Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
8 Szabad ÚJSÁG 1992. január 28. c Hírkosár Nem történt semmi... Egy félreeső kis helyen lakik Milánóban. Minden szabadidejét feleségének és kislányának szenteli. Az olasz sajtó szerint Marko Van Basten, az AC Milano játékosa megváltozott... „Ezzel nem értek egyet. Nem történt semmiféle változás az életemben, csupán annyi, hogy megfontoltabb lettem. Régebben mindig arra törekedtem, hogy minden egyes ’’akciónál" ott legyek, hogy az emberek azt gondolják rólam, hogy a pálya ördöge vagyok. Most már tudom, hogy ki kell várni a megfelelő pillanatot, és csak akkor közbelépni. A sérülések valahogy sosem kerültek el. Ilyen tekintetben nem voltam kimondott szerencsés ember. Rájöttem, hogy minden mozdulat kockázattal jár. A lépést meg kell fontolni... Sokszor elgondolkozom azon, miért nem lehetek én egyformán „fantasztikus” minden egyes mérkőzésen. Nem vagyok magammal megelégedve. Egy focista nem is lehet... Sokszor elnézem Rijkaardot. Ő megfontolt, kiegyensúlyozott. Én még nem ismerem az arany középutat. Egyelőre még csak ott tartok, hogy vagy tündökletesen játszom a pályán, vagy nagyon gyengén... De mindehhez türelem kell és idő. Arrigo Sacchitól ezt annak idején megkaptuk. Ő kiváló edző volt. Capella már más. Ő is gyakran beszélget a játékosokkal, nyílt és őszinte. Valamikor nagyszerű játékot produkált. Sokban hasonlítható Sacchihoz, de valahol mégis más..." Az amerikai Wegerle Roy Wegerle, az angol Queen’s Park Rangers dél-afrikai születésű csatára régóta bánkódott amiatt, hogy nem juthat el rangosabb nemzetközi tornákra, mivel egyetlen ország válogatottjában sem szerepelhet a FIFA-szabályok értelmében. A játékos gondja tavaly év decemberében megoldódott, miután felvette az amerikai állampolgárságot. így selejtezők nélkül is pályára léphet az 1994-es világtalálkozón.... Az csak rossz lehet „Állítsátok meg a háborút Horvátországban!” Az ilyen és hasonló című cikkek megjelenése a napi sajtóban nem számított újdonságnak akkor, amikor Jugoszláviában javában dúlt a polgárháború. Horvátország önállóságot követelt, az ország felbolydult... Michael Piatininek, a francia válogatott edzőjének nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy az ilyesfajta háborúskodások sosem vezetnek jóra. Annak idején nem egy sportembert kérdeztek, mi a véleményük a történtekről... »Hogy mit gondolok erről az egészről? Megvan a saját véleményem. De vannak arra hivatott emberek, akiknek az a dolguk, hogy erről alaposan elgondolkozzanak és valamiféle megoldást találjanak. Ha van erre egyáltalán megoldás. Valami borzalmas dolog ez. A háború mindig szörnyű. ” — mondta Piatini. Bobby Charlton, a híres angol futballista is azt vallja, nincs ennél a helyzetnél rosszabb: „Szinte hihetetlen, ami ott történt. Olyan szégyenletes dolog, amiért talán az egész világnak pirulnia kellene.” Az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke, Antonio Matarese így nyilatkozott: „Szinte minden nap hallgattam a híreket. Figyelemmel kísértem az eseményeket. Reméltem, mihamarabb vége lesz ennek a kálváriának...” J Afrikai Egység Kupa Óriási meglepetés a döntőben Szenegál fővárosában, Dakarban befejeződtek az Afrikai Egység Kupa küzdelmei. A döntőben óriási meglepetésre Elefántcsontpart válogatottja legyőzte a sokkal esélyesebb ghanai együttest Joel Lichi és Anthony Haffoc az Elefántcsontpart—Ghana összecsapáson Michael Stich a tenisz férfi világranglista jelenlegi harmadik helyezettje. Edberg és Courier a „toplistán” megelőzik őt. Azt mondják róla, különös ember. Egyszer egy német szatirikus lap azt írta róla, hogy egy különös figura, aki különös helyzetekben nagyon különösen viselkedik... „Nincs szükségem edzőre, aki az ütőket utánam cipeli” — mondta egyszer... Amikor Wimbledon újdonsült győztese lett, társai azt nyilatkozták róla, hogy egyetlen olyan tulajdonsága van, Aki nem fél a versenytől Márton álma a válogatottság Márton Gábor visszatért Magyarországra. Ahogy a magyar légiósok többsége, úgy ő is keserű szájízzel tért vissza külföldről. Kétéves szerződése ellenére csak másfél esztendeig tartózkodott Belgiumban, az RC Genk csapatánál. Nem bírta tovább. Az első adandó alkalommal fogta a cókmokját, és valósággal elmenekült Flamandföldről. Az NB I 14. fordulójában már a Kispest HFC színeiben láthattuk viszont. ’90 nyarán egy számára kifejezetten jól sikerült idényt követően lejárt a szerződése Pécsett. Az akkor 23 éves középhátvéd igen. kapós lett a játékospiacon; tárgyalt a Honvéddal, állítólag a Fradi is szemet vetett rá. A belga élvonal újoncának ajánlatára azonban badarság lett volna nemet mondania. — A salzburgi, osztrákok elleni 0:3- as válogatott mérkőzésen az utolsó tíz percre engem is becseréltek. A meccs után az öltözőben odajött hozzám Bálint László, aki köztudottan egy belga menedzseriroda magyarországi vezetője, s mondta, ne írjak alá sehová, mert a Genk tárt karokkal vár. Nem sokkal később a kupadöntőn már ott ült a lelátón leendő klubom vezető edzője és szponzora. Győztünk, nekem is kijött a lépés. Tulajdonképpen még aznap mindenben megállapodtunk. — Milyen játékerőt képviselt új egyesülete? — Lényegesen gyengébbet, mint amire számítottam. Állítom, az akkori Pécs bármikor könnyedén verte volna ezt a társaságot. A négy külföldi, Gyimesi Laci, a máltai Busuttil, a jugoszláv Bukán és jómagam mellett a legnagyobb jóindulattal is csak közepes képességű „bennszülött” futballisták alkották a gárdát. — De Ön éppen ebből a gyenge csapatból szorult ki egy idő után. — Az első évet apróbb sérülésektől eltekintve végigjátszottam. Simán bentmaradtunk; szerénytelenség nélkül mondhatom, nem adtam okot panaszra. Az edző a verségekek után mégis mindig engem vett elő, s kiáltott ki bűnbaknak. Még akkor is hibáztatott, amikor pályára sem léptem, olyankor azt vetette szememre, hogy miért vagyok sérült. Az edzéseken, a mérkőzések szünetében állandóan gúnyolódott velem. Kérdezgette, hogy ugyan ki vagyok én, talán Beckenbauemek képzelem magam? Annyirya feltűnően csinálta, hogy még a játékostársaim is a pártomra álltak, vigasztaltak, pedig az ritkaság arrafelé. — Sokan hivatkoznak arra a kint kudarcot vallók közül, hogy bár jól ment a játék, valamilyen rejtélyes oknál fogva kiestek az edző kegyeiből. Az teljességgel lehetetlen, hogy egész egyszerűen nem felelt meg a belga első osztály követelményeinek? — Az én esetemben nem erről van szó. Aki ismer, tudja, mik az erényeim. Viszonylag jól látok a pályán, felviszem a labdát, s nem rossz a rúgótechnikám. Azon a kupadöntőn láthatta, milyen felfogásban játszom; nem értem, akkor miért bólintott a szerződtetésemre. — Tavaly ősszel egyetlen percre sem jutott szóhoz, a középhátvéd posztját honfitársa, Gyimesi tölti be, holott ő sem arról híres, hogy vaktában rugdossa előre a labdákat — Úgy látszik, az edző tőle elfogadta a szebb megoldásokat, jobban bízott a rutinjában. — Más belga csapat nem kereste meg? — A Cercle Bruges hívott volna, de ott is van már három vendégmunkás. Nem mentem oda negyediknek. — Hogyan merült fel, hogy a magyar bajnokcsapatba igazol? — Bállá György, a menedzseriroda képviselője is tisztában volt vele, ha nem játszom, nehezen adhatnak el bárhová is. Először úgy tervezte, az Üllői útra jövök haza. Ez csakis attól függött, hogy egy amerikai szponzor belépe-e a Fradi támogatói közé, vagy sem. Mint kiderült, elállt a szándékától. Bálint telefonon üzent, a Honvéd is szívesen látna, Csepreginek ugyanis eltört a lába, s rám gondoltak, aki helyettesítheti. — Gondolom, kapva kapott a lehetőségen. Már csak azért is, mert Kispesten jobban széni előtt tarthatják a válogatók, mint eddigi állomáshelyein, akár Pécsett, akár a Genknél. — Igen, életem egyik legfájóbb pontja, hogy nem sikerült megvetni a lábam a nemzeti tizenegyben. Ha egy fővárosi csapatban futballoztam volna régebben, szerintem ma már válogatott játékos lehetnék. — A csont hamar összeforr, Cseprcgi lába is minden bizonnyal meggyógyul a tavaszi rajtra. Nem fel, hogy ismét kispadra szorul, cs továbbra sem lesz alkalma bizonyítani képességeit? — Semmiképpen sem akarom még egyszer ugyanazt átélni a Honvédnál, mint a Genknél. Remélem, itt sokkal inkább múlik majd rajtam és a játékomon, hogy ki fér be a kezdőcsapatba. — Vetélylársa abban a tekintetben mindenképpen előnyt élvez, hogy nyáron neki is lejár a szerződése, s eladásából pénzt kasszírozhat a Honvéd, míg Önért egy fillért sem kap, hisz automatikusan ismét a Genk tulajdona lesz. — Csepregi kitűnő labdarúgó, de bízom magamban. Szeretem a versenyhelyzeteket, ám csak akkor, ha egyenlőek az esélyek, s csupán a teljesítmény számít. Az ilyen versenytől nem riadok vissza, sőt, állok elébe!-fo(Telefotó: CSTK/AP) Pelé. A rendes játékidőben nem született gól, s a hosszabításban is érintetlenek maradtak a hálók. A döntés a tizenegyesekre maradt. Ekkor ritkán látható amitől soha nem fog tudni megszabadulni: az önzőség... „Nem állíthatom, hogy Boris Becken a barátaim közé sorolom. A tenisz világában kevés barátság akad: csak magamban bízom!” Michael Stich nem különc, nem is magábazárkózó ember, de nem is az a hideg profi, amilyennek sokan meg akarják bélyegezni. Sokan Ivan Lendl másolatának szeretnék látni, de ez a langaléta fiatalember a mai teniszvilág egyik kliséjébe sem illeik bele. Sem a sugárzó „Sunny Boy”-ba, aki a teniszpályát elsősorban egy show színpadának tekinti, sem a verkliző alapovonal-játékoséba, és nem lehet „merev tekintetű labdagépnek” sem mondani, mint ahogy a teniszezők — nem kis gúnnyal, vagy öniróniával-— egymást nevezik... Most nagy a szenzáció körülötte. Úgy tűnik, meg akarja írni élatrajzát. A társak persze nagyokat örülnek a háta mögött. El sem tudják képzelni, mi minden lehet majd abban a könyvben. A rosszakarók állítják, Stich sok mindent átélhetett már. Huszonvalahány évesen az embernek már nagy az élettapasztalata... ( Innen—onnan ) Monte Carlóban közzétették a legújabb férfi tenisz világranglistát: 1. Edberg 3671, 2. Courier 3652, 3. Stich 2648, 4. Sampras 2492, 5. Becker 2324, 6. Lendl 2271, 7. Forget 2270, 8. E. Sanchez 1593, 9. Korda 1557, 10. Novácek 1532, 11. Agassi 1519, 12. Bruguera 1504,13. Ivanisevics 1445,14. Wheaton 1444,15. Gustafsson 1387. A spanyol labdarúgó bajnokságban: Espanol—Real Sociedad 2:0, Albacete—Atletico Madrid 3:1, Burgos—Oviedo 1:0, Mallorca—Zaragosa 0:1, Sporting Gijon—Cadiz 2:1, Logrones—Valencia 0:0, Real Madrid—Tenerife 2:1. Az aucklandi 100 ezer dolláros összdíjazású női tenisztorna első fordulójában: White—Godridge 4:6, 6:1, 6:1, dráma következett. Az első 5-5 büntető sem hozott döntést, ugyanis mindkét oldalon kimaradt egy-egy tizenegyes. Végül a tizenegyedik körben a ghanai Baffoe lövését a kapus kivédte, így Elefántcsontpart először nyerte el az értékes trófeát az Afrikai Egység Kupa történetében. A győztes csapat névsora: Gouaméné-Aka, Abouo, Sekana, Hobou- Gadji Celi, Maguy, Otokoré (M.Traoré)A. Traoré (Kassy Kouadio), Tiehi, Sié. Houphouet-Boigny, Elefántcsontpart elnöke hétfőt és keddet munkaszüneti nappá nyilvánította. Az országban óriási ünnepléssorozat vette kezdetét, amely kedden csúcsosodik ki, amikor a győztes válogatott hazatér Szenegálból. Az Afrikai Egység Kupa ismét bebizonyította, hogy a fekete földrészen az utóbbi évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül a labdarúgás. Európa pályáin már eddig is több afrikai futballista „profiskodott”, s most valószínűleg számuk tovább nő. Azt mára múltban is megszokhattuk, hogy az afrikaiak remekül kezelik a labdát, de most taktikailag is nagyon sokat fejlődtek. — A világ labdarúgásában Afrikáé a jövő — nyilatkozta Michel Piatini, a francia válogatott edzője. Valóban, a torna első négy helyezettje bármikor felvenné a versenyt Európa legjobb együtteseivel. Azt csak a margóra jegyezzük meg, hogy január elején a csehszlovák válogatottat verő Egyiptom már az első körben elbúcsúzott a további küzdelmektől. Önként adódik a kérdés, mi lett volna, ha január negyedikén nem Egyiptom, hanem Ghana vagy Nigéria — Elefántcsontpartról nem is beszélve— az ellenfele Milan Máéala edző védenceinek. (ni) '-----------------------------------------------------\ Australia Open Fiatalok sikerét hozta az ausztrál nyílt teniszbajnokság Melbourneben, hiszen a nőknél a 18 éves Szeles Mónika sikerrel védte meg címét, míg a férfiaknál az 1991. év nagy „kiugrója” a 21 éves amerikai Jim Courier győzött. Szeles immáron negyedik Grand Slam-tomáját vívta meg veretlenül (tavaly hármat nyert, Wimbledonban nem indult) ráadásul Melbourne-ben még soha nem kapott ki, tavaly nevezett először. Jim Courier méltó revansot vett a világelső Edbergen, a legutóbbi Grand Slam-finálén elszenvedett vereségért. Courier tavaly a 25. helyről tornászta fel magát Eöberg mögé ^másodiknak._________________ Mártink—Rinaldi 7:6, 4:6, 6:4, Testűd—Oljeklaus 6:3, 6:4, Sloane—Wood 6:2, 6:2. Új fedettpályás világcsúcsot állított fel az ötpróbázó Liliane Nastase. A román versenyzőnő egy bukaresti versenyen 4726 pontot ért el, és ezzel visszahódította az ötpróba világrekordját az orosz Bjelovától. A régi csúcsot (4720 pont) Bjelova egy héttel ezelőtt „produkálta” Volgogradban. Bobby Robson egyelőre nein reagált arra a kijelentésre, miszerint a nyáron lejáró szerződését a PSV Eindhoven nem hajlandó megújítani. A holland bajnoki címért futó Philips-gyáriak azt nem tudják megbocsátani az angol szakembernek, hogy a PSV elbukott az Anderlecht elleni BEK-csatán és kiesett a most folyó Holland Kupa küzdelemsorozatából is. Jégkorong NHL A főszerepben: Jaromír Jágr Valószínűleg hosszú eltiltás vár az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) csehszlovák idegenlégiósára, Jaromír Jágrra. Vasárnap a Pittsburgh Penguins—Washington Capitals mérkőzésen inzultálta a játékvezetőt. Az esetre egy perccel a találkozó végét jelző sípszó előtt került sor. Jágr ekkor 10 perces büntetést kapott, úgyanúgy mint két támadótársa, Mario Lemiux és Kevin Stevens. Hírügynökségi jelentések szerint a Pittsburgh első támadósora megsértette a játékvezetőt, s az egészben Jágr játszotta a főszerepet. Bryan Lewis, a találkozó megfigyelője szerint a csehszlovák játékos komoly büntetést kaphat, s esetleg 20 mérkőzéstől is eltilthatják. Jágr az esettel kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni, míg Mario Lemieux az összecsapás után élesen bírálta Hoggarth játékvezető működését. Az NHL legutóbbi fordulójának eredményei: Washington Capitals— Pittsburgh Penguins 6:4, Buffalo Sabres—Winnipeg Jets 5:2, Montreal Canadiens—Hartford Whalers 3:1. A Stich-ügy írni vagy nem írni? A finálé hatalmas csatát és óriási kihagyott helyzeteket hozott. A ghanai csapatból hiányzott legjobbja, az Olympique Marseille-ben futballozó Abedi
