Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-05 / 245. szám

Az EBEÉ és az európai biztonság jövője Ha nem volna NATO... Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) egyik legfon­tosabb feladata, hogy szavatolja a közép- és kelet-európai stabilitást és prosperitást. Ezt az ottawai Bernard Wood, a Kanadai Nemzetközi Béke- és Biztonsági Intézet igazgatója jelentette ki azon a konferencián, amely tegnap kezdődött Prágában az európai biztonság jövőjéről A kétnapos tanácskozáson — folytatnak arról, milyenek legyenek amelyet a kanadai intézet a prágai az Európai Biztonsági és Együttmű- Nemzetközi Kapcsolatok Intézeté- ködési Értekezlet tagországainak, vei közösen rendezett — mintegy 70 az Észak-atlanti Szövetségnek, a politológus, diplomata és újságíró Nyugat-európai Uniónak és az vesz részt. A jelenlevők eszmecserét (Folytatás a 2. oldalon) Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. december 5. I. évfolyam 245. szám Ára 2,30 korona Calfa korábban érkezik vissza Kínából Rendeződik-e a költségv etési válság? Václav Havel köztársasági elnök részvételével tegnap Brünnben Vác­lav Klaus szövetségi miniszterel­nök-helyettes, pénzügyminiszter, valamint Petr Pithart, a Cseh Köz­társaság és Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnö­ke tanácskozást tartott a cseh kor­mány azon követeléséről, hogy 5,4 milliárd koronával bővítsék a cseh­országi költségvetést. Mint ismeretes, a november 19- én tartott pozsonyi „kis pénzügyi megbeszélésen” a felek megállapod­tak abban, hogy a közös bevételeket 35:41,5:23,5 arányban osszák fel a föderáció, a C§eh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között. A cseh kabinet azonban a múlt hét végén .tartott rendkívüli ülésén ismét felve­­(Folytatás a 2. oldalon) A prágai EBEÉ-konferencia résztvevői Baloldalt Jifí Hájek professzor, a Pogyebrád György Alapítvány képviselője (Fotó: CSTK) Kocinger csalódott felháborodottsága És a munkák folynak tovább... Utolsó eszmecsere a tárgyalás előtt (CSTK-felvétel) Vladimír Meéiar javaslata Vétójog a törvényhozásban „Az állami költségvetési tervet kimondottan unitárius alapokon dolgozták ki A ’kispénzügyi tanács’Pozsonyban elfogadott határozatai többé-kevés­­bé mindkét fél számára elfogadhatóak, a cseh partner által javasolt változ­tatás azonban már zsarolás” — méltatlankodott a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén Michal Kovác alelnök, volt pénzügyminiszter. A dunai vízlépcső sorsáról december 1—2-én Budapesten tartott csehszlo­vák—magyar tárgyalásokkal kapcsolatos csalódottságának és felháborodott­­ságának adott hangot tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Dominik Kocinger, a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséért és üzemeltetéséért felelős kor­mánybiztos. Megállapította, hogy „a találkozó fő célját — az érintett felek, valamint az Európai Közösségek képviselőiből álló vegyes bizottság létrehozá­sát — a két ország kormánybiztosa egy telefonbeszélgetéssel is elérhette volna ”. De mint mondta, Magyarországon ennek sem sikerült a végére járni Ezután Kocinger felolvasta azt a delegáció vezetőjéhez. A levél egye­levelet, amelyet november 7-én Mádl Ferenc tárca nélküli minisz­ter, a magyar^ küldöttség vezetője intézett Ján Carnogursky szlovák miniszterelnökhöz, a csehszlovák bek között azt tartalmazza, hogy „a találkozón létre kell hozni egy szak­értői vegyes bizottságot a szakmai és tudományos problémák összefogla­lására és megoldására. A magyar kormány hajlandó szakértői szinten megtárgyalni a csehszlovák szövet­ségi kormány által előterjesztett minden javaslatot, szakmai és tudo­mányos problémát”. A kormánybiztos a továbbiakban elpanaszolta, hogy az említett bizott­ság összeállításának — amely az Eu­rópai Közösségek „védőszárnyai­nak” óvásában folyik — „története” 1990-ben kezdődött, s erre vonatko­zóan a csehszlovák fél is előállt javas­latokkal a magyar féllel folytatott (Folytatás a 2. oldalon) A csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata Megmagyarázta, bogy a Szlováki­ában kitermelt értékek egy része — pl. béradó, nyereségadó — a cseh költségvetési alapba, más része pe­dig — pl. behozatali adó, vám stb. — a szövetségi alapba jut. Az exminisz­­ter szerint ezeket a tételeket újra kellene értékelni és visszaadni (nem elosztani) a szlovákiai alapba. Vladimír Meciar, a mozgalom el­nöke többek között Václav Havel államjogi javaslataihoz fűzött meg­jegyzést. Elmondta, elképzelhetet­len, hogy a legfelsőbb törvényhozási szerv elfogadjon valamit, és azt a köztársasági elnök azonnyomban „helyreigazítsa”. „Itt vagy a törvény­­(Folytatás a 2. oldalon) Örökségünk: alacsony vámtarifák „Csehszlovákia hamarosan elisme­ri Ukrajna függetlenségét, addig azonban rendezni kell a műszaki pro­­cedurális kérdéseket” — mondta teg­nap Prágában Jifí Dienstbier szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, külügy­miniszter röviddel a Nyugat-európai Václav Havel államfő felszólalása a Szövetségi Gyűlésben Zajongó parlamenterek előtt • Duray úr, Havel köztársasági elnök sokadszor szólította meg a parlamentet a közös állam ügyében. Mostani beterjesztését hogyan fogadta a parlament, milyen esélye van a köztársasági elnöknek, hogy javaslatait elfo­gadják? — Lehet, hogy a televízió és a rádió adásából nem derült ki, de sajnos, sok volt a zaj, a nemtetszés­kinyilvánítás, a végén pedig kicsi volt a taps, parlamenti tapasztalataim szerint az ilyen fogadtatás olyan fel­szólalásoknak szól, amelyek nem nyerik el a parlament tetszését. • Meg lehetne határozni, melyik kamarának, illetve országrész küldötteinek nem tetszett in­kább? — Nem, tulajdonképpen minden oldalról volt kisebb-nagyobb moraj, az egyet nem értés jele. • Az Önök frakciója hogyan viszo­nyult a beterjesztésekhez? — Mivel többségében ismert té­mákat érintett az elnök úr, már ko­rábban állást foglaltunk," nyilatkoz­tunk. Megértjük szándékát, látjuk jószándékát, néhány kezdeménye­zését támogatjuk, de vannak olyan javaslatai is, amelyekkel nem érthe­(ZOLCZER LÁSZLÓ felvétele) tünk egyet, mert gyengítené az ala­kuló parlamentáris demokráciát, s túlságosan nagy jogkörökkel ruház­nák fel a köztársasági elnököt, illet­ve a népszavazás kiírása kapcsán túlságosan szűk hatalmi kör kezébe kerülne a döntés joga. • Konkrétan mely javaslatokról van szó s van-e Önöknek, mint konstruktív ellenzéknek konk­rét módosító indítványuk? — Konkrétan arról a két javaslat­ról beszélek, amelyeket már a bi­zottságokban is megtárgyaltunk. Az egyik a népszavazásról szóló alkot­mánytörvény módosítására tett el­nöki javaslat, a másik pedig az új alkotmány elfogadásáról szóló al­kotmánytörvény. Ami a népszava­zásról szóló javaslatot illeti, mi nem tudunk egyetérteni a mát említett okok miatt azzal, hogy a szövetségi kormány beleegyezése elégséges le­gyen a kiíráshoz. Igaz, a nyugati par­lamenti demokráciákban van erre precedens, de nem egy állam egysé­­(Folytatás a 2. oldalon) Unió parlamenti közgyűlésének pá­rizsi üléséről való megérkezése után. A külügyi tárca vezetőjének sza­vai szerint mindenekelőtt meg kell állapodni az ukrán féllel, hogy Kijev miképp vesz részt a szétesőben levő Szovjetunió nemzetközi kötelezett­ségeinek teljesítésében, mindeneke­lőtt a hagyományos és nukleáris fegyverzeteket, valamint a különféle szovjet gazdasági szerződéseket és kinnlevőségek „utódlását” illetően. A Csehszlovák Sajtóiroda mun­katársának arra a kérdésére, vajon az ukrán függetlenség elismerése nem befolyásolja-e a csehszlovák— szovjet alapszerződés aláírását, Dienstbier kategorikusan azt vála­szolta, hogy nem. „A megállapodást úgy dolgoztuk ki, hogy belefoglaltuk a más szovjetunióbeli államjogi el­rendezés lehetőségét is” — fűzte hoz­zá. A külügyminiszter szavai szerint például az sem akadály, ha Cseh­szlovákia egyáltalán nem lesz hatá­ros a majdani Szuverén Államok Szövetségével. „A szerződésben egyszerűen kötelezzük magunkat a mindenkori határok tiszteletben tar­tására” —jelentette ki Dienstbeir. (Folytatás a 2. oldalon) Konferencia egy szarvasmarha-betegségről Szivacsos agyvelőkárosodás A Szlovák Állami Állategészségü­gyi Igazgatóság Nagy-Britannia Me­zőgazdasági, Halászati és Élelmezésü­gyi Minisztériumával együttműködve tegnap Kassán Kelet-Nyugat címmel négynapos nemzetközi konferenciát nyitott meg, amelynek célja, hogy bő­vítse a kelet-európai államok ismere­teit egy új betegségről, a szarvasmar­ha szivacsos agyvelőkárosodásáról. A brit szakemberek ismertetik a résztvevőkkel az Angliában első íz­ben 1986-ban észlelt veszélyes be­tegség kutatásának eredményeit és visszaszorításának módját. A még mindig ismeretlen eredetű betegség következtében a szarvasmarha agya szivacsszerű anyaggá regeneráló­dik. Ennek klinikai kísérőjelenségei a járási zavarok, fokcsikorgatás, le­soványodás és elhullás. Csehszlová­kia és a környező államok számára azért jelentős a konferencia, mivel ezekben az országokban eddig még nem fordult elő a betegség, és ezért a brit tapasztalatok lehetőséget te­remtenek esetleges megelőzésére. A rendezvényre nem véletlenül ke­rül sor éppen Szlovákiában, ugyanis az árvái Zubereci Földműves-szö­vetkezetben, mégpedig a juhtenyé­­szetben a hasonló tünetekkel járó Scrapie nevű betegséget észlelték, amelynek vírusa valószínűleg rokon az említett agyvelőkárosodást okozó vírussal. Az újságírók annak idején a betegséget az őrült marhák betegsé­gének nevezték el, ez azonban nem helytálló, mivel a beteg állatok nem agresszívak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom