Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
1992. február 15. 3 Szabad ÚJSÁG Megkezdődött a FÁK csúcsértekezlete Minszkben Napirenden a hadsereg Tizenegy közül nyolcán megegyeztek A Független Államok Közössége tizenegy tagállamának legfelsőbb képviselői tegnap a belorussziai Minszkben csúcsértekezletet tartottak. A tanácskozás fő témája a volt szovjet fegyveres erők sorsa volt. A csúcsértekezleten Leonyid Kravcsuk ukrán elnök elnököl, aki még az értekezlet előtt hangoztatta, hogy ellenzi a közös fegyveres erők létrehozását. Szkeptikusan nyilatkozott az államközösség jövőjéről is. Nurszultan Nazarbajev a tanácskozáson kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely szerint a tagállamok létrehoznák saját hadseregeiket és azután közös védelmi szövetségre lépnének. Nazarbajev szerint így a volt szovjet hadsereg 11 viszonylag kis hadseregre bomlana szét. Az elnök szóvivője közölte, hogy Nazarbajev összesen négy javaslatot nyújtott be miután a résztvevők kétórai tárgyalás után sem tudtak megegyezni. Végül a FÁK nyolc tagállamának elnökei megegyeztek abban, hogy szerződést kötnek a fegyveres erők egységes parancsnokságáról, s ez az átmeneti állapot két évig marad érvényben. Ezt a belorusz külügyminisztérium szóvivője közölte. A szerződéshez nem csatlakozott Ukrajna, Moldova és Azerbajdzsán. A csúcstalálkozón megfigyelőként részt vett Grúzia védelmi minisztere is. A csúcsértekezlet tegnap délután véget ért. A következőt március 20- án Kijevben tartják. Horvátország újabb fenntartásai A csúcstalálkozó idején érdekes incidnsre került sor a légierőben. Hat Szuhoj típusú harci repülőgép engedély nélkül egy ukrajnai katonai repülőtérről Belorussziába repült. A hírt a FÁK légierőinek főparancsnoksága közölte. A repülőgépek fegyverzet nélkül repültek át, viszont a pilóták magukkal vitték ezredük zászlaját. A pilótákat egy Moszkva melleti repülőtérre szállították. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség rámutat, hogy több repülő Ukrajnában már januárban tiltakozott az ellen, hogy a nemzeti államra esküdjön fel. Már akkor figyelmeztettek rá, hogy az eskütétel elől sok pilóta önkényesen Oroszországba repül. A jugoszláv szövetségi hadsereg egyik sebesült katonáját a vukovári körházba szállítják A tűzszünet ellenére időnként még heves összecsapások vannak a válságövezetekben. (Telefotó: ÓSTK/AP) Az ENSZ-csapatok bevetésének küszöbén Ukrajna belépne Dmitro Pavlicska, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke a napokban kijelentette, hogy Kijev érdeke a csatlakozás a visegrádi hármakhoz, tehát Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország együttműködéséhez. A kijelentésre elsőnek a lengyel külügyminisztérium reagált, amely Ukrajna csatlakozását lehetetlennek tartja. Lengyelország szerint Ukrajna a posztkommunista változások más szakaszában van, mint a három közép-európai ország. Ukrajna csatlakozása nehezítené a közös politikát az Európai Közösség viszonylatában. A lengyel külügyminisztérium hasonló indokkal utasította el Románia csatlakozási javaslatát is. Ukrajna bekapcsolódhat egyes konkrét tervek megvalósításába. Baker az Uraiba érkezett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szorgalmazta a Biztonsági Tanács ülésén, hogy a 10 ezer kéksisakost mielőbb vessék be Jugoszláviában. A főtitkár helyettese, Marrack Goulding azt kérte, hogy az ENSZ-csapatok létszáma 13 ezer legyen. Ez 3 ezerrel több, mint amennyit az eredeti ENSZ-tervben javasoltak. Goulding terve szerint a csapatok 11 gyalogsági zászlóaljból, egy műszaki alakulatból és 500 rendőrből állnának. Az ENSZ-csapatok jugoszláviai bevetéséhez 31 ország, köztük Csehszlovákia is, felajánlotta katonáit. Horvátország azt kéri, hogy a területére kiküldött ENSZ-csapatot kizárólag az Európai Közösség tagállamainak ka-Munkát ad az atomtudósoknak? James Baker amerikai külügyminiszter, aki már néhány napja a FÁK tagállamait látogatja, tegnap az Uraiba érkezett. A tervek szerint meglátogat kél, korábban szupertitkosnak minősülő létesítményt, ahol az alomfegyvereket fejlesztették ki és gyártották. Baker találkozik az atomtudósokkal is, mert az USA attól tart, hogy a jelenlegi zavaros helyzetben a létfenntartási gondokkal küszködő tudósok olyan államok szolgálatába szegődhetnek, amelyek saját atomfegyvert szeretnének kifejleszteni. Feltételezik, hogy Baker a Cseljabinszk 70 jelzésű kutatóintézményben bizonyos ajánlatokat tesz az atomtudósoknak. A körút során Baker minden meglátogatott köztársaság vezetőitől azt kérte, hogy kötelezzék magukat az atomsorompó-egyezmény betartására. A meglátogatott államokban Baker a diplomáciai kapcsolatok felvételéről is tárgyalt. Az USA arra törekszik, hogy ezekben az új országokban betartsák az emberi jogokat, másrészt viszont Washington attól tart, hogy az amerikai üzletemberek látják a kárát, ha a diplomácia ebben a térségben nem lesz eléggé rugalmas. Hiszen a térségben óriási nyersanyag-lelőhelyek, sőt kőolaj is van, és a helyi politikusok élénken érdeklődnek a kapcsolatok iránt az USA-val. Baker azt ígérte, hogy javasolni fogja Bush elnöknek a diplomáciai kapcsolatok felvételét a meglátogatott országokkal. Érdekes, hogy sem Türkméniában, sem Tádzsikisztánban a miniszter nem találkozott az ellenzék képviselőivel. Washingtont nyugtalanítja az a lehetőség, hogy a középázsiai, többnyire muzulmán államokban befolyást szerez Teherán, tehát az iszlám fundamentalizmus. Ezért az USA szívesebben látja, hogy Törökország szorosabb kapcsolatokra törekszik a volt szovjet köztársaságok muzulmánjaival. Baker valószínűleg ellátogat Üzbegisztánba is, amelyet közép-ázsiai utazásakor kihagyott. Pénteki istentisztelet helyett lövöldözés Összetűzések Algériában Algériában az iszlám fundamentalisták mindig a hagyományos pénteki istentiszteletek idején aktivizálódnak. Ezért e héten az algériai biztonsági csapatok erőket vontak össze a fővárosban és harckocsikkal, valamint páncélozott járművekkel erősítették meg őket. A tegnapi istentiszteletek után a fundamentalisták menetben tiltakoztak az Iszlám Üdvfront betiltása és a rendkívüli állapot kihirdetése ellen. A tervezett tüntetés útvonalán golyóálló mellényekbe öltözött rendőrök sorakoztak fel, a hadsereg a mecsetek környékén helyezte el csapatait. Az állami televízió arról tájékoztatott, hogy egy férfit letartóztattak, akinél robbanószert találtak, amellyel állítólag a főpostát akarta felrobbantani. Algírban a pénteki istentiszteletek előtt lövöldözés volt. A lövések a fundamentalisták híveinek központjai felől hallatsszottak. Az utcákon szirénázó rendőrautók cirkáltak. A főváros veszélyeztetett pontjait a biztonsági erők megszállták, hogy elejét vegyék az esetleges erőszakos cselekményeknek. Tanúvallomások szerint a lövöldözés akkor kezdődött, amikor ismeretlen tettesek rálőttek a fundamentalista tüntetés útvonalát biztosító rendőrökre. A tüntetésre az Iszlám Üdvfront hívta fel a híveit. Sok szülő a gyermekeit már péntek előtt elvitte a fővárosból, mert összetűzésekre, a múlt heti „fekete péntek” megismétlődésére számítottak. Akkor sokan életüket vesztették és háromszázan megsebesültek. tonáiból, illetve skandináviai katonákból álljanak. A horvátok ellenzik a ghanai és Fidzsi-szigetekről származó katonák jelenlétét — közölte a Tanjug hírügynökség. A BBC tudósítója szerint ez a kérés tükrözi egyes horvátországi erők igényét, miszerint a békefenntartó csapatokban csak fehérek legyenek. Feltehető, az ENSZ ilyen kérésnek nem tesz eleget, és kitart amellett, hogy csapataiban a lehető legtöbb ország katonái vegyenek részt. BBC-interjú a békéltető konferencia elnökével Lord Carrington a kéksisakosokról Cyrus Vance, az ENSZ-fotitkár külön megbízottja szerint Jugoszláviában a harcok ismét kiújulhatnak, ha a kéksisakosokat nem vetik be idejében. Lord Carrington, az Európai Közösség békéltető konferenciájának elnöke a BBC-nek adott nyilatkozatában azt a véleményét fejtette ki, hogy az EN SZ-békefenntartó erők valóban segíthetnek a tűzszünet fenntartásában, viszont nem jelentenek mindenre megoldást „A múlt héten a helyszínen tapasztaltam, hogy a horvátországi szerbek és a horvátok között valóban igen súlyosak az ellentétek. A két fél álláspontja között szakadék tátong. Tovább próbálkozunk, de ha valaki azt hinné, hogy ezzel megoldottunk valamit, attól tartok, téved” —jelentette ki Carrington. A BBC tudósítója megkérdezte, hogy alkalmas időben küldik-e Jugoszláviába az ENSZ békefenntartó erőit. „Véleményem szerint az időzítés mindig nehézségekkel jár. De minél tovább halogatjuk a békefenntartó erők kiküldését, annál nagyobb a veszélye, hogy megszegik a tűzszünetet, amelyet eddig általában elég tisztességesen betartottak. A haderő kiküldése egy kicsit mindig hazárdjáték, de ha nem vállalkozunk rá, a következmények még rosszabbak lehetnek”. Az ENSZ-csapatok kiküldése nagy feladatokat ró a világszervezetre. Utoljára ilyen nagyszabású bevetésre a 60-as években Kongóban került sor. A csapatok kiküldését az teszi lehetővé, hogy az érdekelt felek elfogadták az ENSZ ter-Izrael elfogadhatatlannak vét, de az is, hogy 17 ország felajánlotta katonai egységeit a békefenntartó erők számára. A vállalkozásnak nemcsak biztonsági szenpontjai vannak, hanem tekintetbe kell venni a gazdasági szempotokat is, hiszen már a kezdet is mintegy 300 millió dollárba fog kerülni. A BBC kommentátora a probémával kapcsolatban megjegyezte: felmerül a kérdés, hogy ezek a csapatok nem keverednek-e a helyszínen harcba valamely féllel? Ezt a lehetőséget nem lehet kizárni, bár többnyire az a vélemény uralkodik hogy a 10 ezer kéksisakos jelenléte ezt nem teszi valószínűvé. Látni kell, hogy mindkét fél már belefáradt a háborúba, óriási veszteséget érték Horvátországot, és a horvátországi szerbeket is. Ugyanígy kifáradt Szerbia is, amely rájött arra, hogy ezt a háborút nem képes megnyerni. Világossá vált, hogy az egyik fél sem érte el kitűzött céljait, miközben 6-700 ezer ember földönfutóvá vált és sokezren életüket vesztették. A legjelentősebb, hogy mindkét fél belefáradt a küzdelembe, de ez mégsem zárja ki az újabb konfliktusok kirobbanásának veszélyét. A kéksisakosoknak nem lesz könnyű dolguk, bár azt remélik, hogy megérkezésük előtt Babies krajinai vezető már leszereli félkatonai csapatait. Nehéz a feladat azért is, mert hatalmas területről van szó. A válságterület Horvátország egynegyedét teszi ki, 10-15 ezer négyzetkilométert. A terep is nehéz, a hegyesvölgyes, erdős területen sokféle veszély leselkedhet az ENSZ-csapatokra. BAC tartja a feltételeket A telepítést folytatják Izrael nem fogadja el a megszállt területek betelepítésének befagyasztását, mint az amerikai hitelek feltételét. Ezt az izraeli kormányfő tanácsadója Ben Aharon jelentette ki. Szerinte Izrael és az USA képes megegyezni a kölcsönök kérdésében, ha Izrael elfogadja az „amerikai büntetést”. Mint ismeretes, 10 milliárd dolláros kölcsönről van szó, amelyre az USA kormánya csak akkor nyújt biztosítékot, ha befagyasztják a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza övezetben a zsidók betelepítését. Az Európai Közösség rendkívüli 60 millió ECU (kb. 80 millió dollár) segélyt nyújtott a megszállt arab területeknek. A segély arra hivatott, hogy pótolja az Öböl-háború idején elszenvedett károkat. A segély legnagyobb részét lakásépítésre és kórházak létesítésére fordítják. Izrael nem akar egyetérteni azzal, hogy ellenőrzése nélkül osszák el a segélyt, amelyet gyakorlatilag az ott élő palesztinok kapnak. Izrael attól tart, hogy a segélyből a palesztin ellenállást is finanszírozzák majd. Az EK képviselői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy szó sincs az intifada támogatásáról vagy politikai tevékenység finanszírozásáról. Az EK képviselőinek a megszállt területeken megadták a diplomáciai státuszt, de irodát nem engedélyeztek. N émetország lemondott az ENSZ emberjogi konferenciájának rendezési jogáról. A konferenciát 1993-ban Berlinben kellene megtartani. Bonn hivatalosan azzal indokolja lépését, hogy ilyen nagyarányú rendezvény számára Berlinben nincsenek meg a kellő feltételek, és azt javasolja, hogy a konferenciát tartsák meg Genfben. Az egyik német lap szerint az igazi ok az, hogy a konferencia megrendezése 100 millió márkába kerülne, és ez Bonnban túl soknak tűnik. A lap szerint a döntés nemcsak kínos, hanem botrányos is. K aDHAFI líbiai vezető bejelentette, hogy a francia repülőgép elleni merénylettel vádolt négy líbiai állampolgárt Franciaországban állíthatják bíróság elé. A gyanúsítottak Kadhafi szerint hajlandók a francia bíróság elé állni, bár meggyőződésük, hogy ártatlanok. A líbiai vezető kizárta, hogy az Egyesült Államoknak, vagy Nagy-Britanniának kiadjanak két további líbiait, akiket a Panam légitársaság repülőgépe elleni merénylettel vádolnak. FINNORSZÁG és Észtország egyezményt kötött a kölcsönös kereskedelemről és a beruházások védelméről. Az erről szóló okmányokat a finn kormányfő észtországi látogatása során írták alá. A kapcsolatok első lépése, hogy Finnország segítséget nyújt a balti államnak. Az ATLANTI TANÁCS rendkívüli külügyminiszteri értekezletét március 10-én Brüsszelben tartják meg. Eredetileg a tanácskozást február végére tervezték és most elhalasztották. A külügyminiszteri ülésen a FÁK további tagállamainak felvételéről döntenek. Ez idő szerint a tanácsot a NATO tagállamai, a volt Varsői Szerződés tagállamai, Oroszország és a három balti köztársaság alkotja. Argentínában ellenállásba ütközött az ország elnökének az Európa Parlamentben tett javaslata, miszerint Argentína megnyitná kapuit közép- és kelet-európai bevándorlók előtt. Az argentin szakszervezetek vezetői szerint az ilyen lépés növelné az amúgy is nagy munkanélküliséget. A peronista párt képviselője az elnök javaslatát felelőtlennek minősítette. KlM IR SZÉN észak-koreai „vezér” egyre inkább a háttérbe szorul a KNDK sajtójának hasábjain. Korábban az államalapító minden lépéséről tudósítottak, ám most egyre jobban fiát és valószínű utódját, az 50 éves Kim Csöng lit propagálják. Egyesek azt feltételezik, hogy vasárnap, az ifjabb Kim 50-ik születésnapján átveszi közel 80 éves apjától a hatalmat. JaPÁN kész részt vállalni a volt Szovjetunió hatalmas atomfegyverkészlete felszámolásának finanszírozásából. Vatanabe külügyminiszter szerint az atomfegyverek felszámolásához tökéletes műszaki rendszerekre van szükség. A megfelelő eljárás kifejlesztése két évig is eltarthat. Amint az eljárást kidolgozzák, Japán hozzájárul a költségekhez. Ezt a japán külügyminiszter Genscher német és Mock osztrák külügyminiszternek is megerősítette. Francia-német csúcstalálkozó volt Párizsban. Mitterrand francia elnök és Kohl német kancellár a volt Szovjetunió atomfegyverzetéről és az Európai Közösség kérdéseiről tárgyaltak. Tervbe vették, hogy közös francia-német katonai alakulatot hoznak létre, amelynek 30—35 ezer tagja lenne. Az egység létrehozásáról ez év nyarán döntenek és lehetővé teszik, hogy a katonai csoportosulásba beléphessen más ország is, például Belgium és Spanyolország. D éL-KOREÁBAN lezuhant egy katonai helikopter, amelynek fedélzetén hét magasrangú dél-koreai katonatiszt vesztette életét. Hárman túlélték a katasztrófát, de súlyos sérüléseket szenvedtek. Az OPEC, a kőolajexportáló államok szervezete kétnapos tanácskozás után sem jutott megállapodásra a kiviteli kvóták csökkentésének kérdésében. Az OPEC célja, hogy korlátozza a kőolaj kivitelét, és így 21 dolláros árat étjén el hordónként. E tiópiában kihantoiják az utolsó etiópiai császár, I. Hailé Szelasszié holttestét, akit 1974-ben katonai utasításra titokban temettek el. A császár holttestére az elnöki palota udvarának földjében leltek rá. Az újratemetést ünnepélyes keretek között akarják megvalósítani. Előbb azonban orvosi vizsgálatokat végeznek, hogy megállapítsák, a császár természetes halállal hunyt-e el, mert mindmáig ez a kérdés homályos.
