Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-28 / 262. szám
1991. december 28. Szabad ÚJSÁG Egy grúz polgár szemével A szovjet birodalom végnapjai December közepén, néhány nappal a Szovjetunió széthullásának hivatalos bejelentése és a tbiliszi véres összetűzések előtt, pozsonyi látogatása alkalmával sikerült egy rövid beszélgetésre megnyernünk Szemion Mihailovics Dalagisvilit, a Grúz Tudományos Akadémia Morfológiai Intézetének igazgatóhelyettesét. Vendégünket, aki szakmáját tekintve gerontológus, arról kérdeztük, Grúzia polgáraként hogyan látja Szovjetunió széthullását, s milyen gondokkal küzd maga Grúzia. Véleménye természetesen személyes vélemény, kéijük, olvasóink is így olvassák. • Különféle, olykor egymásnak ellentmondó híreket kapunk az egykori Szovjetunió köztársaságaiból. Ön hogy látja az unió széthullását és Grúzia jelenlegi helyzetét? — Jelenleg nagyon bonyolult a helyzet a volt Szovjetunióban, mivel sok köztársaság kinyilvánította függetlenségét, de a katonai-ipari komplexum egységes maradt. Ez a kérdés gyors megoldást igényel, ettől függ minden szuverén köztársaság nyugalma, biztonsága. Grúzia polgáraként örülök annak, hogy Grúzia kivívta függetlenségét, és szuverén államként a világ államközösségének egyenrangú tagjává válik. Bízom abban, hogy a világ mielőbb elismeri Grúzia függetlenségét. Ha elismerték a balti államok függetlenségét, miért ne ismernék el államunk függetlenségét is? Grúzia egyike volt azoknak a köztársaságokank, amely referendum által, a népakaratnak eleget téve az elsők között nyilvánította ki függetlenségét 1990. április 9-én. • Milyen Grúzia kapcsolata az Egyesült Nemzetek Szervezetével? Hogy áll a nemzetközi elismerés területén? — Én tudós vagyok, nem foglalkozom politikával, nincs pontos áttekintésem ezekről a kérdésekről, ám állampolgárként meglep a jelenlegi helyzet. Nagyon jó, hogy az ENSZ elismeri a kis államok függetlenségét, de nem értem, mi akadályozza a már több mint ezer éve önálló államként létező Grúzia elismerését. Az orosz forradalom után az Egyesült Államok elsőként ismerte el Grúzia függetlenségét. • Mit tart Ön jelenleg politikai és gazdasági szempontból a legfontosabb teendőnek Grúziában? — A totalitárius rendszer után a Szovjetunióban fokozatosan jelentek meg a pártok, csoportulások. Ha megnézzük a pártok programját Grúziában, megállapíthatjuk, hogy zömmel ugyanazt akarják - mindnyájan függetlenséget, piacgazdaságot és a nyugati kapcsolatok fejlesztését, különbség csak a taktikában a „hogyan” -ban van. A pártok megjelenése a demokratikus változások jele. Ezeknek a változásoknak sajnálatos kísérőjelenségei a fegyveres összetűzések. Egyes szélsőségesek fegyveresek, akik visszaélnek a demokráciával és a szabadsággal, tevékenységükkel saját, személyes céljaikat követik, ellentétben a törvényekkel. • Milyen a gazdasági helyzet? — A gazdaság helyzete Grúziában nagyon bonyolult. A volt Szovjetunió tagköztársaságainak gazdasága szorosan egymáshoz kötődött, ez alól nem képez kivételt Grúzia sem. A gazdasági kapcsolatok megszakítása azt eredményezte, hogy sok mindent újból fel kell építeni. A volt szovjet központ szinte gazdasági blokádot rendelt el Grúzia ellen (a gázvezeték elzárásával, a villanyáram szállításának szüneteltetésével, egyes termékek szállításának leállításával). Grúzia azonban gazdag ország, jelentős nyersanyagforrásokkal. Meggyőződésem, hogy kikerülünk ebből a kátyúból, ám segítenie kell a többi államnak is megőrizni a demokratikus reformokat, szolidárisaknak kell lenniük ezekkel a reformokkal. • A demokrácia intézményrendszerének kiépítése szempontjából meghatározó jelentőségű a szabad, többpárti választás. Mi a helyzet ezen a téren? — 1989 októberében tartották a parlamenti választásokat Grúziában, nemzetközi megfigyelők részvételével. A választásokon a Szabad Grúzia Kerekasztal győzött, hozzávetőlegesen a szavazatok 67 százalékával, ez néhány párt tömörülését jelentette. Ezt követte a már említett népszavazás 1990 áprilisában a függetlenségről. Ezután Grúzia már nem vett részt a Szovjetunió által szervezett népszavazáson. Ez év március 31-én került sor az elnökválasztásra, melyen egyértelműen Gamszahurdia győzött. • A hírek ezt követően Gamszahurdia elnök és az ellenzék között kirobbanó konfliktusokról szóltak. Ön miben látja e konfliktus okát? — Egyeseknek az a véleményük, hogy amit Gamszahurdia csinált, az nem demokratikus, hogy diktatórikus megnyilvánulásai vannak. Mind a kormányban, mind az ellenzékben különféle vélemények hangzanak el. A kormányban is elismerik, hogy a megnyilvánulási formák nem mindig megfelelőek. Tudatosítanunk kell, az elmúlt 70 év meglátszik a parlamenti viszonyokban, a színvonalon. A parlament azonban működik, törvényeket fogad el, új alkotmány készül. A közeljövőben pótválasztásokra kerül sor. • Milyen okból? — A kommunista párt felosztása után a kommunista képviselők elhagyták a parlamentet, sok üres hely maradt utánuk. Ezt követően döntött a parlament pótválasztások kiírásáról. • Ön szerint mi az oka az abháziai és a dél-oszétiai etnikai konfliktusoknak? Miben látja a megoldást? — Gerontológusként hosszú ideig, hét évig dolgoztam Abháziában, majd Oszétiában. Véleményem szerint ott nem etnikai, hanem politikai konfliktusról van szó. Az abházok és az oszétek között nagy különbség van; teljesen más problémák vannak Abháziában, mint Oszétiában. Egy dolog volt, ami mindkettőt egyesítette; a központ beavatkozása. Különböző szélsőségesek, beleértve néhány áltudóst, saját elméletükkel érvelve próbálták rávenni az abházokat és az oszéteket a helytelen útra. Kevés abház és őszét fogadta el az ő elképzelésüket, azonban a központ ezeket a véleményeket használta fel, s így került sor a grúzok és abházok, valamint a grúzok és oszétek közötti összetűzésekre. • Nos, mi a különbség az abházok és az oszétek között? És a hősök hazatérnek Az egri Gárdonyi Géza Színházban äz évad elején ősbemutató volt. Sultz Sándor, fiatal magyar drámaíró „És a hősök hazatérnek” című tragikomédiáját állította színre Szegvári Menyhért Jászai-díjas rendező. Az egri ősbemutató műsorfüzetében az író így vall magáról: „36 éves vagyok, eddig bemutatták három darabomat, jegyzek két-két nagyjátékfilmet és tévéjátékot és a Bartók Rádió büszkén sugározta már a süket éterbe vagy féltucat rádiójátékomat — éjjel fél tizenegy és fél tizenkettő között... ... Hivatásomat nézve színműíró vagyok. Műveim a kritikusok szerint színpadi szövegek — holott én irodalomnak tekintem őket.”Az „És a hősök hazatérnek” című darabjáról pedig ezt írja a szerző. „Mi történik akkor, ha 35 év száműzetés után hazatér a falujába egy '56-os hős, akit 35 éven át hazaárulónak volt szabad csak hívni, őt és a családját. Szóval mi van akkor, ha a hősök hazatérnek Nekünk, „bentlakóknak” szembe kell állni vele. És óhatatlanul ki kéne mondani az igazságot. Dehát mi lenne az? Kinek az igazsága érvényes és mihez képest? Most már, hogy van némi alternatíva, ugyan ki állíthatja, hogy ő tudja, mások érdeke és akarata ellenére, hogy mi a helyes? Maximum egy politikus, de hát, mint tudjuk a politikus különleges emberfajta. Még annál is .különösebb anyagból” vannak ám ők gyúrva. Nos, úgy gondolom, ez a Hősök alapkonfliktusa.” Az egri színház együttese Kassán vendégszerepei. A vendégjáték érdekessége még az is, hogy a tragikomédia főszerepét, a külföldről hazatérő Sánta Istvánt Csendes László alakítja, aki többéves szünet után áll ismét színészként a kassai közönség elé. Mivel a Kassai Thália Színház szervezési és egyéb okok miatt kénytelen volt egyik tervezett bemutatóját a következő évadra halasztani, az Egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékát ajánlja fel bérleteseinek, ám várják azokat is, akik nem bérlettulajdonosok. Az előadás a Szakszervezetek Házában lesz, tekintettel arra, hogy a Thália színpadán nem fér el a produkció. Tehát az egri színház művészeinek vendégszereplése Kassán január 7- én és 8-án lesz este 19 órai kezdettel. -tó — Abházia mindig Grúzia része volt, az abházok és a grúzok századok óta együtt éltek, így nem lehet kérdéses az autonómia. Az abházoknak van saját egyetemük, főiskolájuk, iskoláik, színházuk, nyelvük... • Hány abházt mutattak ki a népszámlálásnál? — Abháziában csaknem félmillió ember él, ebből 89 ezer abház. Abházia lakóinak majd fele, (kb. 200- 250 ezer) grúz. Az abházok számára a kultúrális autonómia teljes mértékben biztosított. Tény az, hogy ezen a területen működött az ún. Szojuz csoport, mely soviniszta tevékenységet fejtett ki, s a szélsőségeseket a grúzok ellen hangolta. Ami Oszétiát illeti, az ottani események a központ által végrehajtott politikai forgatókönyv szerint történtek. A szélsőségesek fegyvereiket (gépfegyvereket, tankelhárító lövedékeket, rakétákat) a Dél-Oszétiában lévő szovjet fegyveres erőktől szerezték be. Amennyiben ezt a területet elhagyja a szovjet hadsereg az ott élő oroszok, oszétek és grúzok bizonyára megtalálják a közös nyelvet. • Milyen Dél-Oszétia nemzetiségi összetétele? — A Kaukázuson túli Oszétiából az első oszétek a 17. században jöttek át a hegyeken Grúziába. Jelenleg Dél-Oszétia központjának 90 százaléka oszétek által lakott, Dél- Oszétiában hozzávetőlegesen 60 ezer őszét él. Ezt a területet korábban „Szamacsábló”-nak nevezték. Ha történelmi oldalról nézzük, a 17- es forradalom utáni időkig kell visszamennünk. Mikor Grúzia 1918- ban kinyilvánította függetlenségét, a Vörös Oroszországban sokan érdekeltek voltak abban, hogy egyesítsék Grúziát Oroszországgal. Dzsugasvili-Sztálin és Ordzsonikidze is grúz volt, s ők figyelmen kívül hagyták, hogy Lenin a független Grúziával szerződést írt alá a kölcsönös segélynyújtásról. 1921-ben anektálták Grúziát. A nép felkelt és küzdött a függetlenségéért. Ekkor történt, hogy a már vörös őszét osztagok Grúzia területére érkeztek, s részt vettek a grúz függetlenség elleni harcokban; ekkor kerültek nagyobb számban a mai ún. Dél-Oszétia területére az oszétok. így érvényesült az „oszd meg és uralkodj” elve. Annak érdekében, hogy az országot annektálhassák, meg kellett osztaniuk, fel kellett aprózniuk, mert a nép sose tört meg. • Az oszétiai helyzet megoldását miben látja? — Én nem vagyok szakértője a kérdésnek, ám úgy gondolom, hogy a legjobb megoldás a szovjet csapatok távozása Dél-Oszétiából. Ez nem etnikai, ez politikai probléma. Ezután, úgy gondolom a közeljövőben jó viszonyok alakulhatnak ki, és párbeszéd útján megtalálhatják az együttélés kölcsönösen elfogadható feltételeit. • Milyen jogai vannak az oszéteknek? — Dél-Oszétiában működik a Grúz Tudományos Akadémia Történelmi és Néprajzi Intézete, az őszét gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak, színházuk van, filmeket készírhetnek őszét nyelven, újságokat adnak ki Észak-Oszétiában, mely a Kaukázuson túl, Oroszország területén van, jelenleg nincs egy őszét iskola sem, mig Grúziában ilyenekből sok van. Kb. 100 ezer őszét él még máshol Grúziában, ám sehol sem nyomják el őket. Úgy vélem, ha a szovjet hadsereg távozik, minden konfliktus megoldható. Ám, ha a hadsereg marad, s fegyvereket juttat nemcsak az oszéteknek, hanem az ott élő grúzoknak is... A fegyveres ember az egy más ember, és mindig más lesz, ezt tudják a központban is. (-k -n) c Jogi tanácsok Tisztelt szerkesztőség! Alulírott Cserko Margit, a nádszegi kiskertészek szervezetének zöldségfelvásárlója jogi tanácsadásért fordulok önökhöz. 1991. december 9-én a felvásárló üzemek: a Zelenina, a Fruta még több mint 750 ezer Kős-val tartoznak a nádszegi kiskertészeknek. Tény, hogy naponta változnak az árak (sajnos nem lefelé), minden termelő szeretné megkapni a pénzt az áruért, melyért nehezen megdolgozott. Ebben az évben drágább lett a vetőmag, a fólia, az üzemanyag stb. Viszont a zöldséget drágábban eladni nem lehetett. A szeptemberben és októberben leadott áruért, még ma is azt kell modanom: „nem tudok fizetni! Várjanak! Türelem!” Ebből sem szenet, sem karácsonyi ajándékot nem tudtak venni. Tehát jogos a felháborodás. Levelem megírását azzal indoklom, hogy miközben megértem a termelőket, akik szidnak, vádolnak, már nálam is betelt a pohár. Úgy érzem, eddig mindent megtettem, amit kellett. Kérem, adjanak tanácsot, mit tehetek e bonyodalmas ügy intézésében. Ugyanis megkaptam a válaszokat (mellékelve!) a fizetési felszólításokra, bennük az adóságot elismerik, de kérik, hogy ne adjuk az ügyet bíróságra. Sajnos, időpontot, hogy mikor esedékes a fizetés, nem tüntetnek fel. Mint gazdasági és érdekvédelmi napilaptól, Önöktől várom a tanácsot, melyet előre is köszönök és maradok tisztelettel! CSERKO MARGIT, a Szabad Újság olvasója Tisztelt Asszonyom! Levelében olyan problémáról ír, amely napjainkban gyakran előfordul. Adósaik leveleiből kitűnik, hogy tartozásaikat elismerik, csak éppen nem tudnak fizetni. Az egyezségi kísérleteikre kapott válaszokat a Gazdasági Törvénykönyv 132. §-ának 2. bekezdése alapján tartozáselismerésnek lehet minősíteni. A tartozáselismerés csak a bizonyítást befolyásolja, és meghosszabbítja az elévülési időt. Törvényi védelem szól amellett, hogy a tartozáselismerés kézhezvételének időpontjában az adós tartozása fennállt. A törvény értelmében a kézhezvétel napjától kell számítani a tízéves elévülési időt. A vállalatok sorra szűnnek meg, alakulnak át, illetve privatizálják őket. Sok esetben nehéz megtalálni a jogutódaikat, márpedig a bírósági perekben — a kevés kivételtől eltekintve — a felperesnek kell az alperest pontosan megjelölni. Azt ajánlom, hogy minél előbb indítsanak pert követeléseik érvényesítése céljából. Jogerős, végrehajtó bírósági ítélet birtokában lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Igényeiket esetleg a csődeljárásról szóló 328/1991. Tt. számú törvény alapján is érvényesíthetik. Az „esetleg” szót azért használom, mert az ön által szolgáltatott adatok alapján ebben nem tudok egyértelműen állást foglalni. Tisztelettel DR. LENGYEL LÁSZLÓ
