Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

1992. március 3.

7

Szabad ÚJSÁG

4. sz. melléklet

Kérdőív

a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma energiaipari célkitűzéseiben foglalt feladatok megoldásához (jogi, illetve fizikai személyek — kérvényezők töltik ki)

A jogi (fizikai) személy elnevezése: ICO:

A szervezet típusa: A munkavállaló száma:

Cím:

A vállalkozás tárgya:

Éves forgalom: (ezer koronában)

Nyereség: (ezer koronában)

Megbízott képviselő: Telefon:

Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 3119/91 VTR számú energetikai célkitűzéseivel (a továbbiakban „EK APK”) összhangban, valamint a „Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának komplexumában 1992-re nyújtandó dotációk alapelvei” alapján jelentkezünk a feladatok megoldására és azok dotációját kérjük:

’ A nem kívánt törlendő!

1. ' Az energiagazdálkodás átalakítása a fűtőanyag—energetikai bázis változása alapján — az energetika ökológiájának megoldása.

2. " A termelés és a technológiai folyamatok szerkezeti megváltoztatása a termelés energiaigényének csökkentésével — energiaigény.

3. ' A felújítható és a másodlagos fűtőanyag- és energiaforrások hatékony felhasználása a fosszilis fűtőanyagok, az elektromos- és hőenergia igényességének csökkentésével.

A A megoldás jellemzése:

Rövid leírás, a feltételezett célok, hatékonyság és a javasolt megoldás műszakilag előkészített adatai (mindig meg kell jelölni az l.,2., 3. pontok szerinti kategorizálást)

B. A megoldás behatárolása

«

a) A megvalósítás konkrét helyének megjelölése

b) Kezdete és befejezése: (hónap, év)

c) A feltételezett haszon és megtakarítás mérése és bizonyításának módja:

d) A megvalósítás biztosításának feltételei: — tervdokumentációk (ki, időpont)

— kivitelezés (ki, időpont)

— az üzemelés kezdésének időpontja

és a feltételezett eredmények, megtakarítások

C. Az energiaigény csökkentése: (a felsorolt 1—3. pontok mindegyikét érinti)

A megtakarítások tökéletesítése — a megvalósítás előtti fogyasztás

(1986—1990-es évek átlaga)

— a fűtőanyag- és energiaigény költségei a megvalósítás előtt (az 1986—1990-es évek átlaga)

— a megvalósítás utáni fűtőanyag- és energiaigény költségei (a tervezett paraméterek szerint)

Figyelmeztetés: A megítélés objektivitása érdekében a kérdőív előterjesztésének

időpontjában érvényes fűtőanyag- és energiaárakkal kell számolni.

D. A fosszilis fűtőanyagok, elektromos- és hőenergia szükségleteinek csökkentése

(a 3-as számú pontra vonatkozik)

A megvalósítás lévén csökkennek az alábbi igények:

— a fosszilis fűtőanyag esetében: hőegység/GJ Ár (koronában)

— konkrét fajtája (szilárd, cseppfolyós, gáznemű fűtőanyagok):

— mennyiség (tonna, köbméter):

— az elektromos energiánál:

— fogyasztási kategória

— mennyiség (MWó)

— fizetett hőszükséglet:

— fogyasztási kategória

— mennyiség

Összesen GJ Ár (koronában):

A felhasznált fűtőanyag a pillanatnyi árát kell figyelembe venni (kiváltás esetén) ahhoz viszonyítva, hogy melyik fűtőanyagot lenne időszerű felhasználni (az új üzemelés esetében)

E. A befektetett eszközök hatékonysága és megtérülésének időtartama

Ebből összesen: a dotáció összege

F. — A tervezett költségek: (koronában)

— Valós költségek: (koronában)

— Összesen: (koronában)

G. Finanszírozási feltételek:

— saját források:

— bankhitel:

— az energetikai koncepció megvalósításából származó források (dotációk)

— egyebek:

Összesen:

H. A teljes dotációból kérem, hogy térítsék

— megelőlegezve (a tervezetekre és a megvalósításra): összeget (koronában), azaz... százalékot

— a tervezett paraméterek elérése után és a megvalósítás időbeni létrejötte után (mérésekkel dokumentálva): összeget (koronában), azaz... százalékot

— összesen: (megelőlegezve + a beépített paraméterek elérése után) = 50 százalékot az éves költségekből.

Megjegyzés: Az eddig gyakorlat bebizonyította, hogy a tervezet megvalósítása után nem mindig érték el

a beépített paramétereket és a tervezett határidőket sem sikerült betartani, ezért az idevonatkozó Alapelvek e szempontokat méltányolják.

Nyilatkozat:

Tudatában vagyok (vagyunk), hogy a megállapított feltételek be nem tartása esetén kénytelen leszek (leszünk) a dotációt megtéríteni az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának.

Dátum: A kérvényező aláírása:

Az illetékes hivatal állásfoglalása:

Dátum: Aláírás, pecsét:

Még vannak tartalékaink...

„határok nélküli Európa nem létezik”

A Kommunista Párt egyik utódaként létrejött Demokratikus Baloldal Pártja most átszerveződve készül az idei választásokra. A tavaly december közepén Trencsénben megtartott első kongresszusukon a küldöttek elfogadták a párt gazdasági és szociális programját, ami reánk, magyarokra, illetve általában a hazánkban élő kisebbségekre nézve nagyon is elfogadható. Dr. Vladimír KlimeSsel, a Demokratikus Baloldal Pártjának rimaszombati járási ügyvezető titkárával a párt jelenéről, illetve céljairól beszélgettünk.

— Titkár úr, kérem, mutassa be olvasóinknak, milyen erőt képvisel most a Rimaszombati járásban a Demokratikus Baloldal Pártja!

—Pártunknak jelenleg 56 alapszervezete működik a járás területén, taglétszáma valamivel több mint ezer fő. Ennek gerincét természetesen a Kommunista Pártból átigazoltak képezik, ezen kívül beléptek hozzánk az SZKP-ból egykor kizárt személyek, továbbá olyanok is, akik eddig soha sem voltak semmilyen pártnak a tagjai.

— Párton belül milyen arányt képviselnek a magyarok?

— Alapszervezeteink többsége a járás északi részén, tehát általában a szlovákok lakta településeken működik, így azt hiszem érthető, hogy tagságunk többsége szlovák nemzetiségű. A magyarok aránya mindössze 15 százalék, és tulajdonképpen itt vannak még a legnagyobb tartalékaink. Nagy területeken — példának említhetném a Medvesalját — még egy alapszervezetünk sincs.

— Hogyan igyekeznek népszerűsíteni a pártot?

— Tiszolcon, Nyústyán és Tornaiján nyilvános beszélgetésre hívtuk meg a lakosságot, amelyen képviselőink is részt vettek. A résztvevők számával én személy szerint elégedett vagyok, bár ezekre az akcióinkra kisebb termeket béreltünk ki, de azok megteltek.

—... és a falvakon?

— Sajnos, ott egyes pártok, azt hiszem, már megelőztek bennünket, a megjelent új törvényekkel kapcsolatos előadásokkal is egy kissé elkéstünk.

— Pártjuk gazdasági és szociális programja részletesen kitér a nemzetiségekre is. Mondana erről valamit?

— A mi álláspontunk a szociális helyzet megszilárdítása az országban, támogatjuk a piacgazdaságra való áttérést, de hiányoljuk a gazdasági átalakulás világos koncepcióját, amelyből kitűnne: milyen típusú piacgazdaságot kíván kiépíteni a kormány. Hiányosnak látjuk a szociális szempontokat is, a vállalatok életébe való direktív beavatkozást pedig egyenesen ellenezzük. Pártunk nemzetiségi politikája pedig gyakorlatilag az alapvető emberi jogok törvényéből indul ki. A mi álláspontunk: a kisebségnek biztosítani az anyanyelv használatát, a kulturális

fejlődést, továbbá a szabad vallásgyakorlást. A nemzetiségileg vegyes régiókban pedig minden téren támogatjuk a kétnyelvűséget, de elvárjuk, hogy tanuljanak meg jól szlovákul.

— A gazdasági és szociális programjuk 26. pontja a következőképpen kezdődik: „A DBP támogatja a fold és tulajdonviszony rendezését, az elkövetett sérelmek orvoslását és azt, hogy a tulajdonos szabadon döntsön vagyonáról”. A konfiskált földek visszaadásáról szóló törvénnyel kapcsolatban egyik képviselőjük — nevezetesen Mikulás Sidík— a Pravda munkatársának mégis ezzel ellentétes nyilatkozatot tett. Ön szerint hogyan egyeztethető össze a párt programja és a párt képviselőjének ettől eltérő nyilatkozata?

—Nézze, én a szóbanforgó interjút nem olvastam, annyit azonban elmondhatok, hogy mindenki csak a saját tettéért lehet felelős, tehát a kollektív bűnösséget mi a párton belül nem ismerjük el. Véleményem szerint is jogos a törvénymódosítás, annak azonban én sem örülnék, ha az Eszterházyak és a többi magyar gróf újra visszakapná a vagyonát. A másik megjegyzésem ezzel kapcsolatban: hogy a nemzetiségek közötti viszonyt csak mi — akik nemzetiségileg vegyes járásokban élünk — ismerjük és tudjuk tárgyilagosan mérlegelni. Ugyanezt az északi járásokban már másképpen látják — kissé egyoldalúbban —, mint magyar részről például a Panoráma.

— De az Ön által példaként említett Eszterházyak a földtörvény értelmében semmiképpen sem kaphatják vissza a vagyonukat!

— Ebben igaza van. Ma még nem, de holnap vagy holnapután minden megtörténhet...

— A járásban mely pártokkal legszorosabb a kapcsolatuk, és ön szerint a választások előtt milyen koalíció lenne a DBP számára a legelőnyösebb?

— Mint magánembernek úgyszólván minden pártban vannak barátaim, de ha politizálunk, akkor bizony már nem mindig azonos a véleményünk. Vegyük példának az Együttélést! Programunk ugyan számos pontban megegyzik az ő célkitűzéseikkel, de a koalícióval kapcsolatban csak annyit tudok elmondani: mi minden olyan párttal tárgyalunk, amely érdeklődést mutat irántunk.

— Kíváncsi lennék, milyen közös vonást tapasztal például a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártjának programja között.

— Nem bocsátkozom elemzésbe, inkább csak egyéni véleményemet mondom el. Szerintem határok nélkül Európa nem létezik. Ha elmosódnak a földrajzi határok, élesebben kirajzolódnak a nyelvhatárok és akkor hazánk magyarok által lakott területei minden téren inkább Magyarország felé fognak orientálódni, ezzel Szlovákia határa gazdaságilag beszűkülhet. Többek között ezért borúlátó az SZNP is, ha a határok nélküli Európáról esik szó.

— Köszönöm a bezsélgetést

FARKAS OTTÓ