Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
1992. március 20. Szabad ÚJSÁG 3 Megszólalt az RMDSZ Tegnap Bukarestben tették közzé a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége elnökségének állásfoglalását, amelyben az RMDSZ vezetése leszögezi, hogy teljes egészében támogatja a román nemzetnek azt az óhaját, amely szerint minden olyan terület, amelyen a román nemzet tagjai élnek, egyesülhessen. Az RMDSZ elnökségének nyilatkozata helyesnek ítéli meg a keleteurópai régió nemzeteinek azon törekvését, amellyel végérvényesen megszűnnének az 1939-ben kötött Ribbentropp—Molotov paktum következményei. A romániai magyarok szövetsége vezetőinek az a véleménye, hogy valós együttműködésre a térségben élő nemzetek között csak akkor kerülhet sor, ha orvoslást nyernek a történelmi traumák. Az RMDSZ elnökségének nyilatkozatát külön kommentálta Tőkés László püspök. Kifejtette, hogy Erdély clszakítása Romániától nem a Romániában élő magyarok szándéka, hanem a román nacionalista csoportok kitalációja, ami egyben uszítás is. Tőkés László visszautasította egyúttal a Romania Mare nacionalista párt vádaskodásait is, mondván, hogy külföldi útjain nem Románia és a román nép ellen lép fel, hanem az országban fellelhető, az ország fejlődését gátló antidemokratikus erők ellen. A magyar irredentizmussal kapcsolatban a püspök elmondta, hogy ezek az erők távol Kelet-Közép-Európától működnek, befolyásuk túl kicsi, nem is kellene velük foglalkozni, ha a román nacionalista erők nem nagyítanák fel e kis cso- Vport néhány kijelentését._________ . Jelcin közbelép? Fontos egyezség a haderőről Tegnap Kijevben megkezdődött a Független Államok Közössége legfelsőbb vezetőinek tanácskozása. A napirenden elsősorban katonai kérdések és Hegyi Karabah problémái szerepelnek. A találkozón részt vett a FÁK mindegyik tagállamának képviselője, az örményországit kivéve. Mint megfigyelő jelen van a tanácskozáson a grúz elnök is. Ter-Petroszjan örmény elnök azért nem érkezett meg Kijevbe, mert Azerbajdzsán nem oldotta fel az Örményország ellen életbe léptetett gazdasági blokádot A Kijevbe érkező Jelcint tüntetők fogadták, oroszellenes jelszavakat kiabálva és Ukrajna kilépését követelve a FÁK-ból. Elsősorban a moszkvai diktátum befejezését követelték és azt, hogy a fekete-tengeri flotta kerüljön Ukrajna irányítása alá. A tanácskozást Leonyid Kravcsuk ukrán elnök nyitotta meg. Elmondta, a minszki találkozó óta nem javult a belpolitikai helyzet a FÁK-ban, Azerbajdzsánban és Moldáviában, a Dnyesztermenti Köztársaságban pedig kimondottan nyugtalanító lett. Az ENSZ főtitkárának különmegbízottja, Cyrus Vance tegnap Sztyepanakertbe érkezett. Látogatását az előzetesen kikötött egyhetes tűzszünet ellenére lövöldözések zavarták meg. Vance tájékozódó kőrútján meglátogatta a sztyepanakerti kórházat, utána pedig a helyi örmények képviselőivel tanácskozott. Az örmény védelmi minisztériumhoz közelálló forrásokból jelentették, hogy Grad-rendszerű rakétákkal lőtték Sztyepanakertet, az örmények azonban nem válaszoltak a támadásra, tekintettel az elkezdett béketárgyalásokra. Vance útjától Örményország azt vátja, hogy elősegíti ENSZ-békeerők telepítését a térségbe, Azerbajdzsán viszont hallani sem akar a kéksisakosokról, mert szerinte a konfliktus nemzetközi erők nélkül is megoldható. A tegnapi kijevi tanácskozás Karabah kérdése mellett nagy figyelmet szentelt a többi katonai problémának is, tekintettel arra, hogy nem tisztázott a helyzet a stratégiai atomfegyvereket illetően Ukrajna és Oroszország között és bár Ukrajna kijelentette, az e fegyverek átcsoportosítására kijelölt határidőt betartja, nem biztos, amíg meg nem születik egy mindkét fél számára elfogadható kompromiszszum. Hogy ez mennyire égető kérdés, azt mutatja, hogy a FÁK-ban szinte minden területen elharapózott a fegyverlopás, katonai fegyverraktárakat fosztanak ki. A Dnyeszter-menti Köztársaság egyik falujában ismeretlen tettesek két konténert loptak el így, speciális vasbeton bunkerekből, s ezek a konténerek radioaktív céziumot tartalmaztak. A FÁK hadserege korábban a helyi lakosság támadásai miatt kénytelen volt elhagyni ezt a kaszárnyát, a moldáviai rendőrség viszont nem őrizte a volt katonai területet. Március másodikán Ellentmondó jelentések ENSZ-csapatokra várva Jugoszláviából tegnap is az utóbbi időszak hagyományainak megfelelően egymásnak ellentmondó hírek érkeztek. A hírügynökségi jelentések szerint a szerdai váratlan megállapodás Bosznia—Hercegovina területi elrendezésével kapcsolatosan az említett köztársaságban kedvezően befolyásolta az események alakulását. Ezt bizonyítja, hogy azokban a városokban, ahol a hét elején még heves összecsapásokra került sor, tegnapra már megnyugodtak a kedélyek, s nem folytatódtak az utcai harcok. Mostar városában a megállapodást követően eltávolították az utcai barikádokat, amelyek megbénították a városi közlekedést. A többi összetűzés színhelyén is megszüntették az utcai torlaszokat, és így ismét normalizálódhatott a helyzet. A horvát hírügynökségi iroda munkatársa szerint a szövetségi hadsereg tartalékosai tegnap ágyútámadást intéztek a Mostar közelében fekvő egyik kisváros ellen. Más helyekről is beszámoltak hasonló incidensekről. Meg nem erősített hírforrások szerint a jugoszláv hadsereg ismét támadást intézett több szlavóniai település ellen. A tegnapi harcoknak, állítólag több súlyos sebesültje volt. Sibenik városában a lakosság kénytelen volt az óvóhelyekre húzódni, hogy így védekezzen a heves támadások ellen. New Yorkban az ENSZ-közgyűlés csütörtökön késő este jóvá hagyta a jugoszláviai békemisszió kiadásainak megtérítésére szánt 250 millió dolláros összeget. A résztvevők nem fogadták el az ENSZ-főtitkár által javasolt összeg odaítélésére vonatkozó javaslatot, amely jóval meghaladta a végül is megszavazott 250 millió dollárt. A Biztonsági Tanács szakértői szerint az ENSZ- csapatok jugoszláviai missziója legalább 12 hónapig fog tartani. Emellett azonban számolni kell azzal, ha addig nem sikerül a felek között tartós békét kötni, a kéksisakosok a tervezettnél hosszabb ideig fognak Jugoszláviában tartózkodni. Az ENSZ képviselői arra kérik Jugoszlávia vezetőit, hogy lehetőségeikhez mérten fedezzék a csapatok ott-tartózkodásának költségeit. A tervek szerint az ENSZ-csapatoknak április folyamán kell megérkezniük ideiglenes jugoszláviai állomáshelyeikre. A legutóbbi hivatalos jugoszláviai értesülések szerint az ország a jelenlegi bonyolult politikai és gazdasági helyzetben nem képes biztosítani a kéksisakosok élelmiszerrel, illetve üzemanyaggal való folyamatos ellátását. Major, ha kell, háborúzik ugyanitt már négy ilyen konténert loptak el, melyet később a falu határában megtaláltak. Mircea Snegur moldovai elnök tegnap aláírta azt a dekrétumot, amelynek alapján az ország területén állomásozó FÁK-hadsereg köztársasági igazgatás alá kerül. A volt szovjet hadsereg így a moldáviai hadsereg alapjává válik, feltehetőleg azért is, mert erre a területre, vagy legalábbis annak jó részére Románia is igényt formál. Ilyen körülmények közt csak üdvözölni lehet, hogy a kijevi tanácskozás résztvevői tegnap délután három katonai kérdésben már egyezségre jutottak: a közös hadsereg főparancsnokságát illetően, az általános rendeltetésű FÁK- haderők alapszabályait illetően egy kétéves átmeneti időszakra, valamint a fegyveres erők ellátását és anyagi biztosítását illetően. A FÁK hadserege vezérkarának főparancsnokává Viktor Szamszonov vezérezredest nevezték ki, a stratégiai erők élére Jurjj Maks/imov tábornokot, az általános haderő élére pedig Vlagyimir Szenyonov vezérezredest. Kedvezmények a külföldieknek Magyarországon jelentős kedvezményeket vezetnek be a külföldi beruházók számára — jelentette be tegnap a Magyar Gazdasági Külkapcsolatok Minisztériuma. Az új szabályok értelmében a külföldieknek semmilyen külön engedélyre nincs szükségük ahhoz, hogy Magyarországon vállalkozzanak, sőt az sem szükséges, hogy bárhol másutt vállalkozó legyen az illető. A törvény azt sem határozza meg, mekkora részvényt vásárolhat a külföldi a magyar cégeknél. Egyedül az a feltétel, hogy a külföldi beruházáshoz szükséges anyagiakat valutában fizessék meg, persze csak akkor, ha a beruházás nem a már meglévő magyarországi vállalkozás nyereségéből származik. További jelentős könnyítést jelent az, hogy az 1993. december 31-ig bejegyzett közös vállalatok adókedvezményben részesülnek. Egyetlen megszorítást tartalmaznak az új szabályok: a beruházásnak hozzá kell járulnia a monopolellenes törvény megvalósulásához. Kerül, amibe kerül... A parlament gyorsítani akar Kínai gazdasági reform „Kínában meg van minden feltétel ahhoz, hogy a világ különböző tájain alkalmazott modem módszerek követésével megvalósuljon a gazdasági reform gyorsítása, egyetlen szempontra kell csupán ügyelni, éspedig arra, hogy a kínai gazdaság harmonikusan fejlődjön a társadalmi stabilitás alapján.” Li Peng kormányfő mondta ezt a kínai parlament tegnap megkezdett ülésén. A kormányfő által előterjesztett gazdasági reformtervezet nagyon sok olyan újdonságot tartalmaz, amely arra utal, hogy Li Peng és tanácsadói nagyon figyelmesen áttanulmányozták a két évvel ezelőtt félreállított Teng Sziao Ping reformtervezetét, sőt egyes megfigyelők szerint a kormányfő által beterjesztett dokumentum egy érdekes kompromisszum a konzervatívok „kínai szocializmus” elképzelései és a reformerők céljai között. Erre utal Li Peng azon kijelentése is, ahol tulajdonképpen Tenget idézi, nevezetesen azt, hogy a társadalmi stabilitást egyedül úgy lehet elérni, ha állandóan fejlődik az ország gazdasága és emelkedik az emberek életszínvonala. Ezzel párhuzamosan azonban a kormányfő arra figyelmeztet, hogy a gazdaság fejlődésének túl gyors üteme, a szocialista gazdaságba bevezetett kapitalista módszerek káoszt okozhatnak. Éppen ezért fontos az, hogy Kína megtalálja az eddigi gazdasági eredményeire építve azt az utat, amellyel folytathatja a szocializmus építését és egy általános jóléti társadalom megteremtését. Li Peng szerint Kína nemzetközi megítélése jó, ezáltal több lehetőség nyílik az együttműködésre, ám Kínának mégis elsősorban önmagára kell támaszkodnia. A tegnap kezdődött parlamenti ülés a tervek szerint 15 napos lesz. A megfigyelők szerint a mintegy háromezer küldött a kormányfő figyelmeztetései ellenére a Teng-féle reformot fogja támogatni. Annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén Irak képviselője újra biztosította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy a háború utáni feltételeket teljesíti, # valós helyzet nem megnyugtató. Kiderül ez abból a nyilatkozatból is, amelyet John Major brit kormányfő adott a The Times angol napilapnak. Major ebben a nyilatkozatában kifejtette, hogy függetlenül a választási kampánytól, amennyiben szükségét látja, Nagy-Britannia újra részt vesz egy iraki katonai akcióban. „Az ENSZ azt követeli Iraktól, hogy semmisítse meg az atomfegyverek gyártásához szükséges mindennemű berendezését, és Nagy- Britanniának, az USA-nak és Francia-Sokk Szavazás után A Dél-afrikai Köztársaságban a Frederik W. de Klerk köztársasági elnök által elkezdett apartheid ellenes reformokat támogatta a fehér lakosság mintegy 68 százaléka. Csalódottságának adott hangot viszont a Konzervatív Párt, amely a legerősebb abban a Pietersburgban, ahol a népszavazás során elvetették de Klerk reformjainak folytatását. Viliié Snynan, a Konzervatív Párt pietersburgi képviselője kategorikusan elutasította a népszavazás eredményét, mert mint mondta „lehetetlen tárgyalni a kommunistákkal és a terroristákkal”. Hozzátette még azt is, hogy semmilyen dél-afrikai nemzeti identitást nem lehet a fekete törzsekre építeni, mert e kettő egyszerűen kizárja egymást. A népszavazás eredményét pedig egyszerűen sokknak nevezte. országnak be kell biztosítania, hogy Szadam Húszéin ne tudja folytatni e fegyverek gyártását, kerül, amibe kerül...” Major elmondta továbbá azt is, hogy az esetleges katonai beavatkozásra figyelmeztették Tarik Aziz miniszterelnökhelyettest is, aki a múlt héten vett részt a Biztonsági Tanács ülésén. Az esetleges katonai beavatkozást Majorral szemben Colin Powell feleslegesnek tartja. Powell a Washington Postnak nyilatkozva kifejtette, hogy egy újabb háború legfeljebb a hagyományos fegyverek megsemmisítését eredményezné, de nem tudná rákényszeríteni Huszeint a tömegpusztító fegyverek és eszközök gyártásának leállítására. A Washington Post a nyilatkozattal kapcsolatban kommentárjában megjegyzi, hogy az újabb katonai beavatkozás adott esetben ártana az Egyesült Államok jó hírének. Powell nyilatkozata ellenére úgy tűnik, az Egyesült Államok semmit sem bíz a véletlenre. Erről tanúskodik az a. bonni bejelentés, amely szerint az Egyesült Államok megkezdte Németországban államozásozó vadászbombázóinak áthelyezését a Perzsa-öbölbe. Az amerikai légierő szóvivője azonban nem közölte, mennyi gépről van szó és tagadta azt, hogy az Egyesült Államok ezzel az akcióval akar nyomást gyakorolni Irakra az atomfegyvergyártást illetően. Ezzel egyidőben az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy nem szabtak semmilyen konkrét határidőt Iraknak kötelezettségei teljesítésére. Üdvözölte azt a tényt, hogy Irak újra bekapcsolódhat a kőolajexportba, de figyelmeztetett, hogy amennyiben Irak az atomfegyverek ügyében hajthatatlan marad, megtörténhet az exportengedély visszavonása. Brüsszelben a Benelux Államok székházában tárgyalt a visegrádi hármak képviselete a lehetséges jövőbeni együttműködésről. Ez volt az első külügyminiszteri szintű találkozó, melyből új ötleteket kellene meríteniük a sikeres politikai és gazdasági együttműködéshez. A visegrádi hármakat főleg a benelux vámunió érdekelte, mivel ez a három ország az Európai Közösségen belül valósította meg azt. A GRÚZ ÁLLAMTANÁCS elnöke, Eduard Sevardnadze fontosabbnak tartja a grúz—orosz szerződés aláírását, mint azt, hogy Grúzia csatlakozzon a FÁK-hoz, mivel ezt a grúz nép nem venné jó néven. Az IZRAELI HADSEREG egységei tegnap átlépték a libanoni határt és az úgynevezett biztonsági övezet mentén foglaltak el állásokat. A tüzérség lőtt néhány dél-libanoni falut, hogy így figyelmeztessék az iszlám fundamentalistákat, akiknek ez a terület fő támaszpontjuk Izrael-ellenes támadásaik során. A NATO katonai bizottsága úgy döntött, hogy április 10-én „együttműködési értekezletet” tart, melyre meghívja Közép- és Kelet-Európa államainak vezérkari főnökeit is. A meghívást összesen 19 ország kapta meg, mely tagja az Észak-atlanti Együttműködési Bizottságnak. Az áprilisi értekezlet célja, hogy javítsa a kapcsolatokat a volt katonai ellentáborok tagjai közt. LíBIA az Arab Ligához fordult azzal a kéréssel, hogy vasárnap üljön össze és próbálja megakadályozni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat léptessen életbe vele szemben, amiért nem hajlandó kiadni Nagy-Britanniának, Franciaországnak és az USA-nak azokat a terroristákat, akiket polgári repülőgépek ellen elkövetett merényletért akarnak bíróság elé állítani. A KAZAHSZTÁNBA kitelepített lengyelek vissza akarnak térni szülőföldjükre, Ukrajnába. Grodek városának helyi hivatalai egyetértenek a visszatelepüléssel. Kazahsztánban jelenleg mintegy 80—90 ezer lengyel él, azok leszármazottai, akiket a harmincas években Sztálin parancsára erőszakkal hurcoltak el Ukrajna területéről. K éT BOMBAMERÉNYLET volt tegnap Athénban, az egyik egy ház, a másik egy személyautó ellen, melyeknek tulajdonosa a merénylők szerint egy rendőrségi besúgó volt. Szerencsére csak anyagi károk keletkeztek. A merényletet a balos Forradalmi Népharc szervezet vállalta magára. L isszabonban tanácskoznak az Európai Közösség ipari miniszterei az Afrikával, Latin-Amerikával és Kelet- Közép-Európával folytatandó együttműködésről. A tanácskozáson vendégként jelen van Csehszlovákia, Lengyelország, Angola, Magyarország, Mozambik, Brazília és Venezuela képviselője is. Szocdem jövőkép Tegnap véget ért Badenben az európai szociáldemokrata irányzatú pártok és mozgalmak kétnapos tanácskozása, amelyet „Együttműködés Európa jövőjéért” jelszó alatt tartottak meg, s amelynek fő témája a kelet-európai országok gazdaságának transzformációja következtében kialakult helyzet. A konferencián számos szociáldemokrata kiválóság vett részt, mind a kelet- és közép-európai térségből, mind a fejlett nyugati országoktól. A kelet-európai változásokat értékelve a szociáldemokrata képviselők aggodalmuknak adtak hangot, figyelmeztetve arra, hogy a gazdaságok „sokkterápiás” transzformációja egyre nagyobb szociális feszültségeket okoz a térségben, holott a demokrácia megvalósulása olyan emberjogi és nemzetiségi konfliktusokat is szült, amelyek önmagukban is destabilizáló hatásúak lehetnek. A találkozón nem született általános érvényű határozat, de amint Valtr Komárek is leszögezte, egyértelműen amellett voltak a nyugati országok szociáldemokratái is, hogy a gazdasági reformokat lassítani kell, s a nyugat-európai minta szerint kell áttérni a szociális piacgazdaságra. Komárek szerint az ilyen reformokhoz fognak segítséget nyújtani a nyugati országok.
