáskodtak, nem kellett attól félniök, hogy szolgáltatásaik nem találnak majd megfelelő visszhangra. Jóval több érdeklődő akadt ugyanis, mint ahányra gondolni mertek volna. Kínálatuk önmagáért beszélt. Valódi vendégszeretet Nyoma sincs komor üzlet-, netalán raktárhelyiségnek, nem találunk külön bejáratú butikokat sem. A leleményes roma kereskedők egyenesen otthonukban kínálják portékáikat. Az ide érkező vásárlót az sem fenyegeti, hogy a „vásárlóközpontba“ vezető úton el talál tévedni - az út mentén játszadozó vidám apróságok szívesen adnak útbaigazítást, sőt még olyan dolgokat is elárulnak, hol, melyik házban mi jó kapható! A hájszkei „Shopping City“ először csak a község határain belül tett szert népszerűségre, ám hála a faluból elszármazott, a környék falvaiban, városaiban élő rokonok és ismerősök seregének, egyre ismertebbé vált. Az, aki egyszer már ellátogatott ide, a későbbiek során valószínűleg több alkalommal rászánja magát, mert rendkívül olcsón juthat hozzá egyes felhasználási cikkekhez, főleg akkor, ha nagyobb tételekben vásárol. Kapható itt bútor, elektronikai berendezések, konyhai edények, és szeszes italok, a keresett exkluzív mosószerek sem képeznek kivételt.------------------------------------------------------*\ Hajukat tépnék a higiénikusok... ... gondolhatnánk, ám dr. Zuzana Machatovának, a Higiéniai és Járványtani Intézet nyitrai központja igazgatónőjének bevallása szerint: „Ha az árut kínálók nem érintkeznek közvetlenül a termékekkel, ha azt eredeti csomagolásában árulják, nem szennyezik a vizet, a talajt - tehát a környezetüket - a mi intézetünk nem szólhat közbe.“ A község polgármesterének szavai sem fejeznek ki komolyabb aggodalmat, nem nézi rossz szemmel az üzletelőket, mert a község támogatja a magánvállalkozókat: ,,A községi hivatalt csupán a dolgok jogi helyzete érdekli. Ami a higiéniai kérdéseket illeti, ezidáig nem szólhattunk közbe, de a Tt. 455/1991. törvénye értelmében erre a jövőben lehetőségünk nyílik. A törvény keretein belül az effajta vállalkozói tevékenységet is támogatni fogjuk, amíg az nem szegi meg a törvényes kereteket.“ „A mi hivatalunk a dolgok adminisztratív oldalát hivatott figyelemmel kísérni, Hajszkéban tizenöt roma lakosnak adtunk ki vállalkozói engedélyt. Az új iparengedélyi törvény alapján már jogunk van közbelépni, s szükség esetén elkobozni az árut. Jogunk az van... Viszont nincsenek még igazolványaink, amelyek az effajta „látogatásokra“ felhatalmazhatnának bennünket“. Ennyi az adóhivatal részéről. Határ: a csillagos ég 1 így nem nehéz elképzelnünk, hogyan lehetséges, hogy kereskedőink könnyedén ki tudnak csúszni a törvények, előírások bürokrácia szőtte, némely esetekben bőre szabott hálóján. Nekik ugyanis sikerült. Könynyed mosollyal kínálják továbbra is ötven koronáért a halfiiét,- nyolcvanért a konyakot, s nagyobb tétel esetén 4500 koronáért a szatelit antennákat. Ágyneműt ötszázötvenért, de ha a vásárló alkudni kész, akkor ötszázért is adnak. A felsorolt portéka a lakás sarkaiban halmozódik. Egymás hegyén-hátán található itt az élelmiszer (igaz, becsomagolva), s ha a szeszes italokból valaki fürdőt óhajtana, nem lenne nehéz megvalósítani. Erről árulkodnak a házat csaknem „élő sövényként“ kerítő üres kartonok, ládák. Kétségtelenül friss és új áruról van szó. Erről biztosítják vásárlóikat a roma asszonyok, akik szemében nedves bizalommal csillog a megjátszott őszinteség - előzékenyen vezetnek be minden ide érkezőt a birodalmukba.------------------------------------------------------> Hol az (i)gazság? Szlovákia csaknem valamennyi neves „kereskedője“ megfordult már ebben a kisközségben. Elegáns autókon, szépen öltözötten- szemmel láthatóan értik a dolgukat. Tárgyalásaik eredményeképpen éjszaka útnak indulnak a kamionok, teherautók, s a lakók csendes ki- és berakodásoknak lehetnek tanúi a nyitrai és vágsellyei lakótelepeken egyaránt. Vajon hogyan üzletelnek ilyen jutányos áron olyan hihetetlen ügyességgel, hogy egyikük sem „ragad bele a sárba“?! A „vállalkozó“ a felesége nevére állíttatja ki a vállalkozói engedélyt, a kereskedelmi tevékenység folytatásakor szükséges pénzt is becsülettel befizeti. Előre számít viszont arra, hogy ha sor kerül tevékenysége leleplezésére- nejét állandó terhessége, anyasága és a több mint tíz lelket számláló családja miatt úgysem tudják majd becsukni. A nagyraktárakban hamis iratok segítségével vásárolnak árut, s bottal üthetik a nyomukat a számla térítése idején. Mindezek az esetek fokozottabb óvatosságra intik a nagykereskedőket, állami vállallatokat. S bizony hájszkéi (vagy amint azt néhány lakostól megtudjuk, köpösdi) kereskedőink nem tudják számlával igazolni az áru származását: Ha kell, megveszi, ha pedig nem, majd viszi más - szól az aggályoskodó vásárlóhoz a sarokban egykedvűen üldögélő „kereskedő“. Nyugalmát ésönbizalmát bármelyik magánvállalkozó megirigyelhetné. Ez itt a reklám helye 1 A háziasszonyok előszeretettel keresik fel a családi házak tisztítószer-nagyraktárait, hiszen ha öt -tíz, netán egy nagy kartonra való tisztítószert, cukrot, lisztet vásárolnak, nem kis nyereséggel számolhatnak el a konyhapénzből. S ha az újházasok itt jóval olcsóbban vehetik meg frissen festett lakásuk legszebb bútordarabjait, miért is ne?! (------------------------------------------------------Én lopok, te lopsz, ő lop... Tavaszi eső mossa a roma üzletnegyed utcáit. A járás, sőt a kerület valamennyi autójelzése megtalálható a családi házak előtt. A vásárolni érkezők kiszállnak, s a másik pillanatban már a lábfejükig merülnek a cuppogós sárban. Kisvártatva végeznek a vásárlással, a kocsik súlya megroggyan a számtalan jó portéka terhe alatt. Az autó belsejébe - akarják-e, vagy sem - magukkal viszik a sár egy részét. Az a valódi hazaérkezésükig leszárad a lábukról, de az erkölcsi ennél sokkal nehezebben tüntethető el. Valószínűleg egyikük fejében sem fordul meg ezekben a percekben - nemhogy még a későbbiek során -, hogy cinkosai lettek azoknak, akik széles mosollyal kínálják portékájukat a kereskedelem számukra teremtett feketepiacán. Sz. I. Rákbetegeknek és családtagjainak A gyógyító képzelet Kétéves késéssel bár, de végre hozzánk is eljutott ez a könyv, melynek ajánlói, többek közt dr. Selye János, Nobel-díjas tudós, a stressz-elmélet megalapozója és Jósé Silva, a népszerű agykontrollrendszer kidolgozója. Ezt a 216 oldalas kézikönyvet az alcímek és az ajánlások szerint elsősorban a rákbetegek és családtagjaik számára adták ki, de miután az utóbbi hetekben többször is elolvastam - egészségesen, és csupán érdeklődésből -, azok számára is ajánlani merem, akik egészségesek, akiket csak saját életük minőségének javítása érdekel. Felhívom figyelmüket „Az egészség ösvényei“ című, második részre (a 74. oldaltól a 154. oldalig). Tanulmányozása nyomán szert tehetnek feszültségmegoldást eredményező, relaxációs gyakorlatra, a pozitív mentális kép kialakítására. És megtanulhatják azokat a pszichológiai módszereket is, amelyek alkalmazásával megerősíthetik önmagukban a célkitűzéseket, megalkothatják saját, feltétlenül sikert eredményező cselekvéstervüket. Az egészségeseknek is szükségük van és lehet a „Belső Vezető“ képzelet alkotta megjelenítésére, hiszen napirenden, szinte óránként kerülünk nehéz, problémás helyzetbe, amikor kell a segítség. Ugyanakkor régen bizonyított tény, mind a freudi, mind a jungi lélektani iskola szerint, hogy tudatos énünk a tudattalan énünkkel állandóan kommunikál az érzések, az álmok és intuíciók által. Belső énünk rejtett erőit hát miért ne mozgósítanánk napi küzdelmeink során, ha erre is megtanít bennünket ez a kézikönyv, illetve szerzői, a Simonton házaspár?! Róluk, elsősorban a rákbeteg olvasókra és hozzátartozóikra gondolva, meg kell írni, hogy a férj orvos, onkológus, a feleség pedig pszichológus, mindketten a texasi Ráktanácsadó és Kutató Központban dolgoznak. Kézikönyvük megírására az késztette őket, hogy másfél évtizedes tapasztalatuk alapján kidolgozott, sajátos, gyógyítási technikájukat alkalmazva az utóbbi négy évben 159 orvosilag gyógyíthatatlannak minősített beteget kezeltek, de ma már 22,2 százalékuknál jele sincs a betegségnek, 19,1 százalékuknál visszafejlődőben van a daganat, 27,1 százalékuknál a betegség nem rosszabbodik. Könyvükben meglepő, esetenként kegyetlenül őszinte tárgyilagossággal fogalmazzák meg tanácsaikat, útmutatásukat, mindenkit figyelmeztetve, ha csak olvasnak az ajánlott eljárásokról, de nem gyakorolják azokat, az ugyanolyan hatástalan, mintha egy pirulát őrizgetnének, ahelyett, hogy bevennék a gyógyszert. Útmutatásukat válaszadással kezdik, a betegek legelső kérdésére: Miért pont én? És annak a családterápiának a leírásával fejezik be, mely cáfolni törekszik a társadalom helytelenül értelmezett programját: a rák egyenlő a halállal. A magyarországi Egészségforrás Alapítvány támogatásával kiadott könyv ára nálunk 65 korona. Megrendelhető a Természetgyógyászok Szövetségénél, a következő címen: ZLL, Cajovna pod Lipou, 831 404 Bratislava, Malinovského 45/b (hajdú)
