Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
1992. január 11. 7 Adalék az alkotmánytervezet nyilvános vitájához Legyen véleményünk jövőnkről! Szabad újság______________________ (Folytatás a 6. oldalról) élés alkotmánykiegészítő javaslatát. A tervezet Tt. 23/1991-es számú, az alapvető emberi jogokról szóló alkotmánylevélből indul ki, amely deklarálja az egyedek jogát, de nem ismeri el a kisebbségek önigazgatáshoz való jogát, s ebből a szempontból visszalépést jelent a Tt. 144/1968-as alkotmánytörvényhez képest, mert az ezt elismerte, valamint legalább deklarálta a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, ezeknek a nemzeti kisebbségeknek az önigazgatáshoz való teljes jogát. Az alkotmánytervezetben mellékletként található az a rész, melyet mozgalmunk az MKDM-mel közösen terjesztett be, s ebben lényegében a valamikori kisebbségi alkotmánytörvény szellemében próbáltuk megfogalmazni a politikai képviselet, az iskolai és kulturális önigazgatás kérdését. A jelenlegi tervezet kapcsán, mely alternatívákat tartalmaz, a politikai mozgalmak és pártok egy része egy ún. „tiszta” alkotmányról, egy önálló szlovák állam alkotmányáról beszél. Az nem veszi tekintetbe a jelenlegi alkotmányos helyzetet, a föderációs állam létét. Gyurovszky László: Kénytelen vagyok megjegyezni két dolgot. Az 1968-as alkotmánytörvény nem rögzítette a kisebbségek önigazgatását; más dolgokat rögzített. A másik az, hogy az FÉM alkotmányjavaslata nem szűkíti, hanem bővíti a jogokat. S még egy további dolog, az MKDM—Együttélés javaslata más oldalról közelíti meg ezeket a dolgokat, lényegesen bővíti a jelenleg érvényeshez képest és jóval részletesebb mint az FMK-é. Tehát ilyen értelemben nem egyértelmű az, hogy alkotmányszintű szabályozásról van szó. Elképzelhető, hogy sok ezek közül a megfogalmazások közül törvény formájában kap majd helyet. Ez nyilván vita tárgyát fogja képezni az SZNT-ben, hogy mi tartozik az alkotmányba és mi a törvénybe. Rózsa Ernő: Ehhez szükséges elmondanom, hogy az 1968-as alkotmányos törvény kimondta: a Csehszlovák Köztársaság az egyenjogúság szellemében biztosítja a nemeztek és nemzetiségek, a magyar, német, lengyel, ukrán és ruszin egyenjogúságát. Sine qua non • Milyen alapvető elveket kell feltétlenül tartalmaznia az új alkotmánynak? Rózsa Ernő: Amennyiben az alkotmány ki akarja fejezni a közösség alaptörvényét, alapszabályzatát, alapkereteit, amelyek között az emberek élnek és tevékenykednek — és ez az alkotmány európai szintű kell, hogy legyen —, az alkotmány egyes tételeinek biztosítania kell az alkotmányos szervek közti erőegyensúlyt. A legjellemzőbb a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom közti erőegyensúly, a hatalom Montesquieu szerinti hármas osztása. Amennyiben ez nem valósul meg, nem lehet demokratikus alkotmányról beszélni, mert mindhárom hatalmi központ, amennyiben nincs korlátozva, akkor természeténél fogva törekszik arra, hogy saját maga számára minél nagyobb hatalmat szerezzen. Ekkor már nem lehet demokráciáról beszélni, hanem valamilyen kizárólagos hatalomról, mely a másikat elnyomva, véleményét rá akarja erőszakolni a lakosságra. Ez az egyik alaptétel. A másik alaptétel az, hogy amennyiben elismerjük az emberek, az egyedek természetes jogát, azt, hogy nincs köztük különbség, akkor teljes mértékben, garanciákkal kell biztosítani a kisebbségek jogállását, s olyan alkotmányos garanciát kell nyújtani, hogy ezt később sem a törvényhozói hatalom, sem a kormány mint végrehajtó hatalom, sem a bíróság ne tudja megszüntetni. Csáky Pál: Tulajdonképpen a plurális demokrácia alapjait kell tartalmaznia az alkotmánynak, beleértve a gazdasági pluralitást és a hatalmi ágak szétválasztását is, valamint illeszkednie kell az egységes csehszlovák jogrendhez. Gyurovszky László: A plurális demokrácia elveinek mindenképpen benne kell lenni, nem tartalmazhat olyan dolgokat, melyek kettős jogrendet hoznának létre az elfogadás után. Nyilván tartalmaznia kell a magántulajdon sérthetetlenségét, az emberi és kisebbségi jogok sérthetetlenségét. Tehát egy kompatibilis alkotmány legyen Európában és Csehszlovákiában is. Negatív megkötések • Mikor válik elfogadhatatlanná Önök számára az alkotmány? Gyurovszky László: Ha az előbb felsorolt elveket megsérti, akkor ez ok arra, hogy ne fogadjuk el az alkotmányt. Ezen kívül elfogadhatatlan számunkra az alkotmány, ha az államot nemzeti alapon határozza meg, ha bevezeti az államnyelv fogalmát és csorbítani fogja a kisebbségi nyelvhasználatot, ha csorbítaná azon kisebbségi jogokat, melyeket mozgalmunk tervezete tartalmaz, ha csorbítaná az általános polgári és emberi jogokat, ha a gazdaságban nem tartaná tiszteletben a magántulajdon sérthetetlenségét, a vállalkozás és a piac szabadságát. Csáky Pál: Mozgalmunk tételesen felsorolta azokat a pontokat, amelyek figyelmen kívül hagyása esetén az alkotmányt nem szavaznánk meg. Erre azért is szükség volt, mivel mozgalom vagyunk, az alkotmányról nyilvános szavazás lesz, a választók és a mozgalom tisztségviselői, tagjai is ellenőrizni fogják, hogy minden képviselőnk hogyan viszonyult az alkotmányhoz. Rózsa Ernő: Az Együttélés a felsorolt pozitív meghatározások mellett tudná elfogadni az alkotmánytervezetet. Semmi esetre sem tudnánk elfogadni azt az alkotmányt, amely a szlovák nemzet kizárólagosságát tükrözné, mely nem tartalmazná azokat az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, melyeket Csehszlovákia mint a nemzetközi jog alanya elfogadott, s amennyiben nem tartalmazná tételesen a nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogállását és önigazgatáshoz való jogát. Mikor lesz alkotmány • Hogyan folytatódik az alkotmány előkészítése a nyilvános vita lezárása után? Milyen lehetőséget lát az új alkotmány elfogadására a jelenlegi választási időszakban? Rózsa Ernő: A jelenlegi erőviszonyokat tekintetbe véve akkor van némi remény az alkotmány elfogadására, ha mégiscsak sor kerül az államszerződés elfogadására a CSNT és az SZNT között. Amennyiben a szerződés elfogadására nem kerül sor, az idei évben ugyan még sző lehet az új alkotmány elfogadásáról, de a választásokig már nem. A törvényhozási eljárást veszem: január vége után beérkeznek a nyilvános vitában felmerült vélemények, javaslatok, ezeket a politikai grémium megtárgyalja, csoportosítja, ezt követően el kell készíteni a beérkezett javaslatok összesítését. Az így elkészült anyag bekerül a politikai klubokba, majd a parlamenti bizottságokba, s ezt követően kerülhet a parlament plénuma elé. Az utolsó ülést az SZNT májusra tervezi, akkor ez olyan rövid idő, hogy erőltetett menet nélkül ezt megvalósítani már nagyon nehéz. Természetesen, a többi politikai mozgalom és párt is latolgatja az erőviszonyokat. A mi mozgalmainkon kívül azok a politikai pártok is, amelyek hatalomra törnek. Ezek arra számítanak, hogyha a választások számunkra sikeresek lesznek, az alkotmánytervezetben található alternatív javaslataik elfogadására nagyobb esély nyílik a választások után. Csáky Pál: Én nagyon remélem, hogy most nem lesz alkotmány. A szlovák parlament jelenlegi felállásában minősített többséget egyik fél sem tudna produkálni az alkotmány elfogadásához. Most lényegében patthelyzet van. Amennyiben mégis születne alkotmány, akkor inkább a nemzeti vonal győzne, vagyis ez számunkra rossz alkotmány lenne. Valószínű, hogy ez a téma át fog tolódni a választások utánra... Bár én személyesen látok egy nagyon veszélyes időszakot: az idei márciust, amikor már nem lehet népszavazást tartani, viszont megindul a választásokra való felkészülés és jön a „hagyományos” márciusi tüntetéshullám. Személy szerint én teljes bizonyossággal még az alkotmányellenes utak lehetőségét sem zárnám ki a jelen pillanatban, de valószínűnek tartom, hogy az alkotmány elfogadása és az államjogi vita eldöntése áttolódik a következő választási időszakra. És akkor ezt a beszélgetést azzal kell befejezni (nagy betűkkel írva!): ezért fontos, hogy az emberek minden apátia, csalódás, személyes sértődés és sok probléma ellenére eljöjjenek választani. Mert nagyon sok fog függeni attól, hogy a magyar kisebbség milyen politikai reprezentációt lesz képes kiállítani a választásokon. Ez elsősorban a politikus gárda feladata, ugyanakkor a politikus gárdának csak akkora ereje van, amekkora tömeg lesz mögötte a választásokon. Ezt tudatosítanunk kell. Épp azokból a variációkból és gondolatokból kiindulva, amelyeket most az alkotmány kapcsán elmondtunk. Ebből az alkotmánytervezetből lehet egy ultranacionalista alkotmányt is csinálni. Kisebbségünknek nem szabad lemondania arról a jogáról, hogy erős politikai reprezentációt állítson ki a következőválasztásokon. Gyurovszky László: Elméletileg valóban lehetőség van arra, hogy ne fogadják el ebben a választási időszakban az alkotmányt. Az kétségtelen, hogy az alkotmány elfogadásához minősített többségre van szükség, tehát vagy a kormánykoalíció meg tud egyezni valamelyik ellenzéki párttal (pl. a volt kommunistákkal), s így sikerül elfogadtatnia egyfajta alkotmányt, vagy pedig az FMK, a DP és a NYEE kizárásával egy másik blokk tudja megszerezni az alkotmány elfogadásához szükséges szavazatokat. Azok az erők, amelyek látják, hogy a saját változatuk elfogadtatásához érdemes megvárni a választásokat, ezt meg fogják tenni. Mindenképpen elmondható, hogy minél előbbre haladunk az időben, annál kisebb az esély, hogy még e jelenlegi választási időszakban elfogadják az alkotmányt. Vitázni kell! • E beszélgetés szükségessége a nyilvános vita kapcsán merült fel. Fontos, hogy világosan mondjuk el mi a jelenlegi helyzet, milyenek a kilátások, lehetőségek, mi kell egy demokratikus alkotmányhoz. Ennek érdekében kérjük az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a nyilvános vitában. Az elhangzottak ugyan bizonytalanságot kelthetnek az olvasóban, ennek ellenére: mivel szólítják fel őket a nyilvános vitában való részvételre? Csáky Pál: Az emberek az áltaT lünk elmondottak alapján talán képet kaptak arról, milyen „könnyű” helyzetben vagyunk most ebben a szlovák parlamentben, s egyáltalán: milyen a politikai élet, hogy atomizálódott itt minden. Igyekeztünk reális képet adni. A vitában való részvételnek igenis van értelme, hiszen ott van a másik oldal, amely feni a fogát, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Lehet, hogy az alkotmányi vita el fog tolódni a választási időszakra. Ismétlem: a parlamentben ebben az esetben is okos politizálásra van szükség választások előtt, a választások alkalmával pedig minden választópolgárnak ott a helye az urnáknál. Rózsa Ernő: Véleményem szerint, ennek a nyilvános vitának, akármennyire kisért is a múlt, azért van jelentősége, mert a mindenkori hatalom a népre hivatkozott és a nép nevében tette amit tett. Ha a jelenlegi helyzetben abból indulnánk ki, hogy nincs új a nap alatt, hogy minden a régi, akkor tévednénk, mert a véleményalakítás szerepe jelentős. Ha az állam alkotmányát úgy tudjuk elképzelni, mint minden polgár hozzájárulásával létrejött szövetség játékszabályát, keretét, akkor szükséges, hogy necsak a képviselők, hanem mindenki egyénileg is mondja meg milyen játékszabályok szerint akar élni ezen a földön, mi az, ami az ő megítélése szerint jó. Ha abból indulok ki, hogy a jogrend nem más, mint az ember lelkiismeretének tükre, akkor tükrözze ez az alkotmány az egyedek által is megfogalmazott elképzeléseket és így legyen összegezve. Mivel a nemzeti kisebbségek szám szerint kevesebben vannak a parlamentben, szükséges, hogy a kisebbségi lakosság igenis pontos véleményt formáljon saját jövőjét illetően. Nem zárom ki, hogy a vélemények ütköztetésében, az elképzelések vitájában kikristályosodhat egy olyan elképzelés, mely tényleg a legmegfelelőbb. Akármennyire formálisnak tűnik is ez a vita, szükségesnek és jónak tartom. Gyurovszky László: Jelen pillanatban már nem érdemes elmélkedni arról, van-e értelme a vitának. A vita elindult. A bizottságnak, amely eddig az alkotmányt készítette, fel kell dolgoznia a vita eredményét. Nem mindegy az, hogy ez a bizottság, amelyben ott van minden párt képviselője, milyen mennyiségű és minőségű levelet és javaslatot tud feldolgozni. Ha a beérkező levelek között túlnyomó részben lesznek azok, amelyek bizonyos javaslatot támogatnak, annak súlya lesz a bizottságban, azt nem lehet lebecsülni. Ilyen értelemben, ha a magyar kisebbég tagjai a kisebbségi jogok bővítését fogják támogatni leveleikben, vagy más dolgokat, annak súlya lesz. Hasznos lenne, ha a vitába, ha már van vita, minél többen bekapcsolódnának. • Köszönöm a beszélgetést GYURCSÍK IVÁN Megjegyezzük, hogy a nyilvános vitába érkező hozzászólásokat, ja' vasiatokat a következő címen várják és dolgozzák fel: Kancelária SNR, Októbrové námestie 12: 812 80 Bratislava.
