Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
/ Gyűrűzik a Transpetrol-vita ISAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT, 1992. március 14. • II. évfolyam • 63. szám Ara 2,30 korona Véget ért a Szövetségi Gyűlés 21. együttes ülése Az elhalasztások nagy napja A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 21. együttes ülésén tegnap a képviselők úgy döntöttek, hogy a parlament az áprilisban sorra kerülő következő, 22. plenáris ülésen tekinti át a csehszlovák—német alapszerződést Az elnöklő Milan áútovec a dokumentum megvitatásának elhalasztását azzal indokolta, hogy a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács még nem foglalt állást. A tagköztársasági parlamentek nyilatkozatától tette függővé a szerződésről történő szavazást. Ugyancsak lekerült a napirendről a Miloslav Marecek éhségsztrájkjának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság tájékoztatója is. A bizottság elnökének, Gémes! Károknak a véleményére hivatkozva Sútovec a következőkről tájékoztatta a kamarákat: a bizottság olyan ismeretekre tett szert, amelyek nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a további vizsgálatot. Gémesi szerint a Mareéek-éhségsztrájk körülményeinek vizsgálata 10—15 napon belül fejeződik be. A honatyák a vasúti és közúti közlekedés helyzetéről szóló tájékoztatóval sem foglalkoztak, mivel Jifí Nezval közlekedési miniszter nem vehetett részt a tanácskozáson. Bár a kamarák megkezdték az adórendszerről szóló kormányjavaslat megtárgyalását, de a tervezet szintén ugyanolyan sorsra jutott, mint az előbb említett dokumentumok. A parlament határozata értelmében a javaslat megvitatását az áprilisi tanácskozáson folytatják. Még mielőtt megszakadt volna a vita, Václav Klaus pénzügyminiszter elmondta: ha az adórendszerről szóló általános törvény, valamint a hozzáadottérték-adóról és a fogyasztói adóról szóló jogszabályt nem hagyják jóvá a 22. együttes ülésen, akkor az adóreform Hexacsúcs Klagenfurtban A Hexagonále tagállamainak külügyminiszterei március 20—21-én tartják soros ülésüket az ausztriai Klagenfurtban. Zdenék Zikmund, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tegnap közölte: a csehszlovák diplomácia azt vátja, hogy a tanácskozáson az eddigi munka értékelésén kívül intézkedéseket fogadnak el a közös munkacsoportok tevékenységére vonatkozóan. A csehszlovák, az olasz, a jugoszláv, a magyar, a lengyel és az osztrák külügyminiszter egyúttal megvitatja a Hexagonále perspektíváit, mégpedig a Jugoszláviában végbement változásokkal összefüggésben. Megfigyelők szerint a „hatokat” gyengíti a szétesőben levő Jugoszláviában — amely jelenleg az elnöki tisztséget látja el — kialakult helyzet. A sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon — néhány külföldi hírforráshoz hasonlóan — a csehszlovák diplomácia a Hexagonále helyett miért nem használja a Közép-európai Kezdeményezés megnevezést, Zdenék Zikmund ezt válaszolta: a Külügyminisztérium abból indul ki, hogy bárminemű változtatást csupán a külügyminiszterek közös megállapodása nyomán lehet eszközölni. A visszaesés rendíthetetlenül folytatódik Tévedés történt volna? Rudolf Krí, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke tegnapi sajtóértekezletén ominózus bejelentést tett: „A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának esetében a mandátumoknak a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti felosztása során valószínűleg tévedés történt Úgy tűnik, hogy a népszámlálási eredmények és az általános nyilvántartás szerint Szlovákia számára két mandátummal kevesebbet juttattak.” A statisztikai hivatal vezetője közölte, hogy helyettese társaságában csütörtökön felkereste Frantiáek Mikloskót, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, és átadta neki az üggyel kapcsolatos elemzést. „A népszámlálási eredményekből, illetve az ide vonatkozó törvényből indultunk ki, amely rögzíti, hogyan kell a mandátumokat felosztani” — mondta Kré. Pavoi Húsár, a hivatal alelnöke megállapította, hogy a Szövetségi Gyűlés Elnöksége a Népi Kamarába kiírt választásokkal kapcsolatban a Cseh Köztársaság számára 101 mandátumot, a Szlovák Köztársaság számára pedig 49 mandátumot írt elő. Húsár a választójogi törvényre és a statisztikai hivatal számadataira hivatkozva kijelentette, hogy helyesen 51 mandátumot kellett volna Szlovákia, 99-et pedig Csehország számára juttatni. A sajtóértekezleten szóvolt a szlovákiai gazdaság helyzetéről is. A statisztikai hivatal adatai szerint januárhoz képest februárban 2,5 százalékkal csökkent a termelés a 25 és több alkalmazottat foglalkoztató iparvállalatoknál. Kré közlése szerint a termelés visszaesése tovább folytatódik. Pozitívnak minősítette az árak viszonylagos stabilizálódását. A múlt év végén tapasztalt jelentős áremelkedésekkel szemben és januárhoz képest februárban csak 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. Rudolf Kré tájékoztatott a szlovákiai gazdasági helyzet várható első félévi alakulásáról is. A prognózisok szerint — a múlt év azonos időszakával összehasonlítva — 23 százalékkal csökkent az árutermelés. Ezzel szemben a magánszektorban 80—82 százalékos termelésnövekedés várható, amelyet a hivatal vezetője pozitívan értékelt. A már megkötött szállítói szerződések értelmében az első félévben 10 százalékos visszaesés várható az építőiparban. Ami a mezőgazdaságot illeti, az előző év azonos időszakával összehasonlítva valószínűleg 12 százalékkal kevesebb vágóállatot, valamint hústerméket vásárolnak fel. A fogyasztói árak csak kis mértékben emelkednek majd, legalábbis a statisztikai hivatal előrejelzése szerint. Az alkalmazottak száma valószínűleg 108 ezerrel emelkedik, tehát június végén már csak megközelítőleg 410 ezer munkanélküli lesz. A nemzeti jövedelem esetében 10—14 százalékos, a bruttó hazai termelés esetében pedig 7—10 százalékos csökkenés várható. Holcík: törvényes az rt. Ján Holcík, a Szlovák Köztársaság ipari minisztere tegnap nyilatkozatot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodához a Transpetrol Rt. körül kialakult vitával kapcsolatban. A tárcavezető ezzel a szövetségi kormány csütörtöki ülésén hozott döntésére — amelynek értelmében új szervezetet kívánnak megalapítani —, valamint Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter azon véleményére reagált, mely szerint a részvénytársaság megalapítása nem volt alkotmányos. „A Transpetrol részvénytársaságot a törvényekkel összhangban hozták létre, amellyel 1991. január 8-án a két tagköztársasági kormány illetékes tagjain kívül Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasági miniszter is egyetértett” — állapítja meg nyilatkozatában Ján Holőík. A továbbiakban kiemeli: „Jelenlegi politikai helyzetben szokatlan és inkorrekt, hogy egy ilyen érzékeny kérdésről a szövetségi kormány a tagköztársasági kabinetek állásfoglalásának figyelembevétele nélkül döntsön.” Ján Holőík emlékeztet a március 2-án tartott prágai tárgyalásokra, amelyeket a gazdasági és az ellenőrzési miniszterrel, valamint a cseh ipari tárca munkatártaival folytatott és amelyen megalapozatlannak minősítette a Szövetségi Ellenőrzési Minisztérium azon véleményét, hogy az rt. létrehozása alkotmányellenes. nem kezdődhet meg a tervezett időpontban, 1993. január elsején. Tegnap is kiéleződött a vita a baloldal és a jobboldal között a Szövetségi Gyűlés ülésén, mégpedig akkor, amikor a képviselőik megkezdték az egyházak és a vallási közösségek kárpótlásáról és rehabilitásáról szóló törvény képviselői javaslatának vitáját. A honatyák bírálták a kormány álláspontját is. Indoklásában Ludvík Motyéka felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházaknak és a vallási közösségeknek vissza kell adni mindazt, amit törvényellenesen elvettünk. Kritizálta a szövetségi kormánynak a tervezettel kapcsolatos negatív álláspontját. Ladislav Kvasnicka kijelentette, hogy a törvény elvetésével legalizálnák a kommunista rezsim által az egyházakkal szemben elkövetett visszaéléseket. Jaroslav Kos közölte, hogy a kommunista párt nem fogja támogatni a jogszabály elfogadását. Jozef Mikloáko miniszterelnök-helyettes a kommunista képviselők felszólalására reagálva hangsúlyozta, hogy a törvény megvitatása során nekik csendben kell maradniuk és „meg kell húzódniuk a sarokban”. A törvény áttekintése tegnap megszakadt, s azt az április 14-én kezdődő 22. együttes ülésen folytatják. A 21. együttes ülés befejeződése előtt Milan Sútovec elmondta, hogy az áprilisi tanácskozáson a honatyáknak 45 napirendi pontot kell megtárgyalniuk, egyebek között a már említett adóügyi törvényeket, illetve a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény módosítását. APDU—NYEE tiltakozik A Polgári Demokrata Un tó— NYÉK tegnap nyilatkozatot adott id, amelyben elítélte a Szlovákia Felszabadításáért Mozgalom csütörtöki pozsonyi tüntetését. «Ezen — áll a PDU—NYEE nyilatkozatában — nemcsak hogy hazugságok hangzottak el Szlovákiának a föderáción belüli helyzetét illetően, hanem a zászlóégetésse! a tettesek az állam felségjelét is meggyalázták, s ezzel a Büntető Törvénykönyv 102. cikkelye ellen vétettek. Felszólítjuk a belügyminisztérium illetékes szerveit, hogy vizsgálják ki a március 12-j eseményeket,” (További információk a 2- oldalon.) Az olvasókban bízva... Lapunkban már jeleztük: a Szabad Újság nehéz gazdasági helyzetbe került. Termelőegységekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez fordulunk azzal a kéréssel, hogy ha tehetik, részesítsék pénzbeli támogatásban lapunkat Az adományozók a 389/1990 Tt. számú törvény értelmében leírhatják adóalapjukból az átutalt összeget Az adományokat a Fábry-alap „Szabad Újság” szakalapítványán gyűjtjük. Tekintettel arra, hogy a postai utalványra nem fér rá a szakalapítvány egész neve, a pontos cím a következő: Fond Zoltána Fábryho — „SZ” VUB Bratislava - mesto t ú. 35-64631-012/0200 Támogatásukat, segítségüket előre is mély tisztelettel köszönjük. Közel 1 millió forintért Az első magyar Opel Tegnap gördült le a szentgotthárdi General Motors Hungária szerelőszalagjáról az első Magyarországon gyártott Opel Astra típusú személygépkocsi. Az üzem beindításánál jelen volt Antall József magyar miniszterelnök is, aki kijelentette, hogy az első Opel Astra elkészülte prózai jelképe Magyarország újjászületésének. R. J. Eaton, a GM Europe elnöke hasonlóképpen méltatta az esemény jelentőségét. A Magyarországon gyártott Opel Astra 1400 köbcenti-Általános Egyezmény méteres, és ára a hazai piacon 998 500 forint lesz. Az 1600 köbcentiméteres típust 1 millió 96 ezer forintért árusítják. A gyárban óránként 8 Astrát készítenek, évenként 15 ezret. Júliustól megkezdődik a motorgyártás is és évente Szentgotthárdon 200 ezer autóhajtóművet gyártanak majd. Az üzemben jelenleg 400 alkalmazott dolgozik, ami segít enyhíteni a munkanélküliséget a városban. A 9 ezer lakosú Szentgotthárdon 1400 a munkanélküli. Szakszervezeti nem A Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovákiai Konföderációja Főtanácsának Elnöksége tegnap Prágában tartott rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy egyelőre nem írja alá az 1992. évi Általános Egyezményt. Az aláírás kérdését a főtanács a március 28-án tartandó ülésén vitatja meg. Döntését az elnökség azzal indokolta, hogy a szövetségi kormány által március 5-én jóváhagyott bérszabályozás nyomán módosultak a külső feltételek. Mindezzel teljesültek a Fémipari Szakszervezet Elnökségének a követelései, amelyeket a csütörtöki ülésen támasztott az aláírással szemben. Amint azt a tegnapi rendkívüli tanácskozás után Alojz Englis, a Fémipari Szakszervezet elnöke, a szakszervezeti konföderáció elnöke elmondta, amennyiben a főtanács március végi megbeszélésén az egyes szakszervezetek vezetői arra az elhatározásra jutnak, hogy az egyezményt alá kell írni, akkor az ő szövetsége is enged, „de nem zárja ki, hogy a bérszabályozás kapcsán saját lépéseket tesz”. Engliá rámutatott, hogy a vállalati szféra esetében a szakszervezetek sohasem értettek egyet a bérszabályozással. A március 5-i kormánynyilatkozat a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Általános Egyezményének teljesítését is lehetetlenné teszi, mivel a két egyezmény más bérfejlesztéssel számol, mint amilyet a szövetségi kormány rendelete megenged. Az egyes üzemekből számlázó információkra hivatkozva EngliS elmondta, hogy a kormány rendelete több vállalatnál a nominálbérek csökkenését is előidézi, miközben a két tagköztársasági Általános Egyezmény azt feltételezi, hogy a reálbéreket 1991 utolsó negyedévében eléri szinten tartsák. Egy kissé mindig rebellis dolog volt kiállni március tizenötödikén a ligetfalui Petőfi-szobor elé... Egy kissé mindig rebellis dolog volt Rozsnyón a múzeumkertben bozótba döntött Kossuth-szobor közelébe férkőzni. Egy kissé mindig rebellis dolog volt arra emlékezni, hogy szép szülőföldünkön időtlen idők óta itthon vagyunk, hogy történelmünk beleivódott a kövekbe, a szobrokba, a fákba, a házakba, az utcákba... Azért is rombolták egymást követő rendszerek az utcákat, a házakat, a köve-Virág, kokárda (?) Mióta polgárosodunk... két, pusztították az emlékműveket, a műemlékeket, tépték ki a harangok nyelvét, festették át templomok oltárképeit — hogy ne találkozzunk azzal a volttal, ahonnan jövünk. Pedig hát sehonnan sehová nem lehet megérkezni. Ha nem hordozunk magunkban semmilyen eszmét, ideált, ha hagyományok nélkül próbálunk átevickélni a léten, aligha lesz életünk az a néhány évtized, melyet e világon eltöltünk. S aligha lesz igazi szülőföldünk a táj, mely megfoszt bennünket kötődéseinktől. Azazhogy: nem is a táj, az emberek. Az évszázadok során változó rendek, rendszerek, hatalmak, a mindenkori felülkerekedők mindig önmaguk mítoszát igyekeznének megteremteni, s minél kisebbek, minél gyengébbek, minél törpébbek, annál inkább irtják a múlt nagyságainak nyomát... Pedig hát, ahogy a török mondja, az is okos, aki a saját kárán tanul. Ez a szűkre szabott kontinentális tér — melyben felettünk és rajtunk gyakorta átlépő határok közt mímeljük, hogy élünk — azonban nem nagyon akar tanulni saját történelmi kínjaiból. Mindig támadnak hamis próféták, akik (Folytatás a 2. oldalon)
