Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

1992. Január 4. Szabad ÚJSÁG 9 Vita a demokratikus jogállam alappilléréről A Szlovák Köztársaság alkotmánytervezete Az SZNT1991. december 12-én 216-os számú határozatával az Elnök­ség feladatául adta, hogy a parlamenti képviselőkből álló bizottság által elkészített alkotmánytervezetet nyilvános vitára bocsássa. Az Elnökség 1991. december 17-én elfogadott 682-es számú határozatá­val nyilvános vitára bocsátotta az alkotmánytervezetet 1992. január 31-éig. A téma jelentőségére való tekintettel lapunk hasábjain is szeretnénk teret biztosítani az alkotmánnyal kapcsolatos vélemé­nyeknek, elképzeléseknek, javaslatoknak. Előzmények Az 1990 júniusában két évre megválasztott parlamentek előtt ál­ló egyik legfontosabb feladat az új, demokratikus alkotmányok elfoga­dása. Az alkotmányok előkészítésé­nél alapvető feladat tisztázni az ál­lamjogi vonatkozásokat, t.i. hogy milyen állam számára készül az al­kotmány. S mivel erre a kérdésre mind a mai napig nem született egyértelmű politikai válasz, ez a hiá­nyosság teljes mértékben rányomta bélyegét a Szlovák Köztársaság al­kotmányának előkészítő munkála­taira is. Nézzük röviden az eddig történtek jogi vonatkozásait. Az SZNT Elnöksége 1990. au­gusztus 27-én elfogadott 35-ös számú és az SZK kormánya 1990. szeptem­ber 4-én kelt 40-es számú határozatá­val felhatalmazták a Plank professzor vezette szakértői csoportot az SZK alkotmánytervezetének előkészítésé­re, s az általuk megfogalmazott szö­veg képezte a további munkálatok alapját E szakértői csoport 1991. jú­nius 19-én fejezte be munkáját, s az alkotmány tervezetét átnyújtotta az SZNT Elnökségének. Emellett a KDM, a NYEE, az SZNP, a DSZM, Borofl képviselő csoportja és Brfiák képviselő is kidolgozták a SZK alkot­mánytervezetét Áz alkotmánytervezethez a kép­viselők egy csoportja benyújtotta az Együttélés—MKDM által a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vo­natkozó fejezet tervezetét is, s ez alternatívaként szerepelt a most megjelent változatban. Az SZNT 1991. június 19-én el­fogadott 130. számú határozata fog­lalkozik az SZK alkotmányterveze­tének elkészítésével, s egyben lehe­tőséget ad az államjogi viszony ren­dezésére, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti állam­­szerződés aláírásával. Ezt követően 1991 szeptemberében kezdett dol­gozni az SZK alkotmánytervezetén az SZNT képviselői bizottsága, melyben minden parlamenti párt és mozgalom képviseltette magát. Az elkészült tervezetek kérdésé­ben a politikai pártok folyamatos eszmecseréjére került sor, melyek során különféle megközelítési szem­pontok érvényesültek. A Szlovák Nemzeti Párt az ún. „tiszta” alkot­mány elkészítését javasolta, mely nem tartalmazná a szövetségi állam ◄-----------­Figyelem! A PESTI HÍRLAP ke­resztrejtvényének megfej­tését legkésőbb 1992. ja­nuár 10-éig küldjék be szerkesztőségünk címére (Szabad Újság, Martano­­viéova 25, 12. em.; 819 11 Bratislava). A helyes meg­fejtések beküldői részt vesznek a budapesti sor­solásban, és értékes díja­kat nyerhetnek! létére utaló szabályozást, s hordoz­ná a szuverenitás minden belső és külső jegyét, és az önálló Szlovák Köztársaság létéből indulna ki. A többi parlamenti párt és mozgalom képviselői közös alkotmánytervezet elkészítésében egyeztek meg, me­lyet változatokban készítettek el, s ezeket az SZNT ülésén ítélnék meg s véglegesítenék. A megegyezés hiánya Az alkotmányon folyó jogi munká­latok hatékonyságát és értelmét a je­lenlegi helyzetben komolyan megkér­dőjelezi a politikai megegyezés hiánya a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köz­társaság parlamenti elnökségei között az államjogi viszony rendezését illető­en. A szövetségi államra, illetve a kö­zös állam valamely formájára, az ál­lamszerződésre vagy a teljes szuvere­nitásra épülő koncepciók a beterjesz­­tett tervezeteknél ütköznek. Az alkotmány­­tervezetről Az SZNT képviselői bizottsága a múlt év decemberében készítette el a parlamenti pártok javaslatai alap­ján a Szlovák Köztársaság alkot­­mánytevezetét. Azokban a kérdé­sekben, amelyekben nem jött létre egyezség, az alternatív javaslatokat is feltüntették. A tervezet több, oly­kor egymást teljesen kizáró koncep­ciók keveréke. Az egyik koncepció a közös állam meglétéből indul ki, a másik szintén, de külön taglalja a közös államhoz való kötődést, a har­madik teljes önállóságot feltételez. Az alkotmánytervezet 11 fejezetből áll (Alapvető rendelkezések, Alap­vető jogok és szabadságjogok, Gaz­daság, Törvényhozói hatalom, Vég­rehajtó hatalom, Bírói hatalom, Az SZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivata­la, Helyi önkormányzat, Állami szimbólumok és főváros, Közös ál­lam, Átmeneti és zárórendelkezé­sek). Számozás nélkül, különálló fe­jezetként az alkotmánytervezet tar­talmazza a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogait, az Együttélés— MKDM által kidolgozott változat­ban. A tervezetben ütköződő kon­cepcióknak megfelelően az alkot­mány szempontjából kialakultak a következő megoldási lehetőségek az előterjesztési jelentés szerint. 1. Az SZK alkotmánya saját szu­verenitással rendelkező közös ál­lamból indul ki, törvényhozó szerv­vel, mely elnöksége a köztársaság kollektív államfőjének szerepét tölti be. Ez államszerződés megkötését feltételezi a Cseh Köztársasággal, melyet a tervezet X. Közös államról szóló fejezete fejezi ki. 2. Az SZK alkotmánya ebben az esetben a szöveg egészében tartal­mazza a Cseh Köztársasághoz való kapcsolódást, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jelenlegi helyzetével számol, s közös állam­ként van alkotmányosan rögzítve, melynek részét képezi a Szlovák Köztársaság. (Alternatív javaslat a X. fejezet nélkül.) 3. A Szlovák Köztársaság alkot­mánya itt számol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szervei mellett a köztársasági elnök tisztségével is. Ez a változat is lehetővé teszi a Szlovák Köztársaság megmaradását a közös állam keretében, a Cseh Köztár­sasággal kötendő államszerződés ré­vén. (Az V. fejezet alternatívája a köztársasági elnök mint államfő.) 4. A Szlovák Köztársaság alkotmá­nya szabályozza a köztársaság min­den törvényhozó és végrehajtó ha­talmát (a teljes belső és külső szuve­renitást) és feltételez más államszö­vetséget vagy a többi európai állam­mal való másfajta szabad kapcsoló­dást, beleértve a Cseh Köztár­saságot (ennek alapszövege nem tartalmazza a közös államra vonat­kozó X. fejezetet és az V. fejezet alternatíváját felhasználva a köztár­sasági elnökkel államfőként szá­mol.) A nyilvános vitáról Ivan Őarnogursky, az SZNT alel­­nöke, aki a parlament alkotmánye­lőkészítő bizottságát vezette, 1991. december 12-én elhangzott beszé­dében a következő szavakkal indo­kolta a nyilvános vita szükségességét; „Úgy gondolom, hogy oly fontos do­kumentumnak, mint az SZK alkot­mánytervezete, nem lenne szabad az SZNT bizottságainak és plénumá­nak síkján maradnia. Ezt a doku­mentumot össznemzeti vitára kelle­ne bocsátani. Azért is, mivel már a munkálatok folyamán a sajtóban és egyebütt is voltak olyan hangok, me­lyek különféle módon észrevételez­ték az alkotmány tervezetének ki­dolgozását. (...) Feltételezem, hogy vitát nyitni, illetve részletesebben foglalkozni az egyes fejezetekkel, pontokkal és cikkelyekkel talán most nem lenne helyénvaló, az ilyen tárgyalásnak az SZNT plénumában nem látom értelmét. Úgy gondo­lom, hogy a vitát csak akkor kellene megkezdeni, ha rendelkezésünkre állnának az össznemzeti vita észre­vételei, s mikor ezeket újra feldol­gozza és osztályozza az összes politi­kai párt és mozgalom képviselőiből álló bizottság. Javaslom, hogy fo­gadjuk el ezt a nyilvános vitát, és időben 1992 január végében korlá­tozzuk. Ezt követően javaslom, hogy határozzunk arról, hogy a nyil­vános vita eredményeit újra bizott­ság értékeli majd, melynek tagjait az egyes pártok és politikai mozgalmak tagjai nevezik ki, és az SZNT plénu­mának további ülésén elfogadjuk azt az időpontot, amíg a már így véleményezett tervezetet a bizottsá­gok megtárgyalják, és amikor az SZNT plénuma a tervezet végső szövegét megtárgyalja.” Emlékezetünkben még elevenen élnek az egypártrendszerű államban megszervezett össznépi viták a szo­cialista alkotmánytervezetekről. A demokrácia látszatát voltak hivatva demonstrálni, s bizonyos szelepsze­repet töltöttek be. Mi lett az ilyen vitában elhangzott észrevételek sor­sa? A totális hatalmat gyakorló párt azokat az észrevételeket jelenítette meg, s ilyen értelemben „szervezte” a hozzászólásokat, melyek hatalmi érdekeiknek megfeleltek. A szabad választások eredménye­ként azonban mára egy többpárti képviselet alakult ki a parlamente­ken belül, s a kormánypártok mel­lett létezik ellenzék. Most ne vizsgál­juk a parlamenti munka színvonalát és a politikai kristályosodás folyama­tát. Tény azonban, hogy ha gyer­mekbetegségekkel küszködve is, ki­alakult a politikai pluralizmus, meg­jelent az eltérő érdekek, vélemé­nyek politikai képviselete a parla­menten belül is. Az ebben a helyzet­ben meghirdetett nyilvános vita kap­csán kételyeink merülnek fel a vita hatékonyságát és értelmét illetően. A beérkezett észrevételeket azon parlamenti pártok képviselőiből álló , bizottság fogja elbírálni, amelyek ed­dig nem tudtak egyezségre jutni az államjogi rendezés kérdéseiben. Mi a feltétele a vitában felmerülő javas­latok támogatásának? Minek alap­ján fogják az egyes észrevételeket javasolni, másokat pedig elvetni? Hány azonos tartalmú javaslatnak van esélye, hogy bekerül a tervezet végső szövegébe? Ám akkor miben rejlik a parlamenti demokrácia lé­nyege, ha a választópolgár éppen er­re, érdekeinek, ügyeinek politikai képviseletére jogosította fel a képvi­selőket? Netán néhány párt újabb „spontán véleménynyilvánítási ak­ció” szervezésére használja majd fel a nyilvános vita lehetőségét, s az így majd egy újabb manipulációs hadjá­rat keretéül szolgál az önálló Szlová­kia kikiáltása érdekében? Véleményt kell mondanunk Ezek nyitott kérdések. Ne értse­nek félre, nem a szabad vélemény­­nyilvánítás ellen vannak kifogásaim olyan lényeges kérdésekben, mint az alkotmány, csak a dolgok lényegéről történő figyelemelterelés buktatóira szeretnék utalni. Mit tegyünk hát ebben a helyzet­ben? Ne vegyünk részt a vitában, hisz úgysincs értelme? Hagyjuk, hogy a vitában mások fogalmazzák meg helyettünk jövőbeni kisebbségi jogainkat? Véleményem szerint igenis, véleményt kell mondanunk a demokráciáról, gazdaságról, az ál­lampolgárok egyenjogúságáról, sza­badságáról, kisebbségi jogainkról, az önigazgatásról. Tudatosítanunk kell, hogy az alkotmány mint az ál­lam alaptörvénye hosszú időre meg­határozza sorsunkat. S ha nekünk, magunknak nincs elképzelésünk sa­ját jövőnkről, azt megfogalmazni nem tudjuk, még erkölcsi jogunk sem lesz arra, hogy más elképzelé­sek helytelenségére rámutassunk vagy azok ellen tiltakozzunk. Az alkotmánytervezettel kapcso­latos észrevételeket, javaslatokat az alábbi címre kell küldeni: Kancelária SNR Októbrové námestie 12 812 80 Bratislava Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy javaslataikat, kérdéseiket egyúttal szerkesztőségünk címére is juttas­sák el. Ezeket feldolgozzuk és a fel­merülő kérdésekre megpróbálunk szakemberek' segítségével választ adni. GYURCSÍK IVÁN Tisztelt olvasóink! Napilapunk, a Szabad Újság 1992-ben nagyobb terjedelem­ben jelenik meg. Hétfőn és pén­teken 8-8 oldalon, kedden, szer­dán és csütörtökön 12 - 12 olda­lon, szombaton 16 oldalon. Az ára — 2,30 korona —, illetve a havi előfizetési díja nem változik: 59 korona 80 fillér marad. Min­den kedden és szombaton mel­lékletünk a Pesti Hírlap szlováki­ai száma. Ha előfizetik, szombatonként is kézhez kapják lapunkat. Előfi­zetést minden postahivatal elfo­gad. A Postai Hírlapszolgálat il­letékeseivel lefolytatott tárgyalá­saink eredményeképpen az egyé­ni megrendelések néhány napon belül megvalósíthatók. Legyen Ön is a Szabad Újság olvasója, fizesse elő napilapunkat! ji A szerkesztőség OBJEDNAVKA DENNIKA Szabad ÚJSÁG evw«dZd« íísio prcdpuuura (Objednávky prijfma poSta a doruéovatef.) pletllef» sústredpého Inkasa. / SzähfiH 1 ma Poéel objednanVch vytlaíkov Zaéatie dodávky dennfka Katalógové Císlo (vyplrtuje PNS) ULuuau i. Predplatené vytlaőky dodajte na adresu: Menő a priezvisko (názov organizácie):.........................................................................ulica: t. domu:.....................pioschodie:..................é.bytu:............ dodáv. poSla:............................................................. Platca predplatného (vyplfíuje len organizácia): OznaCenie (úplny názov):..................................................................................................................................................... Adresa:.......................................................................................dodáv. poáta:_______| ....................... Objednávku vybavuje (éitaterne priezvisko):......................................................................... telefón:......................... Názov a sídlo pertainého ústavu:................................................................................................................................ Císlo úétu:....................................... Dátum: Podpis predplatitela (odtlaéok pjeéiatky):

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom