Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
r a — Újfasizmus Magyarországon — Milyen lesz a háziorvos? — Szülés pezsgős vacsorával Hírlap ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ES KULTURÁLIS NAPILAP 1992. január 28. A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE ll.évf. 7.szám — Idegengyűlölet Amerikában? — Osztrák—magyar Emese — „Én és a Bayern egyek vagyunk”. NEM KÉSZÜLTEK FEL AZ ÜGYVÉDEK „ A kommunizmus villámpere BOTOS LÁSZLÓ, _______CSÍKSZEREDA_______ Szűk negyedórát tartott Bukarestben a kommunista rendszer „élenjárói” ellen indított fellebbező per. Huszonegy volt párthivatalnokot idéztek a Legfelsőbb Bíróság katonai törvényszéke elé. A forradalom után legtöbbjüket népirtás és tömeggyilkosság vádjával állítottak Justitia színe elé. Mindannyiukat felelőssé tették az állampolgárokat ért zaklatásokért, kínzásokért. A súlyosabb jogi vádakat később enyhítették. Tizenhárom személynél a népirtás vádját bűncselekmény elősegítésére változtatták, néhányan pedig még ennél is könnyebb „besorolást” kaptak: gondatlanságból elkövetett gyilkosság. A vádak között szerepelt a fegyverviselés és fegyverhasználat törvényeinek megszegése. A 21 személy között három magyar nemzetiségű van: Szász József, Gere Mihály, Fazekas Lajos. A „huszonegyek” mindannyian a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, illetve póttagjai, és Ceausescu rendszerének hűséges kiszolgálói voltak. A közvélemény túl enyhének tartotta az ítéleteket, ezért mindenki kíváncsian várta az újratárgyalást. A tegnapi tárgyalás azonban rövid randevúnak bizonyult. Az „elvtársak” ügyvédjei sorban bejelentették, hogy a per kiírása váratlanul érte őket és védenceiket (egyébként nyolcuknak nincs védőügyvédje), s nem volt idő felkészülni a törvényes védelemre. Ezért hosszabb halasztást kértek. Meg is kapták. A következő tárgyalás március 16-án lesz. Csomagolás RPH-AN EXKLUZÍV Az egykori Szovjetunió magas rangú vezetőinek otthonául szolgáló Koszigin utcai ház környékéről a napokban költözött ki Mihail Gorbacsov, s most csomagol az oroszországi parlament elnöke, Ruszlan Haszbullatov is. A kiköltözést indokló hivatalos változat szerint „nem biztonságos a lakásban maradni”.Ugyanakkor többet alig mondanak, nem szeretnének pánikot kelteni a ház többi, ugyancsak magas rangú lakója körében. Haszbullatov alatt lakik például Ivan Szilaj ev és családja. Megbízható forrásból mindenesetre sikerült megtudni, hogy a lakásban a megengedettnél jóval magasabb az elektromágneses, illetve a radioktív sugárzás. A lakás fél évig tartó nagytatarozása során a falakba különleges fémlemezeket építettek, megakadályozandó a lakás lehallgatását. Lehet, hogy ezek okozzák a fokozott sugárzást, lehet, hogy valami más, annyi azonban bizonyos, hogy Haszbullatov még két hónapig sem lakott az új lakásban. Elfojtják a Magyar Szót TÓTH LÍVIA, FRIDRICH ANNA _________ÚJVIDÉK_________ Miután a Hivatalos Lapban is közzétették Kubát Jánosnak, az újvidéki Magyar Szó megbízott és felelős szerkesztőjének felmentését, újra megkezdődött a huzavona a vajdasági magyarság egyetlen napilapja körül. A vitatott kérdés ismét az impresszum. Az újságírók szerint oda azt kell írni, hogy a lapot a szerkesztőbizottság készíti Kubát János vezetésével. Az impresszum ugyanis változhat, de a szerkesztéspolitika nem. Moróti Miklós, az ideiglenesen kinevezett fő- és fe-lelős szerkesztő, akiről már bizonyára a Reggeli Pesti Hírlap olvasói is tudnak annyit, hogy a hatalom embere, és nem beszéli elfogadhatóan a magyar nyelvet, ebbe a döntésbe nem tud belenyugodni. A vajdasági írók és más értelmiségiek csoportja az újabb nézeteltérések miatt beszélgetésen volt Milan Lucic tartományi tájékoztatási titkárnál. Itt állítólag ígéretet tettek, hogy Maróti Miklós a jövőben csak a Fórum igazgatói tisztségét tölti be. A Magyar Szó impresszumában pedig továbbra is az állhat, hogy szerkeszti a szerkesztőbizottság, Kubát János vezetésével. A fenyegetéseket, a minden józanságot mellőző kijelentéseket már megszokta a szerkesztőség. Most is abban reménykednek, hogy a tartományi tájékoztatási titkárság gyorsan kiírja a pályázatot a főszerkesztői posztra, és a szerkesztőség tagjaival együttműködve olyan személyt választanak, aki a következő években megfelelően irányítja a vajdasági magyarság egyetlen napilapját. A Forum nyomdászai szolidaritást vállaltak a szerkesztőséggel. A letiltás ellenére is kinyomják a Magyar Szó mai számát, és vállalják a törvényes szankciókat. Csúszik az ördög a falon. Lefelé, fölfelé, jobbra, balra, haránt föl és haránt le. Azok kénye és kedve szerint, akik odafestették. Csúszik az ördög, mert sikamlós a fal, alattomos kis rágalmazások síkosították ilyen csúszósra. Az őr-* dög, akit a falra festettek ártatlan tekintetű rémüldözők, barna inget visel, rövidre nyírja a haját, gyűlöli az idegeneket, és vérgőzös lehelettel diktatúráért ágál. Nem csak arról van szó, hogy a Pesti Hírlap is megkapta a maga ördögét. Még csak arról sem, hogy tegnap egy tévéműsorban elhangzott az úri kérdés, tán csak nem reklámcélokból fújja föl ez a kis példányszámú lapocska amaz ártatlan megállapítást, hogy Goebbels mester nyomdokain halad. Hanem azért, mert az ördögfestegetés, miként a tojáspingálás, kezd népszokássá alakulni. Kicsit sok most az ijedelem. Kicsit sokan keresik most minálunk a nácikat és a fasisztákat. Nem azokat a politikai bohócokat, akikre rá is bukkantak a nyomozók, hanem azokat, akik maguk lepődnek meg a legjobban, amikor barnainges keretlegénynek titulálják őket. Veszélyes szokás ez, mintha valaki egy lőszerraktárban kívánna ártatlan szilveszteri petárdákat felrobbantani. A magyar társadalom ugyanis tele van szociális, politikai és gazdasági feszültséggel. Elárasztottak bennünket a menekültek. Fekete és sárga bőrűek is. Itt élnek, megtanulják a nyelvünket, itt szeretnének boldogulni. Am vannak primitív és agresszív emberek, akik gyűlölik az idegeneket. Ostoba, kopasz kölykök, akik szkínhedet játszanak, s mert egy fekete férfi leszúrt egy magyar fiút, fehér dzsihadot hirdetnek minden fekete ellen. BENCSIK ANDRÁS Ördög a falon A televízió pedig segít nekik. Ad nekik nyilvánosságot, hadd hirdessék a maguk aluljáróban fogant bornírt ostobaságát. A „Te figyelj, öreg, nem tetszik a pofád, menj haza!” filozófiát, amely minden társadalom söpredékében virágzik. Sok a munkanélküli és még lesznek többen is. Munka, pénz nélkül az ember könnyen elkeseredik. És könnyen támadnak veszedelmes gondolatai. Kivált, ha látja a legalább ilyen ütemben szaporodó nyugati autócsodákat... A határokon túl sem ért még véget a polgárháború... Egy ártatlannak látszó feltételezés, egy óvatoskodva megfogalmazott sunyi kis vád máskor, másféle közegben nem szólna ekkorát. De itt most vigyázni kell. Most nincs szilveszter, s ez az ország most jobban hasonlít a lőszerraktárhoz, mint egy játszótérhez. Az ártatlan kis gyanúsítgatások petárdái igazi lőszereket is fölrobbanthatnak. És szaporodik az ártatlannak tetsző, de mégis célirányosan elhajított petárda. A tegnap reggeli rádiólapszemlében a bemondó, aki talált egy neonáci lapot, a következő (nem pontosan idézett) kifejezést használta: „És érdekes, hogy ez a párt is elégedetlen a sajtóval. ” Az ember itt egy pillanatra megáll, próbál a behízelgően duruzsoló hang üzenetével megbirkózni. Ez a párt is ? És melyik még ? Kire utal a mondatba csempészett „is” szócska? Ki az, aki a ravasz mondatocska révén egy gyékényre került a neonácikkal ? Nos, ki hát az, aki a legtöbbet ostorozza a magyar sajtót ? Ugye, tudják már? Ha nem tudják, segítek. Természetesen a két kormánypárt elsődlegesen, az MDF és a KDNP. Valamint maga a kormány. Meg a hozzá húzó lapok. Hiszen ők tiltakoznak úton-útfélen a sajtó ellen. Ok akarják bekebelezni, a maguk akaratába tömi a szegény szabad sajtót. Nincs ez kimondva, sejtetve is alig, ráadásul szalad tovább a beszéd, duruzsol az elemző, a hallgató meg a reggeli kávéját szürcsöli. Sem kedve, sem ideje nincs a burkolt üzenetet agyában tudatosítani. De azért az üzenet nem száll el a semmibe. Beépül az a tudat mélyebb rétegeibe, s majd egy későbbi alkalommal, egy keményebb és nyíltabb vád alkalmával aktivizálódik. Lám csak, hallottam én ezekről valahol valamikor valamit. Áhá, szóval „ezek is” fasiszták. Szaporodnak a finom utalások. Egy ingerült társadalomban. Ahol könnyű elegendően sok elégedetlen embert találni. És könnyű őket egy bármilyen közös rém ellen feltüzelni. Legyenek négerek, kínaiak, szerbek, románok, ellenzékiek vagy kormánypártiak, keresztények vagy zsidók. Szegény országban mindenki ellenség lehet, aki jobban él. Ez itt egy ideális táptalaj. Bármire. A tojásfestéssel ellentétben az ördögfestés azért veszedelmes, mert ELVILEG van esély rá, hogy az ördög ma megelevenedjék. Aki ma sokáig keres, az talál nácikat. Neo- és ónácikat is. Aki sokáig keres, az talál antiszemitákat, de türelem kérdése, hogy mások cionista összeesküvőket leplezzenek le. Onnantól kezdve azonban nem az ördögpingálók, hanem a megidézett Sátán irányítja a játékot. Ha valaki nem ismeri őt, talán olvasgassa a hitleri Németországról szóló szakirodalom köteteit. Ez a játék, ez a lapulós orv-fenyegetősdi fenemód veszélyes. Mi ezért reagáltunk ilyen hevesen rá. A tévébeszélgetésben tegnap Juszt László riporter megkérdezte, tán csak nem reklámcélokból heveskedünk ilyen nagyon. Hogy ti. minél többen figyeljenek ránk. Akkor ezt tagadtam, pedig nem volt igazam. Most itt helyesbítem a választ. De igen, reklámcélokból fújjuk föl a Népszabadság, a rádió és mások finom kis megjegyzéseit. Szeretnénk minél harsányabban, az ország minden szegletébe elérőén kikiáltani: — Emberek, vigyázzatok! Itt most nálunk néhányon — ők tudják, miért — a fasizmussal játszanak. Áz Isten szerelmére, ne üljetek föl nekik!
