Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-10 / 249. szám

1991. december 10. 3 Szabad ÚJSÁG Három elnök Bresztben megszüntette a Szovjetuniót Új közösség vagy új veszély született? Az orosz, ukrán és belorusz volt szövetségi köztársaságok legfelsőbb képviselői a szláv államközösség megalakításával megszüntették a Szovjetuniót Ezt a Bresztben aláírt dokumentumban ki is mondják: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetközi jog alanya­ként és geopolitikai realitásként megszűnt létezni. Akik a Szovjetuniót megszüntették (balról jobbra): Kravcsuk ukrán, Suskevics belorusz és Jelcin orosz elnök Képünk a breszti megállapodások aláírása után ábrázolja a három elnököt (Telefotó: CSTK/AP) Borisz Jelcin, Leonyid Kravcsuk és Sztanyiszlav Suskevics a közös doku­mentumban hangsúlyozzák, hogy de­mokratikus jogállamok létrehozására törekednek és az egymás közti kapcsola­tokat szuverenitásukra, egyenjogúsá­gukra alapozzák és nem avatkoznak egy­más belügyeibe. A független államok közösségéről szóló nyilatkozat nyitott a volt Szovjetunió többi egykori tagállama számára, és csatlakozhatnak hozzá más államok, amennyiben egyetértenek az alapokmány céljaival és elveivel. A kö­zösség egyeztető szerveinek székhelye Beloruszia fővárosa, Minszk. A három elnök döntését egy nappal a szovjet államtanács tervezett ülése előtt Írták alá. Az ülést Mihail Gorbacsov tegnap délutánra hívta egybe. Moszkvá­ba megérkezett Nurszultan Nazarbajev kazalt elnök, ott volt Jelcin, Oroszország elnöke, továbbá a tadzsik vezetők. Két órával a tervezett ülés megkezdése előtt Jelcin tájékoztatta Gorbacsovot és Na­­zarbajevet az orosz-ukrán-belorusz szerződésről. Gracsov, Gorbacsov el­nök szóvivője később közölte, hogy az államtanács ülését nem tartják meg. Gorbacsov tanácskozott a szuverén köz­társaságok képviselőivel és megtárgyal­ták a breszti egyezmény után kialakult új helyzetet. Gracsov nem zárta ki, hogy Gorbacsov nyilatkozatban foglal állást a szuverén államok közösségének létre­jöttéhez. A szláv köztársaságok közössé­gének megalakításáról szóló dokumen­tumokat elküldték a volt Szovjetunió te­rületén megalakult többi szuverén köz­társaság parlamentjeinek. Még az elma­radt ülés előtt olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Gorbacsov lemond. A belorusz és ukrán vezetők nem is jöttek el Moszkvába. A washingtoni Fehér Ház óvatosan nyilatkozott a fejleményekről. Jelcin még a breszti ülés előtt felhívta Bush elnököt és nagy vonalakban tájékoztatta őt a készülő döntésről. Az amerikai ál­lásfoglaláshoz azonban bővebb tájékoz­tatásra van szükség — mondta a Fehér Ház szóvivője. James Baker külügymi­niszter csak annyit mondott, hogy az a Szovjetunió, amelyet eddig ismertek, már nem létezik. Aggodalmát fejezte ki afölött, hogy a jugoszláviaihoz hasonló helyzet alakul ki azzal a különbséggel, hogy a volt szovjet köztársaságok terüle­tén atomfegyverek vannak. Tegnapra virradóra több részletet közöltek a Bresztben megkötött egyez­mény szövegéből. Ebből kitűnik, hogy az egyezmény feltételezi külön szerző­dések megkötését politikai, gazdasági, kulturális, művelődési, egészségügyi, tu­dományos, kereskedelmi és kömyezet-Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár kü­­lönmegbízottja tegnap délelőtt Belgrád­itól visszatért New Yorkba, ahol tájé­koztatja Perez de Cuellart missziójának eredményeiről. E tájékoztatás alapján dönt a főtitkár az ENSZ-csapatok beve­téséről Jugoszláviában. A kéksisakosok bevetésének részle­teiben gyakorlatilag megállapodtak, ami azt jelenti, hogy a felek egyetér­tenek a bevetendő katonák számával, állomásozásuk helyével és tevékenysé­gük jellegével. A kéksisakosok bevetése azonban, mint azt Vance elutazása előtt kijelentette, még bizonytalan, mert a 14. fegyverszünetről szóló genfi egyezményt nem tartják be. Vance ál­láspontja érthető ugyan, de az ENSZ- erők bevetéséi nem lehet sokáig halo­gatni. Nyilvánvaló, hogy a háborút kül­földi segítség nélkül aligha lehet meg­szüntetni. Hiszen a helyzet komolysága sem tudta arra kényszeríteni a szem­benálló feleket, hogy betartsák a 14. fegyverszünetet. A várakozás az abszo­lút nyugalomra felesleges, sőt káros is védelmi kérdésekben. A három köztár­saság kölcsönösen tiszteletben tartja egymás területének sérthetetlenségét és lehetővé teszi a köztársaságok közt a la­kosság szabad mozgását. A szerződés aláírásának pillanatától a köztársaságok területén nem érvényesülhetnek más ál­lamok normái, s ez vonatkozik a volt Szovjetunióra is. A szövetségi szervek működését azonnali hatállyal leállítot­ták. A köztársaságok vállalják a Szovjet­unió által aláírt szerződésekből és egyezményekből eredő nemzetközi kö­telezettségeket. Tegnapra virradóra a szovjet szövet­ségi televízió sugározta Gorbacsovnak azt az interjúját, amelyet az ukrán televí­ziónak adott. Gorbacsov aggodalmát fe­jezte ki afölött, hogy az ország felbomlá­sának folyamatába a fegyveres erők egyes csoportjai is bekapcsolódtak és ezért aggodalommal tekint a jugoszlá­viai helyzetre. Szerinte az új szövetségi szerződés nem sérti a köztársaságok szuverenitását és a közös védelem, gaz­dasági együttműködés és a külpolitikai koordináció kérdéseit szövetségi szinten kellene folytatni. Tegnap Moszkvában összeült a köz­társasági kormányfők tanácsa is. Kétórás megbeszélés után az ülést felfüggesztet­ték. Nem tudtak megegyezni az állami költségvetés finanszírozásának kérdésé­ben. Az új helyzet, amely a breszti egyez­mény nyomán kialakult, lehetetlenné tet­te e probléma megoldását. Kravcsuk, Ukrajna elnöke miután Bresztből visszatért Kijevbe kijelentet­te, hogy a három köztársaság közössége nem feltételez semmiféle államok fölöt­ti intézményeket. Szavai szerint Breszt­ben megállapodtak a stratégiai jelentő­ségű fegyveres erők egyesített parancs­nokságának kérdésében. Az eseménye­ket úgy kommentálta, hogy „elhatároz­tuk, megállítjuk a bomlás folyamatát, amelyet a központ vezetése 1985-ben megkezdett”. Csodálkozását fejezte ki Gorbacsovnak a tévéinterjúban kifejtett nézetei fölött, miszerint a kétoldalú köz­társaságközi szerződésekben az admi­nisztratív irányítású vezetés gyakorlata folytatódik. Hangoztatta, hogy ellenke­zőleg, a gazdasági együttműködési ta­nács vette át fokozatosan a Szovjetunió adminisztratív monstrumának szerepét. Cáfolta Ukrajna szeparatista törekvése­it, mert a köztársaság a gazdasági integ­ráció híve, csak nem tűri el, hogy fölötte egy más államhatalom álljon. A világsajtó bőven kommentálja a breszti eseményeket. Az ADN hírügy­nökség szerint ami Gorbacsovnak egy évig nem sikerült, azt most néhány óra alatt nyélbe ütötték. A francia Le Qou­lehet. Mindkét oldalon fokozódik a fe­szültség és a bizalmatlanság, és a harcok felújításához egy szikra is elegendő. Ez egyébként bebizonyosodott a múlt hét végén Dubrovnikban és ez jellemzi a szlavóniai helyzetet is, ahol tegnapra virradóra felújultak a harcok. Az ENSZ-nek gyorsan kellene cselekednie, még mielőtt újból teljes erővel fellán­golna az ellenségeskedés. Tegnap Hágában felújították a jugo­szláviai békekonferenciát, amelyen részt vesz mind a hat jugoszláviai köztársaság elnöke. Délelőtt az elnökök találkoztak lord Carringtonnal, aki úgy nyilatko­zott, hogy aligha várható nagyobb hala­dás a tárgyalásokon. A jugoszláv államelnökség szerb tag­jai elégedetlenségüket fejezték ki azzal a döntéssel, amelyet a békéltető bizottság hozott Jugoszláviáról. A Carringtonnak címzett levélben azt vetik a bizottság szemére, hogy figyelmen kívül hagyta az ország államjogi rendszerét. A békélte­tő bizottság szerint ugyanis Jugoszlávia már megszűnt. tidien de Paris szerint néhány óra alatt megváltozott a világ, amely még fenye­getőbbé vált, mint tegnap volt. A Libe­ration szerint Gorbacsov tegnapig a sta­bilitást garantálta. Mjjazava japán kor­mányfő szerint a szerződés nyomán most a volt szövetség területén zűrzavar jön létre. Ezzel szemben kedvezően fo­gadták a breszti hírt Oslóban, ahol a ká­osz helyett szervezett együttműködést látnak kialakulni. A londoni The Times azt írja, hogy december 8. úgy vonul be a történelembe, mint a Szovjetunió meg­szűnésének napja. Horn Gyula, a ma­gyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a szláv kö­zösség létrehozása Magyarországnak nehézségeket okozhat. Tekintettel arra, hogy Antall József miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt a csúcsértekezlet résztvevői főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Megkezdték a vitát a poli­tikai unióról is, főleg a közös külpolitika és védelmi politika vonatkozásában. A résztvevőket nyugtalanítja a Szovjet­unióban kialakult helyzet. Erről Mitter­rand francia elnök és Mqjor brit kor­mányfő különtárgyalásokat folytatott. A jugoszláviai probléma még nem került terítékre. Az EK pénzügyminiszterei meg­egyeztek abban, hogy 1999. január 1-ig a tagországok bevezetik a közös valutát. * A BBC kommentárja szerint a ma­­astrichti döntéseknek gyökeresen meg kellene változtatniuk Európa működé­sét. A legfontosabb döntések gyakran szinte láthatatlanul jöttek létre a ku­lisszák mögött. Ezért sok európai nem tudja kellően értékelni az Európa sorsát érintő folyamatokat. Maastrichtben azonban „élesben” alakulnak a dolgok. A csúcsértekezleten egy szövetségi egé­szé formálódik az Európai Közösség. A kisegérből, amely 1985-ben a luxembur­gi csúcstalálkozón született, mára orosz­lán lett, amely ordítva követeli az Euró­pai Unió egyre nagyobb jogait. A The Economist című lap azt írja, hogy a ke­let-európai változások meggyorsították a nyugat-európai politikusok álláspont­jainak kikristályosodását. Jacques De-A szinódus üzenete Vatikánban, mint már közöltük, püs­pöki szinódust tartanak az európai hely­zetről. A szinódus küldötteinek nevében a rendkívüli ülés elnökei üzenetet intéz­tek az európai államok kormányaihoz. Arra kérik a kormányokat, hogy tegye­nek eleget Horvátország és Szlovénia reményeinek és fokozzák erőfeszítései­ket a jugoszláviai konfliktus békés meg­oldása érdekében. Az üzenetet diplomá­ciai úton juttatták el a kormányokhoz. moszkvai és kijevi látogatása során a na­pokban nemcsak Gorbacsowal, hanem Jelcinnel és Kravcsukkal is szerződést írt alá, a megállapodásokat könnyen le­het az új helyzethez igazítani. Wöraer, a NATO főtitkára az atomfegyverek el­terjesztésének veszélye szemszögéből látja az új helyzetet. Hangsúlyozta: A NATO számára a legfontosabb, hogy a Szovjetunióban megőrizzék az atomerő fölötti egységes parancsnokságot. Az európai biztonság rendszerének Wör­­ner szerint Vancouvertől Vlagyivoszto­kig kellene terjednie, és olyan alapokon kellene állnia, mint az EBEÉ, az EK, a Nyugat-Európai Unió és a NATO. A rendszernek egymáshoz kapcsolódónak kell lennie és együttműködő intézmé­nyekből kell állnia. lore szerint a közösség intézményeit úgy kell megreformálni, hogy azok az eddi­ginél jobban megfeleljenek a történe­lem felgyorsult változásainak. Ennek egyetlen módja az EK szövetségi voná­sainak megerősítése. Delors nyilván ar­ra gondolt, hogy Európa bizton­ságosabb lesz, ha az egységes Németor­szág gyeplőit szövetségi formában erő­sebben tartják kézben, mintha az újra naggyá lett országot szabadjára enged­nék. Ezért Párizs Bonnal együttműköd­ve gazdasági és valutaunióban, valamint a kül- és védelmi politika tekintetében az eddiginél jobban hozzáköti Németor­szágot a közösséghez. A The Economist szerint ez a hosszútávú és egyértelmű folyamat, amely az egységes Európa gondolatából fakadt, nem állítható meg, bármi történjék is Maastrichben. BAC Katonai egyezmény Richard Cheney, az Egyesült Álla­mok védelmi minisztere, aki Budapes­ten tárgyal, kijelentette: reméli, hogy a Szovjetunió helyén létrejött önálló álla­mok betartják a nemzetközi szerződése­ket. Az USA figyelemmel kíséri a Szov­jetunióban végbemenő folyamatokat. Oroszország és Ukrajna már megerősí­tették, hogy betartják a nemzetközi kö­telezettségeket, és az USA meggyőződé­se, hogy a többi köztársaság is így tesz, ha független állammá válik. Richard Cheney amerikai és Für La­jos magyar védelmi miniszter tegnap egyezményt írtak alá a két minisztérium együttműködéséről a katonai térképé­szetben és fotogrametriában. Für sze­rint ez az első azon egyezmények közül, amelyet az Egyesült Államokkal Ma­gyarország a látogatás során aláír. A magyar sajtó a Cheney-látogatás kapcsán azt írja, Cheney tudja, Magyar­­ország és Csehszlovákia az Egyesült Ál­lamok európai felelősségének hívei. Ezért budapesti és azután csehszlováki­ai tárgyalásai a biztonságpolitka tekinte­tében nagy jelentőségűek. Felújították a hágai béketárgyalásokat A kéksisakosok még nem jönnek Megkezdődött az EK-csúcsértekezlete JaPÁN 200 millió dollár hitelt nyúj­tott Csehszlovákiának a behozatal tá­mogatására. A kölcsönt a japán Export Import Bank hitelezi. A hitel része an­nak a kötelezettségnek, amelyet Japán az iparilag legfejlettebb országok 1990. évi houstoni csúcstalálkozóján vállalt. BlILGÁRIÁBAN az elnökválasztá­sokon rekordszámú jelölt indul. Az első bulgáriai közvetlen elnökválasztások 1992. január 12-én lesznek. Az elnökje­löltek névsora huszonöt pártból áll. A legnagyobb esélyekkel szófiai megfigye­lők szerint a jelenlegi elnök, Zselju Zse­­lev, valamint Blaga Dimitrova költőnő indul. SziCÍLIA partjaitól száz mérföld­­nyire elsüllyedt a Scaieni nevű román teherhajó. A huszonhat tagú legénység közül tegnapig tizenhat embert mentet­tek ki. Az útvonalon két román hajó közlekedett egyidőben és erős viharba kerültek. A másik hajónak sikerült kijut­nia a viharból, a Scaieni legénységének azonban csak annyi ideje maradt, hogy SOS jelzést adjon le és gyorsan mentő­csónakokba szálljon. SZOMÁLIÁBAN a három hete tar­tó törzsi harcok következtében négyezer ember, főleg nők és gyermekek vesztet­ték életüket. A sebesültek száma meg­haladja a nyolcezret. Imelda marcost, a volt füiöp­szigeti diktátor özvegyét tegnap bíróság elé állították. Több tucatnyi vádat emel­tek ellene, amelyek összesen 400 év sza­badságvesztéssel büntethetők. Az első vádpont szerint, amelynek tárgyalását tegnap kezdték meg, adócsalást követett el, méghozzá hét ízben. A kormány a Marcos-családot összesen 10 milliárd dollár elsikkaszlásával vádolja. LÍBIÁBAN megkezdték a büntető­­eljárást a Pan Am légitársaság repülőgé­pének lockerbiei katasztrófája miatt. A brit külügyminisztérium szóvivője sze­rint elfogadhatatlan, hogy a líbiai ható­ságok egyidejűleg legyenek bírái, vádlói és vádlottai a pernek. Ezért Nagy Bri­tannia a két gyanúsított kiadatását kéri. Líbia azzal utasítja el a kiadatást, hogy az ellentmondana az ország törvény­einek. A PERZSA-ÖBÖLBEN az Öböl­háború óta jelenleg a legnagyobb a kő­olajfejtés. Novemberben naponta átla­gosan 67,3 millió hordó olajat hoztak a felszínre, ami 100 ezer hordóval több, mint októberben volt. Ugyanakkor a Szovjetunióban az olajbányászat no­vemberben 100 ezer hordóval csökkent és ma már csak 10 millió hordót tesz ki naponta. A világ kőolajpiacán nem vár­hatók különösebb ingadozások, mert egyidejűleg fokozódik a kitermelés Ku­­vaitban és Szaúd Arábiában is. Európa észak-nyugati kikötőiben a tárolt kőolaj mennyisége az utóbbi hónapokban meg­kétszereződött. IVIoLDÁVIÁBAN a vasárnapi vá­lasztásokon Mircea Snegurt választot­ták meg köztársasági elnökké. Egyetlen jelöltként a választók szavazatainak 98,2 százalékát nyerte el. A 2,4 millió bejegy­zett választó 82,9 százaléka vett részt az elnökválasztáson. NÁPOLYBAN, Európában először operáltak műszivet emberi testbe. Az amerikai gyártmányú Heartmate 2000 típusú műszivet az 55 éves Mario Pizzo, egy nápolyi szállodatulajdonos kapta. A beteg szívének bal kamrája működés­­képtelen volt. Az Egyesült Államokban már hetven ilyen műtétet végeztek el. Európában csak a párizsi, Belgiumban a lovani és Olaszországban a nápolyi kór­ház rendelkezik olyan felszereléssel, amely ilyen műtétet lehetővé tesz. A nKARAI diplomaták szerint a polgári Törökország és az iszlám Irán verseng a Szovjetunió déli köztár­saságainak befolyásolásáért. Ezekben a köztársaságokban többnyire mohame­dán lakosság él. Törökországban nyug­talanságot keltett, hogy Azerbajdzsán­ban az iszlám fundamentalizmus kitöré­sének veszélye fenyeget. Irán arra törek­szik, hogy Ázerbajdzsánt felvegyék az Iszlám Konferencia Szervezetébe, amely épp most tartja ülését Dakarban. Egyes vélemények szerint Törökország és Irán közvetítő szerepet vállalhatna Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi Karabahért folytatott vitában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom