Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

A kormány gazdaságpolitikája: Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. január 17. • II. évfolyam • 14. szám • Ára 2,30 korona Václav Havel köztársasági elnök Dél-Szlovákiában Nincsenek nemzetiségi konfliktusok Václav Havel köztársasági elnök tegnap munkalátogatást tett Nyu­gat-Szlovákia déli részén. Útjának első állomása Guta volt, ahol dé­lelőtt találkozott a komáromi a lévai, az érsekújvári, a galántai a dunaszerdahelyi és a helybeli pol­gármesterrel valamint a községi hivatalok vezetőivel Délután az államfő Ónállón fogadta a Ma­gyar Kereszténydemokrata Moz­galom vezetőit, utána Érsekújvá­ron megbeszélést folytatott a Cse­­madok, a Matica slovenská és a zsidó hitközség képviselőivel Ko­ra este az elnök Nagymagyar pol­gáraival találkozott. Gután a városi hivatal épülete előtt az államfőt gyermekek fogad­ták, akik a hivatal vezetőinek társa­ságában virágcsokrot, illetve egy ko­sárkát nyújtottak át neki, amely a vidékre jellemző „termékeket” — kolbászt, pálinkát, hagymát, fok­hagymát és őrölt paprikát — tartal­mazott. Vladimír Laluha, a helybeli motorkerékpárgyár igazgatója egy Babeta típusú kismotorkerékpárt adott át, amelyet a vállalat a köztár­sasági elnök felesége, Olga asszony alapítványának ajánlott fel. A városi hivatalban a vendég és a polgármesterek a nemzetiségi kér­désről, a kishatárforgalomról, a re­gionális együttműködésről, valamint a szövetkezetek átalakulásáról be­szélgettek. Rögtön a találkozó elején Václav Havel hangsúlyozta, nem azért jött, hogy megmagyarázza a problémá­kat, hanem azért, mert informálód­ni szeretne, hogy orientálódni tud­jon a térség és egész Dél-Szlovákia életével összefüggő kérdésekben. A vegyesen lakott területeken felme­rülő sajátos problémák közül példá­ul a nemzetiségi oktatásról, illetve a nyelvtörvény alkalmazásáról esett szó. Huncík Péternek, az államfő munkatársának tájékoztatása sze­rint a déli járások vezetői közölték az államfővel, hogy a térségben nin­csenek nemzetiségi konfliktusok. Galánta képiselője úgy fogalmazott, hogy az emberek közötti konfliktu­sokat nem szabad összetéveszteni az etnikaiakkal. A találkozón gazdasági és szociá­lis kérdésekre is kitértek. „Sok szó (Folytatás a 2. oldalon) Inflációellenes intézkedések Anton Vavro, az SZK miniszterel­nök-helyettese tegnap Pozsonyban újsá­gírók jelenlétében elemezte az elmúlt év gazdasági eredményeit, majd pedig részletesen szólt az időszerű feladatok­ról. Szlovákia gazdaságának helyzetét a beteg műtét utáni állapotához hasonlí­totta. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi év értékelése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt: a piacgazdaság­ra való átállás rányomta bélyegét a gaz­dasági eredményekre. Sajnos, mintegy 25 százalékkal csökkent az ipari terme­lés volumene, s az építőiparban a ha­nyatlás mértéke meghaladta a 33 száza­lékot. Ellenben már jelentkeztek a gaz­dasági szerkezetváltás szerény eredmé­nyei: fellendült a magánvállalkozás, s a privatizációs folyamatban sikerült meg­tenni az első lépéseket. Kifejtette, hogy tudatosítani kell: a szerkezetváltás velejárója a 11 százalé­kos munkanélküliség, illetve a lakosság anyagi helyzetének romlása. Éppen ezért a kormány gazdaságpolitikája mindenekelőtt az inflációellenes intéz­kedések meghozatalára épül. A gazda­ság és a termelés ütemének fellendítése érdekében némely területen továbbra is számolni kell a központi irányítás mód­szerének alkalmazásával. Ez elsősorban az adópolitikában fog megnyilvánulni. A miniszterelnök-helyettes kiemelte a külföldi tőke mielőbbi szlovákiai be­áramlásának meggyorsítására tett intéz­kedések fontosságát. Véleménye szerint a kormánynak az eddigieknél nagyobb mértékben kell támogatni a magánvál­lalkozókat. Biztosította a jelenlevőket arról, hogy a kormány minden tőle tel­hetőt megtesz a bankrendszer gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében, mivel ez a külföldi tőke beáramlásának nélkülöz­hetetlen feltétele. Václav Havel államfő gútai gyermekek körében (CSTK-felvétel) Tanácskozott a szövetségi kormány Július elsején nyugdíjemelés A szövetségi kormány tegnapi ülésén egyetértését fejezte ki a Szlo­vén Köztársaság elismerésével és a Szlovéniával való diplomáciai kap­csolatok felvételével, valamint a Horvát Köztársaság elismerésével kapcsolatban. Horvátország eseté­ben az emberi és szabadságjogok — beleértve a kisebbségi jogokat is — tiszteletben tartása garanciáinak megítélése nyomán kerül sor a dip-Jozef Tuchyria altábornagy, a Keleti Katonai Parancsnokság parancsnoka teg­napi párkányi sajtóértekezletén a két harckocsigépfegyver ellopása kapcsán trehányságnak, felelőtlenségnek és a 64- es számú lévai harckocsizó ezred tisztjei részéről durva függelemsértésnek minő­sítette, hogy megtörténhetett ilyen eset. A tábornok információi szerint a harckocsik a kiképzési terv értelmében január 6-án érkeztek a város melletti deviéanyi lőtérre. A lőgyakorlat után további zászlóajak számára egy elkerí­lomáciai kapcsolatok felvételére. A tanácskozás után tartott sajtó­­értekezleten Petr Miller munkaügyi és szociális miniszter közölte, hogy a kabinet a létfenntartási költségek növekedése negatív következmé­nyeinek enyhítése céljából törvény­­javaslatot hagyott jóvá a nyugdíjak 1992. évi emeléséről. A tárcavezető közölte, hogy a jogszabály értelmé­ben átlagosan 200 koronával emel­tett, őrzött helyen hagyták a tankokat. A január 14-i lőgyakorlatra készülő ka­tonák vették észre, hogy a két T—72-es típusú harckocsi csapóajtaját felfeszí­tették és leszerelték a tankok 7,62 milli­méteres kaliberű gépfegyverét. Ami a gépfegyvereket illeti, elektro­mos impulzusra sülnek el, de „kény­szerhelyzetben” úgymond mechaniku­san is lőhetnek velük, azonban kézi fegyverként semmilyen esetben sem használhatók. (Folytatás a 2. oldalon) kednek a nyugdijak. A kormány tör­vényjavaslatát — amely szerint a korábban megállapított nyugdijak nagyobb arányban emelkednek — még a Szövetségi Gyűlésnek kell megtárgyalnia. A tervezet értelmé­ben a nyugdíjemelés július elsején esedékes. Végleg elvetve? A Szövetségi Gyűlés alkotmányjo­gi bizottságainak tagjai tegnap két­órás vita után úgy döntöttek, hogy nem folytatják az államfő által a választójogi törvényre vonatkozóan kidolgozott javaslat megtárgyalását A bizottság tagjai azt javasolták a parlamentnek, hogy a képviselőt tervezetet hagyja jóvá. Mint ismere­teshez utóbbi javaslat nem módosít­ja az eddigi választási rendszert Ez­zel szemben a köztársasági elnök tervezetében a többségi és az ará­nyos választási rendszer elemeit kombiná(ja. Jozef Tuchyáa a lévai fegyverlopásról Durva függelemsértés A gazdasági miniszter bizakodó, de... Tovább csökken a termelés (Munkatársunktól) — Úgy tűnik, végre egyre több szlovák újságíró kollé­ga tudatosítja, hogy az ország sorsa el­sősorban gazdaságának alakulásától s nem egyebektől függ. Különben aligha jelentek volna meg olyan szép számmal tegnap Pozsonyban Jozef Belcák szlo­vák gazdasági miniszter sajtótájékozta­tóján. S ez örvendetes hír. Annál kevésbé viszont az, amiről a gazdasági tárcát irányító szakember be­számolhatott: a minisztérium hatáskö­rébe tartozó ágazatok az elmúlt tizenhat hónap során nem kevesebb, mint 25 százalékos termeléscsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. Az elektro­technikai ipar helyzetét például meg­hökkentő adattal jellemezte: a munka­termelékenység ez esetben tízszer ki­sebb, mint a fejlett országokban, s a csökkenés még az előbb említettnél is nagyobb arányú volt. Szlovákia rózsásnak egyáltalán nem mondható gazdasági helyzetét a minisz­ter és legközvetlenebb munkatársai sem tartották fontosnak részletes adatismer­tetéssel bizonygatni, épp elég meggyőző mindannyiunk számára a puszta valóság is, amelyet még kegyetlenebbé tesznek a gazdasági visszaesés meggátolását szolgá­ló intézkedések. Ezek legijesztőbb vissza­­ütője a munkanélküliség, amely a szóban forgó reszortban 60 ezer embert, Szlová­kiát tekintve pedig a dolgozók egyötödét érintette ez ideig érzékenyen. Szlovákia gazdasági szakembereinek gondot okoz továbbá az energia-, az autó-, a gépipar és más ágazatok áldat­lan helyzete is, akárcsak az a tény, hogy a külföldi tőke beáramlása — amitől sokat remél az egész ország — sokkal lassúbb a vártnál. Mindezzel szemben sovány vigasz, hogy az új, hatékony gyártási progra­moknak köszönhetően 5 ezer ember ju­tott munkához, s hogy további munka­­lehetőségeket teremt majd az a 39 ve­gyes vállalat, melyek mögött 2 milliárd koronának megfelelő külföldi tőkét tudhatunk. A miniszter ennek ellenére bizako­dó, hiszen, mint mondotta, közel 200 tervezetet dolgoztak ki a hazai szakem­berek a termelés csökkenésének meg­akadályozására. Elképzeléseiket külföl­di szakértők tanulmányozzák, s ha meg­felelőnek találják, akkor újabb külföldi tőke bevándorlásával is számolhatunk. — Enélkül pedig nem megy —jelentet­te ki Belcák miniszter. Szerinte nem kell attól sem félnünk, hogy kiárusítjuk az országot, hiszen a külföldi tőke csupán elenyésző arányban — 400 millió dollár (Csehországban 3—4 milliárd!) van je­len Szlovákia gazdaságában. (baranyai) Tegnap Alojz Lorencen volt a sor Dubcek „semlegesítése” A Táborban folyó perben tegnap Alojz Lorenc egykori első belügyminisz­ter-helyettes azt állította, hogy a novemberi forradalom előtt nem követett el semmilyen bűncselekményt. A katonai bíróság előtt úgy fogalma­zott, hogy a belügyi szervek szolgálati kötelességeik teljesítése során alkal­mazták a „személyek őrizetbe vételének és biztosításának intézményét”, vala­mint elmondta, hogy 1989. november 17-e után a volt Állambiztonsági Testü­let dokumentumainak „széles körű megsemmisítésére” került sor a belügyi szerveknél. „Meg vagyok győződve arról, hogy bi­zonyos személyek megelőző őrizetbe vé­tele során a Nemzetbiztonsági Testület­ről szóló törvény 23. cikkelyének érvé­nyesítése — amelynek az volt a célja, hogy elejét vegyük az ellenzék aktivitásá­nak — nem volt ellentétben az akkor érvényes jogszabállyal” — jelentette ki Lorenc. Szavai szerint a novemberi forra­dalom előtt az ellenzék tevékenysége tör­vényellenes volt és a legnagyobb veszélyt jelentette a társadalomra. A továbbiak­ban „kollégáihoz” hasonlóan ő is azt fejtegette, hogy utólag nem értékelhetik munkáját törvénybe ütközőnek. Ami a belügyi dokumentumok meg­semmisítését illeti, közölte, hogy arra az 1989. december elsején kiadott parancs értelmében került sor, célja pedig az volt, hogy kiválogassák és biztonságba helyezzék a fontos anyagokat. Egyúttal kijelentette, hogy a szóban forgó paran­csot nem ő írta alá. Alexander Dubéek 1989. november 17-i őrizetbe vételéről szólva a volt bel­ügyminiszter-helyettes elmondta: tekin­tettel a Prágában kialakult „robbanás­­veszélyes helyzetre”, nem tekintette megfelelőnek, ha Dubéek felszólal a diáktüntetésen. Ezért utasítást adott, hogy meg kell akadályozni a felszóla­lást. A tárgyaláson ma ismét Alojz Loren­­cet hallgatják ki. Ján Öarnogursky nyilatkozata Bősről Közösen vagy egyedül .Jelenleg főleg ökológiai szem­pontból tarthatatlan a bősi vízerő­mű környékén kialakult helyzet. A Duna csehszlovák részén folyó építkezés mintegy 40 négyzetkilo­méter földterületet ’’érint", s en­nek következtében túlnyomórészt elháríthatatlan károk keletkeztek. Tartós probléma a Duna medré­nek eróziója Pozsony alatt, vala­mint az ezzel összefüggő rétegvíz­­szint-csökkenés és a víz minőségé­nek rosszabbodása. Ezért érde­künk, hogy a kivitelezést mielőbb befejezzük, hogy ne keletkezzenek még nagyobb károk" — mondta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában Ján Carnogursky, a Szlovák Köz­társaság miniszterelnöke a Szövet­ségi Gyűlés környezetvédelmi bi­zottságainak szerdai tanácskozásá­val kapcsolatban, amelyen a képvi­selők — mint már lapunk tegnapi számában közöltük — a bősi beru­házás jelenlegi helyzetét és az épít­kezés befejezésének lehetőségeit tekintették át. Öarnogursky hangsúlyozta: a csehszlovák fél arra törekszik, hogy a kivitelezést a magyar féllel közössen fejezzék be, tehát egy olyan változat szerint, amely mind­két ország számára előnyös. Ilyen megoldás lett volna az úgynevezett B változat. Hozzáfűzte, hogy ezen variáns szerint azért nem lehet el­járni, mivel a magyar fél nem mu­tatott hajlandóságot, így nem ma­rad más hátra, mint a bősi erőmű­nek az ideiglenes megoldás szerinti üzembe helyezése csehszlovák te­rületen. „Szerintem a magyar félnek nem szabad elhamarkodottan rea­gálnia az átmeneti megoldásról szóló döntésünkre, mivel ezzel saját (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom