Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

2 1992. január 30. K aSSÁN tegnap este Adela Gábo­­rovának, a nyitrai színház kassai szárma­zású színésznőjének főszereplésével be­mutatták Göncz Árpád Magyar médea című színművét. Ma viszont a Thália Színházban lesz bemutató: Tenessee Williams „A vágy villamosa” szerepel a színház műsorán, Beke Sándor rendezé­sében. A főbb szerepekben Kövesdi Szabó Mária (Blanche), Bocsánszki At­tila (Mitch) és Dósa Zsuzsa (Stella) lépnek színpadra. PrÁGÁBAN Jifí Dienstbier kül­ügyminiszter jugoszláv kollégájának, Milovoj Makszicsnak kijelentette, hogy a jugoszláv válsággal kapcsolatos cseh­szlovák állásfoglalást sem szerb-, sem jugoszlávellenes indulatok nem vezérel­ték.,, CáSLAVBÓL érkezett jelentés sze­rint a MIG-23 UB típusú lezuhant repü­lőgéppel kapcsolatos eddigi informáci­ók nem elegendőek ahhoz, hogy a bal­eset okaira következtetni lehetne. A fe­kete dobozt a tűz annyira megrongálta, hogy előbb megpróbálják adatait re­konstruálni. K omáromban közzétették, hogy a mintegy három hektáros és he­lyenként a tizenöt méteres magasságot is elérő szemétlerakat számottevő „bio­gázlelőhely” is. Ezt megfelelő körülmé­nyek között felhasználhatnák a közel­ben fekvő mezőgazdasági szövetkezet objektumainak fűtésére, esetleg megfe­lelő töltőkapacitások igénybevételével a lakosság is felhasználhatná palackozott gázként. PrÁGÁBAN Václav Klaus szövet­ségi pénzügyminiszter kijelentette, hogy a vagyonjegyes privatizációt bizonyos politikai pártok nem tudják felhasználni a politikai irányvonal destabilizációjára. Ugyanis számos politikai erő ezt eleve feltételezte. Zólyomban közölték, hogy a mintegy 46 ezres város szociális és egészségügyi szolgáltatásainak javításá­hoz igénybe veszik a korábbi szovjet kaszárnyákat is. Aváros közepén egyéb­ként több mint három hektáros terüle­ten mintegy húsz objektum helyezkedik el, amelyek túlnyomó többsége még az első köztársaság idején épült. PŐSTYÉNBEN közzétett informá­ció szerint több mint 30 ezer alkalma­zottját volt kénytelen elbocsátani a szlo­vákiai elektrotechnikai ipar. Ez egyúttal több mint 550 millió nyereségcsökke­nést eredményezett, miközben számot­tevően csökkent a gyengeáramú elekt­rotechnikai termékek és pótalkatrészek gyártási volumene. Pozsonyban Jozef Bútora épí­tésügyi miniszter sajtókonferenciáján hangzott el, hogy a szlovákiai építőipar­nak sikerült eljutnia a külpiacra, nem­csak konkrét építőipari kivitelezések formájában, hanem építőanyagaival is. Ettől függetlenül az előzetes számítások szerint az elmúlt esztendőben mintegy 37—40 százalékban csökkent az építői­pari termelés, ami a várakozásokkal el­lentétben kisebb mértékű volt. B rünnben kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap a honvédelmi kérdé­sekről. Ezzel kapcsolatban elhangzott olyan állítás is, hogy a jelenlegi fiatal generáció a hadseregbeli szolgálatot fö­löslegesnek tartja, s nem hozza össze­függésbe a hazafiasság kérdésével. Eh­hez nyilván hozzájárul az a tény is, hogy a hivatásos állomány szociális bizton­sága csökkent, s ezzel egyidejűleg hiány mutatkozik az alacsonyabb szintű be­osztások terén. POPRÁDON közzétett statisztikai adatok szerint a járás 10 ezer 400 munka­­nélkülijének csaknem háromnegyede munkás. Eközben mintegy 1600 középis­kolát végzett diáknak és 140 főiskolai végzettségű személynek nincs munkahe­lye. E szám egyharmada roma származá­sú, azok azonban inkább munkanélküli segélyt, mintsem munkát igényelnek. Pozsonyban közölték, hogy Szlovákia határátkelő helyein az elmúlt esztendőben több mint 46 millió sze­mély lépte át az ország határait. Közü­lük nagyjából 17,5 millió volt a csehszlo­vák állampolgár. K aSSÁN közölték, hogy a rendőr­ség a lakosság segítségét kéri Petr Valeá (1968. március 8, Chomutov) kézrekerí­­tésében. A szökött fogoly 180 centimé­ter magas, karcsú, barna hajú, zöld sze­mű. Petr Valeá a kassai egyetemi kór­házból szökött meg, ahol vakbéllel mű­tötték. Jelzés nélküli híranyag: CSTK Szabad ÍJJSÁG Még regisztráltathatunk (Folytatás az 1. oldalról) alapok és az önálló privatizációs ter­vet kínáló üzemek közül. Vladimír Zelezny kormányszóvi­vő az újságíróknak elmondta, a kor­mány véleménye szerint a befekte­tési alapok nem követtek el tör­vénytelenséget eddig sem, de az utólagos működési szabályok sem fognak olyasmiket tartalmazni, amire nem számíthattak volna ezen alapok. Az alapokat ugyanis előre figyelmeztették, hogy tevékenysé­gük törvényes kereteit utólag szab­ják majd meg. Zelezny szerint a cseh kormány tárgyalt arról a javas­latról, hogy egy-egy alap legfeljebb a részvények 20 százalékát szerez­hesse meg egy-egy vállalattal. Arra azonban nem talált még megoldást, hogyan akadályozza meg, hogy a kölcsönösen összefonódó alapok ne szerezhessék meg a nemzetgazda­ság meghatározó részét. Csehszlovákiában eddig mintegy 6,7 millió egyén regisztráltatta va­gyonjegykönyvét. Tomas Jezek cseh privatizációs miniszter szerint jelenleg Csehországban kb. 40 milliárd korona értékű vagyon privatizációs tervezete van már jóváhagyva, az első privatizá­ciós hullámban azonban összesen 140 milliárd korona értékű volt állami vál­lalati vagyont kell szétosztani. Orszá­gosan a szétosztandó összeg 260 milli­árd korona. Meöiar nem ijed meg „Valamit még kibírok” A Németországban tett látogatás nagyon hasznos volt, és az a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom normális politikai tevékenysége keretén belül valósult meg. Ezt Vladimír Meciar, sajtóértekezletén. Meéiar ezzel a kijelentésével azokra a nem túl hízelgő megjegy­zésekre válaszolt, amelyek — főleg a cseh sajtóban — németországi útjával kapcsolatosan kerültek nyilvánosságra. Elmondta, hogy látogatása során a csehszlovák— német szerződésről, kereskedelmi érdekeltségről és beruházásokról, valamint a DSZM-nek a csehek és szlovákok viszonyáról alkotott vé­leményéről esett szó. Közölte, hogy ezt a látogatását rövid időn belül még további négy követi. A mostani németországi út során megkötött szerződések csupán a DSZM-et érintik — mondta Me­éiar, és megjegyezte, tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a szlová­kokat „bebetonozhatják” Szlová­kiában, és hogy azok nem keres­; DSZM elnöke jelentette ki tegnapi nek majd külföldi összeköttetéseket és együttműködési lehetőségeket. Meéiar szerint az előttünk álló választások semmi jóval nem bíztat­nak, a mozgalom vezére éles válasz­tási összetűzésekre számft. Arra a megjegyzésre, hogy a legtöbb táma­dásra talán éppen ő számíthat, Me­éiar így válaszolt: „Fütyülök rá, vala­mit még kibírok.” A mozgalom elnöke arról is tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a DSZM megkezdte keresztény beállítottságú klubjainak létreho­zását. Mint mondta, a mozgalom alap­elve a demokrácia, és ez nincs ellen­tétben a keresztényi elvekkel. Ezen­kívül a DSZM ellenzi, hogy bárme­lyik párt saját politikai intézménye­ként kezelje az egyházat. Magyar képviselők levele Alexander Dubcekhez Tisztelt Elnök úr! Tudatjuk Önnel, hogy az SZK Belügyinisztréiuma által 1991. decem­ber 9-én bejegyzett, és az 1992. január 18-án Komáromban megtartott alakuló közgyűlésen megalakított Magyar Néppárt tagjai vagyunk. Ezért kérjük, hogy ezentúl mint a Magyar Néppárt képviselőit vegyenek nyilvántartásba bennünket. Annak idején a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jelöltjei­ként az MKDM-Coexistentia közös nevezési listán indultakként válasz­tottak meg bennünket képviselőnek. Az MKDM legutóbbi, 1991. április 16-án megtartott közgyűlésén nem értettünk egyet a mozgalom új alapszabályzatával, amelyet máig sem tartunk demokratikusnak. Ezért létrehoztuk az MKDM-nek az eredeti alapszabályokhoz és irány­vonalhoz hű demokratikus szárnyát. Ez a demokratikus szárny a múlt év második felében a Magyar Néppárttá nőtte ki magát, melynek alapelvei a következők: 1/ keresztény erkölcsi értékek, 2/ nemzeti megbékélés, 3/ szociális piacgazdaság, 4/demokrácia. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Néppárton belül ezeken az alapo­kon sokkal jobban tudjuk majd érvényesíteni a választópolgárok érde­keit képviselő választási elképzeléseinket. Tisztelettel: Magyar Ferenc, az SZGY Népi Kamarájának képviselője Szőcs Ferenc, az SZGY Népi Kamarájának képviselője Novitzky Béla, az SZGY Nemzeti Kamarájának képviselője Varga Olivér, az SZGY Népi Kamarájának képviselője. „„mint 1918-ban a esdi nemzet-.’' (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatni arról, hogy az európai esz­mei áramlatokkal együtt, melyek a pol­gári társadalom eszméit hirdették más országokban, Szlovákiában is megjelen­tek az önállósodási törekvések, a kiválási szándék egy soknemzetiségű feudális bi­rodalomból.” A levélíró honatyák ezután vázolják a szlovákság történelmi hányattatásait, bizonygatják, hogy a 40 éves szovjet függés is tulajdonképpen a cseh ér­dekszféra érvényesítésének következ­ménye, mondván, a cseh nemzet csak így őrizhette meg saját államát, mely minden időkben szlovákellenes politi­kát folytatott. Felszólítják Dienstbier külügyminisztert, számoljon be a helsin­ki záróokmányt aláírt országok külügy­minisztereinek, meg azoknak a külügy­minisztereknek is, akiknek országa nem írta alá ezáróokmányt, mert akkorönál­­ló országként még nem léteztek, hogy a szlovák nemzet minél előbb el akarja foglalni saját helyét a többi nemzet közt, mely mársaját államban testesítette meg legtermészetesebb jogát. „Úgy ahogy 1918-ban a cseh nemzet eldöntötte, hogy kilép minden gyámság alól, és saját fejlő­désével bizonyította: a saját állam egy­ben életet is jelent, ami nemzetünk is egy ilyen döntés előtt áll. ” PDSZ—LPD szövetség A kultúrpolitikáról Prágában Magyarországon másképp csinálják Az integráció felé A többi kelet-európai országgal összehasonlítva Magyarországon a kultúra offenzívába ment át, és két éven belül megkétszereződnek a fejlesztésére szolgáló anyagi esz­közök. Ezt tegnapi prágai látoga­tása során jelentette ki Fekete György, a Magyar Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának ál­lamtitkár-helyettese. Fekete György elmondta, hogy a privatizálási folyamatot követően — az egyes művészeti ágazatokat tá­mogató alapok létrejötte után — a kultúra finanszírozását nem az ál­lam, hanem kb. 3 ezer egyéniség, az egyes alapítványok kuratóriumi tag­jai tartják majd kezükben. A csehszlovákiai modellről és a kulturális reszort stratégiájáról szól­va a magyar vendég megjegyezte, hogy ebben a tekintetben a két ál­lam között „alapvető eltérések” vannak. Milan Uhde cseh kulturá­lis miniszterrel folytatott beszélge­téséből Fekete arra következtet, hogy Csehszlovákia ezen a téren is piacgazdasági rendszert kíván be­vezetni, mégha az sok áldozatot is kíván. Figyelmeztetett arra, hogy a túlságosan gyors ütemű privatizá­lás a kultúra infrastruktúrájának megszűnését eredményezheti. A kulturális minisztérium az idén az állami költségvetésből 14 százalékkal részesül, ami több mint tavaly. A kultúrát 95 száza­lékban az állam támogatja, de az Villáminterjú Marta llazuchovával, a Szlovák Biztosító Rt rimaszombati kirendelt­ségének munkatársával • Idén megváltozik a munkahelyi fe­lelősségbiztosítás d(ja és a biztosítás megkötésének formája. Konkrétan hogyan? — Mint ismeretes, eddig elegendő volt összeállítani az egyes üzemek, il­letve magánvállalatok azon alkalma­zottainak névsorát, akiknek esetében egy évre ilyen biztosítást kívántak köt­ni. A személyenkénti 50 koronás bizto­sítási díj ellenében mi az illető helyett 10 ezer koronáig megtérítettük a mun­kahelyen okozott kárt. A tavaly még így megkötött biztosítás február végén lejár. Azoknak az alkalmazottaknak, akik továbbra is felleősségbiztosítást kívánnak kötni, személyesen kell fel­keresniük bennünket vagy ügynökein­ket, mivel ebben az évben már nem fogadunk el semmilyen névsort. Ezen­túl tehát ez a biztosítás csak egyénileg köthető meg, hasonlóan mint a sze­mély- vagy a vagyonbiztosítás, s addig marad érvényben, amíg az illető fel nem mondja. Változott a biztosítási díj is. A lega­lacsonyabb összeg évi 60 korona; ennyit fizetnek azok az alkalmazottak, akiknek három havi átlagkeresetük nem haladja meg a 10 ezer koronát. A biztosítási díj 70 korona azon szemé­lyek esetében, akiknek három havi ke­resetük nem haladja meg a 15 ezer koronát, 80 korona pedig azok eseté­ben, akik egy negyedévben 15 ezer koronánál többet keresnek. Nálunk je­lenleg ez a legmagasabb munkahelyi felelősségbiztosítási díj, ennek fejében 20 ezer koronáig térítjük meg a mun­kaadónak az alkalmazott által okozott kárt. FARKAS OTTÓ államtitkár-helyettes megjegyezte, hogy a nyugati országokban ez az arány kb. 50 százalékot tesz ki. Ma­gyarország 14 külföldi kulturális központot működtet. Budapesten nagy népszerűség­nek örvend a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztatási Központ. An­nak igazgatója, Karol Wlachovsky tájékoztatása szerint az intézmény­ben tavaly 540 kulturális akcióra került sor, 40 százalékban cseh, 60 százalékban szlovák részről. Az igazgató elmondta, hogy meglepe­tést okozott a Magyarországon élő szlovákok csekély érdeklődése. Kö­zölte, hogy a feltételezett 100 ezer magyarországi szlovák közül a nép­­számlálás során csupán 9107 lakos vallotta magát szlovák nemzetisé­gűnek. A Liberális Demokrata Párt mor­va-sziléziai tartományi szervezeté­nek elnöke Jirí Nykodym a szét­szórt jobboldali erők első integráció felé irányuló lépésének nevezte azt a vasárnap kötött megegyezést, mely­nek során a Polgári Demokrata Szö­vetség és a Liberális Demokrata Párt képviselői elhatározták, hogy következő konferenciájuk után szö­vetségre lépnek. Mindkét párt konferenciájára február végén kerül sor. Amint azt az elnök elmondta, a szövetség PDSZ néven indulna a választáso­kon, és tulajdonképpen olyan szö­vetségről lenne szó, amelyben a PDSZ egy további politikai szubjek­tummal bővülne, amely a szerveze­ten belül megtartaná egységét és a PDSZ-liberálisok nevet viselné. Devizapiaci árfolyamok ' Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ^ 1992. január 30-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,90 51,92 51,41 49,58 52,72 51,15 Ausztrál dollár 20,95 21,37 21,16 19,99 21,60 20,84 Belga frank (100) 86,29 88,03 87,16 84,08 89,36 86,72 Dán korona 4,58 4,68 4,63 4,45 4,75 4,60 Finn márka 6,52 6,66 6,59 6,30 6,78 6,54 Francia frank 5,22 5,32 5,27 5,08 5,40 5,24 Görög drachma (100) 16,36 15,68 15,52 14,31 15,85 15,08 Holland forint 15,78 16,10 15,94 15,38 16,34 15,86 ír font 47,35 48,31 47,83 45,67 49,03 47,35 Japán jen (100) 22,55 23,01 22,78 21,98 23,30 22,64 Kanadai dollár 24,03 24,51 24,27 23,32 24,88 24,10 Luxemburgi frank (100) 86,29 88,03 87,16 83,22 89,34 86,28 Német márka 17,78 18,14 17,96 17,50 18,42 17,96 Norvég korona 4,52 4,62 4,57 4,39 4,69 4,54 Olasz líra (1000) 23,63 24,11 23,87 23,03 24,47 23,75 Osztrák schilling 2,52 2,58 2,55 2,49 2,61 2,55 Portugál escudo (100) 20,62 21,04 20,83 19,71 21,33 20,52 Spanyol peseta (100) 28,17 28,73 28,45 27,40 29,10 28,25 Svájci frank 19,94 20,34 20,14 19,61 20,67 20,14 Svéd korona 4,89 4,99 4,94 4,75 5,07 4,91 USA-dollár--------------------------28,21 28,79 28,50 27,80 29,10 28,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom