Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
1992. március 24. 5 Szabad ÚJSÁG ÍA Szrtrt tlSÁG kérdez)— Válaszol: Vladimír Stanovic és Jozef Gaisbacher, a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma gazdasági főosztályának, illetve legiszjatív osztályának vezetője Kedves Olvasók! Mint arról korábban értesítettük Önöket, lapunk gazdasági rovata A Szabad Újság kérdez címmel új sorozatot indított azzal a céllal, hogy a nyilvánosságot foglalkoztató, közérdekű, lehetőség szerint gazdasági kérdéseikre a legilletékesebbektöl kapjanak választ. Más szóval sorozatunkban hazai politikusokat, ismert vagy kevésbé ismert gazdasági szakembereket szólaltatunk meg a legkülönbözőbb témákról. Új rovatunk - lám - nem maradt észrevétlenül, megkaptuk az első olvasói kérdéseket is, amelyekből négyre a szlovák mezőgazdasági minisztérium munkatársaitól kértünk választ. Kovács János, Serke; - Két kérdésem van a mezőgazdasági magánvállalkozóknak nyújtandó állami támogatással kapcsolatosan: 1) Az állami támogatás feltétele, hogy a magángazda bruttó bevétele hektáronként - a talaj minőségétől függően - legalább 60-150 ezer korona legyen hektáronként. Példaként feltételezzük, hogy a magángazdálkodó kenyérgabonát vagy cukorrépát szándékozik termeszteni. A gabona felvásárlási ára 3000-3200 korona tonnánként, a cukorrépa felvásárlási ára pedig 980 korona tonnánként. Nem részletezem a számítást, de e szerint közepes minőségű talajban 34 tonnás gabonának és 130 tonna cukorrépának kellene teremnie hektáronként, hogy a magángazdálkodó jogot formálhasson az állami támogatásra. Hogyan lehetséges ilyen feltételt szabni? VLADIMÍR STANOVIÖ:- A kedves kérdező helytelenül értelmezi az állami támogatás feltételeit. Ahhoz, hogy a magángazdálkodó jogosulttá váljék az állami támogatásra, valóban a talaj minősége szerint differenciált 60-90-120-150 ezer korona bruttó bevételt kell elérnie, de természetesen nem hektáronként, hanem az egész gazdaságának. Tehát az állítása, illetve a számítása is téves. Persze, bárki tévedhet, ezért ha szabad, azt ajánlanám minden magángazdálkodónak, aki szeretne állami támogatásban részesülni, hogy ilyen és hasonló kérdéseikkel forduljanak bizalommal a területi földügyi tájékoztató szolgálat dolgozóihoz, akik minden járásban szívesen adnak felvilágosítást. 2) Azok a magángazdák, akik tíz hektárnál kisebb földterületen gazdálkodnak 50 százalék állami támogatást kaphatnak például egy gép vásárlásakor, míg a 10 hektárnál többel rendelkezők 70 százalékot. Miért ez a megkülönböztetés? Miért nincs egy mérce mindenki számára? VLADIMÍR STANOVIÖ: - Az állami támogatás összege nem azért differenciált, hogy valaki előnyt élvezzen, mások meg hátrányba kerüljenek. Ezzel a megkülönböztetéssel a törvényalkotók csak egyszerűen arra szeretnék ösztökélni a magángazdálkodókat, hogy igyekezzenek olyan nagyságú földterületen gazdálkodni, amely valamelyest garantálja: képesek helytállni legalább a hazai konkurenciaharcban. A 2-3 hektáros gazdaságoknak ugyanis még erre sincs esélyük, s a külföldi mezőgazdasági vállalatokkal való versengésre méginkább nem lesz. A megkülönböztetés tehát nem irányul senki ellen, sokkal inkább a segítő szándék vezérelte e feltétel kiötlőit. B. E.: - Nyolc hektár földet vittem be a szövetkezetbe, amelyet most szeretnék visszaigényelni. Ehhez meg is van minden szükséges okmányom, de a vagyonrészem is szeretném megkapni, amire azonban - egyelőre úgy tűnik - egy látszólag ártatlan földcsere miatt nincs esélyem. Az történt ugyanis, hogy a helyi szövetkezet és állami gazdaság olyan fekvésű parcellákhoz jutott, amelyeket csak egymás földjein keresztüljárva tudtak megközelíteni. Mígnem, hogy egyszerűbb legyen a dolog, a két mezőgazdasági vállalat elcserélte a szóban forgó parcellákat. Szerencsétlenségemre az én földem is a csere tárgyát képezte. A szövetkezet illetékesei ugyanis most az állami gazdasághoz irányítottak, mondván, hogy az használja a földemet, attól igényeljem vissza. Az állami gazdaság vissza is szolgáltatná, de akkor a szövetkezettől nem kapom meg a vagyonrészem. Lehetséges-e, hogy ilyen igazságtalanul járjanak el velem szemben? Vagy tényleg ilyen hézagos a törvény? JOZEF GAISBACHER:- A szövetkezetek vagyonjogi kapcsolatairól és a szövetkezeti vagyon visszaigényléséről szóló 42/1992-es Tt. számú törvény 14. paragrafusa szabja meg, hogy a jogosult személyek a szövetkezet tagjai, a földjének és többi vagyonának tulajdonosai. Amennyiben tehát az ön földjét nem a szövetkezet használta a 162-es számú törvény érvénybe lépésekor, akkor a szövetkezet nem is tekinthető a föld használójának. Ebből- bármennyire is igazságtalannak tűnik - az következik, hogy ön nem jogosult a vagyonrészre sem. Hacsak nem jogosult a másik feltétel (ha a szövetkezetbe 30 ezer korona értékű vagyont is bevitt) szerint. B. E.: - A szövetkezetbe bevitt földem egyik parcelláján két válla-« lat egy-egy épületet épített a megkérdezésem nélkül, s az ügy a mai napig sincs rendezve. Érthető, hogy ezt a földem is viszszaigényelném, de a szövetkezet illetékesei ez ügyben meg a két vállalathoz irányítottak és ez után a földterület után sem hajlandók kiadni vagyonrészemet. Mit tehetek? JOZEF GAISBACHER: - Ez ügyben egyértelmű, hogy ön, tehát a föld tulajdonosa és a föld használója, azaz valóban a két vállalat között áll fenn jogi viszony. Tekintettel arra, hogy a föld továbbra is az ön tulajdonát képezi, s hogy (ha) a két vállalat jogtalanul építette rá épületeit, akkor tényleg tőlük kell ingatlanát visszaigényelnie, de eladásra bérbeadásra is tehet nekik kínálatot. Bár jó lenne, ha egy kicsit tüzetesebben is utána nézne a dolgoknak. Ugyanis bármikor épültek azok az épületek, akkor is léteztek bizonyos törvények, előírások. Győződjön meg arról, hogy a beépített parcelláját nem sajátrtották-e ki, s nem helyezték-e letétbe az árát. Amennyiben ez megtörtént, s ön nem jelentkezett a pénzéért, könnyen előfordulhatott, hogy a föld ára átszállt az államra. (baranyai) JHazai gazdasági körkép Nemzetközi autókiállítások Csehszlovákiában Az Autóipari Egyesület (SAT) tanácsa néhány nappal ezelőtt úgy döntött, hogy Csehszlovákiában gépkocsikiállítás ezentúl csak egyszer lesz évente - páratlan években Autosalon Praha, a páros években pedig AUTOTEC Brno elnevezéssel. A SAT már kérvényezte is a Gépkocsikonstruktörök Nemzetközi Szervezetét (OICA), hogy sorolják be e két majdani hazai gépkocsibemutatót a nemzetközi kiállításai közé. Amennyiben erre sor kerül, akkor az 1993-as prágai rendezvényt már a világ autószalonjai között fogják számontartani. Az esetleges többi csehszlovákiai, gépkocsikat ás motorkerékpárokat bemutató kiállításnak azonban ezentúl csak regionális jellege lesz. Ez okból például az idei brünni nemzetközi gépipari kiállításon már valószínűleg nem is láthatunk gépkocsiújdonságokat. Az AUTOTEC legelőször az idén június 16 és 21 között lesz megtekinthető Brünnben. A Tesla újít A nyolcvanas években még a Liptovsky Hrádok-i Tesla részvénytársaság termékeinek 70 százalékát az ún. speciális technika - pontosabban: lézer célzóberendezések tankokba - alkotta. A hadiipar leépítése tehát érzékenyen érinti a tátrai céget, amely természetesen igyekszik alkalmazkodni a piacgazdaság diktálta feltételekhez. A termelés fele arányban a távközlési technikára irányul, de az egyszerű közlekedési és energetikai szerszámgépek gyártási programjával is elkészültek már. A Tesla fö tevékenysége azonban továbbra is az elektronikus telefonközpontok gyártására irányul, amelyek továbbfejlesztése korszerűbb technológiát is igényelne. Csakhogy új gépek vásárlására már felhasználták azt a közel 27 millió korona támogatást is, amelyet a szövetségi kormánytól kapott a vállalat a haditechnikagyártás leépítésére. A Teslának a nem mindennapi helyzetéből talán a német ALCATEL és az osztrák Häusermann cégekkel létrehozandó vegyes vállalatként sikerül majd kilábalnia. Központi szerephez jut Prága? Külföldi üzletemberek azt jósolják, hogy a csehszlovák főváros néhány éven belül a műtárgy- és régiségkereskedelem egyik központja lesz - nyilatkozta Jan Vojta, a cseh kormány tanácsadója az egyik hazai napilapnak. Vojta a vezetője annak a szakértői munkacsoportnak, amelynek feladata a műtárgyak és a kulturális értékek védelmével kapcsolatos törvénytervezet kidolgozása. Ezt az tette indokolttá, hogy az utóbbi időben általánossá vált nálunk a templomok és a múzeumok kifosztása. A program részeként először is szeretné^ feltérképezni az ország kulturális örökségét. Március elsején olyan adatbankot alakítottak ki, ahol videofelvételeken őrzik az egyes régiségek képét. Mivel az ellopott műtárgyak többségét külföldre szállítják, a törvényjavaslat egyik legfontosabb célja, hogy ezen értékeket az országban tartsa. A tervezet értelmében a múzeumoknak és galériáknak elővételi joguk lesz az adott műtárgy felkínálásától számított fél évig. Ez a korlátozás az 50 évesnél régebbi alkotásokra vonatkozik, szemben a jelenlegi szabályozással, amely csak a 100 évesnél régebbi műtárgyak exportját korlátozza. Az illegális műtárgy-kereskedelmet úgy kívánják megakadályozni, hogy létrehoznak egy állami tulajdonú árvereztető társaságot, amely garantálni fogja az egyes régiségek piaci árát. Az állam egyrészt így ellenőrizni tudja majd a műtárgy-kereskedelmet, másrészt ezeket a tárgyakat az országon belül kínálják fél megvételre. Kábeltelevízió és egyebek Besztercebányán ez év végéig még csak egy lakótelepen, de később fokozatosan az egész városban kiépítik a kábel-televíziózáshoz szükséges vezetékhálózatot. Charles Francis Kocsist?) a nálunk még viszonylag ritkaságnak számító beruházást kivitelező Unifon amerikai-csehszlovák cég elnöke a minap arról tájékoztatta a hazai újságírókat, hogy a kábeltelevízió nemcsak Kelet-Szlovákia központja távközlésének jelent majd pluszt, hanem egyszersmind munkalehetőséget is teremt. Legalábbis a hálózat kiépítéséig több munkanélküli juthat kereseti lehetőséghez, hiszen a cég a munkák legnagyobb részének elvégzésére hazai munkaerőt fog alkalmazni. A majdani telekommunikációs vezetékek a kábeltelevíziózáson kivül felhasználhatók lesznek számítógéprendszerek, biztonsági berendezések hálózatának kiépítésére, sót, a telefonhálózat bővítésére is. Slovpap-diszkontáruházak A pozsonyi Slovpap nagykereskedelmi vállalat önkiszolgáló diszkontáruházakat nyitott üzemeiben (Pozsonyban, Nyitrán, Zsolnán és Kassán), ahol természetesen papíripari termékeket kínál a szokásosnál olcsóbb áron, kis- és nagykereskedelmi csomagolásban. A vásárlók fizethetnek készpénzzel (ebben az esetben 5 ezer korona vásárlási érték felett 3 százalékos engedményt kínál a Slovpap) vagy bankon keresztül, ahogy tetszik. A választék nagy: az áruházak eladásra kínálnak számos irodai kelléket, iskolaszert, szigetelőanyagot, egyszóval 3 ezer hazai, osztrák és német terméket. A Slovpap vezetői ígérik, hogy a lehető legrugalmasabban reagálnak vevőik - akik között egyre több a magánvállalkozó - igényeire, mert nekik is érdekük a partnereikkel való jó kapcsolatok kiépítése, hiszen a vállalat korábbi ügyfelei, a nagy vállalatok közül egyre több válik fizetésképtelenné. (A ŐSTK nyomán: B. L.) (Könözsi István illusztrációs felvétele) v.
