Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
Szabad ÚJSÁG A siker(telenség) titka VALLALKOZASBARAT KÖRNYEZETET Vagyonjegyes privatizáció...? Aki válaszol: Szíjjártó Ilona mérnök-közgazdász Kis kockázattal nagy nyereség • Bekapcsolódás az ország gazdasági életébe • Beleszólás a vállalatok irányításába • Nemzetiségi és regionális érdekek érvényesítése Napjainkban - érthető okoknál fogva- sokat beszélünk, hallunk és olvasunk a vállalkozásokról, vállalkozókról. Sikerük- az egyéni példákon lemérve - éppúgy bizonyítható, mint kudarcuk vagy tehetetlenségük. Felmerül tehát a kérdés: vajon mitől (lehet) sikeres és mitől sikertelen korunk vállalkozója? Vannak olyan személyiségi jegyek, amelyek birtokában valaki sikeres vállalkozó lehet. Az első helyre kívánkozik a kezdeményezőkészség, mely többnyire együttjár az önállósággal is. Az ilyen típusú ember „megy a saját feje után" és’kevésbé áll helyt ott, ahol mások utasításait, parancsait kell végrehajtani. A vállalkozáshoz nélkülözhetetlen a kreativitás is, amelynek összetevője a lényeglátás, a széles körű érdeklődés, az új iránti fogékonyság stb. A kreatív emberek kerülik a sablonokat, keresik az eredeti megoldásokat, le tudnak térni a megszokott utakról, ha ráébrednek, hogy azok rossz irányba vezetnek. Az embereknek azonban csak kisebb hányada ilyen. Egy másik lényeges tulajdonság, amely nélkül aligha lehet vállalkozni, a kitartás. Vannak olyan világhírű vállalkozók, akik ma már dúsgazdag emberek, de éppen olyan buzgalommal dolgoznak, mint egykor, kezdő korukban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy aki szegény maradt, az nem szorgalmas, csupán azt, hogy aki vállalkozásból meggazdagodott, az nem lehet lusta. A jó vállalkozó aktív is. Nem elég ugyanis valamit elképzelni és sóvárogni utána. Vannak, akik azt hiszik, hogy az aktivitás valamiféle örökös nyüzsgéssel azonos, de a vállalkozó esetében ez inkább a cselekvéssel és ezáltal a kockázatvállalással van kapcsolatban. Ésszerű kockázatvállalás nélkül nem képzelhető el a legkisebb vállalkozás sem. A jó üzletember józanul mérlegel, nem hazardíroz, de időben mer és tud lépni. Hogy mikor van ez a bizonyos idő? Ennek felismeréséhez nemcsak jó felfogóképességre, helyzetismeretre, kombinatív látásmódra van szükség, hanem egy olyan lelki tulajdonságra is, amelyről egyelőre keveset tudni, ez - az intuíció. Az igényesség és értékorientáció is hozzátartozik a sikeres vállalkozói személyiséghez. Kétféle meghatározó igény dominál: az egyik a társadalmi, a másik az egyéni. A vállalkozó, ha a vele szemben támasztott társadalmi igényeket kielégíti, joggal várhatja el a társadalomtól saját igényeinek kielégítését. Az igényességet sokan gyakran keverik a becsvággyal, noha a kettő éppen szemben áll egymással. A becsvágyó mindent el akar érni, pénzt, elismerést, sikert dicsőséget. Az igényes ember nemcsak a célt tűzi maga elé, hanem vállalja az eléréséhez vezető utat és a kockázatot is. Az igényesség és az igazi értékek felismerése és megbecsülése, az élet dolgaiban való reális rangsorolás szerencsés személyes tulajdonságok, amelyekre mindazoknak, akik sikert akarnak elérni az életben, feltétlenül szükségük van. A nem kreativ, a bátortalan, a halogató, a kevésbé szorgalmas, a gyorsan elcsüggedő, az elbizonytalanodó, a csekély önbizalommal rendelkező ember nem tud, nem mer és nem akar vállalkozni. Ezzel szemben leplezett irigységgel tekint arra, aki ezt teszi. Az emberek általában nehezen néznek szembe gyengeségeikkel, fogyatékosságaikkal. Ök tehát a vállalkozót társadalomellenesnek, erkölcstelennek, élősködőnek kiáltják ki. Ezeknek az ítéleteknek tápot ad az a néhány (?) vállalkozó, aki valóban tisztességtelen haszonra tesz szert, a gyors és gátlástalan meggazdagodás érdekében törvényt sért. A negatív példa jól jön az irigyeknek. A közvélemény a helytelen általánosítás következtében átveszi a negatív Ítéletet, ellenszenvvel viseltetik a sikeres vállalkozóval szemben, és nem kevés kárörömmel nyugtázza, ha az kudarcot vall. A vállalkozóval szembeni ellenszenv nem újkeletű, mélyebb történelmi hagyományokban gyökerezik. Az egykori úri osztály, az arisztokrácia csakúgy, mint a dzsentri, lenézte a vállalkozót, a pénze kellett, de ó nem. Az elmúlt négy évtized sem állította a közvéleményt a vállalkozó oldalára, sőt nemcsak jogi és gazdasági, hanem ideológiai eszközökkel is táplálta az általános ellenérzést. Most az egész társadalom érdeke, hogy ebben mielőbb változás következzék be. A szociálpszichológusok kutatásai szerint azonban a nézetek, ítéletek és a hagyományok az emberekben olyan mélyen gyökereznek, hogy akár öt-hat nemzedéken át is tovább élnek Persze a megfelelő vállalkozásbarát környezet tudatos kormányszintű kialakítása s az ehhez szükséges kommunikációs eszközök helyes használata a közhangulat változásán sokat segíthet (korcsmaros) (Pr/kler László felvétele) Egy közgazdászcsoport, mely korábban részt vett a nagyprivatizáció első hullámának előkészítésében, figyelt fel arra a jelenségre, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban nagyon kicsi a vagyonjegyes privatizáció iránti érdeklődés. Eddig tehát kevés magyar nemzetiségű állampolgár mondhatja magát vagyonjegykönyv-tulajdonosnak, s írásunk nem titkolt szándéka, hogy kihasználva az utolsó lehetőséget, megpróbáljunk ezen a helyzeten változtatni. Mert kimaradni a vagyonjegyes privatizációból azt jelenti: önként lemondunk arról a lehetőségről, hogy a jövőben részvényesként beleszólhassunk régiónk gazdasági életének irányításába, fejlesztésébe, ezt az előjogot átengedjük másoknak, mint ahogy lemondunk ezer koronánknak akár megszázszorozódható értékéről azok javára, akik részt vesznek a vagyonjegyes privatizációban. Mert miről is van szó tulajdonképpen? Mi a vagyonjegyes privatizáció lényege? Mire jogosít fel a vagyonjegykönyv, illetve a vagyonjegy birtoklása? Miért kerülhetett sor egyáltalán erre az „országos játékra“? Erről kérdezzük Szíjjártó Ilona mérnököt, aki tapasztalt közgazdász, s vállalta, hogy tájékoztatja olvasóinkat a vagyonjegyes privatizációról, s egyben ismerteti a három magyar politikai mozgalom által is támogatott Fundament részvénytársaság és a Fundament-lnvest befektetési alap megalakulásának körülményeit s céljait. • Miért hagyta jóvá a kormány a vagyonjegyes privatizációt? Elég hihetetlennek tűnik, hogy létezhet ilyen nagy játék, melyen mindenki csak nyerhet. Valóban igy van?- Mivel Csehszlovákiában nem halmozódott még fel a privatizáció megvalósításához szükséges tóke, ezért hagyták jóvá a vagyonjegyes privatizációt. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az ország vékonypénzű felnőtt lakosai is bekapcsolódhassanak a privatizációba, s mindannyiuknak megvan az esélyük, hogy részvényesekké váljanak. Az állam ugyanis a felhalmozott állami vagyonból mindenkinek, aki részt vesz a vagyonjegyes privatizációban, a befektetett 1000 vagyonjegyes pontért bizonyos értékű (feltehetően 50-80 ezer korona értékben) részvényt juttat. A polgárok az illetékbélyegre befizetett ezer koronájukkal tulajdonképpen csak a vagyonjegyes privatizációval járó állami kiadások (irodák megnyitása, komputeres feldolgozása stb.) fedezéséhez járulnak hozzá. Sokan félnek attól, hogy tájékozatlanságból esetleg olyan vállalatba fektetik a pontjaikat, amelyet később valamilyen magánszemély megvásárol. Ez nem fordulhat elő, ugyanis pontosan meghatározzák, melyek azok az üzemek, amelyeket teljesen vagy részben vagyonjegyes privatizációval juttatnak magánkézbe, s ezen utólag az sem változtathat, ha esetleg akadna magánvállalkozó, aki előnyösebb árat kínálna az adott vállalatért. • Mik a vagyonjegyes privatizációban való részvétel feltételei?- A vagyonjegyes privatizációba bekapcsolódhat minden 18. életévét betöltött állampolgár, akinek állandó lakhelye Csehszlovákia, ha megvásárolja a postákon 35 koronáért kapható vagyonjegykönyvecskét (kupónová knizka) és hozzá az 1000 koronás illetékbélyeget (registraőná známka). A vagyonjegykönyvecske 11 ezer pontot tartalmaz, amelyből egy privatizációs hullám alatt ezer pontot fektethetünk be. A többi tartalékpont arra szolgál, hogy amennyiben a vagyonjegykönyv-tulajdonos maga vállalkozik, és az általa kiválasztott vállalat (vállalatok) az első fordulóban nem privatizálható(k), mert a részvényigénylés meghaladta a részvények értékét, akkor a következő fordulóba újra bekapcsolódhasson. A privatizáció első hullámának ugyanis több fordulója, és minden fordulónak több fázisa lesz. Szólnunk kell még az ún. előfordulóról (predkolo), amely február 16-tól február végéig tart. Ebben az időszakban lehet az egyes privatizációs alapokra bízni a vagyonjegyek kezelését oly módon, hogy a tetszés szerint kiválasztott vagyonjegyre (pl. az 1000 pontot érőre) ráírjuk a kiválasztott befektetési alap azonosítási számát. Ez esetben a választott privatizációs alap szakembergárdája vállalkozik a vagyonjegypontokkal, a vagyonjegy-tulajdonos pedig a választott alap részvényesévé válik. Tehát ha valaki befektetési alapra szeretné bízni a vagyonjegyét, akkor az említett időben el kell mennie a részvényiktatási irodába (podacie miesto) és be kell jegyeznie a vagyonjegykönyvébe annak a befektetési alapnak az azonosítási számát, amelyre rá akarja bízni a vagyonjegykönyvecskéjét. Aki megbízik a saját tájékozottságában és maga kiván vállalkozni, annak az előfordulóban nem kell tennie semmit. Természetesen dönthet úgy is hogy vagyonjegypontjainak egy részével maga vállalkozik, egy részét pedig befektetési alapokra bízza. A vagyonjegykönyv-tulajdonos azáltal, hogy beiktatja: melyik vállalatra teszi fel a vagyonjegypontjait, az adott vállalat részvényesévé válik. A részvény pedig olyan értékpapír, mely feljogosítja arra, hogy beleszóljon a részvénytársaság irányításába - persze csak a részvénye összértékének megfelelő mértékben. • A beleszólási jog egy személy esetében nem lehet túlságosan nagy.- Ez a részvénytársaságok nagyságától és a részvények értékétől függ. De feltételezem, hogy a részvényeseket nem annyira a nagyüzemek, mint inkább a saját szülőhelyük kisebb termelőegységei és nyereségrészesedésük nagyságrendje fogja érdekelni Ha pedig nyereségrészesedéshez akarunk jutni, akkor aktívan bele kell kapcsolódni az adott vállalat gazdasági irányításába. A döntések befolyásolására nagyobb esélyük lesz a befektetési alapoknak, mert azok a rájuk bízott vagyonjegykönyvecskék révén nagyobb részvénycsomaghoz jutnak. • Tehát ezért is fontos, hogy azok a magánszemélyek, akik nem kívánnak maguk vállalkozni, a vagyonjegykönyvecskéjüket olyan megbízható, az ö érdekeiket védő befektetési alapra bízzák, mely régiójuk érdekeit is szem előtt tartja?- Az a terület, melynek lakossága nem kapcsolódik be a vagyonjegyes privatizációba, az hagyja, hogy más területek lakói szerezzék meg az ő régiójuk vállalatainak irányítását. Vagyis mások fognak dönteni arról, hogy az ott kiépült vállalatok hogy gazdálkodjanak, leépítsék-e vagy továbbfejleszszék-e azokat. És ez nagyon lényeges dologi • Ennek a lehetőségnek a megakadályozása, illetve a vagyonjegyes privatizációtól eddig magát tudatosan távol tartó Dél-Szlovákia lakosainak aktivizálása érdekében alakult meg a Fundament részvénytársaság és a Fundament-lnvest befektetési alap?- Igen. A Fundament-lnvest befektetési alap célja, hogy meggyőzze a lakosságot: vegyen részt a vagyonjegyes privatizációban. E célból alakult meg a kezelő részvénytársaság, a Fundament, melynek székhelye Dunaszerdahely, s ez a kezelő részvénytársaság hozta létre a Fundament-lnvest befektetési alapot. Az előírások értelmében ugyanis először létre kell hozni egy kezelő részvénytársaságot, melynek alaptőkéje 1 millió korona, s ez a részvénytársaság hozhatja létre a befektetési privatizációs alapot, melynek kezdő tőkéje 100 ezer korona, s ez az alaptőke bővülhet ki a privatizáció menetében a rá bízott vagyonjegyekért vásárolt részvényekkel. Esetünkben a Fundament - melynek alapítói Németh Zsuzsa, Szomolay Ferenc és jómagam vagyunk - a három magyar politikai mozgalom és rengeteg magánszemély támogatásával jött létre. A Fundament-lnvest befektetési privatizációs alap igazgatótanácsának tagjai pedig: Pásztor István közgazdász mérnök, (elnök), dr. Kónya Zoltán jogász és én, de részvénytársaságunk döntéshozó és felügyelő szerveiben Pozsonytól Nagykaposig olyan szakemberek tevékenykednek, akiknek hozzáértése garancia az rt. hoszszú távú, sikeres működésére. Célunk tehát a megszerezhető értékpapírok révén gazdasági életünk hatékonyságának emelése. A befektetésnél két alapelvből, az értékorientációs megközelítésből és a nemzetiségi és regionális érdekek messzemenő érvényesítéséből indulunk ki. Célunk megvalósítása érdekében megfelelő mennyiségű vagyonjegyet kell a kiválasztott privatizálásra felkínált vállalatokba invesztálnunk. Ideális vagyonjegyalap akkor jön létre, ha legalább 10 ezer vagyonjegy-tulajdonos bízza az alapra a vagyonjegyeit. A befektetett vagyonjegyek által szerzett vállalati részvények ugyanis iehetővé teszik, hogy az alap részvényekkel szerzett jogánál fogva közvetlenül beavatkozhasson a vállalat irányításába és ha kell, struktúrájának átszervezésébe. A befektetési döntésekért az alap kezelője vállalja a felelősséget. Még annyit el kell mondjak, hogy az előírások értelmében az alap kezelője a befektetési alap létrehozásával járó költségek fedezésére egyszeri költségként két százalékot, a továbbiakban évi kezelési díjként három százalékig terjedő összeget számlázhat. Tekintettel arra, hogy a Fundamentben dolgozó szakemberek más tevékenységet is folytatnak, amiből bevételük van, mi úgy döntöttünk, hogy az alap létrehozására I kétszázalékos egyszeri illetéket, kezelési díjként pedig csak évi 1,9 százalék illetéket számítunk. • Mit tud azoknak mondani, akik bekapcsolódnak a vagyonjegyes privatizációba és vagyonjegykönyvecskéjükbe a Fundament-lnvest azonosítási számát (ICO: 30774543) írják be?- Először is arról szeretném meggyőzni az embereket, hogy vegyenek részt a vagyonjegyes privatizációban, mert ez valóban egy nagy bevételi lehetőség, hisz 4-5 éven belül a befektetett ezer korona százszorosát is megkaphatják. Ha pedig nincs elég idejük, energiájuk, kellő tájékozottságuk vagy felkészültségük arra, hogy maguk játsszák végig ezt a nagy játszmát, s a Fundament-lnvestet tisztelik meg bizalmukkal s rábízzák vagyonjegykönyvecskéjüket, biztosíthatok mindenkit, hogy nálunk egy valóban jól képzett közgazdászgárda dolgozik, akinek célja, hogy a ránk bízott részvényeket hosszú távon az értékpapírtőzsdén lehessen majd eladni, s ezáltal is biztosítani szeretnénk részvényeseinknek, hogy részvényeiket bármikor eladhassák a nominálértéken felül. Érdekeink megegyeznek potenciális részvényeseink érdekével abban is, hogy minden évben növelni szeretnénk az alap tőkehozamát oly mértékben, hogy a nyereségből fizetett osztalék meghaladja a pénzintézetek által fizetett betétkamat átlagát. CSANAKY ELEONÓRA Bízzon bennünk! Vállalkozzon velünk! 1 FUNDAMENT-Invest IŐO: 30774543 Az első magyar befektetési alap Célunk a nemzetiségi és regionális érdekek érvényesítése! A mezőgazdaság és a feldolgozóipar fellendítése! A befektetési alap lehetővé teszi, hogy m részvényeseink minden évben osztalékot kapjanak ■ részvényeik piaci értéke folyamatosan növekedjék ■ a részvények mindenkor értékesíthetők legyenek ■ szakavatott módon irányítsuk és befolyásoljuk a jövő munkalehetőségeit biztosító cégek jelentős hányadát. Legyen Ön is társunk. Vagyonjegyes könyvecskéjének szelvényére írja a FUNDAMENT-Invest azonosítási számát IŐO: 30774543 Információs irodánk címe: FUNDAMENT-Invest, éuleková 16., 811 06 Bratislava, Tel., fax: 07-311 952 ________________ SZÚP-21
