Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

12 Szabad ÚJSÁG 1992. március 3. c Hírkosár J /. jégkorongliga Krabbe-kín A Német Atlétikai Szövetség közleményt adott ki a Krabbe-, Möller-, Breuer­­doppingbotrány jelenlegi állásáról. Manfred Donike professzor szerint az 1991 júniusában vett minta vizsgálata semmiféle támaszpontot nem adott ahhoz, hogy személy szerint ki gyanúsítható a manipulációval... Donike egyúttal cáfolta a doppingvizsgálatok korábbi felelősének, Theo Ro­­usnak azon állítását, amely szerint Donike hétpecsétes titokként közölte vele, hogy a „mintákkal” valami nincs rendben... A kínos história főszereplője, a tokiói világbajnokság kétszeres sprint-aranyér­mese, Katrin Krabbe nem éppen hízelgő hangnemben beszélt vetélytársáról, Merlene Otteyról. A jamaicai futónő magának követeli Krabbe aranyérmeit, mondván, ha Krabbe nem doppingol, a bronz helyett talán az övé lett volna az aranyérem. „Ilyenre én sohasem lennék képes. Hiszen ugyanazon az oldalon állunk, egy­más mellett versenyzőnk a pályán” — mondta Krabbe. Furcsa, de igaz Az olimpiai arany csillogását senki sem értékeli jobban, mint aki rövid másfél évvel ezelőtt szemtől szemben állt a halállal. Jasqueline Bömer — az 1500 méteres női gyorskorcsolyázás olimpiai bajnoka — az újjászületés szemüvegén keresztül nézi sikerét. A hölgy ugyanis 1990 augusztus 15-én közlekedési balese­tet szenvedett. Több, mint hat hónapot töltött kórházban és szanatóriumban. 1991 áprilisában állt újra jégre és február 12-én felhangzott tiszteletére a német himnusz. „Társaimmal kerékpáros edzést tartottunk, amikor csoportunkat egy Trabant előzte meg és két személyt súrolt, akik buktak. Leugrottam a kerékpáromról és a segítségükre siettem, ám a Trabi megfordult, vezetője gázt adott és teljes sebes­séggel rohant felém. Meggyőződésem, hogy akarattal el akart ütni” — nyilatkozta balesete után. Az orvosok lábtörést, fejsérülést, többszörös szalagszakadást állapítottak meg nála. Nagy akarattal, orvosi segítséggel, de túljutott a krízisen. Visszatérése a legjobbak közé mesebeli történet, melynek poénjáról önmaga gondoskodott. „Ha igazi autó ütött volna el, akkor most nem akasztották volna nyakamba az aranyérmet. Kezdődik... Tegnap délelőtt a Magyar Kupa következő fordulójának sorsolását készítették elő az érdekeltek az MLSZ tanácstermében. Egy serlegből maguk a jelenlévők húzták ki a párosokat. A nyolc közé kerülésért már oda-vissza alapon játszanak a csapatok. Szerdán hét mérkőzés lesz. A Ferencváros és a Veszprém, miután bajnoki mérkőzést játszik, csak március 11-én léphet pályára. Holnap, azaz szerdán a következő meccsekre kerül sor: Szekszárd—Vác-Sam­­sung, Kispest—Pécs, MTK-—Békéscsaba, Baktalórántháza—Bag, Mohács— Nagykanizsa, Rába ETO—-Haladás. Újrajátszás a 16 közé jutásért: Ibrány—Sió­fok, március 11, szerda—Ferencváros—Újpest, Ibrány—Siófok továbbjutója— Veszprém. A visszavágókra március 18-án kerül sor. Prága és Pozsony jegyében Félidejéhez érkezett a hosszú lefolyású I. jégkorongliga. A play off ma sorra kerülő első fordulójában már nem taktikázgathatnak a csapatok, mert már ezek a mérkőzések is a továbbjutásért folynak. A párok mindegyike először kétszer otthonában játszik ellenfelével, majd a csapatok kicserélik vendéglátói minőségüket. A továbbjutás­hoz három győzelem kell. Elképzelhető tehát, hogy egy mindent eldöntő ötödik összecsapásra is sor kerül, amelyet a bajnokság alap részében jobb helyen végzett együttes otthonában bonyolítanak majd le. Megérdemlik a pihenést a csoportok élcsapatai. Az már a bajnokság első ne­gyedében eldőlt, hogy a trencséniek megerőltetés nélkül jutnak a rájátszás második felvonásába. A kapusok verse­nyében a katonák portása, Hiadlovsky a második helyen áll, PáHffy a kanadai pontverseny listavezetője, míg Svehla a mezőny legjobb hátvéde. Ez mind jelzi Supler edző csapatának képességeit, ezért a Slovannak nem szabad messze-Forma-1 menő következtetéseket levonni a szombati győztes gólmatinéjából. Pálf­­fyék az utolsó mérkőzéseket már csak elszórakozták. A poprádiak a 38 fordu­lóból 30 során többet produkáltak Dor­­niőéknál, de a végére talán túlságosan is felöltötték az újonc (ál)arcát Turanék. így a tavalyi bajnok jihlavaiak a pozso­nyiakkal vívnak majd élet-halál harcot. Míg a keleti csoportot a szuverén győztese és a liga mezőnyéből kilógó se-Mansell után leült a por a pályára A Williams-Renault nemcsak átmen­tette tavalyi remek formáját az idei sze­zonra, de még javított is rajta, aminek eredményeként Nigel Mansell Dél-Afri­­ka Nagydíján életének legfölényesebb győzelmét aratta csapattársa, Riccardo Patrese előtt. A Williamsek az új, számítógép vezé­relte kerékfelfüggesztés révén úgy ültek a pályán, mintha odaszögelték volna őket, s a mód, ahogyan a rajtnál „ott­hagyták” a két McLarren-Hondát, leg­kevesebb 50 kW teljesítménytöbbletről árulkodik a sárga-kék autók javára. Mégis ez a rajt volt az egyedüli, amivel Mansell elégedetlen volt: „Azt hittem, Riccardo megelőz a rajtnál. Jól indul­tam, de ez az ő startjához képest semmi volL A következőkben mindenesetre igyekeztem tisztességes előnyhöz jutni arra az esetre, lia valami rosszul men­ne. Az eredménynek örülök, de egyelő­re nem táplálok illúziókat. Emlékszem a múlt évre, s tudom, hogy a McLarren nem nyeli le ezt a falatok” A világbajnok, Ayrton Senna látható csalódottsága ellenére dicsérte ellenfe­leit: „Megérdemelték az első két helyet, Túl sok középpályás „Nagy” lett a kis Rummenigge A világbajnok német labdarúgó-válogatott jövőjéért felelős szövetsé­gi edző, Berti Vogts legnagyobb „gondja”, hogy túl sok nagytudású középpályása van. A stuttgarti Sammer, a müncheni Effenberg, a frankfurti Möller és Bein, valamint a milánói Internazionale szolgá­latában álló Matthäus között válogathat a „Terrier”. E sor csak bővül majd, ha végleg felépül a sorozatos sérülésekkel bajlódó Olaf Thon. Az említett játékosok — ha formájuk megfelelő — jogosan kopogtatnak a válogatott keret kapuján. Vogts pedig — zsonglőrmu­tatványhoz hasonlóan — mindig azt emeli ki a „cilinderből”, aki (véleménye szerint) a legközelebbi ellenfél diktálta taktikához a leginkább megfelel. Titokban meg talán azért imádkozik, hogy érjen véget a karmesterjelöltek áradata. E kívánsága aligha fog teljesülni. Máris újabb dirigens jelzi igényét a válogatottságra: a táblázat élén álló Borussia Dortmund „filozófusa”, Michael Rummenigge. A polgárai nyakasságáról ismert, Vesztfáliából származó Rummenigge­­testvérpár fiatalabbik tagja jelentős ér­téket képvisel a nemzetközi fulballbör­­zén. Erre mutat számtalan sztárklub — közöttük olasz egyesületek — fáradozá­sa. A futballvilágban minden érdeklődő tudja, hogy a „kis” Rummenigge szerző­dése a végéhez közeledik a sörgyárairól ismert városban. Ajánlatokban nem volt hiány, a találgatások napról napra állan­dó témát jelentettek a sajtónak. Azután mindenki fellélegzett a fekete-sárgák­nál, amikor Rummenigge úgy döntött, hogy marad. Szerződését további két év­vel hosszabbította meg. „Michael még messze nem használ­ta ki a lehetőségeit” — állapította meg edzője, Ottmar Hitzfeld, aki arra cél­zott, hogy Rummenigge is helyet kapott a játékosok között, akik eséllyel pályáz­nak az Európa-bajnoki részvételre. „Ki­zárólag azt kell bizonyítania, hogy éhes a sikerre és az elismerésre” — véli a kifinomult pedagógiai adottságokkal rendelkező edző. Kacskaringós és csalódásokban nem éppen szegény pályafutásának újabb ta­vasza előtt áll Michael Rummenigge — 28 éves fejjel. Lassú, de folyamatos fel­­kapaszkodása a sikerlétrán mély gödör­ből indult. 1991 augusztusában a Dort­mund 5:2-re kikapott a Schalkétól. A vere­ség gyötrő fájdalmat jelentett, hiszen a Ruhr-vidék két legnépszerűbb csapata — a hagyományoknak megfelelően — a kü­lönleges jelentőséggel bíró rangadók szintjére emeli összecsapásait. Ezeken nemcsak két pont sorsáról van szó, ha­nem a klubok presztízséről. A csúfos, a hű szurkológárda számára megszégyenítő vereség egyik negatív főszereplője Rum­menigge volt. A lelátók népe egy lyukas pfenniget sem adott volna a jövőjéért. Ottmar Hitzfeld másként gondolta. Fü­tyült a közvéleményre, és a gelsenkircheni Park-stadionban elszenvedett „gyötrel­mek” ellenére kinevezte a dortmundi kö­zéppályássor főnökének. A Schalke elleni visszavágót megelő­ző edzések egyikén olyan kemény oda­adással folyt a munka, hogy a dán Povl­­sennel összecsapó Mill szalagszakadást szenvedett, és legalább hathetes kény­szerpihenőre számíthat. A sors iróniája, hogy közben Hitzfeld edző 240 km tá­volságban a szövetség frankfurti köz­pontjában a Bundesliga szakvezetőinek ülésén vett részt, és éppen előadást hall­gatott a „Hogyan viselkedjünk a párhar­cokban” címmel. A fiatalabb korában Rumenniggét hosszú időn keresztül úgy ismerték, mint a forrófejű, szabadszájú, széllel bé­lelt fickó mintapéldányát. Ezt az „öltö­zéket” csak nehezen sikerült levetnie. Ma viszont a klub elnöke, Gerd Nieba­um így nyilatkozott róla: „Michael jó modorú fiatalember, tud kulturáltan viselkedni, és jó hatást gyakorol társai­ra is”. Azt már csak kevesen tudják, hogy szabadidejében komoly, irodalmi értékű könyveket olvas, a labdarúgáson túl az élet számos más problémájával foglalkozik behatóan, és gondosan ápol­ja a hivatásos sportoló képét a nyilvá­nosság előtt — mintha hajdani túlkapá­sai, meggondolatlan kijelentései soha­sem bőszítették volna fel környezetét. Ha a „megváltozott Rummenigge" titkát keressük, akkor nem kell messzire mennünk. Elsősorban családjára tá­maszkodik. „Marco fiam áprilisban lesz négyéves, Calvin alig kél hónappal ezelőtt jött a világra. Közöltük sokkal kritikusabb vagyok önmagámmal szemben, mint tíz évvel ezelőtt, amikor első szerződésemet aláírtam a Bayern Münchenben”. Ifjonti fejjel, a német futball egyik fel­legvárában, számos sztár között, korlát­lan lehetőségeket biztosító keresettel! Önmagának kellett megfizetnie az is­kolapénzt azért, hogy karrierje ne feje­ződjön be a középszerűségben. A bajnokságra törő Dortmund vezé­regyénisége, akinek elsőszámú feladata az, hogy az „importált” ékeket, a dán Povlsent és a svájci Chapuisa-t használ­ható labdákkal lássa el, így vélekedik: „Igazán szoros kapcsolatra senkivel sem törekszem, ahhoz túl gyakran lát­juk egymást A jelmondat, amely sze­rint tizenegy barátnak kellene len­nünk, már régen érvényét vesztette, l'ő a csapaton belüli harmónia és az, hogy megbecsülök egymást”. Ezzel a szemlélettel nincs messze Berti Vogts szövetségi edző futballel­­méletétől! S. T. én a harmadikkal a körülményekhez képest elégedett vagyok. Várom az új motort, az új váltót, s majd elválik be tudjuk-e fogni őkeL” Senna itt arra az új MP 4/7-es kocsira gondolt, amelynek Silverstoneban kellene bemutatkoznia, de lehet, hogy már egy korábbi nagydí­jon is látni fogjuk. A mostaniban megle­petésre még mindig karral kell váltani, s a kocsi orra is az elmúlt éveket idézi. Hogy ez utóbbi oka csupán némi kon­zervativizmus, vagy a jónak és megbíz­hatónak tartott konstrukció tudatos megtartása, rövidesen eldől. Kyalamiban leszerepeltek a Ferrarik, mindkettő azonos motorhiba (a kenő­rendszer gyenge teljesítménye) miatt állt ki, még a verseny derekán. Ugyanak­kor elégedettek lehetnek a Benettonnál. Ivan Capelli autójában ugyan eltörött a kuplung, de Schumacher Bergen meg­előzve harmadikként ért célba. Teljesít­ménye azért is figyelemreméltó, mert a fiatal német az Állesi Ferrarijából ki­áramló olajködben véletlenül egyszerre tépte le sisakjáról mindhárom tisztítófó­liát, s a továbbiakban csak sejthette, mi is történik előtte a pályán. Igen örült hatodik helyének Johnny Herbert, aki első nagydíjpontját szerez­te meg, miután váratlan biztonsággal tartotta a tempót az élmezőnnyel. Visszatérve Mansellhez: a britet a célban a magasan lóbált Union Jack-ek erdején kívül a „Magic Mansell, a baj­nok” fényfelirat fogadta. Kiírják ugyan­ezt a 16. futam végén is? (ferencz) Fedettpályás atlétikai Eb reghajtók jellemzik (a középmezőnyben végzettek csak a köztük lévő „kötelező vízválasztók” szerepét játszották mind­eddig), a nyugati csoportban csak két részre szakadt a mezőny: az egyik olda­lon a még ilyen alacsony színvonalú első ligába sem való brünniekkel, míg a má­sikon a jégkorongot imitálni próbálók­kal. Néhányuk már nemcsak utánozta a hokit, de játszotta is azt. Ez mindeneke­lőtt a litvínoviakra vonatkozik, főleg az első sorra. Caloun, Lang, KaSfák nélkül Hlinka edző feje némi túlzással most ta­lán az osztályozó miatt főhetne. De nemhiába volt a leglátogatottabb a pil­­seni oroszlánbarlang (átlagban 4800 né­ző) sem, hiszen már Kampf vagy Slraka miatt is érdemes volt kimenni a stadionba a nyugat-csehországiaknak. A válogatott olimpiai éremszerzése mintha „beinjekci­ózta” volna a mezőnyt és a nézőket. Meri­­bel után a játékosok mintha érdemesebb­nek találnák a válogatottba való kerülést, s a nézők is az ősszel ellentétben már nemcsak a játékvezetők füttykoncertjén (tömérdek szabálytalanság miatt) szóra­kozhattak az utolsó fordulókban. Már a mai forduló is sok mindenre választ adhat, bár végérvényesen még nem dönt el semmit. Talán minden ho­­kista tudatosította, hogy a legközelebbi világbajnokság Prágában és Pozsonyban lesz, s arra is gondolnak a játékosok, a csehszlovák szurkolókkal együtt, hogy érmet szerezni mindenütt jó, de a leg­jobb otthon!' D.Tok Ernő c Innen-onnan J Az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) legutóbbi fordulójának eredmé­nyei: Washington—Boston 1:4, Winni­peg—Edmonton 2:4, San Jose—Phila­delphia 0:1, Vancouver—Calgary 11:0, Buffalo—Chicago 1:3, Rangers—Hart­ford 9:4, Toronto—Minnesota 6:2. Indian Wellsben, a női tenisztorna döntőjében a jugoszláviai Szeles Móni­kának kedvezett a szerencse. Csaknem másfél órás küzdelem után 6:3, 6:1 arányban legyőzte a spanyol Conchita Martinezt. A párosban: Kohde, Rehe— Hetheringt, Rinaldi 6:3,6:3. A spanyol labdarúgó bajnokság 24. fordulójának eredményei: Real Mad­rid—Sporting Gijon 1:0, CD Logro­­ries—Sevilla 1:0, Lan Coruna—Athle­tic Bilbao 0:0. Albacete—Real Vallado­lid 3:1, Real Burgos—Cadiz 1:1, Real Mallorca—CD Teneriffe 0:2, Espanol Barcelona—Valencia 0:0, Real Zarago­za—Atletico Madrid 1:0, Real Ovie­do—Barcelona 0:2. Soha rosszabbat Több szempontból is újat hozott az* idei, Genovában lebonyolított 22. fe­dettpályás atlétikai Európa-bajnokság. A rendezvény műsorába első alkalom­mal vették fel a férfi hétpróbát és a női ötpróbát. A 35 induló között elsőként olvashattuk Horvátország, Lettország, Litvánia és Észtország nevét. Ami a színvonalat illeti, volt ennél jobb is. Horvátország és Lettország újonc­ként érmet szerzett, sőt, a lettek arany­nak örülhettek Kazanov révén, míg a horvátoknak meg kellett elégedniük egy harmadik hellyel. A litván atléták közül négy bekerült a döntőbe, s ez minden­képp sikernek könyvelhető el. Az Eb alatt mindössze egy világcsúcs született — a francia Plaziat állította fel a hétpróbában —, s öt számban az év leg­jobb eredményét érték el. Ezúttal a nők okoztak némi csalódást, hiszen több szám­ban olyan eredményekkel diadalmaskod­tak, melyekkel már tíz évvel ezelőtt sem kerülhettek volna dobogóközeibe. Az érmeket tekintve a FÁK váloga­tottja volt a legsikeresebb. Versenyzői összesen 27-szer állhatták fel a dobogóra. Azonban ez volt a FÁK együttesének az utolsó fellépése, a következő Eb-n már 11 önálló csapatban indulnak a mostani FÁK-válogatoltak. A gyengébb színvonal több nagy sztár távollétének tudható be, bár közülük többen indultak már fedett­pályás versenyeken. Nem volt ott a rajtnál többek közt Regis, Baumann, Jackson, Szergej Bubka, Szmimov, a női mezőny­ből Privalova, Artyomova, Drehsler stb. Nem vallottak szégyent a csehszlovák versenyzők. Két érmet szereztek: egy ezüstöt és egy bronzot. Robert Zmélík esélyesként utazott Olaszországba, s ha nem bajlódott volna kisebb sérüléssel, akkor esetleg az első helyet is megsze­rezhette volna. Jin Hudec a felkészülési időszakban is több figyelemre méltó ered­ményt ért el, Genovában pedig igazolta, hogy remek formában van. Mindössze há­rom századdal maradt le a második helyről. Többet várt a szakvezetés a távol ugróktól. Gombala a vert mezőnyben végzett, s ez mindenképpen csalódás. Több bírálat érte a verseny lebonyo­lítását. Úgy tűnik, a rendezők ezúttal cső­döt mondtak. Például, a versenyzők el­mondása szerint nagyon meleg volt a csarnokban, s érthetetlen módon a szer­vezők engedélyezték a nézőknek a do­hányzást. Problémák adódtak technikai téren is. Többször előfordult, hogy téve­sen közölték egyes versenyszámok vég­eredményét. Mindent összevetve megállapíthat­juk, hogy az idei Eb nem íródik be aranybetűkkel az atlétika történetébe. De soha rosszabbat. Két év múlva Párizs ad otthont a kontinensvetélkedőnek, míg 1993-ban Torontóban kerül meg­rendezésre a 4. fedettpályás atlétikai vi­lágbajnokság. -nl-Éremtáblázat 1. FÁK arany ezüst bronz 12 8 7 2. Románia 3 4 1 3. Olaszország 2 2 1 4-5. Nagy-Britannia 2 1 2 Spanyolország 2 1 2 6. Bulgária 1 4 1 7. Franciaország 1 3 0 8. Németország 1 1 5 9-10. Svédország t 0 1 J ugoszlávia 1 0 1 11. Lettország 1 0 0 12-13. Lengyelország 0 1 1 Csehszlovákia 0 1 1 14. Magyarország 0 1 0 15. Ausztria 0 0 3 16-17. Horvátország 0 0 1 Finnország 0 0 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom