Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
92tean,ar19-_____________________ ÚJSÁG Csángók az emésztő időben „Isten hozta lelki atyánk! Esztendők olta nem láttunk papot, mü pap nélkül olyanok vagyunk itt, mint a’ barmok.“ (P. Gedő Elek: A’ mondvai magyar telepekről. A’ Magyar Td. Academia elébe terjesztve. Budán, 1838.) Mennyit változott a moldvai csángó magyarok helyzete az elmúlt két évben? Ez iránt érdeklődöm Seres András néprajzkutatónál Sepsiszentgyörgyön. Ő évtizedek óta járja a csángó falvakat a Szeret, a Tatros mentén. Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen készített könyve nagy sikere volt az elmúlt évnek. A moldvai csángó-magyar népköltészetből mutattak föl egy nagyobb gyűjteményt. Mit tud fölmutatni a legdemokratikusabb román kormány“ a csángók javára? A gyimesi, a barcasági, hétfalusi csángók helyzete valamivel jobb, könnyebben jutnak magyar könyvekhez, lapokhoz, iskolákhoz. Az elárvult moldavaiak A moldavaiak viszont még mindig elárvultán élnek, bár 1990. első heteiben megalakult a Csángó Újság Sepsiszentgyörgyön, és azt így, úgy, de próbálják terjeszteni Moldvában is. Egyes kútfők szerint a moldvai magyarság egyidős a honfoglalással. Az viszont tény, hogy Mária Terézia uralkodása idején tömegesen menekültek (a siculicidium, székelymészárlás idején) a Székelyföldről Moldvába, a mádéfalvi 1764- es vérengzés után. Tiszta magyar falu a Bákóimedencében Lujzikalagor, aztán következik Balcescu, eredeti nevén Ferdinánd. Utóbbinak sajátos története van. Románia csapatokat küldött a Magyar Tanácsköztársaság leverésére, természetesen a nagyhatalmak jóváhagyásával. Nos, azoknak a csángó magyaroknak, akik részt vettek ebben a dicső harci cselekményben, földet ígért és adott Hohenzollern Sigmaringen Ferdinánd román király. Nagypataki és bogdánfalvi magyarok voltak többnyire ezek, akik új települést alapítottak, és annak adták - fölülről! - a Ferdinánd nevet. Hasonló csángó település alakult Dobrudzsában, Konstanca mellett, Ojtuz néven. így kerültek Lujzikalagorból a magyarok Konstanca megyébe, ahol ma is magyarul beszélnek. Soroljunk néhányat a magyar falvak közül: Forrófalva, Nagypatak, Klézse, Bogdánfalva, Somoska, Sikfalva, Pokolpatak, Rekecsin és sok más kisebb-nagyobb falu. A hegyen túl, Tamásban már csak az öregek beszélnek magyarul. Ferdinánd királyok- Mennyit változott a bukaresti puccs után a moldvai magyarok anyanyelvi, szellemi háztartása?- Szinte semmit. Kimerészkedtek Erdélybe a fiatalok néhányan, Udvarhelyt, Csíkban járnak iskolába.-Miért nem jöttek még ilyen arányban sem Háromszékre, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre a fiatalok, tanulók? Holott a hetvenes évek elején szervezetten hozták őket gyárba, állami gazdaságokba...- Iskolába a hetvenes évek elején hoztunk csángó gyerekeket. Úgy adódott, hogy a Székelyföld erőltetett iparosítása, elrománosítása idején egy évben 600 hely volt a mechanikai szakliceumban. Akkor egy másik - ha nem is király - Ferdinánd, Nagy Ferdinánd megyei elsótitkár jóváhagyásával meg egy terepjáróval toboroztam csángó tanulókat.- Az eltelt két évben tehát meg sem rezzent az anyanyelvi oktatás a csángók körében?- Nem. Most már, ha úgy adódik, talán inkább mernek magyarul beszélni, ennyi. Az egyik szentgyörgyi tanító fia, Nagy Zoltán Forrófalvárói nősült. Ó elhatározta, hogy ingyen tanít a csángók körében. Nem megy ez. Nem kell a magyar nyelv, mert évszázadok óta félnek, vérükké vált a félelem az erőszakos román hatalomtól. A papok pedig renegátok- Kihalt volna belőlük a nemzeti tudat?- Ez bonyolult kérdés. Annyira a fejükbe verték „román voltukat“, hogy most és ilyen körülmények között rendkívül nehéz rábeszélni őket saját múltjukra, történelmükre, magyar voltukra és elátkozott jelenükre. Megoszlanak a moldvai csángók is. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez. Ám annyira hisznek a papoknak, annyira a hatásuk alatt vannak, hogy ebből egyszerűen nem lehet őket kibillenteni, elmozdítani. A pap - hatalom. A papok pedig románok, itteni csángókból lett renegátok, akiket lasi-ban (Jászvásár) neveltek janicsárokká a papneveldében, önnön fajtájuk románná nevelésére! És ezek a papok tudják, hogy ha magyar katolikus papok kerülnek a vidékre annak a magyar népnek a lelki és anyanyelvi ápolására, mely nép nem meri magyarnak csak (római) katolikusnak (catolici) nevezni magát, akkor megszűnik a román papok létalapja. Hát ez az ördögi módszer: csángó magyar gyermekből megveszekedett román papot nevelni, aki azt hirdeti mai napig is, hogy a magyar nyelv az ördög nyelve. És erre a vidékre csakis a lasi-i püspökség nevezhet ki papot, a gyulafehérvári érsekség nem. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot bebörtönözték azzal, hogy idegen, ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt... Nincs családtervezés- Nem tud, vagy nem mer, nem akar mozdulni most sem ez a nép?- Fájdalmas, de igaz: alig vannak kultúrigényeik. Nem olvasnak újságokat sem. Kivételek persze 5 Szabó Gyula: Gond vannak. Ilyen Csernik Antal, aki bejuttatott néhány gyermeket a Csíkszeredái iskolákba. A pap otthon Klézsén háromszor hirdette ki a templomban, hogy átkozott, mert moldvai gyermekeket küld a bálványimádók, a pogányok közé. És akit a pap a templomban kihirdet, azt a közösség megveti. Mikor én hivatalos papírral mentem gyerekeket toborozni, a pap azt mondta nekem: - A, dumneata vrei sa colonizez ceangai! (Á, maga gyarmatosítani akarja a csángókat!) Mondtam neki, én csak haza akarom vinni őket, eleget ültek idegenek között. Túlságosan bátornak nevezett.-Milyen a gyermekáldás közöttük?- Ezen az utamon a munkaelosztónál azt mondták, menjek a „katolikusokhoz“, ott van gyermek elég. És ez igaz. Az ortodox hitű román falvakban alig van gyermek. A csángó magyaroknál nincs még családtervezés, van viszont nagy vallásosság: amenynyit az Isten ad, annyi születik.- Megvan tehát ,,az anyaméh békéje. “- Olyan csángó családot is ismerek, hogy tizenhét gyermek született s él benne.- Valóban összefüggenek szorosan a dolgok. A római katolikus csángók sokkal vallásosabbak, és éppen ezért tudnak uralkodni rajtuk a román(-ná lett) papjaik, nemzeti érdekeik ellenére. Valami kilátás azonban létezik...- Sokan járnak el dolgozni Magyarországra. Rettenetesen tudnak dolgozni, tűrök és türelmesek, kemény férfiak. És hát a magyar környezetben megérzik, megélik az anyanyelv szerepét. Megérzik saját zsebükön, munkavállalási lehetőségeiken is, mit jelent, ha tudnak magyarul. Na és elszivárognak erre-arra iskolákba is. Meglátják, hogy érdemes tudnia magyarul a moldvai magyar embernek ... Vannak falvak a Szeret mentén, melyekben az asszonyok egyszerűen nem tudnak románul, hiszen nem járják a világot, nem voltak román katonák. És még valamit a román tanítókról. A nép, a szülök fejébe verték, hogy nem szabad a gyermeknek magyarul beszélni, mert az „idegen“ magyar nyelv az tehertétel, és azért nem tudja megtanulni az iskolai, román nyelvű leckéket. A család otthon magyarul beszél, a gyermekecskékhez viszont románul szólnak, a tanítók kedvéért. Tavaly elmerészkedtek meghívásra a moldvai csángók táncaikkal a Budapest Sportcsarnokba, a magyar táncházba is. Ünnepelték őket, nem sajnálták. És az az ünnep szép volt, három napig tartott. Segíteni lehet őket könyvekkel, lapokkal stb. Sajnálni nem szabad. A sajnálat gyengíti őket (is.) CZEGŐ ZOLTÁN Kányády Sándor Oki Asalcsi balladája* vannak vidékek kietlen messziségekbe veszetten vidékei az őshitnek ahová utak nem visznek de eltalál visszaréved behunyt szemmel is a lélek nyomra lel a szó a dallam kötése köt oldhatatlan csángónál is csángóbb éren oki asalcsi nővérem véremmel egy vér ki verset két megyényi népnek szerzett két megyének két kötetnyi verset s utána letenni váltani a tollat késre sztetoszkópra és szikére* megmaradni néma társnak híven ahhoz kit bezártak kuzebáj gerd csöndjét önként vállalni de nem az önkényt életen át hallgatással dacolni az elnyomással köldök-néző európa wmmmmmrnmm ^ h honnan is tudhatta volna nem lett belőle botránykő mért nem dalol a votják nő csak ki érte csak ki élte s két megyényi kicsi népe csak ők tudják csak mi tudjuk még álmunkban is motyogjuk el mert hallgatni s gyógyított meghódoltat és hódítót életen át hallgatással szembeszállt az elnyomással csángónál is csángóbb éren oki asalcsi nővérem két fényképed csokor versed ennyid maradt csak s a merszed hogy legalább a családnak elmondjam a balladádat 1982 * OKI Asalcsi votják költönő, eredeti foglalkozását tekintve orvos. A harmincas években meghurcolták, ezért hátat fordított az irodalomnak, s nyugdíjaztatásáig orvosként tevékenykedett, önálló kötete jelent meg udmurtul is, magyarul is. Szívek az ár ellen Esterházy János, a csehszlovákiai magyarság egyik kiemelkedő képviselője nővérének, Esterházy Lujzának „Szívek az ár ellen“ című kötete a csehszlovákiai magyarok történetéről és megpróbáltatásairól számol be, egyéni élmények és tapasztalatok alapján, sok-sok, eddig ismeretlen tényt ismertetve. Esterházy Lujza személyes résztvevője volt az első’ világháború és az 1938-as német lerohanás közötti időszaknak, megélte, hogyan igázta le Hitler Közép-Európa népeit, majd tapasztalta azt is, hogy mit jelentett a csehszlovákiai magyarságnak az 1945-ös „felszabadulás“. Könyvében Pozsonyban, Prágában, Budapesten, majd Szlovákiában, vidéken, otthonában, a régi családi lakhelyükön szerzett tapasztalatait írja le, mondja el. A kéziratot 1948-ban fejezte be. Később, 1963-64-ben kiegészítette számos epizóddal, és megtoldotta Esterházy Jánosnak a csehszlovák börtönökben töltött éveiről és a haláláról szóló fejezettel. Esterházy Lujza írása végig lebilincselő olvasmány, egyben tanú és tanúságtétel, drámai hangú kordokumentum. A csehszlovákiai magyarok történetéről szóló művek egyik kiemelkedő alkotása. A Szívek az ár ellen című kötetet a Püski Kiadó jelentette meg. B. B.
