Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. február 18. Kiskertészek nagy gondjai Az áldozat a bűnös? Túl vagyunk február derekán. Nyakunkon a tavasz. Az elmúlt években ilyentájt már álltak a fóliasátrak az Ipoly mentén, a Mátyusföldön meg a Csallóközben. Az idén viszont úgy tapasztalom, sokan felhagytak, felhagynak a háztáji zöldségtermesztéssel. A kertekben sátortorzők éktelenkednek, a megrozsdált fémvázakon fóliafoszlányokat csapkod a szél. Lehangoló, elszomorító látvány! Nem érdemes kertészkedni, legyint bosszúsan gazdálkodó ismerősöm, új uraink szétverték a felvásárló hálózatot, a kistermelők pár kiló paprikával, paradicsommal, vagy néhány fej salátával nem futhatnak nap mint nap a piacra. Sokan nem is tudják, tudnák szállítani az árut. Nincs mindenkinek autója, teherautót pár láda zöldségért nem érdemes bérelni, s a buszra sem kéredzkedhetünk fel portékánkkal... Ferenc gazda is módfelett dühös: — Jószerivel már tavaly is ki voltunk szolgáltatva a helyzettel sokszor nemcsak élő, hanem vissza is élő (zug)felvásárlók kénye-kedvének. S még örülhettünk, ha akár potom áron, de egyáltalán elvitték az árut. Ránk, kistermelőkre nem gondol senki? Pedig nekünk, kizárólag csakis a nyugdijunkra szorulóknak kimondottan jól jött a vilaminforrásokért kapott konyhapénz-kiegészítés. Mindenki tartozik mindenkinek Haldoklik a kiskertészek szövetségének ipolybalogi alapszervezete is. A Nagykürtösi járás legnagyobb vidéki, kétszáz tagot számláló egyesülete több mint 700 ezer koronával tartozik termelőinek. A rossz nyelvek szerint az elnök vette fel a szép summát, féléves lejáratú kamatra bankba tette a teljes összeget, s csak a hat hónap múlva, a kamatok zsebrevágása után osztja szét a tagoknak a régóta várt pénzt... Szecsei Sándort, az alapszervezet választott vezetőjét megdöbbentette a rút rágalom. Papírokat, bírósági határozatot rak elém, s közben magyaráz: — A járási Zelenina-központ magánkézbe került, a tulajdonos ezidáig nem tudta törleszteni a besztercebányai anyavállalattal szemben meglévő adósságait, ezért a felbomlott cég sem bírta kifizetni az alapszervezetnek járó hátrálékait. A Besztercebányán még 1991. december 16-án kelt határozat értelmében a besztercei Zelenina 739 954,20 korona hátrálék megfizetésére kötelezettséget is vállalt, de csak ha sikerül behajtania a felvásárló tulajdonosától az állami vállalatot megillető 1 947 234,40 koronát. Lám, ilyen pofonegyszerű (?!) az egész! Magyarán: mihelyt fizet a vállalkozó, pénzhez jut a közép-szlovákiai forgalmazó és értékesítő vállalat is, s megkap(hat)ják végre-valahára a balogi kistermelők is megérdemelt, áhított koronáikat. Persze, csak majd ha a „dominó” elindul. És addig? Várni kell! Meg reménykedni, hogy ne kerüljön homokszem a gépezet fogazatai közé. Hogyan tovább? Még szerencse, hogy Szecsei Sándor bírósághoz fordult jogorvoslásért. A perindítást elmulasztó alapszervezetek ugyanis — azt hiszem — bottal üthetik hiányzó pénzük nyomát. A kiskertészek ipolybalogi alapszervezetét még 1978 tavaszán alapította meg huszonkét vállalkozó szellemű személy. A hetek, hónapok, évek múltával egyre gyarapodott az egyesület. A megöregedett, bizony már járni is nehezen bíró emberek számára különösképpen jól jött, valóságos áldás volt a társulás, hisz helyben, a faluban értékesíthették terményeiket. A felvásárlással soha nem volt komoly gond, az elnök és a szervezet vezetői mindig találtak piacot a zöldségnek, gyümölcsének. A balogi példán felbuzdulva a környező falvakban is alakultak — igaz, többnyire csupán tiszavirág életű — felvásárlást is végző alapszervezetek. A járásban elsőként épp az Ipoly menti termelők tudták helyben eladni terményeiket. A takaros felvásárlóközpont zömmel társadalmi munkában és a szövetkezet támogatásával épült. A Zelenina sokszor tört borsot a termelők orra alá. Avállalat vissza is élt monopolhelyzetével, s a szabott árakat sokszor utólag önkényesen lefaragta, módosította. Az emberek azonban hallgattak. Persze nem is volt kinek panaszkodniuk! A Balogon, valamint a szomszédos községekben termelt paprikára, paradicsomra, uborkára, sárgarépára, csillagtökre nem lehetett panaszuk a nagykürtösi, kékkői, de az osztravai meg túrócszentmártoni és brünni vásárlóknak sem. A szervezet látta cl a helyi mezőgazdasági szövetkezet üzemi konyháját is friss zöldségfélékkel. A helyzet kilátástalan Szecsei Sándornak kedvet szegték az aljas vádaskodások, valamint a kilátástalan helyzet. Mint elmondta még, fogalma sincs, mi lesz az egyesületük további sorsa. — Nem sikerült szerződéseket kötnünk — panaszolta —, a maszek az utolsó pillanatig kivár! Persze igaza is van, hisz kap majd üde, kívánatos árut, ráadásul még az adózás alól is szépen kibújhat... Az alapszervezet 100 000 korona közös vagyonnal rendelkezik, s a múlt évben 2 millió korona értékben forgalmaztak zöldséget és gyümölcsöt. ZOLCZER LÁSZLÓ HARISNYÁK GYAPJÚ ALSÓNEMŰ Küldünk árlistát és részletes tájékoztatást. Nagyobb vétel esetén árkedvezményt nyújtunk! Postán, Tenexpres-szel, személyesen is (keddtől péntekig 6.00 órától 12.00-ig). Telefon: 0455/404, telex: 196278, fax: 0455/42236. SZÚPI-146 Tejjel szerzett részesedés A drezdai tejüzem lesz néhány év múlva a legnagyobb kelet-németországi tejkombinát. Átalakul részvénytársasággá, ahol a tulajdon megosztására olyan elképzelést dolgoztak ki, hogy az üzem tőkéjének 49 százalékát a szászországi tejtermelők tejben jegyzik. Elsőként fogja részvénytársasági formában megméretni magát a volt NDK tejüzemei közül a drezdai. Az átalakulás után az üzem részvényeit bevezetnék valamelyik német tőzsdére is. A tőzsdei bevezetés egyben az alaptőke emelését is szolgálná. Á jelenlegi konstrukció szerint a tejipari vállalkozás fő részvényesei — összesen 51 százalékban — a stuttgarti Südmilch AG., illetve a künzelseui Landgold Milch GmbH. A fennmaradó tőkerész tulajdonosai a helyi tejtermelők, akik minden eladott liter tejjel 2 pfennig értékű részvényrészt szereznek a kombinátban. Szakemberek szerint e megoldás átvételére alig lehet mód olyan üzemek esetében, amelyekkel kapcsolatban kárpótlási igénye van a korábbi tulajdonosoknak. A termékrészvényesség kérdésének felvetése más szakértők szerint a szövetkezetek vagyonnevesítésének lezártáig nem látszik időszerűnek, jóllehet elvileg életképesek. A tejiparban sok helyütt komoly gondot okozna, ha a beszállított tej ellenértékét nem fizetnék ki, hanem az a részvénytőke részévé válna. A nyomott felvásárlási árak mellett a nyereség kicsi, a termelő tönkremenne, ha tejéért részvényt kapna. Más élelmiszer-ágazatban azonban célszerű lenne megvizsgálni alkalmazását. A világ húspiaca A hollandiai Rabobank csoport „A világ húspiaca" című kiadványában olvasható, hogy a világ hústermelése a hetvenes és nyolcvanas években évenként átlagosan 2,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű (4,5 százalékos) növekedést a baromfihús-termelés mutatta, minthogy szinte valamennyi országban megnőtt a fogyasztók érdeklődése c húsfajta iránt. A világtermelésnek csupán 6 százaléka került be a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe, ami részben arra vezethető vissza, hogy számos ország húsból önellátásra törekszik, és a húsimport útjába akadályokat gördít A jövőben a világ hústermelésében számítani lehet a csomagolt és feldolgozott kiváló minőségű húsféleségek növekedésére. Ami a hús fogyasztását illeti, az Agra- Europe adatai szerint az OECD-oszágok húsfogyasztásának szintjében és összetételében igen nagy eltérések tapasztalhatók. így 1989-ben egy lakosra átlagban 88,7 kg hús fogyasztása jutott, ami az 1988-as évi szinthez képest 0,1 százalékos csökkenést jelent. A húsfogyasztásban az élen az Egyesült Államok áll (120,8 kg/fő fogyasztással), majd Ausztrália (107,5 kg/fő) következik Az EK-átlag 92 kg/fő volt A közösségeken belül a franciák fogyasztották a legtöbb húst (109,6 kg), majd a dánok (105,6 kg) és a németek (100 kg) következtek, a legkevesebb hús (70,5 kg) a portugálok fogyasztották Egyébként osztrák szomszédainknál 94,4 kg a svájciaknál 85,8 kg hús fogyasztása jutott egy főre. Az egyes húsféleségek között a sertéshúsnak volt meghatározó szerepe, de feltűnő mértékben javult a baromfihús aránya is. VÁSÁR IRODA REKLÁM ÉS KERESKEDELMI BT. VELÜNK JÓ VÁSÁRT CSINÁL! EGERSZEGI NEMZETKÖZI IPARI VÁSÁR Zalaegerszeg Városi Sportcsarnok és környéke 1992. ÁPRILIS 8—12-én Korlátozás nélkül várjuk magyar és külföldi vállalatok, vállalkozók jelentkezését. JELENTKEZÉS: 1922. február 29-ig. VÁSÁR IRODA BT. ZALAEGERSZEG, Mártírok u. 27. tel/fax: 0Ó36/92/13-423 VÁROSI SPORTCSARNOK Zalaegerszeg, Stadion u. 3. tel: 0036/92/14-280, 14-281. Az érdeklődők a megrendelő-nyilvántartó lapot a következő címen és telefonszámon szerezhetik be: SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége, Martanoviő u. 25A2,819 11 Bratislava, tel. 07/210 39 84, vagy 07/210 40 32. ''.....•••••• ••••............................................................. S2ÜP-153
