Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

Magyar parlamenti bizottságok a vízlépcsőről fi fi Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. március 13. • II. évfolyam • 62. szám • Ára 2,30 korona „Függőben” a bősi vízi szörny Csehszlovák részről a legkisebb hajlandóság sem mutatkozik, hogy kompromisszumos megoldás szü­lessen a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer ügyében. Ezt a magyar parlament gazdasági bizottságának tegnapi ülésén Rótt Nándor, az Or­szággyűlés környezetvédelmi bizott­ságának elnöke jelentette ki. Rótt Nándor hozzáfűzte, hogy Csehszlovákia bizonyára ragaszko­dik a bősi erőmű építésének szlovák területen való befejezéséhez. Mint mondta, ez az álláspont világosan megmutatkozott azokon a tárgyalá­sokon is, amelyeket a magyar parla­ment környezetvédelmi bizottságá­nak küldöttsége február végén Prá­gában folytatott a csehszlovák Szö­vetségi Gyűlés partnerbizottságá­nak tagjaival. Az országgyűlés alkotmányjogi bizottságának tegnap kellett volna foglalkoznia a budapesti kormány azon javaslatával, hogy helyezzék hatályon kívül a beruházás üzembe helyezéséről szóló államközi szerző­dést. Az MTI jelentése szerint azon­ban a javaslat megvitatását elhalasz­tották, mégpedig azzal az indoklás­sal, hogy az alkotmányjogi bizott­sághoz még nem jutott el a magyar parlament külügyi bizottságának a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalása. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése Jobboldal kontra baloldal A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 21. együttes ülésén tegnap délelőtt befejeződött az 1991. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló kor­mányjelentés vitája. 1862-ig kell visszamenni Hol húzódik a határ? Martin Fendrych, a Szövetségi Belügyminisztérium szóvivője tegnapi prá­gai sajtóértekezletén közölte, hogy valószínűleg az év végéig Csehszlovákia és Németország elnöki egyezményt köt a közös államhatárról, mégpedig a nemrég aláírt csehszlovák—német alapszerződés értelmében. A baloldali képviselők tegnap is bí­rálták a több mint 12 milliárd koronás deficittel zárt tavalyi költségvetési gaz­dálkodást, amelyet az ország gazdasági helyzetével hoztak összefüggésbe. Pél­dául Valtr Komárek szociáldemokrata képviselő így vélekedett: a költségvetési hiánynál súlyosabb az a tény, hogy az árliberalizálás nyomán az előző évi költségvetés nem számolt a megismét­lődő bevételforrásokkal, s ez előreve­títi, hogy az idei problémák még súlyo­sabbak lesznek. A vitában a kormány gazdaságpolitikáját elsősorban Jan Sokol és Ladislav Vrchovsky (Polgári Mozgalom) vette védelmébe. Rámu­tattak arra, hogy tovább csökken az ipari termelés, de egyúttal kifejezték meggyőződésüket, hogy a nagyprivati­záció elősegíti a termelés racionalizá­lását. A jobboldali pártok képviselői de­magógiának minősítették a baloldali vé­leményeket, s emlékeztettek arra, hogy a kommunizmus alatt felszámolt gazda­ságot rövid időn belül nem lehet transz­formálni. Vladimír Dlouhy szövetségi gaz­dasági miniszter az újságíróknak el­mondta, a kormány azt javasolja, hogy oszlassák fel a Transpetrol Részvénytársaságot, mivel létreho­zása során megsértették a törvé­nyeket. (A tisztelt olvasó még emlékezhet a gázvezeték és a kőolajvezeték „elosz­tása” körüli huzavonára, amit köve­tően végül ez a szövetségi rész­vénytársaság megalakult.) A kormány javaslata szerint a részvénytársaság vagyonát kisajátí­tanák, miközben a kártalanítás módját az illetékes köztársasági kor­mányok határoznák meg. Az új szervezet székhelyében még nem egyeztek meg, abban azonban — elvben igen —, hogy a felügyelő bi­zottság tagjainak egyharmadát a Václav Klaus miniszterelnök-helyet­tes, pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetési felesleg esetében is valaki mindig bírálna. Hozzáfűzte, hogy szerinte a szónokok többsége csupán a gazdasági szerkezetváltással kapcsola­tos ideológiai álláspontját fejezte ki. Ki­emelte, hogy a költségvetési eredmé­nyeket külön kell értékelni, mivel a ta­valyi év első 11 hónapjában valójában nem volt rossz a helyzet. Ezzel szemben az esztendő végén a két tagköztársaság­ban az illetékes szervek kezéből kicsú­szott a helyzet irányítása. Ezzel össze­függésben felhívta a figyelmet arra, hogy a kompetenciaviták nyomán való­jában szétesett a szövetségi kormány hatásköre, s ezért nincs lehetősége be­folyásolni a tagköztársasági költségveté­si gazdálkodást. A Szövetségi Gyűlés határozatot ho­zott, amelyben jóváhagyólag tudomásul vette az állami költségvetés teljesítésé­ről szóló kormányjelentést. A határozat megállapítja, hogy a kialakult deficit a három kormány költségvetési politiká­jának koordinálását célzó mechanizmu­köztársasági gazdasági minisztériu­mok jelölnék, egy-egy harmadát pe­dig a cseh, illetve a szlovák ipari mi­nisztérium. Dlouhy gazdasági miniszter sza­vai szerint a kőolaj- és gázvezetékek tulajdonjoga szövetségi hatáskör­ben kellene, hogy maradjon, míg a rájuk épülő elektromos energiave­zetékéi azon köztársaságokéba, amelyek területén találhatók. A tu­lajdonjog átruházása a nagyprivati­zációs törvény értelmében történne. A privatizációs tervezetet a szö­vetségi gazdasági minisztériumnak kellene kidolgoztatnia, jóvá pedig a CSK és az SZK kormányai hagy­nák. Nem kizárt azonban az sem, hogy lehetőséget teremtenek kon­kurens privatizációs tervezetek be­nyújtására. sok hiányosságairól telt tanúbizonysá­got. A képviselők felszólítják a szövetsé­gi kormányt, hogy tájékoztassa őket azokról az intézkedésekről, amelyek megtételével elérhetővé válik, hogy ren­deződjenek a Nemzetközi Valutaalap kritériumainak a deficit által előidézett teljesíthetetlenségével összefüggő prob­lémák. A továbbiakban a szövetségi parla­ment jóváhagyta a Csehszlovákia, va­lamint a Dán Királyság, a Holland Ki­rályság, a Norvég Királyság és a Görög Köztársaság között tavaly a beruházá­sok védelméről és támogatásáról aláírt megállapodást. A szerződések értel­mében a beruházóknak szavatolják, hogy a másik ország területén a leg­jobb feltételeket biztosítják a vállalko­zói tevékenységhez. Ha Európa, akkor: Az utóbbi napokban nyilvánosan fo­lyik a találgatás arról, vajon melyik párt színeiben indul a választásokon Alexan­der Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke, a csehszlovákiai politikai élet nagy öregje. A kiszivárogtatott hírek szerint szombaton kellene eldőlnie, egymásra talál-e véglegesen Alexander Dubéek és a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, melynek elöljáróival és tanácsával már hosszabb ideje megbeszéléseket folytat Dubéek. Dubéek tegnap az üggyel kapcsolat­ban nyilatkozott a Csehszlovák Sajtói­rodának, s többek közt elmondta, aki élete során olyan bonyolult fejlődési fo­lyamaton ment keresztül, mint ő, annak pályája kísértetiesen hasonló. „Már éle­tem vázlata meghatározza jelenlegi po­litikai profilomat. Az élettapasztalaton „Az államjogi elrendezésről foly­tatott tárgyalások kudarcát a ke­reszténydemokrata kezdeményezés kudarcának kell tekintenünk, ame­lyet részben saját tagjaink idéztek elő. Mindez azonban egyúttal azt eredményezte, hogy mozgalmunk­ból távoztak azok, akik nem vették komolyan a közös állam megőrzé­sét” — mondta a Keresz­ténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén Ján Petrík ügyve -A belügyi szóvivő tájékoztatása szerint az elnöki megállapodás a Csehszlovák Köztársaság és a Né­met Birodalom között 1937-ben aláírt, de sohasem parafáit szerző­désre, valamint az 1980-ban az ál­lamhatárról kötött csehszlovák— keletnémet megállapodásra fog hi­vatkozni. Fendrych rámutatott, hogy máig sem született jogerős do­kumentum, amely rögzítené a Né­metország és Csehszlovákia közti határvonalat. Elmondta, hogy a ha­tár fogalom elsőként az 1919-es ver­­sailles-i békeszerződésben jelent meg, amely az Ausztria és Németor­kívül azok az eszmék vezettek új felis­merésekhez, amelyek a legközelebb áll­tak hozzám. Hálás vagyok értük Willy Brandtnak, Bruno Kreiskynek, Olof Palménak, Francois Mitterrandnak és a II. Intemacionálé további képviselői­nek. Mai követőik is politikai elmélke­désre és állásfoglalásra inspirálnak.” Ma, amikor olyan zavaros és viharos a politikai színtér — tette még hozzá —, a gyűlöletes légkör inkább nehezíti a demokrácia megteremtését, semmint segítené európaivá tenni országainkat. De egy európai mércével mérhető or­szágban szükség van egy modern szoci­áldemokrata pártra, s ezt ő már koráb­ban is elmondta, sőt a szociáldemokrata eszméket nyíltan felvállalta. A végső döntésre még várni kell, a találgatások azonban, melyek a Meéiar­zető alelnök. Petrík szólt Ján Carnogursky kormányfőnek, a KDM elnökének Marián Calfa szövetségi és Petr Pithart cseh miniszterelnökkel tar­tott találkozójáról, amelyen a három kormányfő mozgalmát, illetve párt­ját képviselte. Petrík elmondta, hogy a csehországi politikai színté­ren a Polgári Mozgalom az az erő, amely a legőszintébben törekszik egy olyan államjogi modell kidolgo­szág között 1914-ben kitűzött határ megállapítására hivatkozik, az erre vonatkozó szerződés pedig a Bajor­ország és a Cseh Királyság 1862-ben kötött határmegállapodásra. Fendrych a továbbiakban közölte, hogy Csehszlovákiában jelenleg 201 külföldi menekült tartózkodik. A Szö­vetségi Belügyminisztérium és a két tagköztársasági belügyi tárca közötti megállapodás értelmében a két utób­bi minisztérium „védőszárnyai” alá kerülnek. A.szóvivő tájékoztatása sze­rint a Szlovák Köztársaság eddig öt, a Cseh Köztársaság pedig csupán egy külföldi menekültet vett át. féle DSZM-mel, vagy a DBP-vel kap­csolatban folynak, illetve próbálják Dubéeket e két párttal szembeállítani, az érintett szerint nem főbenjáróak. ....amit nem old meg a koalíció, meg­oldja majd a választásokat követő idő­szak.” Abortusztörvény Nem tilt, csak korlátoz „Az újságírók a művi terhesség­megszakítás támogatói” — állapí­tották meg az egészségügyi minisz­térium munkatársai azon a sajtóér­tekezleten, amelyet tegnap az abor­tusztörvénnyel kapcsolatos viták tisztázása céljából tartott a szlovák egészségügyi tárca. Alojz Rakás egészségügyi minisz­ter szerint a sajtó egyoldalú kam­pányt indított a törvénytervezet el­fogadása ellen, amely többek között olyan bizottságok felállítását rögzí­tené, amelyek tagjai a terhesség­­megszakításra benyújtott kérvény megalapozottságát ítélnék meg. A miniszter rámutatott, hogy a tör­vény 1986-ban történt liberalizálá­sát követően mennyire megnöveke­dett a magzatelhajtások száma. Míg 1982 és 1985 között 137 283 interrupciót hajtottak végre, addig ez a szám 1987 és 1990 között 196 327-re, vagyis 43 százalékkal nőtt Ez az ugrásszerű emelkedés, valamint az emberi életnek még a megszületés előtti védelmezésére való jog adott okot a törvénytervezet kidolgozására. A tárca képviselői hangsúlyozták, hogy a törvény nem venné el, csupán leszűkítené a nő jogát, hogy a terhességmegszakítás mellett döntsön. A korlátozás céfja, hogy az interrupciót ne tekintsék a fogamzásgátlás vagy a családterve­zés egyik formájának. A sajtó kép­viselői felvetették: paradox dolog, hogy a tervezetről például véle­ményt mondhatott a monopóliu­mellenes és a geológiai hivatal, ez­zel szemben a családtervezési bi­zottságok szakembereinek nem adatott meg ez a lehetőség. Az olvasókban bízva... Lapunkban már jeleztük: a Szabad Újság nehéz gazdasági helyzetbe került. Termelőegységekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez for­dulunk azzal a kéréssel, hogy ha tehetik, részesítsék pénzbeli támoga­tásban lapunkat Az adományozók a 389/1990 Tt számú törvény értel­mében leírhatják adóalapjukból az átutalt összeget. Az adományokat a Fábry-alap „Szabad Újság” szakalapítványán gyűjtjük. Tekintettel arra, hogy a postai utalványra nem fér rá a szak­alapítvány egész neve, a pontos cím a következő: Fond Zoltána Fábryho — „SZ” VÚB Bratislava - mesto é. ű. 35-64631-012/0200 Ülésezett a szövetségi kormány Feloszlatják a Transpetrolt Tegnap ülést tartott a csehszlovák szövetségi kormány. Megvitatták a sajtótörvény-javaslatot, valamint a Csehszlovák Televízióról és Rádió­ról készülő törvényt. A pénzügyminisztérium komplex törvényjavasla­tot terjeszett be az adórendszerről, valamint a befektetési alapokról és társaságokról. Kell egy modern szocdem párt Ismét zászlóégetés A Szlovákia Felszabadításáért Mozgalom tegnap Pozsonyban, a Szlo­vák nemzeti felkelés terén mintegy hétszáz jelenlevő részvételével tünte­tést tartott az önálló Szlovák Állam kikiáltásáért. Frantisek Kollár, a mozgalom elnöke felszólította a „szlovák népet, hogy határolja el magát a jelenlegi politikai pártoktól és vezetőiktől, s egyúttal egyesítse erejét az önállóságért vívott harcban”. A mozgalom főtitkára, Peter Blasko szerint ha a választásokon győzelmet arat a Szlo­vákia Felszabadításáért Mozgalom, akkor „a Szlovák Állam valósággá válik”. A mozgalom korábbi gyűléseihez hasonlóan, a tegnapi tüntetés sem érhetett véget a csehszlovák zászló elégetése nélkül, amelyet félárbócra eresztettek. BlaSko a zászlóégetést azzal „magyarázta”, hogy „ezzel kí­vántak tiltakozni a cseh önkényuralom ellen”. Ján Petrík az önálló Szlovákiáról Veszélyeztetné a demokráciát

Next

/
Oldalképek
Tartalom