Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. február 24. 5 Tizenöt esztendő súlyos öröksége Falu a város peremén A szőlőben. Ádám István alelnök és Pelle Edit szőlész (A szerző felvétele) Egy év múltán: „Túl optimista voltam...“ Berzéte. Másfél esztendeje immár önálló község a Sajó mentén. Eladdig - 15 éven át - Rozsnyó „elővárosaként", vagy „proletárnegyedeként“ ismerte az újkori településföldrajz, és szenvedte fedezetlen hírnevét a helység lakossága. . „Határtalanság“ és pénztelenség Labancz István, a falu független jelöltként megválasztott polgármestere ekként summázta a nagyvárosiasító politikának áldozatul esett helység kárpótolhatatlan veszteségét:- Berzétét erőszakkal csatolták a járási székhelyhez, hogy az utóbbi magasabb állami támogatásban részesülhessen, amiből nekünk szinte semmi sem jutott vissza. Az itt élő embereket csupán statisztáknak (létszámnak) tekintették. Mi alkottuk, jelentettük a város peremét, viselvén ennek az állapotnak minden ódiumát. • Mit mutat a „veszteséglista“?- A jelzett időszak alatt - mivel építkezési tilalom volt érvényben- mintegy 300 fővel csökkent a népesség. A kényszerű elvándorlás miatt - harminc-negyven ifjú házaspár költözött a városba- már csak ezerkétszázan vagyunk. Az „emberveszteség“ mellett tetemes anyagi kártétel is szerepel a listán. Az évek során legkevesebb 30 millió korona támogatástól fosztották meg a városrésszé alázott falut. Mellesleg, tönkrementek az utak, leromlott a középületek állaga, elavult a közvilágítás stb. Továbbá 200 hektárnyi területet - a legjobb termőföldeket! - csatoltak el a község kataszteréből, hogy felépítsék rajta a város ipari létesítményeinek zömét. Tavaly petíciót nyújtottunk be a járási és a városi szervekhez, a jogtalanul kisajátított területek visszaadását szorgalmazandó. Mivel a város demokratikusan megválasztott képviselőtestülete antidemokratikusan elzárkózik a berzéteiek törvényes követeléseinek teljesítésétől, úgy döntöttünk, hogy a legfelsőbb fórum, az Alkotmánybíróság elé visszük a panaszunkat. Hiszen a területünkön - pontosabban a lakosság tulajdonában lévő földeken - felépített üzemek mindmáig átutalatlan lokalizációs juttatásainak esedékes összege meghaladja az évi egymillió koronát! • Hogyan éli meg a lakosság ezt a huzavonát, és mennyire támogatja az önkormányzat programjának megvalósulását?- Az emberek nehezen oldódnak. A legnagyobb kárt - a kiszolgáltatottság ideje alatt - erkölcsileg szenvedte el a falu. A „patrónus“ városatyák ígéreteiből és hitegetéseiből a lakosság levonta a klasszikus farkas-bárány tanmese sugallta következtetéseket... 1977-ig egy jól működő szövetkezete volt a falunak. Államosították. A magyar iskolát is teljesen leépítették, s ma már csupán egyetlen pedagógus lakik a faluban. A lakosság húsz százaléka nyugdíjas, közel negyven százaléka pedig cigány. Szó ami szó, nincs könnyű dolgunk a nézetek, elvárások és célkitűzések összehangolását-megvalósítását illetően, mivel eltérő értékrenddel bíró csoportok, generációk - gazdasági, jogi, szociális és kulturális értelemben vett - ellátásáról kiszolgálásáról, illetve érdekvédelemről kell összehangoltan gondoskodnunk. Együtt, egymásról és egymásért • Miként igyekeznek szót érteni az emberekkel?-A képviselőtestület elhatározása értelmében külön összejöveteleken találkoztunk a lakosság egy-egy rétegével. A nyugdíjasokat személyre szóló meghívóval invitáltuk a kultúrházba, ahol ünnepi műsort adtunk a tiszteletükre, és szerény vendéglátásban részesítettük őket. A családias összejövetelen beavattuk őket a falu gondjaiba, pénzügyi helyzetébe, és távlati programjába. Segítségüket, tekintélyük latbevetését kértük a fiatalság gondjainak orvoslásában, valamint tudattuk velük, hogy tanácsaikra, bírálataikra mindenkor igényt tartunk. A megjelenteknek - mintegy 180- an voltak - egyenként 150 koronás vásárlási utalványt ajándékoztunk. A beteg és mozgássérült nyugdíjasoknak képviselőink juttatták el az ajándékot, egy szál virág kíséretében. A fiatalokkal főleg az általunk berendezett és fenntartott ifjúsági klub civilizált színvonalon történő működ(tet)ésének szükségszerűségéről folytattunk kötetlen beszélgetést. Úgy tűnt, sikerült velük megértetni, hogy a házirend betartatása elsősorban az ö érdekeiket szolgálja. Hiszen, ha az ifjúság kocsmaszinten, megbotránkoztatást keltő magatartással törekszik az „önmegvalósításra“, akkor korosztályának lesújtó önminősítésén kívül a község megvetésére is számíthat. Mind a falu jövőjének letéteményeseihez apellálva - alkotó munkára, közösségi összefogásra és a szülőfalujuk fejlődése érdekében vállalt ügyszeretetre buzdítottuk őket. Szabad ÚJSÁG A „cigánygyűlésre“ majd a napokban kerül sor. Remélem, minden roma család képviselteti magát ezen a fontos tanácskozáson. A jelenlegi népszaporulati mutatók alapján néhány éven belül ők alkotják majd a lakosság zömét. Tavaly például a 17 berzétei újszülött közül 14 volt cigány. A községben nyilvántartott 116 munkanélküli kilencven százaléka is az ö soraikból kerül ki. A közmunkában nem hajlandók részt venni, viszont a bűnözési statisztikában „előkelő“ helyet biztosítottak maguknak. Szeretnénk velük megértetni, hogy jelenlegi gondjaikon csak abban az esetben képes enyhíteni a falu önkormányzata, ha ők maguk is cselekvő részt vállalnak saját helyzetük jobbátételében. Mindenképpen azon kell lenniük, hogy a jövőben ne legyenek a falu rémei... (Ki)úttalan programok • Milyen program alapján kormányozzák az önmagára talált települést?-Tavaly 540 ezer koronából tető alá hoztuk a ravatalozót, de a befejezéséhez még több mint egymillióra van szükség. (Jelenleg 680 ezer koronánk van.) A Genes patak szabályozására 250 ezer koronát fordítottunk, az idén pedig zöldövezetet és sétányt alakítunk ki a partja mentén. A közvilágítás is felújításra vár. A legszükségesebb teendőink közé sorolandó az ivóvízhálózat, a gázvezeték és a szennyvízcsatorna megépítése. Egy sikeres fúrás eredményeként olyan bővizű kutat tártak fel, amely a jövőben öt települést - Berzétén kívül Köröst, Rudnát, Sebespatakot és Kisgencset - lát majd el jó minőségű ivóvízzel. A parti szűrésű ásott kutak vízminősége ugyanis nem felel meg az egészségügyi normáknak. A gázvezeték bekötéséhez is elkészítettük a terveket. A víztisztító megépítésének sincsen elvi akadálya. E három akciót azonban csak egyidejűleg, összehangoltan lehet kivitelezni, s kizárólagosan azt követően, ha megépítik a jelenleg a falun keresztül haladó 50-es főút új szakaszát, amely elkerüli majd a községet! Elkészültéig már csak műszaki okokból sem valósítható meg a vezetékek lefektetése, hiszen a szűk, forgalmas főutat mégsem áshatjuk fel... Reméljük, hogy a minisztérium - ígéretéhez hűen - megkülönböztetett figyelmet szentel ennek az építkezésnek a finanszírozására. Berzétén az átlagosnál sietösebb tempóra hangolták az órákat. Az önkormányzat számára jövösürgető felelősséggé lépett elő az idő, hiszen a másfél évtizedes kómából ébredező falu viszszaköveteli elvesz(tege)tett jussát. KORCSMÁROS LÁSZLÓ A gömöralmágyi közös szövetkezetből kivált gömörpéterfalal gazdaságban a nehéz kezdet után lényegében csak most kezdenek rendes kerékvágásba billenni a dolgok. Tavaly még mindenekelőtt azzal kellett törődniük, hogy időre befejezzék a javítóműhelyt, a gabonaraktár, az elöhizlalda építését, és mivel az „örökölt“ Sirocco dohányszárítók alapjainak lerakására már kevés pénzük maradt, két dohánypajtát tettek rendbe. A szövetkezet 850 hektáros mezőgazdasági területének mindössze alig egyharmada szántó, a többi rét, legelő- és nem utolsósorban szőlő, ami Ádám István elnök szerint a múlt évben a legtöbb veszteséget „produkálta“. márciusban kiszámíthatjuk“- Szőlőterületünk egy részén- mondja az elnök - gyakran pusztít fagykár, magas a tökeegyed-kiesés; pótlására - a szóló árait figyelembe véve - nem gondolunk. Azokat a területeket, amelyek viszonylag még jó hozamot adnak, továbbra is gondozni, kezelni fogjuk, a többit pedig elhanyagoljuk. Ha lehet, még rosszabb a helyzet a kilenc hektáros vadalany-ültetvényünkön. A szölövesszönek jelenleg nincs piaca, az ültetvény fenntartási költsége pedig magas. Úgy határoztunk, ha a ráfordított költségeinket az állam szubvenció formájában nem téríti meg, márciusban kiszántjuk az egészet. Dohánypalánta után paprika Ezen a vidéken nagy hagyománya van a dohánytermesztésnek. A szövetkezet tavaly a dohánypalántát fóliasátorban nevelte, a kiültetés után paprika került a helyére. így a fóliasátor ára és a palántanevelés költségei bőven megtérültek.-A műszárító alapjait tavaly már nem készítettük el - folytatja az elnök.- Ehelyett két dohánypajtát tettük rendbe. Az asszonyok előkeresték a régi dohányfúzótüket, zsineget vásároltunk, és hagyományos módon szárítottuk a dohányleveleket. Ha az idő engedi, mindjárt hozzálátunk a Sirocco szárítók összeszereléséhez, és ebben az évben a 10 hektár pajtai dohány mellett műszárítóit is kipalántálunk. Malacokat a tagság nevel Annak ellenére, hogy a minőséggel nincs komolyabb baj, a tejgondok Gömörpéterfalát sem kerülték el. Bár tavaly a minőségi mutatók szigorítását követő hetekben csak III. osztályban kelt el a tej, de az a rövid időszak már utánuk van. Akárcsak régen, most ismét első osztályú tejet adnak el a feldolgozónak.- Anyasertés-istállónk nincs - folytatja az elnök nem is szándékozunk építeni. Elöhizlaldánknak, illetve hizlaldánknak egy évben ezer darab a kapacitása; ezt a mennyiséget a tagoktól vásároljuk fel. Kezdetben a községünkben nem volt elegendő anyasertés, vásároltuk bárkitől, a biztos értékesítés tudatában azonban a tagság emelte az anyasertés állományát: erre az évre már a faluból tudtuk szerződésileg biztosítani a szükséges ezer darab malacot. A vétel utáni első fizetésnapon kapják meg a malacok árát, továbbá egy malacra ötven kilogramm szemesterményt adunk, mázsánként 180 koronáért. Mellesleg 35 koronát fizetünk a malacok kilójáért, bár vásároltunk már 30 koronáért is. Legelőinket egyébként két juhnyáj is járja, ami összesen 570 állatot tesz ki, ezen kívül a tagságnak is van 200 darab. Tulajdonképpen szeretnénk bérbe venni a tagok juhait is; az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket most tervezzük a juhtartó gazdákkal. Szeretnénk olyan feltételekkel előrukkolni, amelyek csak előnyösek lennének a számukra. Kedvezmények A gömörpéterfalai szövetkezet- mint ahogy azt az elnök megjegyezte - őstermeléssel foglalkozik. Melléktevékenységet nem folytat, kizárólag mezőgazdasági tevékenységből él. A tagoknak is csak ilyen jellegű szolgáltatást tud nyújtani.- Az általunk vásárolt áron - vette át a szót Illés Gyula, a szövetkezet üzemgazdásza - árusítunk tápokat, ■továbbá tagjainknak a háztájiban végzett munkákra, illetve a belső fuvarozásra ötven százalékos kedvezményt adunk. A távolabbi utak számláiból 25 százalékot vonunk le. Rövid összegzés A szövetkezet 98 állandó dolgozója az elmúlt évben több mint hatmillió koronát termelt ki, ebből a növénytermesztés egyenes eladásból 1 millió 700 ezret. A termények nagy részét az állattenyésztés hasznosította, amely egyébként 4 millió 400 ezer koronát produkált. A szövetkezet állami támogatás címén 4 millió 850 ezer koronát kapott, s hogy a számlájukon ne legyen veszteség, 350 ezret átkönyveltek a tartalékalapból. Tehették, mivel azon még ezt követően is több mint másfél millió maradt. Kiadásaik közel felét - öt és félmillió koronát - a bérek, illetve az ezzel járó adó és szociális biztosítás képezi.-Tavaly, azt hiszem, túl optimista voltam - mondja végezetül az elnök.- Igaz, akkor még csak sejteni lehetett, hogy milyen év vár a mezőgazdaságra. Úgy gondoltam, hogy egy év alatt megoldódik az ágazat helyzete. Az már más kérdés, hogy hogyan: megmarad vagy pedig... Tavaly februárban, amikor a fizetésért indultak - úgy beszélik itt Gömörpéterfalán -, az elnök azt mondta az üzemgazdásznak: „Ha egy év múlva is jövünk, akkor egészen biztos, hogy talpon tudunk maradni.“ S mit mondott ez év februárjában? Az üzemgazdász is megerősíti: ugyanazt, mintegy évvel ezelőtt... FARKAS OTTÓ (V. Gy. illusztrációs felvétele)
