Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

/ äSAC Gazdasági és érdekvédelmi napilap HÉTFŐ, 1992. január 20. II. évfolyam 16. szám Ara 2,30 korona A spekuláció nem zárható ki Kipattan a vagyonjegy-botrány? A múlt hét péntekén Brilnnben tanácskozott Tomás Jezek cseh és Ivan Miklós szlovák privatizációs miniszter a vagyonjegykönyvek hiánya miatti teendőkről Abban egyeztek meg hogy azonnali hatállyal fel kell függeszte­ni a vagyonjegykönyvek bejegyzését (nyilvántartásba vételét). Václav Kla­us szövetségi pénzügyminiszter úgy reagált e tényre, hogy ez csak az egyik lehetséges megoldás lenne, de nem az egyetlen, ezért pánikra semmi ok A nyilvántartásba vétel így a hét végén tovább folyt. Václav Klaus pedig mára ígérte a végleges döntést. Ez persze csak a kisebbik gond a vagyonjegykönyvek körül, mert egy minisztériumi döntéssel kezelhetővé válik. Jóval érdekesebb viszont, hogy a fent említett hiány többek közt azért keletkezett, mert egyesek jó befektetésnek tartották több könyvecskét vásárolni, s most olyan vidékeken, ahol a postákon már nem kapható, az 1035 koronáért vásárolt könyvecskéket 1500-ért árulták. S tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vétel végső határi­deje —január 31-e — közeleg, még vevőket is találtak. Hozzájárultak a hiány megteremtéséhez azok a be­fektetési alapok is, amelyek hitelt ajánlottak fel a náluk befektetni akaróknak. A mintegy háromszáz újkeletű vagyonjegyes befektetési alap közül több hirdette: elég, ha a szegény nagykorú állampolgár egy közjegyző által hitelesített megha­talmazást küld be hozzá, a vagyonje­gyért járó vételárat az alap majd később levonja a jövendő rész­vényekért fizetendő osztalékból... A vagyonjegyek körüli zavaros­ban persze másként is halásznak. Egyes befektetési alapok — pl. a Harvard, a Bohemia, az Első Befek­tetési Rt. — úgy reklámozzák ma­gukat, hogy egy esztendő múlva a vételár többszöröséért (sorrendben: 10 350, 13 000, 8000 koronáért) (Folytatás a 2. oldalon) Zárt ajtók mögött ülésezett a KDM Tanácsa Az államszerződés a megoldás Szombaton és vasárnap zárt ajtók mögött tartotta a tavalyi novemberi közgyűlése óta első ülését a Keresz­ténydemokrata Mozgalom Tanácsa. A pozsonyi tanácskozásról végig na­gyon gyéren szivárogtak ki hírek. A sajtóiroda tudósítójának az első nap eseményeiről Ján Klepác adott tájé­koztatót. Elmondta, hogy a tanács Miklosko, a szlovák parlament el­nöke, aki tájékoztatást adott az SZNT és a CSNT elnökségeinek prágai üléséről. A nap fő feladata azonban az volt, hogy megválasszák az elnökséget, valamint a mozgalom új központi titkárát, illetve értékel­jék a mozgalom eddigi tevékenysé­gét. A fontos kérdések — a választá­dezés, Szlovákia gazdasági helyzete, stb. — vasárnap voltak a tanács ülé­sének napirendjén. A sajtóiroda képviselőjét erről Ján Carnogursky, a mozgalom el­nöke és Ján Petrík, a mozgalom ügyvezető alelnöke tájékoztatta. (Folytatás a 2. oldalon) Az Együttélés véleménye: Szorosabb regionális együttműködést! Szombaton ülésezett az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága. Megtárgyalta a parlamenti választásokkal kapcsolatos előkészületeket, többek között a választási program gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, oktatáspolitikai és regionális önkormányzati kérdéseit, továbbá a program néhány tézisét, ame­lyet a legközelebbi Országos Tanács elé terjeszt megvitatásra. Foglalkozott az Önkormányzati bíztatni kell az önkormányzatokat, Tanács nyugati csoportja által kez­deményezett „Duna Konferenciá­val”, amelyen a Duna körtvélyesi és nagymarosi szakaszának jobb és bal partján, a Bős-Nagymarosi vízerő­mű által érintett önkormányzatok képviselői vennének részt, és ame­lyen kezdeményeznék a Duna menti önkormányzatok szorosabb gazda­sági, kulturális és környezetvédelmi együttműködését. Elismerőleg értékelte néhány dél-szlovákiai községben az eredeti helységnevek visszaállítása érdeké­ben megszervezett népszavazást és annak eredményét. Ügy döntött, hogy a több mint négy évtizeddel ezelőtt erőszakosan megváltoztatott faluneveket cseréljék fel az eredeti névvel. Ennek hangsúlyozására egy nyílt levelet fogalmazott meg Gúta, Párkány, Köbölkút, Érsekkéty, vala­mint Bátorkeszi lakosságának. Megvitatta a választási koalíciók kialakítását megelőző politikai párt­közi tárgyalások alapelveit, ugyan­akkor megtárgyalta a koalíciókötés szempontjait is, melyeket az Orszá­gos Tanács elé terjeszt. Ennek kap­csán egyértelműen leszögezte, hogy természetes szövetségesének tartja (Folytatás a 2. oldalon) 77 kiló heroin Pozsonyban az oroszvári határátkelőhelyen pénteken kábítószercsempészeket lep­leztek le a határőrök. Egy dé­ligyümölcsöt szállító török kamionban 137 csomagban összesen 77,649 kilogramm heroint találtak. A kábítósze­res csomagokat a pótkerékbe és a gépkocsi egyéb helyeire rejtették a csempészek. A fel­vételen az elkobzott kábító­szer-szállítmány látható (CSTK-felvétel) ülésének vendége volt Frantisek sok előkészítése, az államjogi elren- pjg perc a miniszterelnökkel Áprilisig dolgoznak a parlamentek ínyben a gazdasági törvények „Sosem jutunk megegyezésre” A Szövetségi Gyűlés tavaszi üléssza­ka során a Népek Kamarája és a Nem­zetek Kamarája valószínűleg három együttes ülést tart majd — nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóirodának Alexander Dubéek szövetségi parlament elnöke. Elmondta, hogy a január 21-én kezdődő 20. közös ülés néhány fontos alkot­mánytörvényen kívül számtalan gazda­sági és szociális jellegű törvénnyel fog­lalkozik majd. A parlament elnöke sze­rint a 20. ülés legfontosabb kérdése a választási törvény és a szövetségi parla­ment struktúrájának meghatározása lesz, s ezek a kérdések választ adhatnak közös államunk milyenségére is. Alexander Dubőek arról is tájékoz­tatta a sajtóirodát, hogy a további ülé­sek előreláthatólag március első, illetve április második felében lesznek, és ezzel a parlamentek be is fejezik munkájukat, minthogy a választási kampány idején már nem lehet együttes üléseket össze­hívni. A parlament elnöke elmondta azt is, ez az oka annak, hogy felszólították a szövetségi kormányt, állítsa fel a fontos­sági sorrendet a törvények esetében, mert a három együttes ülésen nem fog­ják tudni megtárgyalni az eddig javasolt összes törvényt. Dubéek úr véleménye szerint abszolút elsőségben részesülnek a gazdasági törvények, hogy országunk gazdasági reformja zökkenőmentesen folytódhassék, de legalábbis a jogi felté­telek legyenek megteremtve. Hasonló­an kiemelt figyelmet szentelnek a parla­mentek a szociális kérdéseknek, tehát a törvényhozásban a fontossági sorrend­ben ezek a törvények kerülnek a máso­dik helyre. A jelenlegi elképzelések sze­rint a mostani parlamentek azokat a törvényeket tárgyalják meg, amelyeket legkésőbb 1992. március 13-áig nyújta­nak be. A többi törvény meghozatala már a júniusban megválasztandó képvi­selő dolga lesz. „Teljes mértékben megoldha­tatlan dolog az a követelés, hogy az egyes tagköztársaságok nem­zetközi jogi szubjektivitással ren­delkezzenek — jelentette ki Mari­án Calfa a Tíz perc a miniszterel­nökkel című szombati tévéműsor­ban. — Vagy a közös államnak van nemzetközi jogi szubjektivitása, vagy a közös állam nem létezik, és ezt a jogot a tagköztársaságok ma­guknak követelik. A tagköztársa­ságok ilyen követelése a közös ál­lam végét jelentené.” Az államszövetség és a köztár­saságok illetékességéről a kor­mányfő így nyilatkozott: „A közös állam kialakításának csak akkor van értelme, ha az működőképes állam lesz. Ma megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi és a költségvetési szférában az illetékesség nagyon rosszul van elosztva.” A költségveté­si hiányok okát a miniszterelnök ab­ban látja, hogy a pénzügy­­miniszterek nem képesek összehan­golni tevékenységüket. A szövetségi kormány az illetékességgel kapcso­latos javaslatában a működőképes­ségből indul ki, ezt azonban a parla­mentek elnökségeinek nem minden tagja hajlandó elismerni. „Bizonyos konszenzusokra törekszenek, a mű­ködőképességet azonban nem ve­szik figyelembe. Ha mindenáron minden apróságban meg akarunk egyezni, sosem jutunk egyezségre” — vélte Calfa. Szerinte az illetékes­ség olyan dolog, amelyben lehetet­len megegyezni, mivel mindegyik fél más-más alapokból indul ki. „Véle­ményem szerint jelenleg nem a kö­zös állam gondolata ez az alap. A legnagyobb szlovákiai politikai erők, a Polgári Demokrata Unió— NYEE-n és a Demokrata Párton kívül nem elég egyértelműen fejezik ki a közös állammal kapcsolatos né­zeteiket” — állapította meg a mi­niszterelnök. Calfa figyelmeztetett arra is, hogy ha rendes időben akarunk sort keríteni a választásokra, szükséges, hogy világos fogalmaink legyenek azokról a szervekről, amelyekbe vá­lasztani kívánunk. A kötélpálya-szerencsétlenség okai Véletlenek összejátszása (?) Országos közgyűlést tartott a szlovákiai Magyar Néppárt 1945 óta az első magyar párt 1992. január 18-án, szombaton megtartotta első országos közgyűlé­sét Komáromban a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni első politikai pártja, a MAGYAR NÉPPÁRT. A hivatalosan 1991. december 9-étől létező magyar politikai párt küldöt­tei áttekintették az országos politi­kai helyzetet, valamint megvitatták a csehszlovákiai magyar nemzetrész további sorsa alakulásával kapcsola­tos problémákat. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy a Magyar Nép­párt minden rendelkezésére álló törvényes és demokartikus eszköz­zel küzdeni fog a valódi jogállamisá­gért, ezen belül is elsősorban a cseh­szlovákiai magyarság sokoldalú em­beri és nemzeti kisebbségi jogaiért. Az országos közgyűlés az alábbi zárónyilatkozatot fogadta el: „Mi, a Magyar Néppárt első or­szágos közgyűlésének küldöttei őszinte örömmel vesszük tudomá­sul, hogy pártunkat mint a csehszlo­­vákai magyar nemzetrész 1945 óta első ilyen jellegű politikai szerveze­tét a Szlovák Köztársaság Belügymi­nisztériuma 1991. december 9-én hivatalosan nyilvántartásba vette. Kijelentjük, hogy pártunk minden rendelkezésére álló törvényes és de­mokratikus eszközzel küzdeni kíván a valódi jogállamiság megteremté­séért, s ezen belül is elsősorban a csehszlovákiai magyarság sokoldalú emberi és nemzeti kisebbségi jogai­ért. Célunk a keresztényi erkölcsi­­ség, a nemzeti türelmesség, a szociá­lis igazságosság és a demokrácia megteremtésének elősegítése, mivel (Folytatás a 2. oldalon) Nem a kötélpálya kora és nem is annak műszaki berendezése okozta a balesetet Előre nem látható események véletlenszerű torlódása követ­kezett be, amelyeket a rendszeres műszaki ellenőrzésekkel sem lehe­tett megelőzni. Ezt a Csehszlovák Államvasutak kassai igazgatóságá­nak képviselője közölte a Csehszlovák Sajtóirodával, mint a január 8-i szerencsétlenség kivizsgálásának egyik eredményét A baleset okait a Csehszlovák Ál­lamvasutak, az Állami Közlekedési Mű­szaki Felügyelőség és a poprádi rendőr­ség szakemberei vizsgálták. Megállapí­tották, hogy a kötélpálya 58-as számú kabinjának vontatókötele nem került időben a rögzítőberendezés pofái közé, amelyek összezárultak. A kabin sajnos tovább haladt az ellenőrző berendezé­sen keresztül, amely a meghibásodást nem jelezte, mivel az ellenőrző eleme­ket ellátó berendezés üzemképtelen volt. A vontatókötél a pofákhoz súrulva a kabint felvontatta a kötélpálya tá­masztékára, ahonnét azután az már a saját súlyánál fogva megállíthatatlanul haladt tovább. Az államvasutak képviselőjének nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy a kötélpálya technológiáját biz­tonságosnak tartják (!?), fel kívánják azt cserélni egy modernebb, a világban használatosabb rendszerrel. A teljes csere körülbelül 100 millió koronába fog kerülni. Addig is — persze további biztosítóberendezések felszerelése után — a jelenlegi kötélpályát üzemel­tetik. Az újbóli üzembehelyezés kb. 30 ezer koronát igényel, és két hónapon belül esedékes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom