Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

1992. március 24. 5 Szabad ÚJSÁG ÍA Szrtrt tlSÁG kérdez)— Válaszol: Vladimír Stanovic és Jozef Gaisbacher, a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma gazdasági főosztályának, illetve legiszjatív osztályának vezetője Kedves Olvasók! Mint arról korábban értesítettük Önöket, lapunk gazda­sági rovata A Szabad Újság kérdez címmel új sorozatot indított azzal a céllal, hogy a nyilvánosságot foglalkoztató, közérdekű, lehetőség szerint gazdasági kérdéseikre a legilletékesebbektöl kapjanak választ. Más szóval sorozatunkban hazai politikusokat, ismert vagy kevésbé ismert gazdasági szakembereket szólaltatunk meg a legkülönbözőbb témákról. Új rovatunk - lám - nem maradt észrevétlenül, megkaptuk az első olvasói kérdéseket is, amelyekből négyre a szlovák mezőgazdasági minisztérium munkatársaitól kértünk választ. Kovács János, Serke; - Két kérdésem van a mezőgazdasági magánvállalkozóknak nyújtandó állami támogatással kapcsola­tosan: 1) Az állami támogatás feltéte­le, hogy a magángazda bruttó bevétele hektáronként - a talaj minőségétől függően - legalább 60-150 ezer korona legyen hek­táronként. Példaként feltételez­zük, hogy a magángazdálkodó kenyérgabonát vagy cukorrépát szándékozik termeszteni. A gabo­na felvásárlási ára 3000-3200 ko­rona tonnánként, a cukorrépa fel­­vásárlási ára pedig 980 korona tonnánként. Nem részletezem a számítást, de e szerint közepes minőségű talajban 34 tonnás ga­bonának és 130 tonna cukorrépá­nak kellene teremnie hektáron­ként, hogy a magángazdálkodó jogot formálhasson az állami tá­mogatásra. Hogyan lehetséges ilyen feltételt szabni? VLADIMÍR STANOVIÖ:- A kedves kérdező helytelenül értelmezi az állami támogatás feltételeit. Ahhoz, hogy a ma­gángazdálkodó jogosulttá vál­jék az állami támogatásra, való­ban a talaj minősége szerint differenciált 60-90-120-150 ezer korona bruttó bevételt kell elérnie, de természetesen nem hektáronként, hanem az egész gazdaságának. Tehát az állítása, illetve a számítása is téves. Persze, bárki tévedhet, ezért ha szabad, azt ajánlanám minden magán­­gazdálkodónak, aki szeretne ál­lami támogatásban részesülni, hogy ilyen és hasonló kérdése­ikkel forduljanak bizalommal a területi földügyi tájékoztató szolgálat dolgozóihoz, akik minden járásban szívesen ad­nak felvilágosítást. 2) Azok a magángazdák, akik tíz hektárnál kisebb földterületen gazdálkodnak 50 százalék állami támogatást kaphatnak például egy gép vásárlásakor, míg a 10 hektárnál többel rendelkezők 70 százalékot. Miért ez a megkülön­böztetés? Miért nincs egy mérce mindenki számára? VLADIMÍR STANOVIÖ: - Az állami támogatás összege nem azért differenciált, hogy valaki előnyt élvezzen, mások meg hátrányba kerüljenek. Ezzel a megkülönböztetéssel a törvényalkotók csak egysze­rűen arra szeretnék ösztökélni a magángazdálkodókat, hogy igyekezzenek olyan nagyságú földterületen gazdálkodni, amely valamelyest garantálja: képesek helytállni legalább a hazai konkurenciaharcban. A 2-3 hektáros gazdaságoknak ugyanis még erre sincs esé­lyük, s a külföldi mezőgazdasá­gi vállalatokkal való versengés­re méginkább nem lesz. A megkülönböztetés tehát nem irányul senki ellen, sokkal inkább a segítő szándék vezé­relte e feltétel kiötlőit. B. E.: - Nyolc hektár földet vit­tem be a szövetkezetbe, amelyet most szeretnék visszaigényelni. Ehhez meg is van minden szük­séges okmányom, de a vagyonré­szem is szeretném megkapni, amire azonban - egyelőre úgy tűnik - egy látszólag ártatlan föld­csere miatt nincs esélyem. Az történt ugyanis, hogy a helyi szö­vetkezet és állami gazdaság olyan fekvésű parcellákhoz jutott, amelyeket csak egymás földjein keresztüljárva tudtak megközelí­teni. Mígnem, hogy egyszerűbb legyen a dolog, a két mezőgazda­sági vállalat elcserélte a szóban forgó parcellákat. Szerencsétlen­ségemre az én földem is a csere tárgyát képezte. A szövetkezet illetékesei ugyanis most az állami gazdaság­hoz irányítottak, mondván, hogy az használja a földemet, attól igé­nyeljem vissza. Az állami gazda­ság vissza is szolgáltatná, de ak­kor a szövetkezettől nem kapom meg a vagyonrészem. Lehetsé­ges-e, hogy ilyen igazságtalanul járjanak el velem szemben? Vagy tényleg ilyen hézagos a törvény? JOZEF GAISBACHER:- A szövetkezetek vagyonjogi kapcsolatairól és a szövetkezeti vagyon visszaigényléséről szó­ló 42/1992-es Tt. számú tör­vény 14. paragrafusa szabja meg, hogy a jogosult szemé­lyek a szövetkezet tagjai, a föld­jének és többi vagyonának tu­lajdonosai. Amennyiben tehát az ön földjét nem a szövetkezet hasz­nálta a 162-es számú törvény érvénybe lépésekor, akkor a szövetkezet nem is tekinthető a föld használójának. Ebből- bármennyire is igazságtalan­nak tűnik - az következik, hogy ön nem jogosult a vagyonrész­re sem. Hacsak nem jogosult a másik feltétel (ha a szövetke­zetbe 30 ezer korona értékű va­gyont is bevitt) szerint. B. E.: - A szövetkezetbe bevitt földem egyik parcelláján két válla-« lat egy-egy épületet épített a megkérdezésem nélkül, s az ügy a mai napig sincs rendezve. Érthető, hogy ezt a földem is visz­­szaigényelném, de a szövetkezet illetékesei ez ügyben meg a két vállalathoz irányítottak és ez után a földterület után sem hajlandók kiadni vagyonrészemet. Mit te­hetek? JOZEF GAISBACHER: - Ez ügyben egyértelmű, hogy ön, tehát a föld tulajdonosa és a föld használója, azaz valóban a két vállalat között áll fenn jogi viszony. Tekintettel arra, hogy a föld továbbra is az ön tulajdo­nát képezi, s hogy (ha) a két vállalat jogtalanul építette rá épületeit, akkor tényleg tőlük kell ingatlanát visszaigényel­nie, de eladásra bérbeadásra is tehet nekik kínálatot. Bár jó len­ne, ha egy kicsit tüzetesebben is utána nézne a dolgoknak. Ugyanis bármikor épültek azok az épületek, akkor is léteztek bizonyos törvények, előírások. Győződjön meg arról, hogy a beépített parcelláját nem sajá­­trtották-e ki, s nem helyezték-e letétbe az árát. Amennyiben ez megtörtént, s ön nem jelentke­zett a pénzéért, könnyen előfor­dulhatott, hogy a föld ára át­szállt az államra. (baranyai) JHazai gazdasági körkép Nemzetközi autókiállítások Csehszlovákiában Az Autóipari Egyesület (SAT) tanácsa néhány nappal ezelőtt úgy döntött, hogy Csehszlovákiában gépkocsikiállítás ezentúl csak egyszer lesz évente - páratlan években Autosalon Praha, a páros években pedig AUTOTEC Brno elnevezéssel. A SAT már kérvényezte is a Gépkocsikonstruktörök Nemzetközi Szervezetét (OICA), hogy sorolják be e két majdani hazai gépkocsibemu­tatót a nemzetközi kiállításai közé. Amennyiben erre sor kerül, akkor az 1993-as prágai rendezvényt már a világ autószalonjai között fogják számontartani. Az esetleges többi csehszlovákiai, gépkocsikat ás motor­­kerékpárokat bemutató kiállításnak azonban ezentúl csak regionális jellege lesz. Ez okból például az idei brünni nemzetközi gépipari kiállításon már valószínűleg nem is láthatunk gépkocsiújdonságokat. Az AUTOTEC legelőször az idén június 16 és 21 között lesz megtekinthető Brünnben. A Tesla újít A nyolcvanas években még a Liptovsky Hrádok-i Tesla részvény­­társaság termékeinek 70 százalékát az ún. speciális technika - pon­tosabban: lézer célzóberendezések tankokba - alkotta. A hadiipar leépítése tehát érzékenyen érinti a tátrai céget, amely természetesen igyekszik alkalmazkodni a piacgazdaság diktálta feltételekhez. A termelés fele arányban a távközlési technikára irányul, de az egyszerű közlekedési és energetikai szerszámgépek gyártási prog­ramjával is elkészültek már. A Tesla fö tevékenysége azonban továbbra is az elektronikus telefonközpontok gyártására irányul, amelyek továbbfejlesztése korszerűbb technológiát is igényelne. Csakhogy új gépek vásárlá­sára már felhasználták azt a közel 27 millió korona támogatást is, amelyet a szövetségi kormánytól kapott a vállalat a haditechnika­gyártás leépítésére. A Teslának a nem mindennapi helyzetéből talán a német ALCATEL és az osztrák Häusermann cégekkel létreho­zandó vegyes vállalatként sikerül majd kilábalnia. Központi szerephez jut Prága? Külföldi üzletemberek azt jósolják, hogy a csehszlovák főváros néhány éven belül a műtárgy- és régiségkereskedelem egyik központja lesz - nyilatkozta Jan Vojta, a cseh kormány tanácsadója az egyik hazai napilapnak. Vojta a vezetője annak a szakértői munkacsoportnak, amelynek feladata a műtárgyak és a kulturális értékek védelmével kapcsolatos törvénytervezet kidolgozása. Ezt az tette indokolttá, hogy az utóbbi időben általánossá vált nálunk a templomok és a múzeumok kifosztása. A program részeként először is szeretné^ feltérképezni az ország kulturális örökségét. Március elsején olyan adatbankot alakítottak ki, ahol videofelvételeken őrzik az egyes régiségek képét. Mivel az ellopott műtárgyak többségét külföldre szállítják, a törvényjavaslat egyik legfonto­sabb célja, hogy ezen értékeket az országban tartsa. A tervezet értelmében a múzeumoknak és galériáknak elővételi joguk lesz az adott műtárgy felkínálásától számított fél évig. Ez a korlátozás az 50 évesnél régebbi alkotásokra vonatkozik, szemben a jelenlegi szabályozással, amely csak a 100 évesnél régebbi műtárgyak exportját korlátozza. Az illegális műtárgy-kereskedelmet úgy kívánják megakadályozni, hogy létrehoznak egy állami tulajdonú árvereztető társaságot, amely garantálni fogja az egyes régiségek piaci árát. Az állam egyrészt így ellenőrizni tudja majd a műtárgy-kereskedelmet, másrészt ezeket a tár­gyakat az országon belül kínálják fél megvételre. Kábeltelevízió és egyebek Besztercebányán ez év végéig még csak egy lakótelepen, de később fokozatosan az egész városban kiépítik a kábel-televíziózás­hoz szükséges vezetékhálózatot. Charles Francis Kocsist?) a nálunk még viszonylag ritkaságnak számító beruházást kivitelező Unifon amerikai-csehszlovák cég elnöke a minap arról tájékoztatta a hazai újságírókat, hogy a kábeltelevízió nemcsak Kelet-Szlovákia központja távközlésének jelent majd pluszt, hanem egyszersmind munkalehetőséget is teremt. Legalábbis a hálózat kiépítéséig több munkanélküli juthat kereseti lehetőséghez, hiszen a cég a munkák legnagyobb részének elvégzésére hazai munkaerőt fog alkalmazni. A majdani telekommunikációs vezetékek a kábeltelevíziózáson kivül felhasználhatók lesznek számítógéprendszerek, biztonsági berendezések hálózatának kiépítésére, sót, a telefonhálózat bővíté­sére is. Slovpap-diszkontáruházak A pozsonyi Slovpap nagykereskedelmi vállalat önkiszolgáló diszkont­­áruházakat nyitott üzemeiben (Pozsonyban, Nyitrán, Zsolnán és Kas­sán), ahol természetesen papíripari termékeket kínál a szokásosnál olcsóbb áron, kis- és nagykereskedelmi csomagolásban. A vásárlók fizethetnek készpénzzel (ebben az esetben 5 ezer korona vásárlási érték felett 3 százalékos engedményt kínál a Slovpap) vagy bankon keresztül, ahogy tetszik. A választék nagy: az áruházak eladásra kínálnak számos irodai kelléket, iskolaszert, szigetelőanyagot, egyszóval 3 ezer hazai, osztrák és német terméket. A Slovpap vezetői ígérik, hogy a lehető legrugalmasabban reagálnak vevőik - akik között egyre több a magánvállalkozó - igényeire, mert nekik is érdekük a partnereikkel való jó kapcsolatok kiépítése, hiszen a vállalat korábbi ügyfelei, a nagy vállalatok közül egyre több válik fizetésképte­lenné. (A ŐSTK nyomán: B. L.) (Könözsi István illusztrációs felvétele) v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom