Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-06 / 246. szám
1991. december 6. 5 Szabad ÚJSÁG A mezőgazdaság jövedelmi helyzetéről Mit mutatnak a számok? Mezőgazdasági üzemeink jövedelmi helyzete - a szubvenciók figyelembe vételével is - igen kedvezőtlen. Ezt bizonyítják az első félév statisztikai eredményei is. A mezőgazdasági üzemek vesztesége az elmúlt év azonos időszakához képest 1048 millió koronáról 3706 millió koronára nőtt, az állami gazdaságoké pedig 84 millióról 298 millióra; annak ellenére, hogy a költségek 2193 millió koronával (9,8 />), illetve 198 millió koronával (4,9 %) csökkentek. Ugyanakkor az összteljesítmény a mezőgazdasági szövetkezetekben 21 359 millió koronáról 14 996 millió koronára (29,8 %), az állami gazdaságokban 3933 millióról 2796 millióra (28,9 %) csökkent. Ezzel szemben az élelmiszeripar egyes ágazataiban 1991 első félévében jelentősen nőtt a nyereség, a konzerviparban például 50,1 százalékkal, a malom- és pékiparban pedig 167,5 százalékkal. A mezőgazdasági üzemek a bemenők árának emelkedése ellenére csökkentették az összköltségeket, az anyagfelhasználást és a bértömeget egyaránt. Bizonyítja ezt a változatlan adófeltételek melletti 25-30 százalékos bér- és jutalomadó-csökkenés. A kisebb anyagi ráfordítás gyakran a szarvasmarha-tenyésztés visszafogásával, sót egyes helyeken az extenziv termelési módra való áttéréssel hozható összefüggésbe. Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek 61,8 százaléka a gazdálkodás jelenlegi feltételeit rossznak tartja, 25,2 százaléka nem kielégítőnek, 13 százaléka pedig jónak minősíti. A termelékenység csökkenését 84,1 százalékuk feltételezi (a Nyugat-szlovákiai kerületben 74,5 %, a Közép-szlovákiai kerületben 92,2 %, a Kelet-Szlovákiai kerületben 89,5 %). Ennek legfőbb okait az árak emelkedésében, a magas kamatokban, a bevétel támogatásának megszűnésében, a rossz adórendszerben, a másodlagos fizetésképtelenségben, az eladósodásban, az árliberalizációban és a helyi illetékek fizetésében látják. A felsoroltakon kívül a hatékonyság visszafogásához vezetett a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység korlátozása is. Jelentős mértékben csökkent az ilyen jellegű tevékenységből származó bevétel nagysága, elsősorban az építkezési részlegek, a szállítás és a fémmegmunkálás leszűkülése következtében. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági üzemek jövedelmi helyzetét, főleg ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentős hasznot hoztak ezek a részlegek. Elég, ha csak az 1990-es eredményeket nézzük, amikor is a nem mezőgazdasági termelésből befolyt nyereség a mezőgazdasági üzemek évvégi nyereségének 69,7 százalékát alkotta. A piacgazdálkodásra való áttéréssel, a transzformációval és a privatizációval összefüggő problémák önerőből, külső segítség nélküli megoldásában a 912 mezőgazdasági üzem közül 82 bízik (9 io). Mindössze 32 üzem látja teljesen kilátástalannak jövőjét (a legtöbb a nyugat-szlovákiai kerületből). A legközelebbi időszakban elsődleges feladat a mezőgazdaság kritikus jövedelmi helyzetének megoldása, amelyet a következő tényezők befolyásolnak:- a belföldi fogyasztás jelentős hanyatlása az élelmiszerek árának emelkedése és a vásárlóerő csökkenése következtében;- a mezőgazdasági termékek túlkínálata, az eladhatatlan tartalékok növekedése a feldolgozó vállalatoknál és az ebből eredő stagnáció, illetve a mezőgazdasági üzemeknek felkínált árak csökkenése;- a kiviteli lehetőségek korlátozása a világpiacon uralkodó élelmiszer-túlkínálat következtében;- a bemenők árának gyors növekedése;- a jelenlegi piaci viszonyokkal aránytalan korlátozó intézkedések a dotációs politika terén;- a hitelfeltételek szigorítása és a kamatok jelentős emelése;- a mezőgazdasági üzemek nagyméretű adósságterhei, főleg ami a bér- és jutalomadót illeti, amely annak ellenére változatlan maradt, hogy az eredeti feltétetek módosultak. Az első félév eredményei azt mutatják, hogy a mezőgazdaság nem képes gyorsan alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, és a múlthoz való kötődés elkerülhetetlen. A jelenlegi dotációs politikát a mezőgazdasági üzemeknek csupán 17,3 százaléka tartja megfelelőnek; a Nyugat-szlovákiai kerületben 11,3 százalék, Közép-szlovákiai kerületben 24,6 százalék és a Kelet-szlovákiai kerületben 18,9 százalék. A legtöbb gazdaság az előző évek gyakorlatának megfelelően képzeli el a továbbiakban is a támogatási rendszert, tehát a piacra történő termelés közvetlen dotációját szeretné. Azt azonban ne felejtsük el, hogy nem lehet támogatni a veszteséges mezőgazdasági termékeket, sem a veszteséges vállalatokat csak azért, hogy elodázzuk csődjüket. Az elkövetkezőkben az állam támogató politikájának olyan irányban kell fejlődnie, hogy a szubvenciók:- hozzájáruljanak az új vállalkozási alanyok létrejöttéhez és stabilizációjához;- a legrosszabb természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket arra ösztönözzék, hogy fellendítsék a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet, az agrárturizmust; -segítsék a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexum üzemeinek átalakulását és a termelés ésszerű elosztását. (lnformácie/20) Megoldódik-e a gordiuszi csomó? Vajúdó parasztvilág Básti Sándor indul az áruval Az ötlet bevált (Nagy László felvétele) Bástiék, a tésztakészítők Figyelemmel kísérvén a mezőgazdasági üzemek vezető szakembereinek kiútkereső igyekezetét, és látván a dolgozók ösztönszerű megkapaszkodási törekvéseit - minduntalan az motoszkál a fejemben, hogy széles e hazában vajon regisztrálja-e valaki a mindenfelől (és nemcsak a hírcsatornákból) özönlő panaszáradatot? Elhallik-e a segélykiáltás a „tüzfelelösök" gyülekezetéig? Van-e olyan felelős Fórum, Kollektiv Lelkiismeret, vagy egy valamiféle felsöbbtudatú társadalmi Én, amely (aki) képes összeállítani egy 15 millió fős közösség jelenének és jövőképének szociális és érzelmi „horoszkópját"? Mindnyájan tudjuk, hogy a parlamentekben régóta nem arról folyik a vita, ami a képviselők választópolgárait közvetlenül és nap mint nap érinti. A vidék népe félve tapasztalja, hogy a hatalmi harcot vívók, a nagyobb városok után immár a kisebb településekre, a járási székhelyekre is igyekeznek kiterjeszteni „harci cselekményeiket". Döbbenettel kell megállapítanunk, hogy ez a kormány sem tanult „elődei“ hibáiból. A múltbeli, suba alatti titkos utasítások most miniszteri „körlevelekben" kísértenek tovább ... Vidéken a helyzet egyre rosszabb. Negyvenöt, illetve harmincöt esztendő múltán újra csak vajúdik a parasztvilág. Az egykoron földművelőkből lett ipari munkások java része (legalábbis Rozsnyó környékén) az utcára került, de a szövetkezeti dolgozókká „avanzsált" hajdani zsellérek számára is bizonytalanságba komorult a világ. Még olyan vidéken is kérdéses a jövő, ahol a múltban virágzó és jövedelmező gazdaságokkal és gazdálkodással vélték megalapozottnak a biztos megélhetést. Az országos viszonylatban is jövedelmező gazdálkodásáról és vállalkoA német borexportőrök 1991 első nyolc hónapjában az évente kivitelre kerülő átlagos mennyiségnek már 94 százalékát elhelyezték tíz legfontosabb külföldi piacukon - közölte a német borexportőrök szövetségének elnöke. A szövetség adatai szerint 1985 és 1990 között a német bortermés 30,6 százalékát, azaz 2,5 millió hektolitert adtak el külföldön, s e mennyiség fele Nagy- Britanniába került. Az USA-ba irázó kezdeményezéseiről ismert almásgörgői szövetkezetnek sem olyan rózsás a helyzete. Az idei esztendő mérlege alapján 21 millió korona veszteségre Van kilátásuk. A rozsnyói tejüzem júniustól nem fizet az árujukért. Nyolc millió korona értéket kitevő vágómarha, és 2-3 millióra becsült gabona áll „raktáron“... Ilyenkor azt szokás mondani, hogy nagy a gubanc. Az ártalmatlannak tűnő gubanc sajnos, időközben gordiusi csomóvá tekeregte magát. Amíg kibogozható lett volna, addig rá se hederítettek a „feljebbvalók". Utolsó lehetőségként a „csomógondot“ megoldandó már csak a Nagy Sándor-i módszer maradt hátra. Persze, felmerül a kérdés: van-e ebben az országban akár egyetlen nagyformátumú, bátor kardforgató? Eddig még nem jelentkezett, ezért a helyi vezetők és gazdaemberek amolyan Robin Hood-szerú, helyzetmentő megoldásokkal próbálkoznak. A görgóiek - 106 ezer dollár értékben - egy francia pékség üzembe helyezésével kezdték. Két műszakban öt személy üzemelteti a gépsort. Naponta 5-6 (hamarosan pedig 12) mázsa bagettit és egykilós kenyeret készítenek a környező négy község és a rozsnyói vásárlók részére. Mivel az elad(hat)atlan búza is lépéskényszerbe hozta őket, rövidesen hozzálátnak egy napi tíz tonna kapacitású malom építéséhez. (Csak érdekességként említjük, hogy a múltban három malma is volt a községnek.) A 4,5-5 millió korona beruházási költség, számításaik szerint négy év alatt megtérül, s ráadásul a környék lakosságát folyamatosan ellátják majd az üzleti árnál mintegy harmadával olcsóbb liszttel. A szövetkezeti vágóhíd megépítéséhez is elkészültek a tervek, amelynyuló export ez évi visszaesését - amit mindenekelőtt a dollár gyengesége okozott - az Európai Közösségben és Japánban kötött üzletek bőven ellensúlyozták. Az utóbbi években különben folyamatosan nőtt a német borexport: míg 1970 és 1974 között az átlagtermés 6,1 százalékát (8 millió hektolitert) vittek külföldre, az 1980-1984 közti időszakban ez az arány 22,6 százalékra (9,6 hektoliterre) módosult. N. V. hez a nyugati beruházók kedvező hitelajánlata is megérkezett. Most már a hazai bankon múlik, milyen (nyereségrészesedési) feltétellel támogatja az üzletkötés pénzügyi részének lebonyolítását. A tejtermelésből adódó értékesítési nehézségek egyik lehetséges megoldása a rozsnyói tejüzem részvénytársasági formában történő üzemeltetése. A számításba jövő környező mezőgazdasági üzemek azonban csak azzal a feltétellel hajlandók társulni, hogy a termelők részesedésének aránya (a felkínált 30 százalékkal szemben) meghaladja az 50 százalékot. Továbbá, ha a minisztériumtól kamatmentes hitelt kapnak a „beszálláshoz". Ebben a szövetkezetben sem „jött be" idén a szóló, csak a fele termést takarították be. A leszüretelt szőlő minden kilójára (amit 4-5 koronáért vásárolt fel tőlük a borüzem) 10 korona költségterhelés jutott. Végül is - ha terem, ha nem - a 100 hektáros szőlőültetvény fenntartása 4 millió koronájába kerül a tagságnak. így nem volt más megoldás: megkezdték kiszántását. Évente tíz hektár szőlőterületet számolnak majd fel, helyükön pedig különleges telepítésű almáskerteket létesítenek. Nagy kár, hogy a feldolgozóüzemek nem készültek fel időben az alkoholmentes (szólóiéból készült) üdítőitalok nagyobb mennyiségben történő gyártására. Szerintem még néhány esztendő és a hazai szöló(lé)ból is „beérik" a hiány. lesó János mérnök, a szövetkezet elnöke, a gondok hátterét elemezve megállapítottá, hogy: a hazai segítséggel gazdálkodó nemzetközi gazdasági maffia ellen csak a kormányzati szervek vehetnék fel sikeresen a versenyt. A szövetkezet kiszolgáltatottsága fokozódik, és a jövőjük olyannyira bizonytalanná vált, hogy egyelőre még a tagságban rejlő erőtartalékokat sem lehet mozgósítani. Alaposan följebb ment az élelmiszerek ára Csehszlovákiában az állami szabályozás november 1 -jén életbe léptetett további lazítása óta. A prágai statisztikai hivatal adatai szerint a tejtermékek ára az augusztus-Gyors drágulás ban mért szinthez képest esetenként 25 százalékkal, a hús ára pedig 34 százalékkal lett drágább. A tojás esetében az áremelkedés mértéke 25 százalék körüli. Csehszlovákiában az élelmiszer-eladás 29 százalékkal csökkent az árak január 1-jei felszabadítása óta. V. G. Fülek egyik módos utcájában lakó Básti Sártdorék különféle vágott házitésztáikkal váltak ismertté a környéken.- Kitől származik az ötlet, hogy tésztát gyártanak? - kérdezem a családi vállalkozás vezetőjétől.- Egyik hajdúszoboszlói ismerősünktől lestük el a tésztakészítést, aki már jó ideje foglalkozik vele. Vállalkozásuk nyereséges, s biztattak minket is, hogy próbálkozzunk, nem bánjuk meg - kezdi a beszélgetést a fiatalember. - A megvétózott gazdasági viszonyok válaszút elé állítottak, döntenem kellett. Továbbra is maradok egy veszteséges vállalatban, ahonnan talán egyik napról a másikra az utcára kerülök, vagy otthagyom a Kovosmaltot, hogy ne váljék belőlem munkanélküli. Egyre többet foglalkoztatott a vállalkozás gondolata. Abból indultam ki, hogy ha az emberek pénzszűkében is vannak, enniük kell. Ezért határoztuk el a feleségemmel, hogy házitésztákat fogunk készíteni. A fiatalember jó üzleti érzékkel először Magyarországról behozott tésztákkal mérte fel a hazai piacot. Érdeklődött, kíváncsiskodott, sót néhány nagyobb bolt vezetőjének véleményét is kikérte. A felmérés eredményesnek bizonyult, csak meg kellett teremteniük a feltételeket.-Az összes megspórolt pénzünket a vállalkozásunkba fektettük be. Az igazat megvallva, bizony nem lett volna merszünk belefogni, ha a szülök nem támogatnak bennünket. Gépszerelőként dolgoztam a zománcgyárban,. így könnyűszerrel megterveztem és elkészítettem a szükséges munkaeszközöket. Ilymódon is csökkentettük a kiadásokat. A tésztakészítő kis műhelyünk családi házunk pincéjében van. De nem ment ám minden úgy, mint a karikacsapás. Amikor például nagyobb mennyiségű tojás felvásárlására akartunk szerződést kötni, azzal „biztattak", hogy bele fogok bukni az üzletbe, mert ha, hoznak egy olasz gépsort, lakatot tehetek a boltomra... A baljóslatok szerencsére nem igazolódtak be. Bástiék vágott tésztái ismertté és keresetté váltak Füleken, Losoncon és Nagykürtösön is.- Nálunk a legfontosabb szempont: a minőség. Különben nem állhatunk helyt a piacon. A környéken már négy konkurensünk van - veti közbe a feleség -, de . ázt hiszem, elégedettek lehetünk. A befektetett pénzünk gyakorlatilag már megtérült... Básti Sándor kocsija csomagtartójába rakja a már becsomagolt tésztát, és útnak indul, hogy az áru minél hamarabb vevőhöz kerüljön. ISKI IBOLYA (korcsmáros) Virágzik a német borkivitel
