Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. január 31. • II. évfolyam • 26. szám • Ára 2,30 korona Prágában megkezdődött a helsinki folyamat külügyminiszteri tanácskozása Holnap ismét 4 oldalon melléklet PestKüHirlap A csehországi regisztrálás érvényes, de... A „pénzügy” A vagyonjegykönyvek eddigi regisztrálása érvényes, legalábbis a Cseh Köztársaságban. Ez derül ki a kuponos privatizációval kapcsolatos jogi szabályozás elemzéséből, amelyet a cseh kormány számára dolgozott ki Ludvík Brunner, a Cseh Köztársaság legfőbb ügyésze, illetve felelőssége Tomás Jezek cseh privatizálási miniszter. Minderről tegnapi prágai sajtóértekezletén számolt be Ludvík Brunner. Tájékoztatása szerint a vagyonjegyes privatizálás előfordulója a tervezett időponton, tehát február 17- (Foiytatás a 2. oldalon) Az európai kontinensen már nem kezdődhet világháború Tegnaptól Csehszlovákia elnököl • A tagországok száma: 48 • Horvátország és Szlovénia megfigyelőként Václav Havel, Hans-Dietrich Genscher és James Baker beszéde • A szlovén külügyminiszter: Jugoszlávia nem marad sokáig A külügyminiszterek közül három: James Baker, Jifí Dienstbier és Hans-Dietrich Genscher az EBEÉ tanácskozáson A prágai Kultúrpalotában tegnap délelőtt megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Külügyminiszteri Tanácsának második ülése. A kétnapos tanácskozás során a résztvevők egyebek között a helsinki folyamat intézményi és szervezési struktúráinak bővítéséről, valamint arról tárgyalnak, hogyan növelhetők az EBEÉ jogkörei az Európában végbement gazdasági és politikai változások nyomán. Mint ismeretes, a külügyminiszterek ülését hétfőtől az EBEÉ-tagálIamok megbízottai készítették elő Prágában. Tegnaptól Csehszlovákia elnököl az EBEÉ-ben, s a külügyminiszteri tanácskozást Jiff Dienstbier, a prágai diplomácia vezetője irányítja. Az ülés résztvevői tegnap döntést hoztak az új tagállamok felvételéről is. A helsinki folyamat tagországainak száma — a Független Államok Közössége tíz köztársaságának (Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Moldávia, Tádzsikisztán, Türkménia, Ukrajna és Üzbegisztán) a felvételével — 48-ra nőtt. Az Orosz Föderáció lépett az egykori Szovjetunió helyére. A külügyminiszterek megfigyelőként ismerték el Horvátországot és Szlovéniát. Az ülés elején beszédet mondott Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Egyebek között megállapította: „Az egykori szovjet blokk totalitárius rendszereinek bukása, a szovjet birodalom megszűnése és az impérium nemzeteinek felszabadulása radikálisan új helyzetet teremt Európában, és következményét tekintve az egész világra hat.” Az államfő szavai szerint véget ért a világ felosztásának időszaka, s a szovjet blokkot alkotó nemzetek ráléptek a demokrácia, a polgári társadalom, a piacgazdaság és az önrendelkezés felé vezető göröngyös útra. „Európának úgy kell átrendeznie magát, hogy kizárja a világháború kitörésének lehetőségét” — folytatta Václav Havel. A csehszlovák elnök kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet olyan politikai közeg, amely meghatározó szerepet játszhat ebben a folyamatban. Mindenekelőtt azért, mert már a kontinens majdnem minden államát tömöríti. Beszédének további részében az államfő kifejtette: több évre van szükség ahhoz, hogy a helsinki folyamat szilárd, valóban működő rendszerré alakuljon át, amely hatékonyan szavatolja a békés együttműködést és egymás mellett élést, valamint azt, hogy Európa politikai szempontból mind jobban integrálódjon. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az EBEÉ dokumentumainak eddig csupán politikai és erkölcsi jellegük volt. Szerinte azonban a jövőben olyan dokumentumokat kell kidolgozni és jóváhagyni, amelyek jogi szempontból kötelezőek volnának, és egyre inkább az olyan nemzetközi szerződésekhez hasonlítanának, amelyek végrehajtását ellenőrizni, végre nem hajtását pedig szankcionálni lehetne. Beszéde zárórészében Václav Havel kiemelte, hogy az EBEÉ az eddiginél fontosabb szerepet játszhat a leszerelés, illetve a leszerelési megállapodások teljesítésének ellenőrzése terén. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a külügyminiszteri tanács úgy módosítja a szavazási procedúrát, hogy az EBEÉ kötelezettségeit megszegő állam ne blokkolhassa a (Folytatás a 2. oldalon) Az amerikai külügyminiszter tegnap mintegy öt órát töltött a csehszlovák fővárosban. Délelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helyszínén, a prágai Kultúrpalotában fogadta őt Václav Havel államfő. A köztársaságj elnök irodájának tájékoztatása szerint a felek mindenekelőtt a Független Államok Közösségének tagországaiban kialakult helyzetről tárgyaltak. A megbeszélésen szó esett a csehszlovákiai gazdasági szerkezetváltásról, valamint az EBEE prágai külügyminiszteri üléséről és a helsinki folyamat perspektíváiról is. Václav Havel egyebek között hangoztatta, hogy a csehszlovák főváros helyet adna az EBÉÉ központi intézményeinek A kép a találkozón készült (CSTK-felvételek) Botrány a Kavan-ügy körül Változatlan a nagyprivatizációs törvény Általános Egyezmény ’92 Csak béremeléssel? A szerda esti tévéadás nyomán, mely a november 17-ét vizsgáló bizottság nem éppen korrekt magatartására mutatott rá, tegnap viharosan kezdődött a Szövetségi Gyűlés ülése. A bizottság elnöke, Jifí Rumi (PF, független) zárt ülés el-Václav Havel a világfórumra Václav Havel köztársasági elnök február negyedikén utazik Svájcba, hogy részt vegyen a 22. Gazdasági Világfórum zárószakaszán. Két napig tartózkodik Svácjban, hivatalos programját még nem közölték. A davosi világfórumon, amelyet gazdasági, pénzügyi és minden bizonnyal politikai problémáknak szentelnek, hozzávetőlegesen 2 ezer küldött vesz részt a világ minden tájáról, köztük 25 állam- és kormányfő is. rendelését kérte, melyen ismertetné a képviselőkkel a Kavan-ügy fejleményeit. Elhatárolta magát a tévéadástól, régi hekusmódszernek nevezte cselekedetüket. A Kavan-ügy adalékainak ismertetésére tett javaslatot több képviselő is támogatta, sőt azt is, hogy a vizsgálóbizottság jelentésével összefüggő minden ügyet megtárgyaljanak, de elvetették, hogy az ülés zárt legyen. A A szövetségi kormány tegnapi ülésén Václav Klaus miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a kabinet elé terjesztette a vagyonjegyes privatizálás eddigi lefolyásáról a Szövetségi Gyűlés számára készített jelentést, valamint a kormánynak a befektetési vagyonjegyek kiparlament vezetésének javaslatára a botrányos ügy hátterének megtárgyalása tegnap este 20 órakor vette kezdetét. (EmlékeztetőükJan Káván esetében államrendőrséggel való együttműködést állapított meg a bizottság, s amikor az nem volt hajlandó lemondani képviselői mandátumáról, nyilvánosságra hozták a nevét. Jan Káván bírósághoz fordult (Folytatás a 2. oldalon) bocsátásáról és felhasználásról szóló törvényerejű rendeletét módosító javaslatot. A parlament számára készült jelentés egyebek között információkat tartalmaz a regisztrálásról, a befektetési privatizációs alapok létrejötté(Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációjának Főtanácsa tegnapi pozsonyi ülésén áttekintette az idei évi Általános Egyezmény javaslatát, amellyel hamarosan a föderális érdekegyeztető tanács is foglalkozik majd. „Az 1992. évi Általános Egyezmény politikai dokumentum, amelyre inkább a kormánynak van szüksége” — mondta a tanácskozás szünetében Roman Kováé, a konföderáció elnöke. Ezzel a szakszervezeti szövetségek 39 tagköztársasági és 23 föderális képviselőjének a vitájára reagált, amelynek során egyebek között szóba került a bérek alakulása, illetve a kulturális és társadalombiztosítási alkalmazotti alap sorsa. Kováé szerint „ha nem írják alá az egyezményt, akkor ez megerősítené, hogy a kormányzat és a munkáltatók nem hajlandók elfogadni a szociális partner elvét”. Az idei Általános Egyezménynek a föderális háromoldalú tanács elé kerülő javaslatában a szakszervezetek követelik, hogy a munkáltatók — a nem állami vállalatoknál — létesítsenek szociális alapot, mégpedig minimálisan kifizetett béreszközök két százalékáig terjedően. Ezzel összefüggésben Roman Kováé elmondta, hogy a szakszervezetek olyan megoldást kívánnak találni a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, hogy az rendeletben szabályozza az ilyen alapok létesítését, mégpedig minden tulajdonviszony-típus esetében. „Ami a béreket illeti, a legnagyobb súly a köztársaságokra, ezen belül mindenekelőtt a vállalatoknál aláírandó ’magasabb szintű' kollektív szerződésekre hánrl” — nyilatkozta Roman Kováé. Az Általános Egyezmény olyan indítványt is tartalmaz, mely szerint a munkaadók abban a pillanatban tárgyalni kezdjenek a kormánnyal, mihelyt csökken a nominálbér. Kováé szavai szerint a szakszervezeti vezetők nem csupán a béremelésekre összpontosítják figyelmüket, ennek ellenére a sok közül az egyik olyan lehetőségnek tekintik, amellyel a kormány az ilyen esetekben élhet. Ülést tartott a szövetségi kormány Jobb később, mint soha
