Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
6 1992. január 11. Szabad UJSAO___________ Adalék az alkotmánytervezet nyilvános vitájához Legyen véleményünk jövőn Szerkesztőségünk a Szlovák Köztársaság nyilvános vitára bocsátott alkotmánytervezete kapcsán beszélgetésre hívta a tervezet előkészítő munkálatain részt vett magyar és kisebbségi mozgalmak képviselőit. Meghívásunkat Csáky Pál (MKDM), Gyurovszky László (FMK) és Rózsa Ernő (Együttélés) elfogadták. Milyen ez a javaslat? • Az alapvető államjogi kérdésekben a mai napig nem született egyértelmű politikai megegyezés a CSNT és az SZNT Elnöksége között Az SZNT parlamenti képviselőiből létrehozott bizottság a beterjesztett javaslatok alapján kidolgozta a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezetét, melyet az SZNT decemberi, 19. ülésén nyilvános vitára bocsátott. A tervezet szövege, több, olykor egymást kizáró koncepció alternatíváinak öszszessége. Ilyen körülmények között miben látják a nyilvános vita értelmét és jelentőségét? Gyurovszky László: A nyilvános vita értelmét egyfajta szelep-funkcióban látom, az emberek hozzászólhatnak, beírhatják a véleményüket, elmondhatják észrevételeiket az alkotmánnyal kapcsolatban. Ezeknek az észrevételeknek különösebb következményei nem lesznek az alkotmány szövegére, de elképzelhető, hogy lesznek köztük olyanok, amelyeket egyes pártok magukévá tesznek. Ez elképzelhető. De az alkotmányról szóló vita olyan hosszú ideje folyik már, hogy különösebben új dolgokat, azt hiszem, nem sikerül begyűjteni. Mindenesetre ez a vita elindult és hasznos volna, ha a magyar nemzetiségű állampolgárok és minél többen szólnának hozzá és elmondanák, mivel értenek egyet és mivel nem. Csáky Pál: Jómagam végig részt vettem az alkotmány-előkészítés összes vitájában, ezért most kicsit rendhagyóan fogok válaszolni. Szerintem a vita az időhúzást célozza. Ugyanis teljesen világos, hogy a szlovák politikai élet megosztott, ez a jelenlegi szlovák reprezentáció nem egységes abban, hogy Szlovákia államjogi helyzetét a jövőben hogyan tudná rendezni. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ez egy hibrid alkotmány, sok dolog nincs tisztázva, nincs tisztázva az alkotmány filozófiája, pl. keveri az egyént, az állampolgárt és a kollektívát. Nem tisztázott továbbá a törvényhozás és a végrehajtás viszonya, egyáltalán a törvényhozás szerepe, a végrehajtás formája, az illetékességről már nem is beszélek. Lényegében ebből adódik, hogy az az alkotmánytervezet, amely megszületett, egy „Lego-alkotmány”, melyből négy alkotmány mindenféle probléma nélkül elkészíthető. Attól függetlenül, hogy a nyilvános vita egyáltalán milyen eredményeket hoz, a tervezetbe már bele van kódolva négy államjogi megoldás lehetősége. A vita értelmét csak abban látom, hogy a bizottság úgymond letette a terhet a válláról és időhöz jutott. Én is azt mondom, jó lenne, ha magyar nemzetiségű állampolgároktól több tízezer levél érkezne a szlovák parlament címére, mely azt mondaná, hogy támogatja pl. az MKDM— Együttélés parlamenti klub nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érintő javaslatát. Ez talán könnyítene egy kicsit a mi helyzetünkön a parlamentben. Rózsa Ernő: Részt vettem az SZNT és a CSNT közti szerződés tervezetének kidolgozásában és az alkotmánytervezet előkészítő munkálataiban is. Tudom azt, hogy az egyes politikai mozgalmak éppen a szerződéshez kötötték, milyen lesz majd az alkotmány. Ez jelenleg bizonyos pontokban eltér, egyezségre nem került sor, viszont az alkotmányozási folyamatot valahogyan meg kell indítani. Ennek egyik formája az alkotmánytervezetek kidolgozása is. De éppen az alkotmánytervezet kidolgozásánál a kizárólagos, nemzeti jellegű mozgalmak mindig a népre, a nép akaratára hivatakoznak. Én ennek ellensúlyozásában látom az alkotmánnyal kapcsolatos véleménynyilvánítás jelentőségét, mely tükrözheti az emberek tényleges nézetét és ezért a tervezet nyilvánosságra bocsátását az adott viszonyok között pozitív ténynek tekintem. „Lego-alkotmánytervezet” • Milyen koncepciók találhatók az alkotmánytervezetben és ezek közül melyik koncepció áll Önökhöz a legközelebb? Csáky Pál: Négy államjogi berendezkedés eredménye hámozható ki ebből az alkotmánytervezetből. Az első egy működőképes föderáció; a második egy ún. alulról épített föderáció, mely bizonyos fokig még tiszteletben tartaná a mostani alkotmányos jogrendet; a harmadik ennek egy sarkított változata, amely már önálló szlovák államfővel, önálló szlovák hadsereggel számolna (ez már egy konföderációs forma, amely lényegében előkészület egy önálló szlovák állam kikiáltására); a negyedik, amely lényegében ebből az alkotmánytervezetből vezethető le (úgy, hogy az utolsó fejezetet kiveszik belőle), az egy teljesen önálló szlovák állam alkotmánya. Hozzánk az első változat áll a legközelebb, vagy pedig az elsőnek és a másodiknak valamilyen hibridje, de bizonyos elemeket nagyon át kell gondolnunk, hogy a „hibrid” működőképes legyen, és benne a mi javaslatunk is érvényesüljön. Gyurovszky László: Az említett négy koncepción kívül még több olyan gondolat van a tervezetben, amely más elvek alapján próbálja rendezni ezt a kérdést. Például a Csáky Pál gazdaságról szóló részbe a KDM erősen szocialisztikus elemeket akart bevinni, ezekből nagyon sok mindent sikerült kiküszöbölni a bizottság munkája révén. Egy másik vonulat, más elképzelés a kisebbségi jogok bővítése vagy csökkentése által próbált különféle alkotmánytartalmakat érvényre juttatni. E pontokon több koncepció keresztezi egymást. A felsorolt koncepciókból hozzánk is az első áll a legközelebb. A másodikat, mely egyfajta gazdaságba való állami beavatkozást próbál megvalósítani, mi elutasítjuk. Hozzá kell még tennem, hogy önmagában az államjogi viszony rendezése még nem ad garanciát az alkotmány demokratikus voltára. Rózsa Ernő: Amennyiben az alkotmány kidolgozásánál megjelent koncepciókat akarjuk értékelni aszerint, hogy melyik áll közelebb mozgalmunkhoz, el kell mondani, hogy a Szlovák Köztársaságban eredetileg nyolc alkotmánytervezet készült. Ezeket a különböző politikai csoportosulások terjesztették be. Ebből a nyolcból — a rokonítható koncepciók alapján — készült egy keverék úgy, hogy bizonyos részek kimaradtak, bizonyos részek bekerültek a közreadott tervezetbe, amely négy alapvető államjogi elképzelést tartalmaz. Számunkra legelemibb kérdés az, hogy biztosítva legyen az alkotmányban az eddigi köztársaság jogfolytonossága. Az a koncepció elfogadható számunkra, amely biztosítja a demokrácia intézményrendszerének hatékony működését, amely nem számol a legfelsőbb szervek garmadájával, továbbá az a koncepció, amely nem teszi teljesen formálissá a föderációs szerveket, mert akkor ezekre nincs szükség. Semmi esetre sem tudunk egyetérteni azokkal az alternatív javaslatokkal, amelyek egy, a kizárólagosságon alapuló alkotmány elfogadását célozzák. Mi a kiindulási alap? • • Mennyire veszi figyelembe a kidolgozott alkotmánytervezet a jelenlegi alkotmányos helyzetet, s mennyire veszi alapul a kisebbségi jogok jelenlegi alkotmányos szabályozását? Gyurovszky László: A jelenlegi szövetségi alkotmány lehetővé teszi az új köztársasági alkotmány elfogadását az SZNT által, tehát ezzel nincs semmi probléma. Az alkotmány viszont azt is kimondja, hogy a jogrendnek egységesnek kell lennie, tehát ennek az alkotmánynak bele kell illeszkedni a Csehszlovákiában létező jogrendbe. A tervezet többféle koncepciót tartalmaz, melyek közül néhány a hatályos alkotmánytól több elemében eltér, illetve ezzel ellentétes. Az, hogy végül is milyen lesz az új alkotmány, a szavazáskor fog eldőlni, akkor derül ki, hogy ellentétes lesz-e a jelenleg érvényes jogrenddel. Az alkotmánytervezetben benne van annak a lehetősége, hogy ellentétes legyen a jelenlegi alkotmányos renddel, de megvan annak a lehetősége is, hogy összhangban legyen vele. Az alapvető probléma az államszerződés kérdése, illetve az, hogy a három elfogadandó alkotmány összhangban áll-e majd egymással. A mi alapvető érdekünk az, hogy a három alkotmány összhangban legyen, ne keletkezzen kettős, vagy hármas jogrend, amely egy jugoszláv-típusú fejlődéshez vezetne. A kisebbségek kérdése ettől teljesen eltérő. Új alkotmányról van szó, a kisebbségi jogok bármilyen kodifikálása ebben az új alkotmányban alkotmányos lesz. Éppen azért, mert ebben az alkotmánytervezetben a kisebbségi jogokat három elképzelés alapján fektették le, ha ezeket összevetjük a jelenleg érvényes jogrenddel, akkor az első, a Plank-féle változat bizonyos értelemben szűkítené a jelenleg érvényes alkotmányban rögzített jogokat. A második alternatíva, melyet az FMK még tavaly tavasszal terjesztett be, ezeket lényegesen bővíti, kiindulva a nemzetközi dokumentumokból. A harmadik pedig, az MKDM—Együttélés közös javaslata, amely egy másfajta koncepciónak a megvalósulása, nagyon sok értékes dolgot tartalmaz, bár vannak benne bizonyos tisztázatlan kérdések, de ez is meghaladja a jelenleg érvényes jogszintet. Csáky Pál: A kérdés első feléhez, tehát, hogy a tervezet mennyire veszi figyelembe a jelenlegi alkotmányos helyzetet, a következőket jegyezném meg: az első variáció figyekről! Rózsa Ernő lembe veszi a jelenlegi alkotmányos helyzetet. Ezt a NYEE—PDU, az FMK, a Demokrata Párt, az MKDM és az Együttélés támogatta. A második variáció, az ún. alulról építendő föderáció márcsak részben veszi fegyelembe a jelenlegi alkotmányos helyzetet, s tartalmaz bizonyos elemeket, melyek a szlovák önállóság növelését célozzák. A harmadik és a negyedik nem veszi figyelembe az alkotmányos helyzetet. Az előbb felsorolt mozgalmakon kívül, a többi párt és mozgalom kisebb vagy nagyobb mértékben el akar térni a jelenlegi alkotmányos helyzettől. Most az a kérdés, ezt az eltérést a közeljövőben alkotmányos, vagy nem alkotmányos úton próbálják megvalósítani. A további kérdés pedig az, hogy ha alkotmányos úton akarják ezt megvalósítani, meddig mennek el. Hajlandók-e figyelembe venni a realitásokat és az ésszerűséget is. Tekintettel arra, hogy a hatályos alkotmánytól eltérő megoldást éppen azok a pártok javasolják, amelyeknek nincs tapasztalatuk az államvezetéssel kapcsolatban, kissé úgy játszanak ezzel a témával, mint gyermek a gyufával. A kisebbségi ügyeket illetően két dologról kell beszélni. Az első: a tételes kisebbségi jogok, melyek lényegében egy egységes részt alkotnak; a másik: az alkotmány egészében is erősen érintheti a kisebbségi jogokat. Tehát ha az alkotmány másik fejezetében pl. bevezeti a szlovák államnyelvet, azzal kapcsolatban nekünk komoly fenntartásaink lehetnek. Ami a kisebbségi jogokat illeti: az alkotmánytervezet az alapvető emberi jogok alkotmányleveléből indul ki, az FMK javaslata ezt bővíti néhány alappillérrel; az MKDM—Együttélés képviselői klubjának javaslata sokkal többel bővítené, és teljesen új elemeket, főleg az önigazgatás elemeit akarja bevezetni ebbe az alkotmánytervezetbe. Megismétlem azonban, hogy nem lehet csak ezeket a fejezeteket vizsgálni, hanem a más helyeken velünk szemben elhelyezett „aknákat” is figyelembe kell venni, végeredményben az egész alkotmányt összefüggéseiben kell vizsgálni. Rózsa Ernő: Az alkotmánytervezet a kisebbség jelenlegi helyzetét szűkíti kivéve az MKDM—Együtt(Folytatás a 7. oldalon) Gyurovszky László
