Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
1992. január 3. Szabad ÚJSÁG 3 Major kezdeményezése a Szovjetunió széthullása után Ukrán—orosz vita a flottáról Ma kerülnek ukrán parancsnokság alá a volt szovjet hadseregnek azok az egységei, amelyek a köztársaság területén állomásoznak. Kivételt képeznek a stratégiai erők. A foparancsnoki tisztet a köztársasági elnök és a köztársasági védelmi miniszter látják el. Mától a katonák az ukrán népre esküsznek fel. A képünkön látható tbiliszi fiatalasszony sírva fakadt, amikor megpillantotta rommá lőtt házát (Telefotó: CSTK/AP) A grúz ellenzék összefog Hatalmi harc Tbilisziben A központi parancsnokság alá tartozó csapatok száma Ukrajnában a feltételezések szerint elenyészd lesz. Az atomfegyverek felszámolása után 1994-ben ezek az erők gyakorlatilag megszűnnek. Oroszország és Ukrajna között élesedik a vita a fekete-tengeri flotta miatt. A flotta ukrán kikötőkben állomásozik és Kijev a hadihajókat nem tekinti stratégiai fegyvernemnek, tehát igényt tart rájuk. Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint azok a tengerészek, akik nem lesznek hajlandók felesküdni Ukrajna népére, áttérhetnek a közös parancsnokság alatt álló csapatokhoz, vagy tartalékosokként elhagyhatják a flottát Jelenleg kérdéses, hogy a hajóegységek parancsnokai és a legénység alávetik-e magukat az ukrán döntésnek. Az államközösség többi állama rámutat, hogy a szovjet tengeri flottát minden tagköztársaság pénzéből építették ki és most, amikor felosztják, gyakorlatilag két köztársaság — Oroszország és Ukrajna — tulajdonába kerül. Orosz vélemények szerint a flottának a közös parancsnokság hatáskörébe kellene tartoznia. A volt szövetségi parancsnokság már a múlt év végén számolt Ukrajna elszakadásával és több nagy ha-Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja Szarajevóban tárgyal Képünkön: Vance megérkezik legújabb jugoszláviai látogatására (Telefotó: CSTK/AP) dihajót a Fekete tengerről a távol-keleti Vlagyivosztokba irányított. Több hajóegységnek lehetősége van rá, hogy az egyetlen orosz fekete-tengeri kikötőbe, Novorosszijszkba távozzon. Megfigyelők feltételezik, hogy a fekete-tengeri flotta kérdése konfliktus veszélyét rejti magában. John M^jor brit miniszterelnök azt javasolja, hogy hívják össze a Biztonsági Tanács állandó tagállamainak csúcsértekezletét, és tárgyalják meg a volt Szovjetunió összeomlásának biztonságpolitikai következményeit. A Reuter szerint a lehetőséget a britek már megtárgyalták az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Oroszország képviselőivel. A csúcsértekezlet lehetőséget kínál arra is, hogy Major, Jelcin, Bush, Mitterrand és valamelyik kínai vezető találkozzék Butrosz Gálival, az ENSZ új főtitkárával is. A brit kormányfő már többször figyelmeztetett az egykori Szovjetunió atomfegyverei fölötti központi parancsnokság széthullásának veszélyeire. Attól tart, hogy a függetlenné vált volt szovjet köztársaságok atomfegyverek gyártására alkalmas technológiát adnak el a fejlődő országok korántsem stabil rendszereinek. Rövid távon az a veszély is fenyeget, hogy kész atomfegyvereket adnak el külföldre. Vlagyivisztokból érkezett a hír, hogy a távol-keleti orosz kikötőt harminc évig tartó zárlat után megnyitották a külföldi hajók előtt. Eddig a Japán-tengerben fekvő kikötőbe csak külön engedéllyel lehetett behajózni. Vance már többször hangoztatta, hogy a 10 ezer kéksisakos bevetésének feltétele a tartós fegyvemyugvás Horvátország három válságtérségében. A tárgyalásokat általában derűlátóan fogadják, mert néhány nappal ezelőtt Vance javaslatai mind horvát, mind szerb részről támogatást kaptak. A legújabb fejlemények arra engednek következtetni, hogy a jugoszláviai válság A grúziai ellenzéki pártok és mozgalmak többsége létre szeretné hozni a demokratikus erők koalícióját, hogy közösen megdönthesse Gamszahurdia elnök hatalmát. Az ellenzéki vezetők tbiliszi tanácskozásán csupán Grúzia Népi Demokratikus Pártjának képviselője nem értett egyet a döntéssel. E párt vezetője Csantarjja, akit a múlt évvégén szabadítottak ki a börtönből. Pártja független akar maradni és nem vesz részt a koalícióban. A Mhedrioni (Lovasok) nevű radikális szélsőséges szervezet vezetője tegnap bejelentette, hogy az ellenzék ideiglenes nemzeti bizottságot akar létrehozni, amely átvenné a felelősséget minden megoldásának ügye az Európai Közösségek kezéből az ENSZ hatáskörébe megy ál. A Tanjug londoni diplomáciai körökre hivatkozva közölte, hogy lord Carrington, az EK hágai békéltető konferenciájának elnöke csalódott saját kezdeményezésének sikertelensége miatt és meg akar válni a konferencia elnöki tisztségétől. Míg újév napján a horvátországi harcok tovább dúltak, addig tegnapra virraolyan politikai döntésért, amely Gamszahurdia diktatúrájának megdöntésére irányul. A nemzeti bizottság eszerint gyakorlatilag a tétlen grúziai kormány helyét venné át. Rádióamatőrök útján érkezett hírek szerint Tbiliszi központjában a kormányépületek térségében tovább folynak a harcok. Szórványos lövöldözések vannak a külvárosokban is. A több mint egy hete tartó harcokban hozzávetőlegesen háromszázan vesztették életüket. A grúz fővárossal továbbra sincs telefon-, sem távíróösszeköttetés. Leállt a forgalom a tbiliszi repülőtéren is, ahol az ellenzék aláaknázta a kifutópályát. dóra elcsitultak a fegyverek, ami nyilván összefügg a szarajevói tárgyalásokkal. Alia Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina elnöke Cyrus Vance-szel folytatott megbeszélései után közölte, hogy a horvátországi harctereken ma déli 12.00 órától életbe lép az újabb tűzszünet. A múlt év hatalmas megrázkódtatásokat hozott Jugoszlávia népeinek. Fél év alatt mindkét fél oldalán legkevesebb 10 ezer ember vesztette életét, több százezren megsebesültek, és hozzávetőlegesen félmillió ember maradt fedél nélkül, vagy kénytelen volt elhagyni otthonát. Az infláció 290 százalékos. Cyrus Vance Szarajevóban Nyugalom a harctereken Cyrus Vance, az ENSZ-fotitkár különmegbízottja tegnap megkezdte tárgyalásait Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban. A tárgyalások középpontjában a tűzszüneti megállapodások betartásának módja, valamint az ENSZ-békefenntartó erők elhelyezése állt. Vance tárgyalt a horvát, valamint a szerb-szövetségi fegyveres erők képviselőivel. Mi az iszlám fundamentalizmus? A középkor fuvallata Az iszlám fundamentalizmusról eredetileg csak Iránnal kapcsolatban hallottunk. Az utóbbi időben azonban ez a fogalom egyre gyakrabban jelenik meg a hírekben, tudósításokban. Mit jelent a gyakorlatban az iszlám fundamentalizmus? Erre a kérdésre szeretnénk nagy vonalakban válaszolni az alábbi összefoglalóban. Az iszlám fundamentalizmus olyan irányzat, amely azt hirdeti, hogy a mohamedánoknak vissza kell térniük az iszlám alapvető normáihoz — a Koránhoz és a többi szent könyv előírásaihoz. Az iszlám elmélete a vallás és az állam egységét feltételezi. A gyakorlati megvalósítás során azonban több különbség van az egyes iszlám országok között. Ál államhatalom fokozatosan a perifériára szorította ki a vallást és több korábbi funkcióját átvette, így például a közjóiét biztosítását. Eközben azonban az államhatalom sokhelyütt nem oldotta meg az alapvető kérdéseket, például a szociális problémákat és az iszlám világ elmaradását a Nyugat mögött. Az arab nemzeti államok nem voltak képesek megvalósítani a forradalmi változásokat és biztonságot nyújtani a korszerűsödő, műszakilag fejlődő világban. Ez a mohamedánok nagy részét az iszlám hagyományos értelmezésére ösztönözte. Az iszlám fundamentalizmus szélsőséges politikai mozgalmai, pártjai és szervezetei olyan államrendszer kialakítását tűzik ki célul, amely Mohamed próféta és négy kalifája idején létezett. A radikálisok szerint az iszlám államban minden hatalmat a mohamedán vallási vezetők kezébe kellene adni, mert ők teológiai műveltséggel rendelkeznek, képesek a törvényhozásra is és ezért joguk van, hogy a társadalom számára az iszlám szentírást a politikai és társadalmi valósághoz igazítsák. A fundamentalisták tanítása szerint az iszlám gyökerekhez való visszatéréssel a mohamedánok újra elnyerik felsőbbrendűségüket, amelyet Allah határozott meg. Egy bölcs, nagy kiterjedésű vallási közösséget kell kialakítaniuk, amelynek minden iszlám állam a tagja lenne. Az országokban csak az iszlám jog, a Saria lenne érvényben, mert ez Allahtól származik és eszerint kell irányítani minden emberi tevékenységet, a Sariában minden kérdésre megtalálható a válasz. A fundamentalizmus elutasítja a kapitalizmust, mert az fogyasztói és kizsákmányoló jellegű, elveti a szocializmust is, mert az ateista és korlátozza a szabadságot. A nyugati demokráciák modellje elfogadhatatlan, az egyedül helyes útmutató az eredeti iszlám, amely általános és harmónikus egységet alkot. Az iszlám fundamentalizmus jellegzetes képviselője Khomeini iráni imám volt. Kormányzása idején az iszlám papság az élet minden területén döntő befolyásra tett szert, még a konkrét termelési kérdésekben is. Khomeini fő célja az iszlám forradalom exportja volt és pénzzel is támogatta a külföldi fundamentalista mozgalmakat. A legbefolyásosabb fundamentalista szervezetek közé tartozik a Moszlim Testvériség. Egyiptomban a két világháború közti időszakban jött létre és eredetileg gyarmatosítás elleni céljai is voltak. A második világháború után a testvériség más arab államokban is elterjedt. Ez a radikális, félig titkos szervezet gyakran követ el merényleteket, azt állítja, hogy az iszlámosítás megújhodó folyamatát a kisebbség kezdi, amely kiválik a barbár többség soraiból. Barbároknak azokat tekinti, akik formálisan az iszlám hívei ugyan, de alávetik magukat a politikai vezetésnek. A szervezet elutasítja a gazdasági megújhodást és a korszerű módszereket, azt állítja, hogy az egyetlen tökéletes és teljes szociális koncepciót csak az iszlám tanítás tartalmazza. A fundamentalisták helyezete és befolyása az egyes arab államokban eltérő. Az arab világban összesen 150 ilyen csoport működik, és független a kormányoktól, valamint a létező vallási rendszerektől. A legismertebb az Üdv Iszlám Front Algériában, amely jelentős sikereket ért el a múlt év végi választások első menetében. Tunéziában a Megújhodás Pártja tömöríti a fundamentalistákat, Szudánban pedig a Nemzeti Iszlám Front. Jordániában a parlament nyolcvan mandátuma közül a fundamentalisták 34-et szereztek meg. Libanonban működik a Teheránból irányított Hizballah szervezet. Szíriában és Irakban a nyolcvanas évek elején véresen elnyomták a fundamentalista szervezeteket és napjainkban csak igen óvatosan fejtik ki tevékenységüket. Törökországban a fundamentalisták a politikai áramlatok 12 százalékát teszik ki. Hasonló mozgalmak működnek Afganisztánban, Pakisztánban és Malajziában is. Erősödnek a fundamentalista irányzatok Marokkóban, Mauretániában, Kasmírban, Indiában és a volt Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban is. A Perzsa-öböl térségében a kormányok arra törekednek, hogy lehetőleg betartsák az iszlám vallási szabályokat és így ne adjanak okot a fundamentalista irányzatok fellángolásának. Az iszlám fundamentalizmus, mint látható, napjainkban eredményesen tért hódít az arab világban, de másutt is. Olyan erőt képvisel, amely korántsem hanyagolható el. A kiváltságosság és a felsőbbrendűség hangoztatásával középkori szelek fuvallatát idézi. (b.fr) B uSH amerikai elnök ausztráliai látogatása során Canberrában a farmerek tüntetést rendeztek, amelyen tiltakoztak az ellen, hogy az USA kormánya dotációkkal segíti a mezőgazdasági exportot. Bush elnök belpolitikai nyomás alatt áll, és kijelentette, hogy továbbra is dotálni fogják az amerikai farmereket. Hangoztatta, hogy az USA fenntartja katonai jelenlétét a csendes-óceáni térségben annak ellenére, hogy a hidegháború véget ért. U lbricht, a volt ndk egykori vezetője szorgalmazta leginkább, hogy 1968-ban szánják meg Csehszlovákiát. Ez tűnt ki a berlini levéltárak megnyitása után nyilvánosságra került dokumentumokból. Már 1968 márciusában Ulbricht azt követelte Moszkvában, hogy „ideje kollektíván és minden eszközzel elnyomni a csehszlovákiai ellenforradalmi erőket”. Német történészek úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel az NDK megsértette saját alkotmányát is. Jugoszláviában egy és Kolumbiában is egy újságíró vesztette életét a múlt év utolsó napján. A nemzetközi újságíró szövetség kimutatása szerint tavaly világszertfe 84 újságíró vesztette életét munkája végzése közben. Csak Jugoszláviában tavaly huszonkét újságíró esett el. Portugália lett az idei első félévben az Európai Közösségek elnöklő országa. Az EK 12 tagállama félévenként váltja egymást az elnöki poszton. Tavaly Hollandia elnökölt az EK-ban, Portugália után pedig Nagy Britannia kerül sorra. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK lakosságának száma ez év első napján 253,57 millió volt. A népesség két év alatt 4,9 millióval nőtt. A szakértők véleménye szerint idén az USA lakosainak száma további 2,7 millióval növekszik. 1956-ban az USA-nak csak 168 millió lakosa volt. N ÉMETORSZÁGBAN az új évben növekszik több árufajta és szolgáltatás ára. A vasúti díjszabások 4,5 százalékkal növekednek. Ugyanakkor a volt NDK területén a nyugdíjakat közel 12 százalékkal emelik és júliusban megszűnik az ideiglenesen 7,5 százalékkal megemelt jövedelmi adó. JaPÁN császárát Új Év napján több mint 80 ezer ember köszöntötte. Akihito császárnak hétszer vissza kellett térnie székhelyének erkélyére, hogy válaszoljon a lelkes üdvözlésre. Akihito császár három éve foglalja el Japán trónját. Teréz NŐVÉRT tüdőgyulladással és szfvműködési zavarokkal kórházba szállították, állapota súlyos. A 81 éves Nobel-békedíjas szerzetesnővér egy kaliforniai klinika intenzív osztályán fekszik. Teréz nővér albán szülők gyermeke, Skopje macedón városból származik és 1949-ben alapította az első iskolát a kalkuttai szegénynegyedben. A usztriában latolgatják, hogy megváltoztassák-e az állami címert. A kétfejű címersas karmaiban ugyanis egy sarlót és egy kalapácsot tart a munkások és parasztok jelképeként. Vranitzky kancellár úgy véli, hogy ez a szimbólum diszkretidálódott. A változtatás mellett a liberálisok állnak ki, a címer jelenlegi formájának megtartása mellett pedig a szociáldemokraták és kereszténydemokraták. CoSSIGA olasz elnök tartotta idén az ország történetének legrövidebb újévi beszédét. Beszéde három percig és húsz másodpercig tartott csupán. Az elnök kijelentette, nem mondhat el mindent, amit akar, és ezért jobb, ha hallgat. Kijelentését sok találgatás követte, több lap úgy véli, hogy Cossigát zsarolják, fenyegetik és betömik a száját. Kitűnt, a meglepően rövid beszéd sokkal nagyobb hatást keltett, mintha az elnök a hagyományokhoz tartotta volna magát. Ro TE VU dél-koreai és Kim ír Szén észak-koreai elnök idén márciusban tartják meg a Koreai-félsziget kettéosztása óta az első csúcstalálkozót. A találkozóra Keszong városában, a demarkációs vonaltól északra kerül sor. Az ÖRMÉNY televízió független műsorának szerkesztői tréfából Szilveszter estéjén megszakították egy hangverseny sugárzását és rendkívüli állapotot hirdettek az országban. Hatalmas felzúdulás volt a következmény, a nézők többsége ugyanis elhitte az álhírt. A „tréfa” fokozta az országban uralkodó nyugtalanságot és az esetet a parlament napirendjére tűzték.
