Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
4 Szab* ÚJSÁG 1992. február 13. Világgazdasági mozaik Beismerés Csernobilről A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) kedden első ízben ismerte el, hogy a közel hat évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófa ügyében végzett vizsgálatai nem voltak hiánytalanok- közölte a TASZSZ és az AFP. Minden bizonnyal kívánatos lett volna tovább tanulmányozni a katasztrófa idején kimenekített embereknek, illetve azoknak az egészségét, akik részt vettek a mentési és helyreállítási munkálatokban - áll a közleményben. A szervezet tavaly májusban kiadott, meglehetősen ellentmondásos jelentésében a Csernobil környezetében jelenleg élők egészségéről arra a következtetésre jutott, hogy a katasztrófa következményeit korábban némileg eltúlozták. A Greenpeace nevű környezetvédelmi szervezet azzal vádolta meg az IAEA-t, hogy számításaiból kihagytak a katasztrófa idején kimenekített 100 ezer embert, illetve a mentést végző 600 ezer munkást és katonát. Nyilatkozatában Vlagyimir Csernoszenszko ukrán atomfizikus azzal toldotta meg a vádat, hogy az ügynökség minimalizálni törekszik a katasztrófa súlyát és következményeit. Az IAEA közleményében alaptalannak minősíti ez utóbbi vádaskodásokat. Mihail Umanyec, az Ukratomenergoprom konzorcium elnöke ugyanakkor bejelentette: a francia Bouygues vállalatnak igen jó esélyei vannak arra, hogy elnyerje a csernobili atomerőmű tönkrement reaktora köré készítendő második szarkofág építésének jogát. A betonból és acélból emelt védőburok megduplázására készített francia terv - Umanyec szerint - műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt elnyerte a kritikusok tetszését. A külső szarkofág legalább 100 évig garantáltan megakadályozná a szivárgást. Ez elegendő idő ahhoz, hogy a szakemberek eltakarítsák a romokat, és atommentes gyeppé varázsolják a területet. A terv megvalósítása egyébként az előkészületekkel együtt három évbe telne, és ukrán szakemberek is részt vennének benne. Hangtalan úttest A bécsi Gürtel egy kísérleti szakaszán különleges hangelnyelő borítás fedi az úttestet A tapasztalatok birtokában várhatóan még két nagy forgalmú bécsi útszakaszt borítanak hangszigetelő anyaggal. Az egyre súlyosabb zajszennyezés visszaszorítására a déli, a keleti és a Dunaparti autópályák mentén zajcsökkentő falakat építenek. Azt is tervezik, hogy az eddiginél sokkal súlyosabb büntetést rónak ki a sebességkorlátozást megszegőkre. Közlekedési szakemberek szerint ugyanis egyelőre az a helyzet, hogy minél jobb autóutakat építenek a városokban, annál kevésbé lehet érvényt szerezni a sebességkorlátozásnak, ez pedig a zajszennyezés növekedéséhez vezet. A Bundesbank monetáris politikája A német Bundesbank új jelentésében pénzpolitikájának eddig ismeretlen területeiről közölt részleteket. Véleménye szerint a gazdaságban levő pénzmennyiséget szabályozó politikája hosszú távon megfelelőnek bizonyult. A Bundesbank megállapítja, hogy összefüggés van az általa szabályozott pénzmennyiség és az árszínvonal változása között. Az árszínvonalat az összes, belföldön felhasznált javak figyelembevételével határozták meg, de az eredményben az ismertebb, a létfenntartási költségek alakulásán alapuló index alkalmazása sem okoz eltérést. A pénzmennyiség és az árszínvonal összefüggése igazolja azt a pénzpolitikát, amely a pénzmennyiség növelését a gazdaság teljesítőképességétől teszi függővé. Az árszínvonalra ható tényezők között a Bundesbank említi az úgynevezett monetáris tényezőket, mindenekelőtt a kamatlábak és a devizaárfolyamok változását, és nem monetáris tényezőket, mint a kőolaj ára vagy egyes adópolitikai intézkedések. Bemutat egy új, hasznosnak Ítélt árszínvonal-mutatót, az „áreltérést", (Preislücke). Az áreltérés a tényleges, pillanatnyi árszínvonal és az adott pénzzel való ellátottság szintjén a gazdaság hosszú távon várható, „egyensúlyi“ árszínvonalának különbségét jelenti. A mutató az előrejelzés egyik eszköze lehet, mivel a tapasztalatok szerint a tényleges árszínvonal hosszú távon az egyensúlyihoz közelít. Leértékelt japán autók A japán autópiacon tavaly visszaesett a tíz éve tartó fejlődés. Visszavetette a keresletet többek között az is, hogy a bevételre éhes pénzügyminisztérium egyelőre nem hajlandó csökkenteni az autókra kivetett hatszázalékos fogyasztási adót. Tavaly a reálbérek sok év óta először csökkentek a szigetországban, és ez is fékezi az autókeresletet. A bevételcsökkenés a Toyotát érinti a leginkább, hiszen ez a cég uralja a japán autópiac 33 százalékát. A Toyota Corollát néhány hete a korábbi 1,7 millió jen helyett 350 ezer jennel (2700 dollárral) olcsóbban kínálják a tokiói szalonok. Nyugati kölcsön az orosz olajiparnak Az orosz olajipari szövetség (Rosznyeftegaz) 2 milliárd dollár kölcsönről szóló szerződést kíván aláírni a nyugati és japán bankokkal, 84 millió dolláros hitelekre pedig már megszületett a megállapodás az amerikai Eximbankkal - jelentette be Lev Csurilov, a Rosznyeftegaz elnöke. A kölcsönöket a kőolajvezetékekre és egyéb olajipari berendezésekre fordítanák. A tavalyi év utolsó hónapjaiban létrejött szövetség jogosítványai közé tartozik, hogy tagjai nevében és számlájára megállapodásokat köthet, részvényeket vásárolhat, kőolajjal kereskedhet és hiteleket is felvehet. Az ország kőolaj- és gáziparának átszervezéséhez három nyugati bank- Bankers Trust, Daiwa Europe és J. P. Morgan - tanácsadói szolgálatait veszi igénybe. Lengyel Boeingek Kilenc új Boeing-737-es repülőgépet vásárol a LOT lengyel légitársaság a helyett a hét szovjet IL-62-es helyett, amelyet legkésőbb október végéig ki kell vonni a forgalomból. Az IL-62-esek fenntartása és üzemeltetése rendkívül megdrágult, mivel a szovjet partner a tízszeresére emelte az alkatrészek árait. A forgalomból kivont IL-62-eseket az egykori szovjet tagköztársaságoknak szeretné eladni a LOT. (A Világgazdaság és az Üzlet nyomán) s___________________________________________________________________________________ Merre tart a fejlett ipari országok gazdasága? A fellendülés útja • • • Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD, azaz Organisation for Economic Coperation and Development) tömörülő országok átlag egyszázalékos gazdasági fejlődést könyvelhettek el. Ez az arány - ha figyelembe vesszük, hogy a világ legfejlettebb országairól van szó - korántsem olyan rossz eredmény, mint amilyennek az első pillanatban tűnhet. Az OECD az idén mégis duplájára, tehát 2 százalékra szeretné emelni a gazdasági gyarapodást. Erre várhatóan fokozatosan kerül sor, s az eredmény valójában csak az év végén fog megmutatkozni. Az OECD- tagországok gazdaságának fejlődési dinamikája 1993-ban - három évi szünet után - alighanem újra eléri a 3 százalékos emelkedést. Az infláció mértéke az idén valószínűleg mérsékelten csökkenni fog (átlag 3,7 százalékkal), s ez az eredmény 1993-ban - az előrejelzések szerint - tovább javul. A munkanélküliség aránya viszont az idén bizonyára növekedni fog, az első félévben elérheti a 7,5 százalékot is. Az OECD-tagországok gazdasági fejlődésének dinamikájában nem mutatkozik majd nagy eltérés. Az idén Kanadában (3,1 %) és Japánban (2,4 %) várható leggyorsabb gazdasági fejlődés. Ezzel szemben Németországban pl. e téren 1,8 százalé-Reális bruttó hazai termék Változás a korábbi évekhez viszonyítva %-ban 1990 1991 1992 1993 USA 1,0-0,5 2,2 3,8 Japán 5,6 4,5 2,4 3,5 NSZK' 4,5 3,2 1,8 2,5 Franciaország 2,8 1,4 2,1 2,7 Olaszország 2,0 1,0 2,0 2,5 Nagy-Britannia 0,8-1,9 2,2 3,2 Kanada 0,5-1,1 3,1 4,1 Az OECD európai tagországai 2,9 1,2 2,0 2,7 Az OECD valamennyi tagországa 2,6 1,1 2,2 3,3 kos csökkenés esedékes. Továbbra is nagyarányú marad a munkanélküliség Olaszországban, Kanadában és Franciaországban (túllépi a 10 százalékot), kisebb lesz viszont Németországban (5 %) és a legkisebb Japánban (2,3 %). Az infláció a világ hét legfejlettebb országa közül előreláthatólag Nagy-Britanniában lesz a legnagyobb (5,8 %), Japánban pedig a legkisebb (2,5 %). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 1993-ra 3,3 százalékos gazdasági fejlődéssel számol. A gazdaság dinamikájának erősödése elsősorban az USA-ban várható, ahol már az idén 3,8 százalékos javulást remélnek. A munkanélküliség mértékének az USA-ban már ez év második felétől csökkennie kellene, de a nyugat-európai országokban - tekintettel a lassúbb gazdasági fejlődésre - viszonylag magas (9,3 %) marad továbbra is ez az arány. Az OECD-tagországokban az infláció 1993-ban átlag 3,1 százalékra csökken. A legkisebb valószínűleg Japánban lesz (1,9 %), a nyugateurópai országok közül pedig Franciaországban (2,7 %). Mérsékelten nagyobb arányú infláció várható Olaszországban, Nagy-Britanniában és Németországban. A munkanélküliség mértéke %-ban 1990 1991 1992 1993 USA 5,5 6,7 6,7 6,1 Japán 2,1 2,2 2,3 2,3 NSZK* 5,1 4,5 5,0 5,1 Franciaország 8,9 9,4 10,1 10,2 Olaszország 11,2 10,9 10,8 10,7 Nagy-Britannia 5,9 8,7 9,9 9,7 Kanada 8,1 10,3 10,2 9,8 Az OECD európai tagországai 8,1 8,7 9,3 9,3 Az OECD valamennyi tagországa 6,3 7,1 7,4 7,1 A legjelentősebb OECD-tagországok főbb makroökonómiai mutatóit a mellékelt táblázatok és grafikon szemlélteti. A szóban forgó országok fejlődésére vonatkozó előrejelzések alapjául elsősorban olyan tényezők szolgáltak, mint pl. az utóbbi hónapokban tapasztalt gazdasági hanyatlást követő kamatcsökkenés. A beruházások felélénkítését segíti elő a vállalatok egyre nagyobb jövedelme és az olyan távlati tényezők, mint az európai piacok integrációjának mindinkább reálisabb esélye. Az egyes országok esetében megnyilvánuló kereslet erősödésének elő kell segítenie az OECD-tagországok, valamint a világkereskedelem megújulását. A következő gazdasági fellendülés hátterében levő erők azonban ezúttal gyöngébbnek tűnnek, Az OECD-tagországok volt és várható fő makroökonómiai mutatói %-ban mint a korábbi esetekben, ezért az OECD figyelmeztet arra, hogy a jobbulást alátámasztó eredmények akár késhetnek is. A vállalatok és a háztartások továbbra is tapasztalható eladósodása azt jelzi, hogy a beruházások iránti kereslet mérsékeltebb lesz, mint a 80-as évek második felében. A szervezet titkársága ennek ellenére nem javasolja, hogy a tagországok alapvetően változtassák meg eddigi pénz- és költségvetési politikájukat. Ellenkezőleg: hangsúlyozza, a monetáris politika hosszú ideig tartó hatását, a költségvetési deficitek további redukálásának szükségét és figyelmeztet arra, hogy az infláció - még ha az utóbbi időben csökkent is - növekedésének veszélye továbbra is fennáll. Az OECD véleménye szerint ezért a kamatok csökkentésére csak akkor kell sort keríteni, ha a gazdasági fellendülés nem lesz olyan arányú, amilyenre számítanak a szakemberek. A szervezet legutóbbi - immár ötvenedik - ökonómiai Előrejelzése tehát nagyon hasonlít az elmúlt évtizedekben készítettekhez. Alapjában véve nem Infláció Változás a korábbi évekhez viszonyítva %-ban 1990 1991 1992 1993 USA 4,1 3,8 3,0 2,9 Japán 1,9 2,2 2,1 1,9 NSZK* 3,4 4,4 4,5 3,9 Franciaország 2,7 2,8 3,0 2,7 Olaszország 7,5 7,1 5,8 5,2 Nagy-Britannia 6,8 6,2 4,2 3,7 Kanada 3,0 3,6 2,8 2,2 Az OECD európai tagországai 5,7 5,8 5,1 4,5 Az OECD valamennyi tagországa 4,3 4,2 3,7 3,3 más, mint egy ajánlás valamennyi tagország számára az együttműködésre és a fejlesztésre. Arra, hogy hatékonyabbá kell tenni a piacokat, s az OECD titkársága továbbra is úgy érzi, nagyobb teret kell engedni a gazdasági liberalizmusnak. Ez az ajánlás teljes mértékben vonatkozik az egyes tagországok külkereskedelmi politikájára is, hiszen a szabad piac működését e téren akadályozza legtöbb tényező, s a világgazdaság - az egyre több sokoldalú kereskedelmi egyezmény ellenére - a teljes kereskedelmi integrálétól távolabb áll, mint 1914 tavaszán. (Az Ekonóm nyomán: B-s) * Csak az NSZK nyugati részére vonatkozik
